150 milliós tendert húzott be a kormány kedvenc könyvkiadója

Publikálás dátuma
2018.09.11. 17:29

Fotó: Czimbal Gyula / MTI
Borsos áron vállalta a Kárpát-Haza sorozat új köteteinek kiadását a Méry Ratio kiadó, ami rendre tarol az állami tendereken. A tétel nagyságán a könyvkiadói egyesület elnöke is megdöbbent.
Legalább tíz új kötettel jelentkezik a Nemzet Stratégiai Kutatóintézet (NSKI) két sorozata, a Kárpát-Haza Könyvek és a Kárpát-Haza Galéria: az állami fenntartású intézet pályázatot írt ki, amit a szlovákiai hátterű, de fővárosi irodát is fenntartó Méry Ratio Hungary Kft. nyerte el, 150 millió forintért– derül ki az Európai Közbeszerzési Értesítőből, vagyis a TED-ből. A kétéves futamidejű pályázat becsült értéke éppen 150 millió volt, a megmérettetésen egyedül induló győztes pedig úgy látta, pont ennyiért lehet elvégezni ezt a munkát.
Mindezért azt vállalták, hogy tíz különböző kötetet – könyvet, egyéb kiadványokat – jelentetnek meg a Kárpát-sorozatok részeként, és teljeskörűen, a szerkesztéstől a kézbesítésig vállalják a munkát –  csak a nyomdai tevékenységnél bízhatnak meg alvállalkozót. A szerződésből az is kiderül, hogy az NSKI az elkészültekből 5000 példányra biztosan megrendelést ad, és a 150 milliós keretösszeg 70 százalékára vállal lehívási kötelezettséget – az EKR-oldalon elérhető költségtábla alapján viszont a Méry Ratio Hungary Kft  összesen 9000 példányt készíthet  a különféle típusú és minőségű kötetekből.
Ha átlagban nézzük, ez azt jelenti, hogy a kiadó egyetlen példány legyártását 16666 forintért vállalta el.

Hogy konkrétan milyen könyvekre is megy el ennyi pénz, arra a közbeszerzési dokumentumok nem térnek ki: csak sejthető, hogy valamelyik mű témái a keresztény ünnepek lehetnek, az ugyanis a szerződés része, hogy a vállalkozó húsvéti és karácsonyi témájú fotókat kell felhasználjon, és hogy a „keresztény ünnepkörhöz kapcsolódóan Kárpát-medencei (így, nagybetűvel) szakrális műveket” kell fényképeznie.
Az árról megkérdeztük Kocsis András Sándort, a Kossuth Kiadói Csoport elnökét, és a könyvkiadókat összefogó MKKE vezetőjét. Kocsis a tenderből megismerhető adatok alapján csak hozzávetőleges becslést tudott mondani – abban viszont így is biztos, hogy jócskán túlárazott projektről van szó
„Teljesen le vagyok döbbenve, ez horrorisztikus összegnek tűnik. Összehasonlításként: egy 200 oldalas, A4-es méretű, 150 grammos lapsúlyú igényes kivitelezésű album darabonként maximum 1300-1500 forintba kerül, és ez már igen csak drágának számít; ehhez jönnek adott esetben a képjogok, a tipográfia, de nagyon nagyvonalúan számítva 18 millióból akkor is kijönne a 9000 példány”

Ráadásul, az albumnál jóval olcsóbb a könyvkiadás, és a tenderben könyvet is emlegetnek – mondta Kocsis.
A MKKE elnöke szerint óriási felelőtlenség egy ilyen közbeszerzést lebonyolítani anélkül, hogy tudhatnánk, az említett, legalább 10 mű közül hány a művészeti album, hány a képeslapkiadvány vagy a kötet, ezek hány oldalasak, az egyes típusok külön-külön mennyibe kerülnének. Azt, hogy bizonyos albumokat a dokumentumok alapján 170 grammos lapra nyomnának,  Kocsis „hiperluxusnak” tartja, szerinte jó minőségű albumoknál is általában csak 115, legfeljebb 130 grammos papírt használnak .
Emlékeztetett, a Márai-programban 800 könyvtár ellátására 100 millió forint áll rendelkezésre, – kevesebb mint amennyit itt 10 különféle kiadványra szánnak.

A Méry Ratio már tavaly is elnyert egy a Kárpát-Haza-könyvre kiírt 24,4 milliós NSKI tendert, igaz, akkor versenytársai is akadtak. Nem ez az egyetlen terület, ahol az NSKI számít munkájukra: mint a Napi.hu írta, a kiadó jól járt az Arany-emlékévvel is, hiszen 140 ezer példányban, 140 millió forintért adhatták ki a Jankovics Marcell-illusztrációkkal díszített Toldi-kötetet, amit a Kárpát-medencei érettségiző fiatalok kaptak ajándékképpen, az emlékév tiszteletére. A Méry Ratio ezen kívül vállalt egy Szalonta Aranya - Arany Szalontája című díszkiadást is, amit kétezer példányban, de 40 millió forintért gondoztak. 
A kiadót levélben kerestük meg, hogy összesen hány kiadványt és milyen típusú kötetet terveznek kiadni a szerződéseben említett Kárpát-haza-sorozatban, ezek hány oldalasak lesznek, és kiadványonként mennyibe kerülnek. Arra is kíváncsiak voltunk, hogy mi magyarázza a tenderben szereplő és a Kocsis András által említett árak közötti hatalmas árkülönbséget.
Levelünkre Méry Gábor kiadóvezető válaszolt, aki pontosításképpen jelezte, hogy a közbeszerzési értesítőben a kilencezres példányszám nem, csak hozzá csatoltan nyilvánosan elérhető közbeszerzési dokumentumokban -  az általunk is említett költségtáblában  - szerepel. "Eseti megrendelés során 1000, illetve A5/150 g/m matt, műnyomó esetén 5000 példányszámos megrendelések lehetségesek" - írta Méry. Arra nem adott választ, hogy az említett tíz különféle könyvből kiadványonként hány példányt készítenének, ezek hány oldalasak és milyen típusúak lennének - és egy-egy tervezett kiadvány mennyibe kerülne.
Szerző
Frissítve: 2018.09.12. 14:05

Meghalt P. Szabó Ernő

Publikálás dátuma
2018.09.11. 17:01

Fotó: Shutterstock
Hatvanhat éves korában elhunyt P. Szabó Ernő újságíró, művészettörténész az Új Művészet című folyóirat vezető szerkesztője - tudatta a lap szerkesztősége kedden az MTI-vel.
P. Szabó Ernőt hosszan tartó betegség után szeptember 9-én érte a halál. Mint írják, betegségét mindvégig derűvel és méltósággal viselte, utolsó napjaiban is aktív munkatársa volt a folyóiratnak. "Nemcsak lapunk megújulásának egyik legfontosabb kezdeményezőjét, fáradhatatlan szervezőjét, remek írások szerzőjét vesztettük most el, hanem egy minden humánus és művészeti érték, jelenség felé nyitott, értelmes párbeszédekre mindig kész művészettörténészt és újságírót, kiváló embert" - olvasható a szerkesztőség közleményében.
Mint írják, P. Szabó Ernő Szarvason született 1952. augusztus 3-án. Újságírói pályája során írt a Hajdú-bihari Naplóba, a Pest megyei Hírlapba, a Magyar Ifjúságba, dolgozott a Budapest folyóiratnál, a Nők Lapjánál.
Négy évig vezette az 1991-ben alapított Új Magyarország kulturális rovatát, 1995-től publikált a Magyar Nemzetben. Ugyancsak 1991, a lap indulása óta az Új Művészet főmunkatársa, szerkesztője, majd vezető szerkesztője volt.
Kismonográfiát írt Móder Rezső szobrászművészről, Haris László és Tóth György fotóművészekről, Polgár Rózsa textilművészről, életútinterjú-kötetet publikált Mengyán András képzőművész és Ingo Glass szobrászművész pályájáról.
Egy kicsi együtt repülés címmel jelent meg 2014-ben a kortárs magyar művészettel foglalkozó interjúkötete, 2015-ben Férfi, esőben, 2017-ben A megsemmisített labirintus címmel látott napvilágot cikkeiből, tanulmányaiból készült válogatás - áll a közleményében.
Szerző
Témák
elhunyt

A pop és ami utána jön

Publikálás dátuma
2018.09.11. 16:00
Fehér Dávid egy Erró-kép előtt a Szépművészeti Múzeumban
Fotó: Vajda József / Népszava
Fehér Dávid művészettörténészt a világ legnagyobb múzeumai hívják meg, hogy adjon elő a kelet-európai pop art és a kortárs festészet helyzetéről.
Alig múlt harmincegy éves, és már a világ legnagyobb múzeumaiba invitálják Fehér Dávid művészettörténészt, hogy beszéljen vagy épp írjon a pop art kelet-európai vonulatáról és a kortárs festészet legújabb tendenciáiról. A Szépművészeti Múzeum 1800 utáni gyűjteményének kurátora nemcsak lexikális tudásáról ismert, túlzás nélkül állítható, hogy beleszületett a művészvilágba. Édesapja, Fehér László festőművész otthonában ugyanis nemcsak a számos műtárgy volt számára természetes látvány, de megfordultak náluk olyan jelentős magyar és külföldi művészek is, mint Lakner László, az izlandi képzőművész, Erró vagy Yoko Ono. Fehér Dávid számára nem volt kérdés, hogy később művészettel foglalkozzon, de inkább elemezni akarta a műveket, mint alkotni, mivel magát inkább teoretizáló alkatnak tartja. Bár fiatalon a bölcsészettudomány több területe vonzotta, a 2003/2004-ben megrendezett művészettörténet OKTV mutatta meg számára a választandó utat, amelyen elérve az első helyezést automatikusan felvették a művészettörténet szakra. Az egyetemen a hatvanas-hetvenes évek magyar művészete felé kezdett orientálódni, különösen az 1968-ban és 1969-ben rendezett Iparterv kiállításokon szereplő alkotók életműve felé. Először, 2006-ban hosszú tanulmányt írt Bak Imre festészetéről, majd az Iparterv generáció több tagjáról, többek között Jovánovics Györgyről, Tót Endréről és Nádler Istvánról is írt esszéket. Az évek során Lakner László művészetével foglalkozott azonban a legbehatóbban. Kutatásai közben ráeszmélt, hogy bár Lakner életművét számos publikáció és katalógus mutatja be, művészetének több olyan aspektusa létezik, mely nincsen még feltárva. A fiatal művészettörténész először egy Erasmus-ösztöndíjjal, majd később a DAAD ösztöndíjával Berlinbe utazott, hogy feldolgozhassa a hetvenes évek óta Németországban élő művész életművét. A kutatás eredménye számos publikáció és kiállítás lett, továbbá a doktori disszertációját is a Lakner-életműről írta.
Lakner László: Metamorfózis – egyszer, aztán, később (1964)
A művészettörténészt másik jelentős kutatási témájához, a pop art kelet-európai recepciójához is Lakner művészete vezette el, amelynek ez a téma az egyik kardinális kérdése, ráadásul a kelet-európai pop art az elmúlt években a nemzetközi diskurzus homlokterébe került. Egy korábban publikált tanulmánya aporpóján meghívták a minneapolisi Walker Art Centerbe, hogy vegyen részt az International Pop (Nemzetközi Pop) című kiállítás nyitókonferenciáján, és írjon tanulmányt a tárlathoz készülő katalógusba. Emellett Londonban, a Tate Modernben is előadott a pop art kérdéséről, majd sorra jöttek a konferenciák többek között Stockholmban, Düsseldorfban és Madridban. A nemzetközi múzeumi világban ugyanis a művészeti folyamatokat a korábbi nyugat-európai fókuszú elbeszélési séma helyett egyre inkább globális összefüggésrendszerben, nemzeteken átnyúló szemszögből kezdik elemezni. Ezért kerül nagyobb hangsúly Kelet-Európára és azon belül Magyarországra is. A helyi történetek összehasonlításából érdekes következtetéseket lehet levonni: itthon például a festményeken a fogyasztói kultúra motívumai az amerikai pop arttal szemben nem a konzumvilág kritikájaként jelennek meg, hanem sokkal inkább a szabadságvágyra utalnak. Fehér Dávid szerint jelentős kihívás egy olyan elbeszélés megalkotása, amelyben a magyarországi pop-jelenségek nem az amerikai tendenciák visszfényeiként, alárendelt szerepben jelennek meg – ezt tartja a jelenlegi kutatás egyik fontos feladatának. A kutató az utóbbi időszakban egyre intenzívebben foglalkozik a kortárs festészet elméleti kérdéseivel és a legfiatalabb művészgeneráció tevékenységével: arra keresi a választ, hogyan hat a technológiai fejlődés a festészetre. A közelmúltban olyan fontos kiállítások foglalkoztak a témával, mint a bécsi Mumokban megrendezett Painting 2.0, mely a festészet jelenkori állapotára, a digitális és a festett képek viszonyára kérdezett rá. Fehér Dávid ősszel is rendkívül elfoglalt lesz: jelenleg egy októberben nyíló tárlatot készít elő. Ő a társkurátora a Magyar Nemzeti Galéria Bacon, Freud és a Londoni Iskola festészete című kiállításának, mely a Tate Britainnel együttműködésben jön létre. A budapesti tárlaton nemcsak magáról a Londoni Iskoláról esik szó, hanem bemutatja annak előzményeit is, illetve kitekint a kortárs brit figurális festészetre. Ő pedig csak remélni tudja, hogy a budapesti közönség kedvezően fogadja a kiállítást.