Orbán szerint nem őt, hanem a magyar népet támadják

Publikálás dátuma
2018.09.11 15:21

Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajóiroda/ Szecsődi Balázs
„Önök nem egy kormányt, hanem egy országot és egy népet fognak elítélni. Azt a Magyarországot, amely ezer éve tagja a keresztény európai népek családjának” – mosta össze szándékosan a saját kormányát és az egész nemzetet Orbán Viktor miniszterelnök. Azt mondta: tudja, hogy az EP-képviselők már kialakították az álláspontjukat, véleményüket nem fogja megváltoztatni az ő felszólalása, de el kell mondania, hogy a jelentés „sérti Magyarország és a magyar nép becsületét”. „Azok vádolják Magyarországot, akik örökül kapták a demokráciát, akiknek nem kellett kockázatot vállalniuk” – helyezkedett bele Orbán a magyar történelemben amúgy is divatos „Európa védelmezői” szerepbe, felemlegetve még a keletnémetek kiengedését is. Külön is kiemelte, hogy Magyarország a kerítéssel megvédi Európát az illegális bevándorlóktól. „Ez az első eset a történelemben, hogy egy közösség elítéli a saját határőreit” – mondta a miniszterelnök, aki megismételte, hogy azért akarják megbélyegezni Magyarországot, mert a magyarok nem akarnak bevándorló ország lenni. Orbán szerint a jelentés támogatói nem kevesebbet állítanak, minthogy magyar nép nem elég megbízható, illetve hogy ők jobban tudják, hogy mi az érdeke. A jelentés szerinte kettős mércét alkalmaz, hatásköröket lép túl, az elfogadás módja pedig sérti a szerződést. Alapvető tényekkel nincsenek tisztában a szerzők, vagyis az EP-képviselők valódi tényfeltárás nélkül döntenek. Magyarország nem hagyja magát zsarolni – jelentette ki a kormányfő – az európai polgárok pedig majd jövő májusban véleményt mondanak, akkor helyreáll a demokrácia a kontinensen.

A Népárt még nem döntött, de igen

Az Európai Néppárt (EPP) kedden este alakítja ki álláspontját – mondta Manfred Weber frakcióvezető. Úgy fogalmazott: mindig is támogatták a párbeszédet, ahogy most támogatják azt is, hogy a Tanácsban is napirendre kerüljön Magyarország ügye – vagyis lényegében Weber is az eljárás megindítása mellett áll. A frakcióvezető külön kitért a CEU ügyére és a civilek ellehetetlenítésére. Álláspontját csak egy kicsit finomította azzal, hogy felhozta a szlovák sajtószabadság és a román korrupció és igazságügyi reform ügyét, azt hangsúlyozva, hogy minden országban fel kell lépni. 

Európa legkorruptabb rendszere

Az Európai Szocialisták nevében felszólaló Udo Bullmann szerint Orbán a legkorruptabb rendszert személyesíti meg Európában, és ennek véget kell vetni. Elég csak megnézni az OLAF jelentéseit, vagy azt, hogy a miniszterelnök veje milyen közbeszerzéseket, EU-s támogatásokat nyert meg. Bullmann felszólította a néppárti képviselőket is, hogy fogadják el a jelentést. 

Megpróbál megosztani bennünket

A liberálisok nevében Guy Verhofstadt arról beszélt, hogy Magyarországot ma nem vennék fel az EU-ba, hiszen nem teljesíti az alapvető feltételeket. Az Orbánt korábban is gyakran ostorozó frakcióvezető elismerte, hogy Európa kereszténydemokrata alapokra épült, de ezek nem a megosztásról, hanem a tiszteletről, egyenjogúságról szólnak. Verhofstadt a néppárti képviselőket is győzködte, azzal, hogy tudja, milyen nehéz a döntés, de Orbán szerinte arra játszik, hogy megossza az európaiakat.

Csatlakozzon a Brexit klubhoz!

Az euroszkeptikusok nevében Nigel Farage üdvözölte, hogy Orbán kiáll a kultúrájáért, és még azt is átvette a magyar kormányzati kommunikációból, hogy Soros György fizette a Sargentini-jelentés elkészítését. Farage tőle nem szokatlanul bírálta az egész EU-t, mert szerinte annak vezetőit senki nem választotta meg, mégis bele akarnak szólni, hogy egy másik országban hogyan nevezzék ki például a bírókat. A limitált szuverenitás brezsnyevi doktrínáját akarják újraéleszteni – mondta Farage, aki felszólította Orbánt: csatlakozzon a Brexit klubhoz, nagyon jól fogja ott magát érezni. A miniszterelnök jóízűen nevetett a felvetésen. 

Sargentini: Be kell húznunk a vészféket

„Ma a demokrációról, jogállamról, alapvető jogokról vitatkozunk. Hogyan áll az Unió, milyen helyzetben van?” – kérdezte korábban, a vitát megnyitó felszólalásában Judith Sargentini, holland zöldpárti jelentéstevő aki kénytelen volt rövid időre felfüggeszteni expozéját, mert Orbán kissé elkésett, és a jelenléte nélkül nem akarta folytatni. Sargentini hosszan sorolta az EU-szerződésben szereplő értékeket, és azt kérdezte: vajon minden tagállam megfelel-e ennek. A magyar kormány szerinte nem, mert elnémította a független médiát, megkötötte a bírák kezét, meghatározza, mely szervezet lehet egyház és ellehetetleníti a civil szervezetek működését – ráadásul ezt részben az európai adófizetők pénzéből teszik. Sargentini emlékeztetett arra, hogy az Európai Parlament hiába sürgeti már 2010 óta a tagállamokat és a Bizottságot, nem tettek semmit, szemet hunynak a jogállam leépítése felett. Ezért az EP feladata lépni, vagyis elfogadni a jelentést és megindítani a 7. cikk szerinti eljárást. „Ha ez a Ház nem tudja behúzni a vészféket, nem teljesítjük azt, amit az európai polgároknak ígértünk” – mondta a holland képviselő. Ingeborg Grässle német néppárti képviselő, a költségvetési ellenőrző bizottság elnöke röviden a magyar korrupciós helyzetről, az EU-s pénzek felhasználásáról beszélt, szerinte csak Lengyelországban rosszabb a helyzet, mint Magyarországon. „Egy államilag vezetett gazdaság jellemzői ezek” – mondta Grässle, aki szerint a bizottság egyhangúan támogatta a jelentés elfogadását. Utána sorban az összes bizottsági előadó hasonló véleményt fogalmazott meg. A soros, osztrák elnökség nevében Karoline Edtstadler belügyi államtitkár azt mondta: az Európai Tanácshoz még nem került ez a kérdés, így nem foglalnak állást, de figyelemmel hallgatják a vitát.

A Bizottság egyetért

„Az Európai Unió nem létezhet jogállamiság és az alapjogok tisztelete nélkül” – mondta Frans Timmermans, az Európai Bizottság alalnöke. A Bizottság egyetért azokkal az aggályokkal, amelyeket a jelentés megfogalmaz, ezért is fordult az Európai Bírósághoz a civil törvénnyel és a bevándorlási szabályokkal kapcsolatban is, illetve elemzi a médiaszabályozást is. Timmermans kitért a tranzitzónában ellátás nélkül maradt menedékkérőkre is, akiket szerinte a magyar kormánynak el kellene látnia, hiszen – szúrt oda – már csak a keresztény szemlélet is ezt követeli. A korrupcióról pedig azt mondta, a legtöbb pénzt Magyarországtól kérnek vissza szabálytalanságok miatt, és a Bizottság már eddig is 

Miről szól a 7. cikk?

Az EU-szerződés egyetlen igazi szankciót ismer a renitens, a demokráciát, a jogállamot és az emberi jogokat semmibe vevő tagállamok ellen, az a sokat emlegetett 7. cikk. Első lépésben azt állapítják meg, hogy „fennáll az egyértelmű veszélye annak, hogy egy tagállam súlyosan megsérti” ezeket az értékeket. Már ez sem egyszerű, hiszen az EP szavazása után a tagállamokat tömörítő Európai Tanács elé kerül a javaslat, amely négyötödös többséggel kell határozzon, és ekkor is csak ajánlásokat fogalmazhat meg.  A második lépésben lehet szó a renitens tagállam szavazati jogának felfüggesztéséről, de ezt már az Európai Bizottságnak kell javasolni, a Tanácsnak pedig egyhangúlag kell határoznia róla. Ilyen javaslat jelenleg nincs az asztalon Magyarországgal szemben, és nem is reális, hogy a tagállamok ellenszavazat nélkül elfogadnának egy ilyen szankciót. 

Parlamenti matematika

Az EU működését szabályozó szerződés szerint a 7. cikk alkalmazásakor „az Európai Parlament a leadott szavazatoknak az egyben a tagjai többségét is kitevő kétharmados többségével dönt”. Magyarul a jelen lévő képviselők kétharmadának szavazatára van szükség, de az igen szavazatok számának meg kell haladnia az összes képviselő felét, vagyis legalább 376 támogatóra van szükség. Az állásfoglalást támogatják a baloldali és liberális pártok, de a néppártiak egy részének „igen” szavazatai nélkül nincsenek elegen a jóváhagyásához.

2018.09.11 15:21
Frissítve: 2018.09.11 21:16

Drágán és kevés meleget ad a kompenzációs tűzifa

Publikálás dátuma
2019.01.17 07:30
A Somogy megyei Várdán élő Béres Bernadették nagyon várják már a kompenzációs tűzifát, mert saját készletük kifogyóban van
Fotó: / RADÓ FERENC
Büszkén hirdeti a kormány, hogy 12 ezer forinttal segíti a fával fűtőket. Csakhogy nincs elég fa, ráadásul a költségek miatt ez az összeg egy hétnyi tüzelőt jelent csak.
– Jól kiszúrtak velünk! – jellemezte tömören a 12 ezer forintos állami tűzifa-támogatást egy baranyai falu polgármestere. – Ha úgy vesszük, velem duplán is kicsesztek, hiszen magam is fával tüzelek, így én is megkapom majd a fát, ami messze nem annyi, mint amit nyom a propaganda, másfelől viszont, mint önkormányzati vezetőnek, a nyakamba szakadt az egész rohadt adminisztráció és szervezés. A dühös polgármester szerint ez az egész mizéria jellemző az országra: A választások előtt Orbán Viktor bedobott egy ötletet a gázkompenzációról, aztán később valakinek eszébe jutott, hogy ez így igazságtalan a szénnel és tűzifával fűtőkre nézve, erre a nyáron újabb döntés született, de a pályázat elcsúszott, a pénz későn jött meg, a szervezést és a lebonyolítást pedig az önkormányzatokra lőcsölték. – Ráadásul a sok okos azt is elfelejtette, hogy a fa nem vezetéken megy a házakhoz, azt bizony szállítani és hasogatni kell, de erre már nem adtak pénzt. Magyarázkodni persze nekem kell az embereknek, miért csak a fele-harmada fát kapja majd, mint amiről a kormánytól hallott – dühöngött a polgármester. A faluvezetőhöz hasonlóan panaszkodott több dél-dunántúli település első embere is, egységesen állították: a kormány a kompenzációval csúnyán megvezette az érintetteket. Orbán Viktor még a választások előtt a Facebookon jelentette be, „a hideg télre tekintettel” minden család 12 ezer forintos támogatást kap. A gázzal fűtők esetében ez nem is okozott problémát, hiszen az elkövetkező számlákon jóváírták az összeget, a tűzifával és szénnel fűtők viszont nem kaptak semmit. Hosszas vita után végül nyáron döntés született, az érintettek is jogosultak a 12 ezres támogatásra, igaz, erre már jelentkezniük kellett. A településeknek kellett összegyűjteniük, hányan kaphatják meg a tűzifát, s október közepéig kellett jelentkezniük a támogatásra – országosan végül a cirka 800 ezer fával fűtő háztartás alig fele, 372 ezer lett jogosult. – Nagyon figyelni kellett az összeírásnál, ugyanis a vegyes tüzelésű kazánokkal fűtők már a gázzal megkapták a kompenzációt, így ők nem jelentkezhettek – magyarázta egy somogyi faluvezető. – Mivel jellemzően a legszegényebbek fűtenek fával, mindenki nagyon várta, mikor jön meg a pénz, hiszen csak az érkezése után lehetett rendelni, de csak néhány nappal karácsony előtt jelent meg az önkormányzat számláján. Vagyis érdemben már csak az új évben lehetett intézkedni, ám a támogatást szigorú feltételekhez kötötték. – Három árajánlatot kellett kérni, majd szerződést kötni egy tűzifa-értékesítéssel foglalkozó céggel – magyarázta a somogyi falu polgármestere. – Ezt meg is tettük, csakhogy ettől még nem lesz fája az embereknek, hiszen a szállítást is meg kell szervezni. Mivel a környéken a tűzifa az erdészetnél a legolcsóbb, így velük állapodtunk meg, de az árban nincs benne a házhoz szállítás, erről mindenkinek magának kell gondoskodnia. Ha egy-egy fuvarra össze is állnak többen, családonként akkor is három-négyezer forint a költség. Ráadásul, tette hozzá a faluvezető, a gázzal fűtőkhöz képest arányaiban is rosszul járnak tűzifások, hiszen míg a 12 ezer forint egy gázos lakás havi díjának több mint fele, addig ugyanennyi pénzért a legjobb esetben is csak fél erdei köbméter tűzifát lehet venni, ami úgy 10-12 napra elegendő. Sok helyen viszont még ennyi sem jut. – Megkérdeztük az embereket, mi a jobb, ha maguk intézik a szállítást, vagy ha a falu? – állította a baranyai település vezetője. – Persze az utóbbira voksoltak, tehát az önkormányzat intéz mindent. Így viszont a 12 ezer forintból lejön a szállítás díja, ráadásul a fát áfásan kapjuk, köbméterét bruttó 28 ezer forintért, vagyis 0,3 köbmétert tudunk adni családonként. Az nagyjából 8-9 napra elég… ha minden jól megy, február elején meg is kapja mindenki. Ha kevés is, de legalább lesz, akadnak ugyanis olyan települések, ahol még az ajánlatokat sem kérte meg az önkormányzat, azaz könnyen előfordulhat, hogy a fűtési szezon befejeztével jutnak csak a tűzifához a jogosultak. – Év elején rengeteg a dolgunk, s csak egy adminisztrátor segíti a munkámat, így még nem volt időnk lépni – ismerte el egy dél-somogyi falu polgármestere. – Az emberek persze rágják a fülemet, de nem én tehetek róla, hogy az eredeti határidő, vagyis december 31. előtt néhány nappal jött csak meg a pénz. Még szerencse, hogy legalább azt belátták az okosok Budapesten, hogy ennyi idő alatt nem lehet semmit csinálni, s 2019 végéig meghosszabbították a határidőt. – Február közepére kalodázva a házaknál lesz a fa – mondta Varga András, a somogyi Várda polgármestere. – Amint megjött a pénz a számlánkra, megkérdeztük az érintetteket, fabrikettet vagy tűzifát akarnak, s miután mindenki az utóbbira szavazott, gyorsan ajánlatokat kértünk, s meg is állapodtunk az egyik forgalmazóval: fél-fél erdei köbmétert kap a 25 érintett család. Persze nem jutna ennyi, ha a szállítást és a hasogatást is beleszámolnánk, de ezek árát átvállalta az önkormányzat, így nálunk mindenki ténylegesen 12 ezer forintnyi tüzelőt kap. Béres Bernadették már nagyon várják, hogy megérkezzen a tűzifa: az idén eddig tíz mázsa szenet és kilenc köbméter fát tüzeltek el, s még legalább ugyanennyi kell a fűtési szezon végéig. – Ha nincs a három köbméter szociális tűzifa, nem tudom, mivel fűtenénk – tárta szét a kezét a várdai asszony. – A jó fűtőértékű keményfa köbmétere 26-28 ezer forint, azaz ha nekünk kellene mindent fizetni, több mint negyedmilliót füstölnénk el a kéményen át. És nem tudunk spórolni a gyerekek miatt. Nem véletlen tehát, hogy annyian várják a kompenzációs fát: a legszegényebbek ugyanis képtelenek kifizetni az elmúlt években háromszorosára drágult normál tűzifát, s feketén próbálják beszerezni a tüzelőt.

Elcsalt köbméterek, trükkös nepperek

– A hirdetések jelentős része átverés: vizes puhafát kapnak az érintettek, aminek gyenge a fűtőértéke – magyarázta egy somogyi tűzifa-kereskedő. – Mi viszont figyelünk rá, hogy tényleg jó fát adjunk, igaz, ez drágább. A legtöbb kereskedőnél általában lehet alkudni: számla nélkül nemcsak az áfát szokták elengedni, de még 10-15 százalékos engedményt is adnak. – Idejön az idős házaspár, hogy venne három köbmétert, nekik egy ilyen engedmény úgy 25 ezer forint, esetleg az egyikük nyugdíjának a harmada – ismerte el egy vállalkozó. – Én meg simán eltüntetem azt a kis lyukat a pénztárgépben. Az ellenoldalt az internetes magánhirdetések jelentik, melyek között valóban akadnak gyanúsan kedvező ajánlatok is. Az egyik somogyit felkeresve már az elején gyanús lett, noha a hirdetési képen kalodázott fa volt látható, a helyszínen már ömlesztett rönkökről beszélt az eladó. Hamarost az is kiderült, akác helyett nyárfa kerülne a kályhába, ráadásul szinte teljesen friss vágású, azaz nagyon vizes. – A sok szerencsétlen kisnyugdíjas viszont nem tehet mást, csak az árat nézi – mondta a somogyi tűzifa-kereskedő. – De sokszor még az önkormányzatok is. Kapnak pénzt szociális tűzifára, és egy ilyen ajánlat elcsábítja őket, hiszen adott esetben mondjuk nem 150, hanem 320 köbméter fát tudnak venni. Hogy szar minőség? Az sok faluvezetőt nem foglalkoztat, csak az érdekli, hogy elmondhassa: minden család a három helyett öt köbmétert kapott. Meleget nem ad, de jól mutat az udvaron.

2019.01.17 07:30
Frissítve: 2019.01.17 07:30

Moszkvának tett gesztus Aszódi menesztése

Publikálás dátuma
2019.01.17 06:45
Süli János és Aszódi Attila. Kettejük konfliktusa is szerepet játszhatott a felmentésben
Fotó: Népszava/ Vajda József
„Túl sokat jár az amerikai nagykövetségre” - egy energetikai cég vezetője szerint még ezt is terhére rótták Aszódi Attilának Süli János környezetében. A Népszavának többen is arról beszéltek a kedden menesztett, paksi bővítésért felelős államtitkárral kapcsolatban, hogy már régóta megromlott a viszony közte és a bővítést tárca nélküli miniszterként vezető Süli János között. Ennek több forrásunk szerint is jelentős részben oka volt két ember közötti „kulturális különbség” is: „Aszódi Sülinél egy generációval fiatalabb, nyelveket beszélő, széles nemzetközi kitekintéssel rendelkező egyetemi ember, teljesen más világ, mint a miniszter, ráadásul ezt nem is nagyon rejtette véka alá” - mondta egy ismerőse. Arról más is beszélt, hogy Aszódi szívesen érzékeltette műveltségbeli fölényét beszélgetőpartnereivel szemben, amikor erre lehetőség volt, a Napi.hu-n róla megjelent portréban pedig azt írták, egyenesen életcéljának tekintette a Süli János képviselte generáció meghaladását az atomiparban. Ez persze önmagában nyilván nem lett volna ok a kirúgására, de szintén több, az energetikában jártas forrásunk arról beszélt, hogy az államtitkár ragaszkodása a szakmai sztenderekhez idővel egyre terhesebbé vált politikailag, hiszen a beruházás jelentős csúszásban van. Emiatt az orosz fél már többször jelezte elégedetlenségét informálisan. Mint megírtuk, a fő problémát a beruházás engedélyeztetésének elhúzódása jelenti, ami főleg abból adódik, hogy a Roszatom sokszor egyszerűen képtelen megfelelni az európai szabványoknak. (Ugyanez a helyzet egy finnországi atomerőmű építésnél is, ez szintén jelentős csúszásban van.) Emiatt viszont tavaly már törvénymódosítással enyhítették az engedélyeztetésben résztvevőkkel szemben támasztott összeférhetetlenségi feltételeket, ami viszont a nukleáris biztonságot is veszélyeztetheti akár szakértők szerint. Itt érdemes megemlíteni, hogy iparági hírek szerint a csúszásért az oroszok a magyar felet okolják, amely állítólag arra hivatkozik, hogy az oroszok rendre a nemrég elkészült Leningrad 2 nevű atomerőművük terveinek újrahasznosításával próbálkoznak, kevéssé érzékenyen a hazai jogszabályokra. Tény, az oroszok az első körben még az egyszerű felvonulási épületek engedélykérelmét se voltak képesek a magyar előírásoknak megfelelően elkészíteni.
Süli János sokkal jobb viszonyt ápol az oroszokkal, egy forrásunk szerint néhányan a szakmában egyenesen „orosz bérencnek” nevezik, amit viszont a miniszter erősen sérelmez. Ennek ellenére az elégedetlenséget vele kapcsolatban is érezni orosz részről, a 24.hu nemrég egyenesen közeli menesztését jósolta, amit viszont akkor mindenki cáfolt. Egy, a fejlesztéshez közel álló forrásunk viszont úgy fogalmazott Aszódi elbocsátása kapcsán: Moszkva valószínűleg nem éri be ennyivel és „nem engedi el a csontot” addig, amíg a magyar fél rá nem üti a pecsétjét a magyar atomerőmű orosz terveire.
Egy miniszter menesztése persze a kudarc beismerése lenne Orbán Viktor számára is, Aszódiból azonban könnyen lehetett felelőst faragni és menesztésével megpróbálni – legalább ideiglenesen – leszerelni az orosz elégedetlenséget.
2019.01.17 06:45
Frissítve: 2019.01.17 06:45