150 milliós tendert húzott be a kormány kedvenc könyvkiadója

Publikálás dátuma
2018.09.11 17:29

Fotó: MTI/ Czimbal Gyula
Borsos áron vállalta a Kárpát-Haza sorozat új köteteinek kiadását a Méry Ratio kiadó, ami rendre tarol az állami tendereken. A tétel nagyságán a könyvkiadói egyesület elnöke is megdöbbent.
Legalább tíz új kötettel jelentkezik a Nemzet Stratégiai Kutatóintézet (NSKI) két sorozata, a Kárpát-Haza Könyvek és a Kárpát-Haza Galéria: az állami fenntartású intézet pályázatot írt ki, amit a szlovákiai hátterű, de fővárosi irodát is fenntartó Méry Ratio Hungary Kft. nyerte el, 150 millió forintért– derül ki az Európai Közbeszerzési Értesítőből, vagyis a TED-ből. A kétéves futamidejű pályázat becsült értéke éppen 150 millió volt, a megmérettetésen egyedül induló győztes pedig úgy látta, pont ennyiért lehet elvégezni ezt a munkát.
Mindezért azt vállalták, hogy tíz különböző kötetet – könyvet, egyéb kiadványokat – jelentetnek meg a Kárpát-sorozatok részeként, és teljeskörűen, a szerkesztéstől a kézbesítésig vállalják a munkát –  csak a nyomdai tevékenységnél bízhatnak meg alvállalkozót. A szerződésből az is kiderül, hogy az NSKI az elkészültekből 5000 példányra biztosan megrendelést ad, és a 150 milliós keretösszeg 70 százalékára vállal lehívási kötelezettséget – az EKR-oldalon elérhető költségtábla alapján viszont a Méry Ratio Hungary Kft  összesen 9000 példányt készíthet  a különféle típusú és minőségű kötetekből.
Ha átlagban nézzük, ez azt jelenti, hogy a kiadó egyetlen példány legyártását 16666 forintért vállalta el.
Hogy konkrétan milyen könyvekre is megy el ennyi pénz, arra a közbeszerzési dokumentumok nem térnek ki: csak sejthető, hogy valamelyik mű témái a keresztény ünnepek lehetnek, az ugyanis a szerződés része, hogy a vállalkozó húsvéti és karácsonyi témájú fotókat kell felhasználjon, és hogy a „keresztény ünnepkörhöz kapcsolódóan Kárpát-medencei (így, nagybetűvel) szakrális műveket” kell fényképeznie.
Az árról megkérdeztük Kocsis András Sándort, a Kossuth Kiadói Csoport elnökét, és a könyvkiadókat összefogó MKKE vezetőjét. Kocsis a tenderből megismerhető adatok alapján csak hozzávetőleges becslést tudott mondani – abban viszont így is biztos, hogy jócskán túlárazott projektről van szó
„Teljesen le vagyok döbbenve, ez horrorisztikus összegnek tűnik. Összehasonlításként: egy 200 oldalas, A4-es méretű, 150 grammos lapsúlyú igényes kivitelezésű album darabonként maximum 1300-1500 forintba kerül, és ez már igen csak drágának számít; ehhez jönnek adott esetben a képjogok, a tipográfia, de nagyon nagyvonalúan számítva 18 millióból akkor is kijönne a 9000 példány”
Ráadásul, az albumnál jóval olcsóbb a könyvkiadás, és a tenderben könyvet is emlegetnek – mondta Kocsis.
A MKKE elnöke szerint óriási felelőtlenség egy ilyen közbeszerzést lebonyolítani anélkül, hogy tudhatnánk, az említett, legalább 10 mű közül hány a művészeti album, hány a képeslapkiadvány vagy a kötet, ezek hány oldalasak, az egyes típusok külön-külön mennyibe kerülnének. Azt, hogy bizonyos albumokat a dokumentumok alapján 170 grammos lapra nyomnának,  Kocsis „hiperluxusnak” tartja, szerinte jó minőségű albumoknál is általában csak 115, legfeljebb 130 grammos papírt használnak .
Emlékeztetett, a Márai-programban 800 könyvtár ellátására 100 millió forint áll rendelkezésre, – kevesebb mint amennyit itt 10 különféle kiadványra szánnak.
A Méry Ratio már tavaly is elnyert egy a Kárpát-Haza-könyvre kiírt 24,4 milliós NSKI tendert, igaz, akkor versenytársai is akadtak. Nem ez az egyetlen terület, ahol az NSKI számít munkájukra: mint a Napi.hu írta, a kiadó jól járt az Arany-emlékévvel is, hiszen 140 ezer példányban, 140 millió forintért adhatták ki a Jankovics Marcell-illusztrációkkal díszített Toldi-kötetet, amit a Kárpát-medencei érettségiző fiatalok kaptak ajándékképpen, az emlékév tiszteletére. A Méry Ratio ezen kívül vállalt egy Szalonta Aranya - Arany Szalontája című díszkiadást is, amit kétezer példányban, de 40 millió forintért gondoztak. 
A kiadót levélben kerestük meg, hogy összesen hány kiadványt és milyen típusú kötetet terveznek kiadni a szerződéseben említett Kárpát-haza-sorozatban, ezek hány oldalasak lesznek, és kiadványonként mennyibe kerülnek. Arra is kíváncsiak voltunk, hogy mi magyarázza a tenderben szereplő és a Kocsis András által említett árak közötti hatalmas árkülönbséget.
Levelünkre Méry Gábor kiadóvezető válaszolt, aki pontosításképpen jelezte, hogy a közbeszerzési értesítőben a kilencezres példányszám nem, csak hozzá csatoltan nyilvánosan elérhető közbeszerzési dokumentumokban -  az általunk is említett költségtáblában  - szerepel. "Eseti megrendelés során 1000, illetve A5/150 g/m matt, műnyomó esetén 5000 példányszámos megrendelések lehetségesek" - írta Méry. Arra nem adott választ, hogy az említett tíz különféle könyvből kiadványonként hány példányt készítenének, ezek hány oldalasak és milyen típusúak lennének - és egy-egy tervezett kiadvány mennyibe kerülne.
Frissítve: 2018.09.12 14:05

Van Dyck olcsóbb volt Munkácsynál

Publikálás dátuma
2019.02.20 11:00
Kásler Miklós, a nemzeti erőforrások minisztere (j2) és Baán László főigazgató (j) nézi a múzeum birtokába került Van Dyck-festm
Fotó: MTI/ Balogh Zoltán
Az utóbbi száz év legdrágább műtárgy vásárlásának örülhet a Szépművészeti Múzeum: a kormány támogatásával a flamand Anthonis Van Dyck képével bővült a gyűjteménye.
Kedd délelőtt az emberi erőforrások minisztere, Kásler Miklós királyi gyermekek portréiból álló kamaratárlatot nyitott a Szépművészetiben annak alkalmából, hogy a magyar kormány a múzeum részére megvásárolta az élvonalbeli flamand barokk festő, Anthonis Van Dyck egyik utolsó, befejezett művét, Stuart Mária Henrietta esküvői portréját. A Szépművészeti Múzeum elmúlt száz évében ez eddig a legnagyobb értékű műtárgy vásárlás. A festményt a Christie’s december 6-i árverésén Londonban vették meg 5,85 millió angol fontért, mintegy 2,1 milliárd forintért – azaz a mű jelentősen olcsóbb volt, mint Munkácsy Mihály Golgotája, amelyért a Miniszterelnökség idén januárban 10 millió dollárt, mintegy 2,8 milliárd forintot fizetett. (Korábban a Magyar Nemzeti Bank Értéktár programja 6 millió dollárt ajánlott a képért akkori tulajdonosának, Pákh Imre műgyűjtőnek, de ő 9 milliót kért. Azóta is rejtély, a Miniszterelnökség hogyan jutott kilencről tízre.) A Van Dyck-képnek – így tárlatnak is – némi bizarr színezetet ad, hogy I. Károly angol király legidősebb lánya, Stuart Mária Henrietta éppen kilencéves volt, mikor házasságot kötött az akkor tizennégy éves II. Orániai Vilmos herceggel, a független Hollandia későbbi kormányzójával. Igaz, a szövetségkötéseket megpecsételő gyermekházasságok akkoriban nem voltak szokatlanok, és minden bizonnyal a művet nem a tematikája miatt méltatta a világ festészetének egyik kiemelkedő alkotásaként az emberminiszter. A Szépművészeti kamaratárlatán tíz gyermekportré látható, többek között Baltazár Károly infáns − Stuart Mária Henrietta unokatestvére – portréja Diego Velázqueztől. Az ötéves trónörökös vadászként, puskával a kezében állt modellt a spanyol udvar festőjének. A Szépművészeti Múzeum gyűjteményébe került műtárgy a 2004-ben megjelent Van Dyck-monográfiában és a holland művészettörténeti kutatóintézet nyilvántartásában is egyértelműen a művész saját kezű, kimagasló színvonalú alkotásaként szerepel. A szakirodalom a portré három ismert változata közül a szóban forgó képet tekinti az először készült, legkvalitásosabb példánynak – emlékeztet a magyar múzeum közleménye. A portré egyik ismert változata egyébként a Christie’s árverése előtt egy nappal, a Sotheby’s árverésén tűnt fel Londonban, és 790 ezer angol fontért, mintegy 284,4 millió forintért kelt el. Igaz, a festmény szerzőjeként Van Dyck műhelyét, nem pedig magát a festőt tüntették fel – a reprodukciók alapján utóbbi kép sötétebb tónusú, ám a kompozíció ugyanaz, a méret is majdnem azonos. „Nagyjából ez a különbség árban, hogy egy művész saját kezű alkotásáról van-e szó, vagy csupán a műhelyéből került ki” – nyilatkozta lapunknak Martos Gábor művészettörténész, aki a Papageno portálon épp kedden indított blogjában arról írt: Van Dyck képei iránt komoly érdeklődés mutatkozik az aukciós piacon. „Minden annyit ér, amennyit adnak érte: a két festmény között – mindkettőt láttam – jelentős a minőségbeli különbség mind a kidolgozottságát, mind a színeit tekintve” – mondta lapunknak Martos Gábor. A Christie’s árverésén egyébként 5-8 millió angol fontra tették a Szépművészetinek megvásárolt festmény becsértékét, az 5,85 millió fontos vételár reálisnak mondható.  

Győrből a Szépművészetibe

Mint arról korábban többször beszámoltunk, egy decemberi döntés nyomán 250 ezer euróért, mintegy 80 millió forintért vásárolta meg Sébastien Bourdon Nagy Szent család mosónővel című festményének tulajdonjogát Váczy Péter történész, művészettörténész örökösétől, Röszler Balázs Károlytól a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Értéktár programja Bourdon festménye 1994-től 2017-ig a győri Városi Művészeti Múzeumban – a Váczy Péter-gyűjtemény részeként – volt látható, a kollekció egyik legbecsesebb darabjaként. A kép most nem a győri múzeumba, hanem a Szépművészeti Régi Képtárába került tartós letétbe. Az MNB-től kérdeztük, miért. − Az Értéktár program Tanácsadó Testületének ajánlása nyomán az MNB Igazgatóságának döntése értelmében − a festmény minősége és annak ritkasága indokolta, hogy a kép a budapesti múzeumba került – válaszolták megkeresésünkre. A témát egyébként a francia barokk művész többször megfestette, e képet pedig 1999-ben kiállították Montpellierben, a művész szülővárosának múzeumában is, a művész első teljes életmű-kiállításán.

Frissítve: 2019.02.20 11:00

Seggfejek a moziban - McKay legújabb műve már-már zseniális

Publikálás dátuma
2019.02.20 10:00
Nehéz eldönteni, hogy mi alapul a tényeken és mi a fi kció ebben a politikai komédiában
Fórum Hungary
McKay legújabb alkotása, az Alelnök, már-már zseniális. A főhőse pedig az Egyesült Államok történelmének egyik legkárosabb politikusa.
Adam McKay nagy játékos. Bevallom, korábbi munkássága során nem gondoltam ezt, hiszen a Ron Burgundy legendája két része, a Taplógáz, a Tesó-tusa vagy a Pancser Police után első osztályú idiotizmusok voltak, melyek kifejezetten a „pihent agyú” humoruk miatt folyamatosan azt a vágyat ingerelték bennem, hogy a popcornomat egyenként elkezdjem dobálni a vászon felé. Aztán, hirtelen jött A nagy dobás, mely a 2008-as gazdasági válságot igyekezett elmagyarázni és az abszurd humor intelligenciával való megbolondítása nagyon sok embernek bejött – de a formula még korántsem volt tökéletes azoknak, akik nem vágták a gazdasági szlenget, meg amúgy mindent, ami akkor történt. McKay legújabb műve, az Alelnök, már-már zseniális. Persze, ebben segített a témaválasztás is, mely igen hálás volt ez esetben: az Egyesült Államok történelmének egyik legkárosabb politikusa. Az első segítő tény, hogy nagyon keveset tudunk az igazi Dick Cheney-ről. Ahogy a film kezdő szekvenciáiban McKay ezt nyilvánvalóvá is teszi: kijelentik, hogy Cheney igen zárkózott és koncepcionálisan rejtélyes figura, de igyekeznek minden tőlük telhetőt megtenni, hogy ezen változtassanak. Ezek után, ember legyen a talpán, aki tudja, mi a tényalapú ebben a politikai komédiában, és mi az összeesküvési elmélet, de nem is érdekel. A címszereplő fickó ugyanis kellőképpen tenyérbemászó a valóságban (a vásznon meg pláne), és feltétel nélkül elhiszek minden szemétséget róla, amit a pofátlanság terén nem szégyenlős McKay állít. Jelesül, hogy ez a hájfejű piás, ahelyett, hogy szépen elitta volna az agyát, a felesége józanra rugdosta és folyamatosan motiválta, hogy egyre feljebb jusson a ranglétrán. És Cheney minden bizonnyal elnök is lehetett volna, ha nincs egy leszbikus lánya. Merthogy, ez még a legmegértőbb republikánus körökben is megbocsáthatatlan hiba. A film mindenesetre megmutatja, hogy azért így is elég sok kárt tudott okozni Cheney kezdve az Öböl-háborútól a szeptember 11-e utáni lehallgatási botrányokon és Guantánamoi kínzásokon túl egészen Irak mondvacsinált okokból kezdeményezett lerohanásáig bezárólag. És akkor az „emberi” oldaláról nem is beszéltünk. McKay kellőképpen intelligens ahhoz, hogy felépítse a háttérből dolgozó intrikus bábjátékos karaktert és a tényadatokat jól helyezze el a kikacsintós tragikomédiájában. Ami viszont probléma, hogy éppen ez az intelligencia gátolja meg abban, hogy a néphez tudjon szólni. Nem tud egyszerűen fogalmazni, a humor szándékolt többszörös összetettsége miatt pont csak annak a liberális gondolkodóknak lesz „világos” a film, akik az elhangzott állításokkal amúgy is tisztában vannak. Ez persze nem volt le az alapszintű élvezeti értékéből a látottaknak. Például, hogy Christian Bale újfent zseniális alakítást nyújt a nála totálisan más fizikumú főszereplő figuraként (Cheney, természetesen), de hát, akkor is fogtam a hasam a röhögéstől, amikor szintén utánozhatatlan Sam Rockwell lenyűgözően ostoba George W. Bush-ként és ne vegyük el a kreditet pazarság kategóriájában Steve Carelltől se, aki ijesztőbb barom a vásznon, mint Donald Rumpsfeld a való életben. Alelnök Forgalmazza a Fórum Hungary
Frissítve: 2019.02.20 10:00