Ki akarták éheztetni, de Katar még tartja magát

Publikálás dátuma
2018.09.12 10:00
Doha látképe
Fotó: AFP/
Bő egy év után már látszik, nem törte meg a bojkott a kicsi, ám dúsgazdag különutas monarchiát. Donald Trumpnak viszont nagyon nem tetszik a vita.
Ki emlékszik már arra, hogy bő egy évvel ezelőtt az egész világ az alig 11 ezer négyzetkilométeres és 2,5 millió lakosú Katarra figyelt? Pedig akkor még úgy tűnt, hogy akár a terrorizmus támogatásával vádolt monarchia elleni háború lehetősége is a terítéken van – végül aztán csak a Szaúd-Arábia, Egyesült Arab Emírségek, Bahrein, Egyiptom és még néhány másik arab állam által bevezetett bojkott valósult meg. Maradtak az amerikai, és jöttek még török katonák, a polcok előbb kiürültek, aztán újra megteltek, például a sivatagba exportált magyar tehenek tejével.  Azért a szembenállásnak ezzel még nincs vége. A „nagy testvér” Szaúd-Arábia nemrégiben azt lebegtette meg, hogy csatornát építene végig a közös határra, ezzel lényegében szó szerint elszigetelve a Perzsa-öbölbe (Arab-öbölbe) félszigetként benyúló államot. A tervek szerint a csatorna 60 kilométer hosszú, 200 méter széles és 20 méter mély lenne, költségeit nagyjából 750 millió dollárra becsülik, és felhúznának még mellé egy katonai bázist és egy nukleáris hulladék-lerakót is, más hírek szerint inkább idegenforgalmi célokra használnák. Néhány elemző arra hívta fel a figyelmet, hogy a csatornáról szóló pletykák aligha vehetők komolyan, inkább a katariak elleni nyomásgyakorlásnak tekinthetők, más értesülések viszont arról szóltak, hogy öt beruházót már meg is hívtak, hogy tegyenek ajánlatot, és még szeptemberben bejelenthetik a győztest.    
Közben Katar sem tétlenkedik, és mindent megtesz, hogy úgynevezett puha erővel szerezzen magának szövetségeseket. Ilyen például, hogy a cseppfolyós földgáz (LNG) egyik legnagyobb exportőreként számon tartott, tehát dúsgazdag ország több milliárd dolláros befektetéseket harangozott be világszerte - legutóbb Németországban és Törökországban -, vagy ide sorolható a 2022-es labdarúgó világbajnokság megrendezése is. De szintén a nyitáshoz tartozik, hogy bejelentették, állandó tartózkodási engedélyt kaphat évente 100 olyan külföldi, akiknek csak az anyja katari, vagy legalább húsz éve az országban él, vagy a katonaságban szolgál. Habár európai szemmel ez szigorú szabályozásnak tűnik, az Öböl-menti államokban nem osztják olyan könnyen az állampolgárságot és tartózkodási engedélyeket, mint Nyugaton. Katarban több mint kétmillió külföldi él, így néhányuk számára ez jelentős változást jelenthet, és külföldön is vonzóbbá teheti az országot.    És hogy milyen az élet az országban bő egy évvel a bojkott bevezetése után? Lapunk Szalai Mátét kérdezte, aki az uniós MENARA projekt keretében járt kutatóúton nyáron Katarban. „Én magam is Doha egyik bevándorló negyedében szálltam meg, ahol katarival alig, dél-ázsiaiakkal annál inkább találkozhatott az ember. A helyiek és a gazdag bevándorlók ugyanis a luxus kerületekbe tömörülnek, így Doha ezen része jobban hasonlított egy dél-ázsiai városra. Volt szerencsém bejárni egy mesterséges szigetet is, az meg olyan volt, mintha Európában járnék: Ferrari szalonnal, bioboltokkal és kávézókkal. Jellemző, hogy ha látnivalók után érdeklődik az ember, mindig plázákba küldenék” - írta le a főváros két arcát a Külügyi és Külgazdasági Intézet kutatója.      Elmondása szerint a bojkott utáni első pániknak nyoma sincs már. „Minden kapható, legfeljebb a termékpaletta cserélődött le iráni, török árura. Gőzerővel folynak az építkezések is. A Szaúd-Arábiából és Egyesült Arab Emirátusokból elmaradó turisták miatt legfeljebb az idegenforgalom gyengült” - vélekedett. Amin viszont szerinte nagyon is érezhetők a történtek, hogy az emberekben az arabsághoz és az Öböl-menti országokhoz kötődő identitást egyre inkább felváltja a nemzeti, katari öntudat. „Közben viszont a határokon átívelő törzsi, családi kapcsolatok miatt mindenkinek vannak hozzátartozói a szomszédos államokban, akikkel most nem, vagy csak nehezen tudják tartani a kapcsolatot. Ez keseríti meg talán a legjobban az életüket” - tette hozzá.    De milyen is egy átlagos katari élete? Szalai Máté emlékeztetett arra, hogy természetesen Katar is iszlám ország, ám valamelyest  ebben is különutasak: úgy vélik, hogy szemben a szigorú szaúdi „sivatagi vahabizmussal”, ők a nyitottabb „tengeri vahabizmust” gyakorolják. Elmondása szerint a gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a „nyugatias” fogyasztói társadalom dübörög, de az egyre élénkebb kulturális életben is jelen van már a Nyugat, például régóta vannak mozik, és nyáron kulturális fesztiválokat is rendeztek. Ami viszont a női egyenjogúságot illeti, úgy vélte, arról még messze nincs szó, például a nők viselete szigorúan szabályozott, de az is törvénybe van foglalva, hogy a feleség engedelmességgel tartozik a férjének. „Ugyanakkor meglepő módon találkoztam egy melegjogi aktivistával is. Ezt persze Katarban nem úgy kell elképzelni, hogy kiáll a nyilvánosság elé és tüntet. Arccal nem vállalja a tevékenységét, a háttérből próbál hálózatot, mozgalmat szervezni, ahol megbeszélik a problémákat. A hatalom meg megtűri” - számolt be élményeiről.    És hogy mi jöhet ezután, hogyan oldódhat meg a válság? A Corvinus Egyetem oktatója úgy vélte, mind Szaúd-Arábiában, mind Katarban van annyira perszonalizált a külpolitika, hogy akár egyik pillanatról a másikra megoldódhat a helyzet. „A változásra alkalmat teremthet például, ha meghal valamelyik vezető. A térség hat államából háromban idős az uralkodó: a kuvaiti emír (89), az ománi szultán (77) és a szaúdi király (82) is. Ha valamelyikük távozna, de azt nem követné kiegyezés, az azt jelentené, hogy nem is akarják megoldani a válságot” - vélekedett. Szalai Máté szerint a katonai beavatkozás is valószínűtlen, és ha korábban volt is félelem emiatt a katariakban, mára már ennek nyoma sincs. „Állítólag az Egyesült Államok erős nyomására állt el Szaúd-Arábia a katonai megoldástól. Washington ráadásul kizárólag az Iránhoz való viszonyon keresztül vizsgálja a problémát, és az Donald Trumpnak is feltűnt, hogy például az Egyesült Arab Emírségek kereskedelme élénkebb a perzsa állammal, mint Kataré az arab blokád után. Közben az amerikai elnöknek az sem tetszik, hogy a vita hátráltatja terveiben, hogy életre hívja az „arab NATO” néven emlegetett katonai együttműködést - összegzett a szakértő.
2018.09.12 10:00
Frissítve: 2018.09.12 11:06

Újabb Brexit-népszavazásról dönt a Munkáspárt

Publikálás dátuma
2018.09.24 14:43
Illusztráció
Fotó: AFP/ANADOLU/ Dursun Aydemir
Nem az EU-tagságról, csak a kilépés feltételrendszeréről, annak elfogadásáról vagy elutasításáról kezdeményezhet referendumot a legnagyobb brit ellenzéki párt, ha a tagság így dönt az éves kongresszuson.
A brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) feltételrendszeréről szóló újabb népszavazás támogatásának lehetőségéről is szavaz e héten zajló éves kongresszusán a brit Munkáspárt - írja az MTI. A legnagyobb brit ellenzéki erő Liverpoolban kezdődött kongresszusának első, hétfői munkanapján döntöttek a küldöttek egy olyan kompromisszumos határozati javaslat szavazásra bocsátásáról, amely szerint
Brexit-ügyben "minden lehetőséget nyitva kell hagyni", köztük azt is, hogy a Labour támogatja az újabb referendumot.
John McDonnell, a munkáspárti árnyékkormány pénzügyminiszter-jelöltje ugyanakkor a BBC közszolgálati rádiónak nyilatkozva hangsúlyozta: a párt - ha erről a keddi szavazáson többségi döntés születik - nem olyan népszavazást támogatna, amelyen a brit EU-tagságról kellene ismét dönteni, hanem olyant, amely a Brexit feltételrendszerének elfogadásáról vagy elvetéséről szólna. McDonnell szerint ugyanis a brit EU-tagság megszűnéséről a 2016-ban tartott népszavazás - amelyen a résztvevők szűk, 51,9 százalékos többsége a kilépésre voksolt - már döntött. De a hétfőn jóváhagyott határozati javaslatnak nem is elsődleges eleme a Brexit-feltételekről szóló népszavazás támogatása:
a Munkáspárt mindenekelőtt előrehozott választások kiírását szeretné elérni, és a javaslat szövege szerint ha ez nem sikerül, a pártnak "minden egyéb" lehetőséget támogatnia kell, köztük a népszavazás kiírásáért folyó kampányt.
Jeremy Corbyn, a Munkáspárt vezetője előző nap, a BBC televíziónak nyilatkozva kijelentette: ő is inkább az előrehozott parlamenti választásokat pártolná, semmint az újabb népszavazást, de tartja magát a kongresszus bármilyen demokratikus döntéséhez, amely őt is kötelezi. Corbyn korábbi nyilatkozataiban is egyértelműen jelezte, hogy nem híve az újabb népszavazásnak.

Egyre többen vannak az EU-tagság mellett

A The Observer című baloldali brit hetilap megbízásából készített legfrissebb felmérés szerint a Munkáspárt tagjainak elsöprő többsége, 86 százaléka új népszavazást szeretne legalább a brit EU-tagság megszűnésének feltételrendszeréről, és mindössze 8 százalék ellenzi az újabb referendumot. A brit EU-tagságról 2016-ban rendezett népszavazáson a Munkáspárt tagságának 60 százaléka a bennmaradásra voksolt.
A YouGov országos közvélemény-kutató csoport által a munkáspárti tagság 1054 fős mintájának részvételével elvégzett új, reprezentatív vizsgálata kimutatta, hogy a további brit EU-tagság híveinek tábora azóta meredeken emelkedett: a megkérdezett párttagok 90 százaléka mondta, hogy a bennmaradásra voksolna, ha a brit EU-tagságról újabb népszavazás lenne.
A felmérésből kiderült az is, hogy a Munkáspárt tagjainak 74 százaléka szerint előrehozott választások esetén bele kell foglalni az EU-tagságról szóló újabb népszavazás kiírását a párt választási programjába. A konzervatív párti brit kormány bármiféle újabb népszavazástól mereven elzárkózik.
2018.09.24 14:43

Okosabb légvédelmi rendszert ad Szíriának Oroszország

Publikálás dátuma
2018.09.24 13:40

Fotó: AFP/Orosz Védelmi Minisztérium/
A szír haderő korábban is szovjet rakétarendszert használt, de azzal egy orosz repülőt lőttek ki. Moszkvától most továbbfejlesztett típust kapnak, ami zavarás elleni védelemmel láttak el – és állítólag felismeri a baráti gépeket is.
Sz-300-as típusú légvédelmi rakétarendszert szállít két héten belül Szíriának Oroszország - jelentette be Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter hétfőn Moszkvában.    A bejelentést Sojgu egy héttel azután tette meg, hogy a szíriai légvédelem lelőtt egy Il-20-as típusú orosz felderítő gépet, fedélzetén 15 katonával. Bár egy kisebb nyilatkozatháború után először Tel-Aviv és Moszkva is visszakozott az ügyben, később incidensért az orosz védelmi tárca Izraelt tette felelőssé, amelynek harci gépei előzőleg légicsapást mértek szíriai célpontokra, majd moszkvai közlés szerint az orosz repülőgép közelében tartózkodtak – írja az MTI.
Sojgu szerint ez a tudatos elterelést szolgálta, hogy a légelhárító rakéták támadáskor az erősebb jelet kibocsátó orosz felderítőt találják el.
A szintén szovjet gyártmányú, de továbbfejlesztett, gyorstüzelésű SZ300-as légvédelmi rakétarendszer több mint 250 kilométeres távolságról egyszerre több légi célpont megsemmisítésére képe – a miniszter szerint pedig fejlett zavarásvédelemmel rendelkezik.
„Hangsúlyozom: 2013-ban az izraeli fél kérésére állítottuk le az Sz-300-as rendszer Szíriába szállítását, amely készen állt az elküldésre, a szíriai katonák pedig megkapták a szükséges kiképzést. Mára a helyzet megváltozott. És nem a mi hibánkból” - mondta Sojgu.
A bejelentés szerint a szíriai légvédelem parancsnoki állásait olyan, eddig csak az orosz fegyveres erőknél rendszeresített, automatizált vezérlőrendszerekkel fogják felszerelni, amelyek szavatolják az orosz repülőgépek azonosítását és a szíriai légvédelem összes eszközének központi irányítását.   Oroszország emellett arra is kész, hogy a Földközi-tenger medencéje fölött elfojtsa a területen objektumokat támadó légierő műholdas navigációját, a repülőgépek fedélzeti rádiólokátorait és kommunikációs rendszerét.
2018.09.24 13:40