Formálódik a kétharmad a Sargentini-jelentés mellett

Publikálás dátuma
2018.09.11. 13:31

Fotó: Frederick Florin / AFP
A magyar kormány és a kormányhoz közel álló szervezetek buzgón lobbiznak ellene, de alakul a kétharmados többség a Sargentini-jelentés mellett. Sok függ Orbán szereplésétől.
Nagy várakozás és élénk lobbizás előzi meg Orbán Viktor mai szereplését, és a holnapi szavazást az Európai Parlamentben. A miniszterelnök felszólal a képviselő-testület délután 3 órakor kezdődő, a magyarországi helyzetről rendezett plenáris vitájában. Ezt követően nemzetközi sajtótájékoztatót tart, majd részt vesz az Európai Néppárt (EPP) zárt ülésén. A plenáris vitában Frans Timmermans alelnök fogja ismertetni az Európai Bizottság álláspontját, és – hosszas hezitálást követően – felszólal az EU soros elnöki tisztét betöltő Ausztria illetékes minisztere is.
 
Az EP szerdán szavaz a Magyarországgal szemben szankciós eljárást kezdeményező jelentésről, amelynek elfogadásához a parlament abszolút többségének — és a szavazatot leadók kétharmadának — a támogatása szükséges. Az állásfoglalást támogatják a baloldali és liberális pártok, de a néppártiak egy részének „igen” szavazatai nélkül nincsenek elegen a jóváhagyásához.
Lapunknak több forrás megerősítette, hogy az EPP tagságának legalább a fele hajlik a holland zöldpárti Judith Sargentini által jegyzett jelentés elfogadására. Ez azt jelentené, hogy az állásfoglalás szerdán simán veszi a kétharmados akadályt.
Értesüléseink szerint a német CDU/CSU-hoz tartozó EP-képviselők megosztottak, és míg korábban azon a véleményen voltak, hogy a frakció egységesen a „nem” gombot nyomja meg, többségük most már támogatja, hogy mindenki a saját lelkiismerete szerint szavazzon. Néppárti – és fideszes – körökben ugyanakkor meglepetést keltett Sebastian Kurz osztrák kancellár váratlanul éles nyilatkozata a Fidesz esetleges kizárásáról. Tudomásunk szerint a magyar testvérpárt sorsáról annak függvényében fognak dönteni a pártcsaládban, hogy a Sargentini-jelentés szerdán mekkora támogatást kap az EPP frakció tagjaitól. Valóban szó lehet a Fidesz felfüggesztéséről – egyelőre nem a kizárásáról – de csak akkor, ha a szöveget a néppárti képviselők zöme megszavazza.
Az EPP-hez közeli források azt állítják: sok múlik azon, hogy Orbán Viktor hogyan szerepel a parlamentben. Ugyanakkor bizonyos fenntartások vannak vele és a Fidesszel szemben. „Ez a vita évek óta tart, és a néppártiak már úgy vannak vele, hogy hiszik, ha látják” – mondta lapunknak egy informátor.
Közben a Fidesz, a magyar kormány és a kormányhoz közel álló szervezetek buzgón lobbiznak a jelentés elfogadása ellen. Varga Judit európai uniós kapcsolatokért felelős államtitkár, Schöpflin György EP-képviselő és a Nézőpont Intézet is az EP-képviselőknek küldött e-mailekben érvel a Sargentini-jelentéssel szemben.
Levelében Varga Judit nehezményezi, hogy a jelentéstevő a munkája során nem működött együtt a magyar kormánnyal. Szóvá teszi továbbá a szöveg - szerinte - helytelen és félrevezető megállapításait, és azzal vádolja a szerzőt, hogy túllépett a hatáskörén. Schöpflin György e-mailjében visszautasítja a Fidesz és a kormány antiszemitizmusára vonatkozó vádakat, és leszögezi: Soros Györgyöt nem a származása, hanem a politikai szerepe miatt bírálják. Mráz Ágoston, Nézőpont Intézet igazgatója tíz pontban próbálta összefoglalni a képviselők számára, hogy a jelentés megállapítása miért nem felelnek meg a valóságnak. 

Sargentini előre bejelentette a távozását, nem volt más megoldás

Judith Sargentini friss bejelentése, hogy nem jelölteti magát a következő EP-választásokon, nincs összefüggésben azzal, hogy szerdán szavaz a képviselőtestület az általa összeállított jelentésről — válaszolta kérdésünkre Philippe Lamberts, a Zöldek társelnöke. “Mi lett volna, ha a szavazás után jelenti be a távozását, és az állásfoglalása esetleg nem kapja meg a kétharmados támogatást? Megértem, hogy a bejelentésével meg akarta előzni a parlamenti voksolást, így a két dolgot gyakorlatilag függetlenítette egymástól” — jelentette ki a belga politikus.

Frissítve: 2018.09.11. 20:07

Magyar kisrepülők lephetik el az eget

Publikálás dátuma
2018.09.11. 13:00

Fotó: Csortos Szabolcs
Ha a Pécs melletti kisrepülőgép-gyár tervei megvalósulnak, akkor a magyar cég az iparág nemzetközi piacának meghatározó szereplőjévé válik.
Októberben indul a termelés a pécsi Magnus Aircraft Zrt. repülőgép-gyárában. A Péccsel szomszédos Pogány repülőterén emelt, 2900 négyzetméteres összeszerelő csarnokban százan kaphatnak majd munkát. A cég épít egy 5000 négyzetméteres csarnokot is: 2019 tavaszától ott gyártják a repülőgépek kompozit-testét, ez a fejlesztés pedig akár 160 embernek is megélhetést adhat. A kompozitüzem évente 200 géptest gyártására lesz képes, ám Pogányban csak 70-95, kétszemélyes kisgépet szerelnek össze. A különbség abból adódik, hogy a Magnus három országban tervez még összeszerelő üzemet építeni, s a testek „legó-kockái” azokba kellenek. Ha kereslet lesz a zrt. gépére, akkor a Magnus ezzel a termeléssel – sőt, ennek akár negyedével is - a nemzetközi piac meghatározó szereplőjévé válhat. Jelenleg ugyanis évente 350-400 darab könnyű (kompozit testű) sportrepülőgépet adnak el világszerte, ám a kínai értékesítés a terjeszkedés jelentős növekedését ígéri. 
Boros László, a Magnus vezérigazgatója szerint 120 ezer dollár (34 millió forint) körüli értékesítési áron van esélye a cég fő termékének, a Fusionnak, a legnagyobb reményeket pedig a kínai üzemhez fűzi. Ott ugyanis a Magnus a dollármilliárdos bevételt kasszírozó Tianshan Grouppal hozott létre egy vegyesvállalatot. A tavaly alapított cég 8,8 millió eurós alaptőkéjének 75 százalékát a távol-keleti partner adta, a Magnus 2,2 millió eurós részesedésének 90 százaléka szellemi apport. A Pekingtől 600 kilométerre lévő szerelőüzem azt követően indulhat be, hogy a Fusion 212 megkapja a repülési engedélyt az országban. Ez néhány hónapon belül megtörténhet, állítja Boros László. Ha a Magnus európai, amerikai és kínai elképzelései megvalósulnak, akkor a nemzetközivé váló cégcsoport éves árbevétele 2020. után 5-10 milliárd forint között mozoghat. A cég nagyívű terveit a kormány is segíti. A Pécs-pogányi beruházás költsége 5,1 milliárd forint, ehhez az állam 2 milliárdos támogatást nyújt. Ilyen mértékű támogatás esetén a sajtó rendszerint vizsgálja, hogy az állami segítség mennyiben köszönhető a preferált cég kormánykapcsolatainak. A Magnusnál azonban eddig nem fedeztük fel a „csókos” viszony jeleit. Úgy tűnik, hogy a támogatás odaítélőit a Magnus perspektivikusnak látott tervei és a cég mögött álló csapat szellemi teljesítménye győzték meg. A Fusion mérnök-teamjének két tagja egyébként korábbi munkahelyén részt vett már más gépek fejlesztésében is, ezek egyike volt Besenyei Péter műrepülő versenyjárműve. A Magnus iránti szakmai figyelmet erősíti, hogy a zrt.-nek van egy elektromos gépe is, az eFusion, amit a Siemensszel közösen fejleszt. Ez a gép 30 percnyi repülésre képes. A Magnus tulajdonosa Tarány Gábor, a fémszerkezet gyártással foglalkozó DAK Kft. ügyvezetője. A 220 embert foglalkoztató, általában 7-10 milliárdos árbevételt elérő, évek óta nyereséges dunaújvárosi cég szabadalmaztatta 2016-ban azt a fémkorlátot, amely képes visszatartani egy, az útról nagy sebességgel lesodródott járművet, akár egy éles kanyarban is. A rangos nemzetközi díjat elnyerő és számos megrendelőt hozó szabadalom kidolgozásában Tarány Gábor is részt vett. A Magnus története iránt érdeklődők abban azért látnak politikai momentumot, hogy a cég Pécsen építkezik. A Magnust Kecskeméten alapították, és idén májusban vitték át a zrt.-t Pécsre. Van, aki úgy véli, hogy a piacon még nem bizonyító Magnus azért kapott a gyárépítéshez 40 százalékos beruházási támogatást, mert hajlandó volt áttelepülni a gazdaságilag lejtőn lévő Pécsre. Boros László, aki maga is kecskeméti, nem cáfolja ezt a hipotézist, ugyanakkor a Pécsre költözést további érvekkel indokolja. Így azzal, hogy az alig használt, ugyanakkor technikailag jól felszerelt Pécs-pogányi repülőtér remek bázis a gépek tesztelésére, bemutatására. (A NATO bérelte kecskeméti reptéren mindez nehezebb lenne). Kecskeméten ráadásul a Mercedes nagy konkurenciát jelent a képzett munkaerő megtalálásában, Pécsen viszont alig van jól fizető munkahely a versenyszférában. Az se mellékes, hogy a Pécsi Tudományegyetem tudásbázisa jól jöhet a Magnusnak. A cég már tavaly szeptemberben együttműködési megállapodást kötött a PTE-vel kutatásra, fejlesztésre, valamint duális szakemberképzésre. A beruházás támogatottsága ugyan feltűnően nagy, ám tudni kell, hogy a Magnus cserébe vállalta 112 ember hat évi foglalkoztatását. Ez bizalomkeltő, mint ahogyan az is, hogy a gyárépítés költségének fedezetét a banki hitel mellett a tulajdonos jelentős pénzügyi hozzájárulása biztosítja. Vagyis a szépreményű tervek megvalósulásának kockázatát alapvetően Tarány Gábor vállalta. Az új gép sorsát egy tragédia árnyékolja: 2018 májusában a Magnus egyik elektromos gépe a pogányi repülőtérről indulva Szalánta határában csapódott a földhöz. A balesetben a tapasztalt pilóta és a mellette ülő Siemens szakember életét vesztette. A jelek – Boros László szerint - arra utalnak, hogy repüléstechnikai hiba okozta a bajt, és nem a gép hibája. A baleset ugyan a Fusionokat nem parancsolja földre, „csak” az eFusionokat, ám a tragédia rossz hírét keltheti a Magnus Zrt. gépeinek. Boros László szerint a repülés világának szereplői igyekeznek pontosan tájékozódni egy gép adottságairól és arról, hogy a géppel történt rendkívüli eseményeket mi okozta. A lehetséges vevők tehát nem pletykák, hanem tények alapján tájékozódnak a Fusionról, s a gép tudása meggyőzi majd őket. Ezt elfogadva és a külföldi expanziós terveket megismerve is marad a kérdés: mi ad garanciát arra, hogy hamarosan nem bedőlt vagy levegő után kapkodó vállalkozás lesz a Magnus? Boros László úgy látja, hogy a cég gazdasági stabilitását alapvetően a kínai vegyesvállalattal kötött szerződés biztosítja. A kínai partner vállalta, hogy hét év alatt 1200 gépet szerel össze a Magnus által szállított alkatrészekből. Számos afrikai államból – így Kenyából és Marokkóból – is komoly az érdeklődés a Fusion iránt. Emellett a Magnus sanszait javítja, hogy 2018-tól a kereskedelmi gépeket vezető pilótáknak évente tíz óra képzésben kell részt venniük annak érdekében, hogy különböző vészhelyzetekben is baj nélkül folytassák útjukat. Bár erre a feladatra nyilván más repülőgyárak is rástartolnak, a képzésre a Fusion az egyik legalkalmasabb gép, állítja Boros, mert működése olcsó, szárnykialakítása miatt pedig 200 kilométeres sebesség mellett is képes elvégezni a képzés által előírt manővereket. Talán éppen ezért a repülőiskolák 15 gépet már meg is rendeltek. Amúgy a képzésre még alkalmasabb lenne az eFusion, ehhez azonban az kell, hogy a gép akkumulátora kibírjon egy órát. Két éven belül erre is van esély, ígéri a Siemens. Ám amíg a májusi baleset vizsgálata nem hoz a szakma számára egzakt eredményt, addig az eFusion sanszairól nem érdemes beszélni.

Tengerentúli álmok

A Magnus „világmeghódításra” készülő gépe a Fusion 212. A 100 lóerős, benzines motorral meghajtott, a különböző kategóriákban 472,5 – 600 kilogramm felszálló tömegű gép, legfeljebb 300 kilométeres sebességre képes. Utazósebessége 200-220 km/óra. A 90 literes üzemanyagtartállyal a gép 1000-1200 kilométert képes megtenni, ennél pedig általában nagyobb teljesítményű autók is többet fogyasztanak a sztrádán. A Fusion magyar szellemi termék, az alkatrészek többségét azonban multicégek gyártják. Napjainkban 7-8 ezer kisgépnek lehet repülési engedélye, köztük 21 Fusiont találunk. A gép esélyeit az erősítheti, ha árát sikerül 120 ezer dollár (nagyjából 34 millió forint) körül tartani. Eddig ugyanis a kisgépek 50-60 százalékát az Egyesült Államokban adták el, ott pedig a legnépszerűbb típus a cseh Sport Cruiser, amely 140 ezer dollárba kerül. A Magnus egyik összeszerelő üzeme az USA-ban működik majd. Az e mögött álló, 2017-ben alapított, amerikai cég 100 százalékban a Magnus tulajdona. Az amerikai leányvállalat akkor lehet rentábilis, ha évente legalább 10 gépet el tudnak ott adni. Ígéretes, hogy a legnagyobb amerikai, az oshkoshi kisrepülőgép-bemutatón az idén bemutatkozott a Fusion, és harmincan jelezték igényüket tesztrepülésre. Ha jön megrendelés, az összeszerelő üzem beindul. Az üzem éves kapacitása 24 gép, ehhez a termeléshez tíz ember kell.

Orbán tudja, hogy vesztes csatára készül, de ez még jól is jöhet neki

Publikálás dátuma
2018.09.11. 11:25

Fotó: OMER MESSINGER / AFP
Rövid videóüzenetet tett közzé a kormányfő a Facebookon, amiben bakizott is egyet: azt mondta, Brüsszelbe megy megvédeni a magyarokat, pedig az EP-ülés Strasbourgban lesz.
„Az igazság az, hogy az ítéletet már megírták” – mondja Orbán Viktor miniszterelnök abban a rövid videóüzenetben, amelyet kedden délelőtt tett közzé a Facebook-oldalán. Az üzenet aktualitását az adja, hogy az Európai Parlamentben kedd délután rendezik a vitát az úgynevezett Sargentini-jelentésről, amely – ha megkapja az abszolút többséget – megindíthatja a 7. cikk szerinti eljárást az unió alapértékeit veszélyeztető Magyarország ellen.
Orbán a kormánykommunikáció bevett módszerével magyarázza a helyzetet: „Az Európai Parlamentben a bevándorláspárti képviselők vannak többségben. Ők most bosszúra készülnek Magyarország ellen, mert a magyarok úgy döntöttek, hogy nem lesznek bevándorló ország.” Ezzel egyben arra is utal, hogy elveszítheti a csatát, ami nem csoda, hiszen már a Fideszt soraiban tudó Európai Néppártban is egyre többen gondolják úgy, hogy kezdeni kell valamit a magyar kormánnyal. „Én most azért megyek Brüsszelbe, hogy megvédjem Magyarországot és a magyar embereket az igazságtalan vádakkal és hazugságokkal szemben” – mondja a videóban Orbán, ami egyrészt egy kis baki, hiszen míg ő Brüsszellel harcolna, az EP-ülés a franciaországi Strasbourgban lesz. Másrészt viszont azt jelzi, hogy belpolitikai értelemben a vereség is lehet győzelem: a jövő májusi EP-választás előtt épp kapóra jön, hogy ismét háborúzhat az EU-val, saját nézete szerint épp bevándorlásügyben. 

A közmédia is bakizott

Miután az MSZP úgy döntött, EP-képviselői megszavazzák a Sargentini-jelentést, a közmédia először úgy adta ki a hírt, hogy „Az MSZP megszavazza a Salvini-jelentést”. A baki azért igazán súlyos, mert a magyar közállapotokat kritizáló holland Judith Sargentinit sikerült összekeverniük Matteo Salvini olasz belügyminiszterrel, aki nem csak egyetért Orbánnal a bevándorlás kérdésében, de akire a magyar kormányfő augusztus végén azt mondta: „az én hősöm”.

Szerző
Frissítve: 2018.09.11. 12:22