Hallotta már a pipacsok énekét?

Publikálás dátuma
2018.09.12 09:30

Fotó: The Fusion
A tehetséges énekes-dalszerző duóként indult Papaver Cousins második nagylemezével a minőségi rock és a zenekari hangzás felé mozdult el. Az A38 hajón, pénteken régebbi, akusztikus-folkos dalaikból is játszanak.
A Nagy Barnabás és Szendrey-Nagy Olivér által 2014-ben alapított Papaver Cousins elnevezése a pipacs szóra, és ezáltal egy gyerekkori emlékre utal. – Olivérnek nagy felfedezés volt, hogy a pipacsnak annyira vékony a szára, hogy nem lehet hazavinni és vázába tenni, mert elhervad, amint leszakítjuk. Akkor és ott kell gyönyörködni benne, ahol épp virágzik. Ezt a kis romantikus képet a zenénkre is igaznak gondoljuk, és így választottuk a pipacs latin nevét – mondja Nagy Barnabás. A Cousins pedig természetesen abból ered, hogy az alapító duó tagjai unokatestvérek. 2015 augusztusában jelentették meg első kislemezüket, amit tavaly a Lack of Lightness című album követett; vagyis a most bemutatandó Bad Writing már a második teljes nagylemezük. Közben külföldön is debütáltak: Szöulban nagy sikerrel játszottak a Zandari Festa nevű tehetségbörzén, ahol látta őket egy walesi fesztiválszervező, aki meghívta őket az idén májusi wrexhami fesztiválra. Ezt megelőzően a Liverpool Sound City keretében is több koncertet adtak, ami Barnabás szerint elsősorban azért volt jó és hasznos, mert megtapasztalták: angol nyelvű dalaik anyanyelvi közegben is jól működnek.
– A Bad Writing összességében könnyedebb hangvételű, mint amit eddig tőlünk megszokhattak. Egy egyszerű rocklemez arról, hogyan szeretünk. Jelentős változás, hogy az albumot nem duóban, hanem zenekari felállásban rögzítettük. Egyébként már az első lemezen is volt három dal, amiben mások is közreműködtek, tehát egy organikus fejlődésről van szó – meséli Szendrey-Nagy Olivér. – Az első lemezhez hasonlóan a Bad Writing is két akusztikus gitáron íródott egy szobában. Maguk a dalok ugyanúgy képesek megszólalni élőben így is, de szerettünk volna teljesebb hangzásképet, új színeket, hangulatokat – teszi hozzá Nagy Barnabás. Ennek megfelelően a lemezen – és a pénteki koncerten is – közreműködik Hegyi Zoltán nagybőgőn és basszusgitáron, Fésűs Ádám billentyűs hangszereken, Barta Gyöngyi csellón és Süli Tamás dobokon. A vonósok szerepeltetése azt jelzi, hogy a Papaver Cousinsra jellemző intimebb, kamarazenei hangzást sem vetették el. Az A38-on – ami talán az eddigi legkomolyabb hazai fellépésük – a zenekari felállásban megszólaló új számok mellett több régebbi dal is elhangzik. – Fontosnak tartjuk, hogy bemutassuk: hogyan fejlődött és milyen változásokon ment keresztül a csapat az elmúlt bő három évben – mondja végül Olivér.

Példaképek

Az unokatestvéreknek inspiráló forrás a közös zenehallgatás. Tom Waits debütáló lemeze, az 1973-as Closing Time hatására döntötték el, hogy zenekart alapítanak. Kedvenceik – Bruce Springsteen, Bryan Adams vagy a The Milk Carton Kids – közös vonása, hogy elsőrangú gitárzenét játszanak, amelyben a szövegeknek is fontos szerepük van.

Témák
zene
Frissítve: 2018.09.12 09:30

Búcsú Fésűs Évától

Publikálás dátuma
2019.02.22 20:36

Fotó: SHUTTERSTOCK
Életének 93. évében elhunyt Fésűs Éva Kossuth-díjas meseíró. Hol volt, hol nem volt, a váci piarista templom közelében egy apró házikó emeleti szobájában egy kislány éldegélt közjegyző apukájával és háztartásbeli anyukájával. No és a nagymamával, aki a legnagyobb ínség közepette is elhozta sokat betegeskedő unokája szobájába a különféle királyfikat, hercegkisasszonyokat, boszorkányokat, a szegény ember legkisebb, ám legleleményesebb fiát, mackókat, nyuszikat, rókákat, sárkányokat, hogy elfeledtesse szeme fényével a szenvedéseit. A kislány aztán felcseperedett, drogista segédvizsgát tett, s a második világháború alatt felkötött karral járt dolgozni, nehogy elvigyék ingyenmunkába a katonai mosodába. Miután államosították a drogériát, a fiatal lány Budapesten keresett munkát gyors- és gépíróként, hogy aztán új életet párja oldalán Kaposváron. Az új otthonhoz és munkahelyhez hamarost új hobbi is párosult, egy véletlennek köszönhetően meséket kezdett írni a Rádiónak: megszületett a fogfájós nyuszi története, aztán Toppantó királykisasszonyé, majd Kukkantó manó, Csupafül, Tüskeböki, Csacsi Tóni és a többiek kalandjai. A mai középgeneráció a tévéből, a nagyétkű Palacsintás király kapcsán ismerhette meg a nevét: a fiúk fülig szerelmesek voltak Kökényszemű Katicába, mind elátkozták Derelyét, a minden hájjal megkent főszakácsot, s szurkoltak a gonosz ellen küzdő Éliás királyfinak. De imádták minden hősét – több mint kétszáz meséje cirka kéttucatnyi kötetben látott napvilágot -, s a népszerűség elől magát mindig távol tartó asszony azt vette észre, egyre gyűlnek az ilyen-olyan kitüntetések a szoba polcain, míg végül a hazai meseírók közül – Lázár Ervin, Janikovszky Éva és Csukás István után – negyedikként a 2017. március 15-én Fésűs Éva átvehette a Kossuth-díjat is. Első meséjét – ahogyan azt 2017 karácsonyán a Népszavának adott interjújában elmesélte - a kisfiának írta. Mivel ismerőseinek is nagyon tetszett, beküldte a Magyar Rádiónak – és ezzel elkezdődött egy életre szóló utazás a mesék világában, miközben a történetek kitalálója Kaposváron a vasgyárban, az Állatforgalminál, végül a Köjálnál dolgozott titkárnőként. Másfél évtizede, férje halála után kezdett el verseket írni, eleinte csak a fióknak, aztán persze ezekből is több kötet lett, jó néhányat meg is zenésítettek közülük. Tizenöt esztendeje lett Kaposvár díszpolgára, 2006-ban átvehette a Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztjét, míg 2014-ben megkapta a legnagyobb somogyi kitüntetést, a Pro Comitatu Somogy-díjat, három évre rá pedig Vác is díszpolgárának választotta. Fésűs Évát, aki májusban ünnepelte volna 93. születésnapját Kaposvár városa saját halottjának tekinti.

Kinek a tulajdona az Esterházy-kincs?

Publikálás dátuma
2019.02.22 20:33
FŐÚRI RAGYOGÁS - Az iparművészet nagy Esterházy-tárlatára Fraknóból is érkeztek műkincsek
Fotó: Népszava
A Fővárosi Törvényszék pénteki, reggeltől estig tartó tárgyalásán még Werbőczy István 1514-ben íródott szokásjogi gyűjteménye, a Hármaskönyv is szóba került.
Továbbra is folyik a per Közép-Európa legjelentősebb, mintegy 100 millió euró értékű barokk főúri kincstáráért, az Esterházy-kincsekért, amelyet az osztrák Esterházy Magánalapítvány indított a magyar állam, az Emberi Erőforrások Minisztériuma és az Eszterháza Kulturális, Kutató- és Fesztiválközpont jogutódja, a Nistema Kft. ellen. A Fővárosi Törvényszék pénteki tárgyalásán még Werbőczy 1514-ben íródott szokásjogi gyűjteménye, a Hármaskönyv is szóba került – a periratok ismertetése és a perbeszédek reggeltől estig folytak.

Mint arról a Népszava is beszámolt: a Esterházy magánalapítvány magát tekinti a mintegy száz éve Budapestre szállított és az Iparművészetibe 1920-ban és 1923-ban is letétbe helyezett kincseknek. A magánalapítvány pert azután kezdeményezte, hogy 2016-ban döntés született arról, az Iparművészetiből Fertődre szállítanak 75 Esterházy-műtárgyat.

A felperes a keresetében azt szeretné elérni, hogy a kincseket szállítsák vissza az Iparművészetinek, de amennyiben a műtárgyak átvételét megtagadja az épp felújítás alatt álló budapesti múzeum, úgy a tárgyakat adják ki a részére. Az osztrák magánalapítvány ugyanis azzal érvel, az 1695-ben létrejött hercegi hitbizományként a magyarországi kincsek is a burgenlandi fraknói vár tartozékai, mint ahogy jogi képviselőjük fogalmazott: a vár kincstára egy megbonthatatlan műalkotás, amelynek alkotója Esterházy Pál herceg.
Az alperesek jogi képviselői szerint ugyanakkor 1920 után – miután az Esterházy birtokok egy része Ausztriához került − az újonnan létrejött osztrák Esterházy hitbizomány leltárai nem említtették a magyarországi hitbizomány műtárgyait , a hitbizomány várományosai sem emeltek kifogást az ellen, hogy a műtárgyakat V. Pál herceg letétbe adta Budapesten. A felperes vitatja, az alperesek viszont állítják: 1949-ben jogszerűen államosították az Esterházy-kincseket.