Európai Parlament;Orbán Viktor;7. cikkely;Sargentini-jelentés;

- Orbán szerint nem őt, hanem a magyar népet támadják

„Önök nem egy kormányt, hanem egy országot és egy népet fognak elítélni. Azt a Magyarországot, amely ezer éve tagja a keresztény európai népek családjának” – mosta össze szándékosan a saját kormányát és az egész nemzetet Orbán Viktor miniszterelnök. Azt mondta: tudja, hogy az EP-képviselők már kialakították az álláspontjukat, véleményüket nem fogja megváltoztatni az ő felszólalása, de el kell mondania, hogy a jelentés „sérti Magyarország és a magyar nép becsületét”.

„Azok vádolják Magyarországot, akik örökül kapták a demokráciát, akiknek nem kellett kockázatot vállalniuk” – helyezkedett bele Orbán a magyar történelemben amúgy is divatos „Európa védelmezői” szerepbe, felemlegetve még a keletnémetek kiengedését is. Külön is kiemelte, hogy Magyarország a kerítéssel megvédi Európát az illegális bevándorlóktól. „Ez az első eset a történelemben, hogy egy közösség elítéli a saját határőreit” – mondta a miniszterelnök, aki megismételte, hogy azért akarják megbélyegezni Magyarországot, mert a magyarok nem akarnak bevándorló ország lenni.

Orbán szerint a jelentés támogatói nem kevesebbet állítanak, minthogy magyar nép nem elég megbízható, illetve hogy ők jobban tudják, hogy mi az érdeke. A jelentés szerinte kettős mércét alkalmaz, hatásköröket lép túl, az elfogadás módja pedig sérti a szerződést. Alapvető tényekkel nincsenek tisztában a szerzők, vagyis az EP-képviselők valódi tényfeltárás nélkül döntenek. Magyarország nem hagyja magát zsarolni – jelentette ki a kormányfő – az európai polgárok pedig majd jövő májusban véleményt mondanak, akkor helyreáll a demokrácia a kontinensen.

A Népárt még nem döntött, de igen

Az Európai Néppárt (EPP) kedden este alakítja ki álláspontját – mondta Manfred Weber frakcióvezető. Úgy fogalmazott: mindig is támogatták a párbeszédet, ahogy most támogatják azt is, hogy a Tanácsban is napirendre kerüljön Magyarország ügye – vagyis lényegében Weber is az eljárás megindítása mellett áll. A frakcióvezető külön kitért a CEU ügyére és a civilek ellehetetlenítésére. Álláspontját csak egy kicsit finomította azzal, hogy felhozta a szlovák sajtószabadság és a román korrupció és igazságügyi reform ügyét, azt hangsúlyozva, hogy minden országban fel kell lépni. 

Európa legkorruptabb rendszere

Az Európai Szocialisták nevében felszólaló Udo Bullmann szerint Orbán a legkorruptabb rendszert személyesíti meg Európában, és ennek véget kell vetni. Elég csak megnézni az OLAF jelentéseit, vagy azt, hogy a miniszterelnök veje milyen közbeszerzéseket, EU-s támogatásokat nyert meg. Bullmann felszólította a néppárti képviselőket is, hogy fogadják el a jelentést. 

Megpróbál megosztani bennünket

A liberálisok nevében Guy Verhofstadt arról beszélt, hogy Magyarországot ma nem vennék fel az EU-ba, hiszen nem teljesíti az alapvető feltételeket. Az Orbánt korábban is gyakran ostorozó frakcióvezető elismerte, hogy Európa kereszténydemokrata alapokra épült, de ezek nem a megosztásról, hanem a tiszteletről, egyenjogúságról szólnak. Verhofstadt a néppárti képviselőket is győzködte, azzal, hogy tudja, milyen nehéz a döntés, de Orbán szerinte arra játszik, hogy megossza az európaiakat.

Csatlakozzon a Brexit klubhoz!

Az euroszkeptikusok nevében Nigel Farage üdvözölte, hogy Orbán kiáll a kultúrájáért, és még azt is átvette a magyar kormányzati kommunikációból, hogy Soros György fizette a Sargentini-jelentés elkészítését. Farage tőle nem szokatlanul bírálta az egész EU-t, mert szerinte annak vezetőit senki nem választotta meg, mégis bele akarnak szólni, hogy egy másik országban hogyan nevezzék ki például a bírókat. A limitált szuverenitás brezsnyevi doktrínáját akarják újraéleszteni – mondta Farage, aki felszólította Orbánt: csatlakozzon a Brexit klubhoz, nagyon jól fogja ott magát érezni. A miniszterelnök jóízűen nevetett a felvetésen. 

Sargentini: Be kell húznunk a vészféket

„Ma a demokrációról, jogállamról, alapvető jogokról vitatkozunk. Hogyan áll az Unió, milyen helyzetben van?” – kérdezte korábban, a vitát megnyitó felszólalásában Judith Sargentini, holland zöldpárti jelentéstevő aki kénytelen volt rövid időre felfüggeszteni expozéját, mert Orbán kissé elkésett, és a jelenléte nélkül nem akarta folytatni. Sargentini hosszan sorolta az EU-szerződésben szereplő értékeket, és azt kérdezte: vajon minden tagállam megfelel-e ennek. A magyar kormány szerinte nem, mert elnémította a független médiát, megkötötte a bírák kezét, meghatározza, mely szervezet lehet egyház és ellehetetleníti a civil szervezetek működését – ráadásul ezt részben az európai adófizetők pénzéből teszik.

Sargentini emlékeztetett arra, hogy az Európai Parlament hiába sürgeti már 2010 óta a tagállamokat és a Bizottságot, nem tettek semmit, szemet hunynak a jogállam leépítése felett. Ezért az EP feladata lépni, vagyis elfogadni a jelentést és megindítani a 7. cikk szerinti eljárást. „Ha ez a Ház nem tudja behúzni a vészféket, nem teljesítjük azt, amit az európai polgároknak ígértünk” – mondta a holland képviselő.

Ingeborg Grässle német néppárti képviselő, a költségvetési ellenőrző bizottság elnöke röviden a magyar korrupciós helyzetről, az EU-s pénzek felhasználásáról beszélt, szerinte csak Lengyelországban rosszabb a helyzet, mint Magyarországon. „Egy államilag vezetett gazdaság jellemzői ezek” – mondta Grässle, aki szerint a bizottság egyhangúan támogatta a jelentés elfogadását. Utána sorban az összes bizottsági előadó hasonló véleményt fogalmazott meg.

A soros, osztrák elnökség nevében Karoline Edtstadler belügyi államtitkár azt mondta: az Európai Tanácshoz még nem került ez a kérdés, így nem foglalnak állást, de figyelemmel hallgatják a vitát.

A Bizottság egyetért

„Az Európai Unió nem létezhet jogállamiság és az alapjogok tisztelete nélkül” – mondta Frans Timmermans, az Európai Bizottság alalnöke. A Bizottság egyetért azokkal az aggályokkal, amelyeket a jelentés megfogalmaz, ezért is fordult az Európai Bírósághoz a civil törvénnyel és a bevándorlási szabályokkal kapcsolatban is, illetve elemzi a médiaszabályozást is. Timmermans kitért a tranzitzónában ellátás nélkül maradt menedékkérőkre is, akiket szerinte a magyar kormánynak el kellene látnia, hiszen – szúrt oda – már csak a keresztény szemlélet is ezt követeli. A korrupcióról pedig azt mondta, a legtöbb pénzt Magyarországtól kérnek vissza szabálytalanságok miatt, és a Bizottság már eddig is 

Miről szól a 7. cikk?Az EU-szerződés egyetlen igazi szankciót ismer a renitens, a demokráciát, a jogállamot és az emberi jogokat semmibe vevő tagállamok ellen, az a sokat emlegetett 7. cikk. Első lépésben azt állapítják meg, hogy „fennáll az egyértelmű veszélye annak, hogy egy tagállam súlyosan megsérti” ezeket az értékeket. Már ez sem egyszerű, hiszen az EP szavazása után a tagállamokat tömörítő Európai Tanács elé kerül a javaslat, amely négyötödös többséggel kell határozzon, és ekkor is csak ajánlásokat fogalmazhat meg.  A második lépésben lehet szó a renitens tagállam szavazati jogának felfüggesztéséről, de ezt már az Európai Bizottságnak kell javasolni, a Tanácsnak pedig egyhangúlag kell határoznia róla. Ilyen javaslat jelenleg nincs az asztalon Magyarországgal szemben, és nem is reális, hogy a tagállamok ellenszavazat nélkül elfogadnának egy ilyen szankciót. 
Parlamenti matematikaAz EU működését szabályozó szerződés szerint a 7. cikk alkalmazásakor „az Európai Parlament a leadott szavazatoknak az egyben a tagjai többségét is kitevő kétharmados többségével dönt”. Magyarul a jelen lévő képviselők kétharmadának szavazatára van szükség, de az igen szavazatok számának meg kell haladnia az összes képviselő felét, vagyis legalább 376 támogatóra van szükség. Az állásfoglalást támogatják a baloldali és liberális pártok, de a néppártiak egy részének „igen” szavazatai nélkül nincsenek elegen a jóváhagyásához.

A magyar kormány és a kormányhoz közel álló szervezetek buzgón lobbiznak ellene, de alakul a kétharmados többség a Sargentini-jelentés mellett. Sok függ Orbán szereplésétől.