150 milliós tendert húzott be a kormány kedvenc könyvkiadója

Publikálás dátuma
2018.09.11 17:29

Fotó: MTI/ Czimbal Gyula
Borsos áron vállalta a Kárpát-Haza sorozat új köteteinek kiadását a Méry Ratio kiadó, ami rendre tarol az állami tendereken. A tétel nagyságán a könyvkiadói egyesület elnöke is megdöbbent.
Legalább tíz új kötettel jelentkezik a Nemzet Stratégiai Kutatóintézet (NSKI) két sorozata, a Kárpát-Haza Könyvek és a Kárpát-Haza Galéria: az állami fenntartású intézet pályázatot írt ki, amit a szlovákiai hátterű, de fővárosi irodát is fenntartó Méry Ratio Hungary Kft. nyerte el, 150 millió forintért– derül ki az Európai Közbeszerzési Értesítőből, vagyis a TED-ből. A kétéves futamidejű pályázat becsült értéke éppen 150 millió volt, a megmérettetésen egyedül induló győztes pedig úgy látta, pont ennyiért lehet elvégezni ezt a munkát.
Mindezért azt vállalták, hogy tíz különböző kötetet – könyvet, egyéb kiadványokat – jelentetnek meg a Kárpát-sorozatok részeként, és teljeskörűen, a szerkesztéstől a kézbesítésig vállalják a munkát –  csak a nyomdai tevékenységnél bízhatnak meg alvállalkozót. A szerződésből az is kiderül, hogy az NSKI az elkészültekből 5000 példányra biztosan megrendelést ad, és a 150 milliós keretösszeg 70 százalékára vállal lehívási kötelezettséget – az EKR-oldalon elérhető költségtábla alapján viszont a Méry Ratio Hungary Kft  összesen 9000 példányt készíthet  a különféle típusú és minőségű kötetekből.
Ha átlagban nézzük, ez azt jelenti, hogy a kiadó egyetlen példány legyártását 16666 forintért vállalta el.
Hogy konkrétan milyen könyvekre is megy el ennyi pénz, arra a közbeszerzési dokumentumok nem térnek ki: csak sejthető, hogy valamelyik mű témái a keresztény ünnepek lehetnek, az ugyanis a szerződés része, hogy a vállalkozó húsvéti és karácsonyi témájú fotókat kell felhasználjon, és hogy a „keresztény ünnepkörhöz kapcsolódóan Kárpát-medencei (így, nagybetűvel) szakrális műveket” kell fényképeznie.
Az árról megkérdeztük Kocsis András Sándort, a Kossuth Kiadói Csoport elnökét, és a könyvkiadókat összefogó MKKE vezetőjét. Kocsis a tenderből megismerhető adatok alapján csak hozzávetőleges becslést tudott mondani – abban viszont így is biztos, hogy jócskán túlárazott projektről van szó
„Teljesen le vagyok döbbenve, ez horrorisztikus összegnek tűnik. Összehasonlításként: egy 200 oldalas, A4-es méretű, 150 grammos lapsúlyú igényes kivitelezésű album darabonként maximum 1300-1500 forintba kerül, és ez már igen csak drágának számít; ehhez jönnek adott esetben a képjogok, a tipográfia, de nagyon nagyvonalúan számítva 18 millióból akkor is kijönne a 9000 példány”
Ráadásul, az albumnál jóval olcsóbb a könyvkiadás, és a tenderben könyvet is emlegetnek – mondta Kocsis.
A MKKE elnöke szerint óriási felelőtlenség egy ilyen közbeszerzést lebonyolítani anélkül, hogy tudhatnánk, az említett, legalább 10 mű közül hány a művészeti album, hány a képeslapkiadvány vagy a kötet, ezek hány oldalasak, az egyes típusok külön-külön mennyibe kerülnének. Azt, hogy bizonyos albumokat a dokumentumok alapján 170 grammos lapra nyomnának,  Kocsis „hiperluxusnak” tartja, szerinte jó minőségű albumoknál is általában csak 115, legfeljebb 130 grammos papírt használnak .
Emlékeztetett, a Márai-programban 800 könyvtár ellátására 100 millió forint áll rendelkezésre, – kevesebb mint amennyit itt 10 különféle kiadványra szánnak.
A Méry Ratio már tavaly is elnyert egy a Kárpát-Haza-könyvre kiírt 24,4 milliós NSKI tendert, igaz, akkor versenytársai is akadtak. Nem ez az egyetlen terület, ahol az NSKI számít munkájukra: mint a Napi.hu írta, a kiadó jól járt az Arany-emlékévvel is, hiszen 140 ezer példányban, 140 millió forintért adhatták ki a Jankovics Marcell-illusztrációkkal díszített Toldi-kötetet, amit a Kárpát-medencei érettségiző fiatalok kaptak ajándékképpen, az emlékév tiszteletére. A Méry Ratio ezen kívül vállalt egy Szalonta Aranya - Arany Szalontája című díszkiadást is, amit kétezer példányban, de 40 millió forintért gondoztak. 
A kiadót levélben kerestük meg, hogy összesen hány kiadványt és milyen típusú kötetet terveznek kiadni a szerződéseben említett Kárpát-haza-sorozatban, ezek hány oldalasak lesznek, és kiadványonként mennyibe kerülnek. Arra is kíváncsiak voltunk, hogy mi magyarázza a tenderben szereplő és a Kocsis András által említett árak közötti hatalmas árkülönbséget.
Levelünkre Méry Gábor kiadóvezető válaszolt, aki pontosításképpen jelezte, hogy a közbeszerzési értesítőben a kilencezres példányszám nem, csak hozzá csatoltan nyilvánosan elérhető közbeszerzési dokumentumokban -  az általunk is említett költségtáblában  - szerepel. "Eseti megrendelés során 1000, illetve A5/150 g/m matt, műnyomó esetén 5000 példányszámos megrendelések lehetségesek" - írta Méry. Arra nem adott választ, hogy az említett tíz különféle könyvből kiadványonként hány példányt készítenének, ezek hány oldalasak és milyen típusúak lennének - és egy-egy tervezett kiadvány mennyibe kerülne.
2018.09.11 17:29
Frissítve: 2018.09.12 14:05

Színházak éjszakája: Kell a bátorság, a tettek és a jellem

Publikálás dátuma
2018.09.23 23:10

Fotó: / Mikó Bea
Az Operettben több más mellett a tánctanítás, a Katona József Színházban a kritikákról szóló játékos csoportterápia játszotta a főszerepet és nem mellesleg az egyik városi sétán eltűnt budai színházak nyomában eredhettünk.
Szállj fel szabad madár! - visszhangzott szombat délután a Budapesti Operettszínház házi színpadán. A próbateremként is működő helyszínen legalább negyvenen ropták alkalmi tánckart alkotva. Főként fiatalok, óriási energiával lépkedtek, forogtak, hajlongtak. Karjukat egyszerre emelték, az egyik fiú inge vizes lett, egy másik lány magas sarkú cipőben próbálta tartani a ritmust. A teátrum friss bemutatója, az István a király egyik koreográfiájának megtanulására lehetett jelentkezni. A Színházak Éjszakája sorozatba illesztette be a tánctanítást az Operett. Bodor Johanna, Lénárt Gábor és Kulin András koreográfusok felváltva mutatták, hogy mit kell csinálni. Negyven perc alatt kell elkészülni. A feladat nehéznek látszott, hiszen a profik egy ilyet nyolc-tíz óra alatt tanulnak meg. Az ambíció és a lelkesedés azonban csodát tett és az első turnus növendékei remekül teljesítettek és a végén tényleg alkalmi tánckarrá váltak. Aztán jöhetett a közös fotózás az utcán a színház előtt is. Peller Anna dedikálta éppen az Operettszínház új magazinjának a címlapját, amin ő látható. Az utcai színpad előtt már délután több százan álldogáltak. Örültek a kedvenceiknek, nem hiszem, hogy néhány közelállón kívül bárkit foglalkoztatott, hogy most folyik a teátrum igazgatói pályázatának hajrája. Könnyen lehet, hogyha létezne még a Budai Népszínház, vagy a hajdani Horváth-kertben álló egykori Budai Színkör, akkor most ott játszanák az István a királyt. De nem léteznek, régen lebontották őket. Az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet munkatársai azonban más városi séta mellett ezeknek az eltűnt színházaknak a nyomába invitálták szintén a kíváncsi érdeklődőket. Gajdó Tamás színháztörténész, sétavezető a Budai Sikló Clark Ádám téri bejárata elől indította a túrát. Ott állt az 1861. szeptember 14-én megnyílt Molnár György által alapított Budai Népszínház. Mindössze kilenc évig, utána ugyanis lebontották. Mégis fontos szerepet tölt be a hazai színháztörténetben. Az előadások ugyanis valódi attrakciónak számítottak. Az alapítót a korabeli leírások alapján ellentmondásos, hiú, öntelt figurának tartották, de Molnár igyekezett mindig meglepni a közönséget. Emellett kiváló marketing szemlélet jellemezte, a színház pénztárában árulták a színdarabok dalait. A teátrumnak nem volt ugyan zsinórpadlása, de különböző technikai tükrökkel mégis elérték, hogy a színpadi változások egy illuzionista műsorában elvárható színvonalon jöjjenek létre. Itt jártak először magyar színpadon kán kánt és az akkori tánckarnak olyan tagjai voltak, mint például Jászai Mari. Molnár előadásaiban erőteljesen politizált is, amit a hatalom nem nézett jó szemmel, de végül a saját társulata lázadt fel ellene, ami egyben a színház végét is jelentette. Hasonlóan kalandos története volt a hajdani Horváth-kertben álló Budai Színkörnek. A kör alakú nyári színháznak épült fából készül épületet 1843-ban nyitották meg. 1937-ig tartottak itt nyaranta előadásokat. A két világháború közötti időben operetteket játszottak, az egyik legnagyobb sztár pedig Honthy Hanna volt. Színháztörténetileg szintén meghatározó a Horváth-kert legendája, slágerré vált dal is megörökítette. A hely arról is nevezetes, hogy a zenés darabok mellett Magyarországon itt tűzték először műsorra Gorkij Éjjeli menedékhely című drámáját. Az épületet végül anyagi okokból bontották le. A túra az Attila út egyik háza előtt fejeződött be. Itt élt Csortos Gyula, akinek a fennmaradt háztartási könyveiből sokat megtudhatunk életmódjáról, szokásairól, napirendjéről. Arról ezekben a könyvekben nem esett szó, hogy miként tűrte a kritikát. 
A Katona József Színház színészei szombaton három alkalommal is erről meséltek a Színházak Éjszakája közönségének Kocsis Gergely rendezésében. Szokásos módon a Petőfi Sándor utcai színház környékén nagy volt az érdeklődés. Megérte az izgalom, hiszen a színpadilag nehezen megfogható témából élvezhető jelenetekkel teli színházi órát rögtönöztek a játszók. Ha valaki megkérdez egy színészt, hogy érdekli-e mit írnak róla, a többségük azt mondja: dehogyis. Aztán gyakran később kiderül, hogy fejből idéznek róluk megjelent kritikákat. Szombaton azt játszották el, hogy egy csoportterápia keretében próbálják feldolgozni az írások következményeit. Önironikus, humorral teli szórakoztató est lett belőle. A gyengeségek, hiúságok önfeltáró sorozata, utalva a mai kritikák állapotára, színvonalára is. A Színházak Éjszakája záró partiját a Trip hajón tartották. Több színészekből álló formáció lépett fel. Délután még azt hallgathattuk az Operettben, hogy Szállj fel szabad madár, éjjel pedig Molnár Áron és csapata énekelte nagy elánnal, hogy „fogjunk össze most már a gyűlölködés ellen, kell a bátorság, a tudás, a tettek és a jellem.” És mondja valaki, hogy nem létezik „bekeretezett” éjszaka.
2018.09.23 23:10

Új igazgató kerülhet az Operettszínház élére

Publikálás dátuma
2018.09.23 18:14

Fotó: Népszava/
A társulat a jelenlegi direktort, Lőrinczy Györgyöt támogatja, de a bíráló bizottság többsége inkább Kiss B. Attila pályázatát támogatja. A döntés a miniszter kezében van.
A múlt héten összeült a Budapesti Operettszínház igazgatói pályázatát elbíráló szakmai bizottság. Úgy tudjuk, hogy a miniszternek ajánlatot tevő testület többsége Kiss B. Attila operaénekes pályázatát támogatja. Mint megírtuk, aspirál még a posztra Szente Vajk színész, rendező és a társulat többségének bizalmát élvező Lőrinczy György jelenlegi főigazgató. A bizottságba delegálták Rost Andrea operaénekest, Vincze Balázs koreográfust, Balázs Pétert a szolnoki és Kirják Róbertet a nyíregyházi teátrum igazgatóját, Hamar Zsoltot, a Nemzeti Filharmonikusok főzeneigazgatóját, Dubrovay László zeneszerzőt, Eperjes Károly színészt, rendezőt, Rónai Pál karmestert, Peller Károly színészt. Utóbbi két tag az Operettszínház képviseletében volt jelen. Úgy tudjuk, hogy ők ketten Lőrinczyt támogatták. Információink szerint a többiek viszont Kiss B. Attilára voksoltak. Ez azért is meglepő, mert elvileg több jelöltet is alkalmasnak tarthat egy tag. Úgy tudni Kiss B. pályázatában leendő balettigazgatóként szerepel Apáti Bence balettművész, publicista, aki politikai műsorok rendszeres résztvevője. A döntést a törvény szerint az EMMI minisztere hozza meg harminc napon belül. 
Szerző
2018.09.23 18:14