150 milliós tendert húzott be a kormány kedvenc könyvkiadója

Publikálás dátuma
2018.09.11 17:29

Fotó: MTI/ Czimbal Gyula
Borsos áron vállalta a Kárpát-Haza sorozat új köteteinek kiadását a Méry Ratio kiadó, ami rendre tarol az állami tendereken. A tétel nagyságán a könyvkiadói egyesület elnöke is megdöbbent.
Legalább tíz új kötettel jelentkezik a Nemzet Stratégiai Kutatóintézet (NSKI) két sorozata, a Kárpát-Haza Könyvek és a Kárpát-Haza Galéria: az állami fenntartású intézet pályázatot írt ki, amit a szlovákiai hátterű, de fővárosi irodát is fenntartó Méry Ratio Hungary Kft. nyerte el, 150 millió forintért– derül ki az Európai Közbeszerzési Értesítőből, vagyis a TED-ből. A kétéves futamidejű pályázat becsült értéke éppen 150 millió volt, a megmérettetésen egyedül induló győztes pedig úgy látta, pont ennyiért lehet elvégezni ezt a munkát.
Mindezért azt vállalták, hogy tíz különböző kötetet – könyvet, egyéb kiadványokat – jelentetnek meg a Kárpát-sorozatok részeként, és teljeskörűen, a szerkesztéstől a kézbesítésig vállalják a munkát –  csak a nyomdai tevékenységnél bízhatnak meg alvállalkozót. A szerződésből az is kiderül, hogy az NSKI az elkészültekből 5000 példányra biztosan megrendelést ad, és a 150 milliós keretösszeg 70 százalékára vállal lehívási kötelezettséget – az EKR-oldalon elérhető költségtábla alapján viszont a Méry Ratio Hungary Kft  összesen 9000 példányt készíthet  a különféle típusú és minőségű kötetekből.
Ha átlagban nézzük, ez azt jelenti, hogy a kiadó egyetlen példány legyártását 16666 forintért vállalta el.
Hogy konkrétan milyen könyvekre is megy el ennyi pénz, arra a közbeszerzési dokumentumok nem térnek ki: csak sejthető, hogy valamelyik mű témái a keresztény ünnepek lehetnek, az ugyanis a szerződés része, hogy a vállalkozó húsvéti és karácsonyi témájú fotókat kell felhasználjon, és hogy a „keresztény ünnepkörhöz kapcsolódóan Kárpát-medencei (így, nagybetűvel) szakrális műveket” kell fényképeznie.
Az árról megkérdeztük Kocsis András Sándort, a Kossuth Kiadói Csoport elnökét, és a könyvkiadókat összefogó MKKE vezetőjét. Kocsis a tenderből megismerhető adatok alapján csak hozzávetőleges becslést tudott mondani – abban viszont így is biztos, hogy jócskán túlárazott projektről van szó
„Teljesen le vagyok döbbenve, ez horrorisztikus összegnek tűnik. Összehasonlításként: egy 200 oldalas, A4-es méretű, 150 grammos lapsúlyú igényes kivitelezésű album darabonként maximum 1300-1500 forintba kerül, és ez már igen csak drágának számít; ehhez jönnek adott esetben a képjogok, a tipográfia, de nagyon nagyvonalúan számítva 18 millióból akkor is kijönne a 9000 példány”
Ráadásul, az albumnál jóval olcsóbb a könyvkiadás, és a tenderben könyvet is emlegetnek – mondta Kocsis.
A MKKE elnöke szerint óriási felelőtlenség egy ilyen közbeszerzést lebonyolítani anélkül, hogy tudhatnánk, az említett, legalább 10 mű közül hány a művészeti album, hány a képeslapkiadvány vagy a kötet, ezek hány oldalasak, az egyes típusok külön-külön mennyibe kerülnének. Azt, hogy bizonyos albumokat a dokumentumok alapján 170 grammos lapra nyomnának,  Kocsis „hiperluxusnak” tartja, szerinte jó minőségű albumoknál is általában csak 115, legfeljebb 130 grammos papírt használnak .
Emlékeztetett, a Márai-programban 800 könyvtár ellátására 100 millió forint áll rendelkezésre, – kevesebb mint amennyit itt 10 különféle kiadványra szánnak.
A Méry Ratio már tavaly is elnyert egy a Kárpát-Haza-könyvre kiírt 24,4 milliós NSKI tendert, igaz, akkor versenytársai is akadtak. Nem ez az egyetlen terület, ahol az NSKI számít munkájukra: mint a Napi.hu írta, a kiadó jól járt az Arany-emlékévvel is, hiszen 140 ezer példányban, 140 millió forintért adhatták ki a Jankovics Marcell-illusztrációkkal díszített Toldi-kötetet, amit a Kárpát-medencei érettségiző fiatalok kaptak ajándékképpen, az emlékév tiszteletére. A Méry Ratio ezen kívül vállalt egy Szalonta Aranya - Arany Szalontája című díszkiadást is, amit kétezer példányban, de 40 millió forintért gondoztak. 
A kiadót levélben kerestük meg, hogy összesen hány kiadványt és milyen típusú kötetet terveznek kiadni a szerződéseben említett Kárpát-haza-sorozatban, ezek hány oldalasak lesznek, és kiadványonként mennyibe kerülnek. Arra is kíváncsiak voltunk, hogy mi magyarázza a tenderben szereplő és a Kocsis András által említett árak közötti hatalmas árkülönbséget.
Levelünkre Méry Gábor kiadóvezető válaszolt, aki pontosításképpen jelezte, hogy a közbeszerzési értesítőben a kilencezres példányszám nem, csak hozzá csatoltan nyilvánosan elérhető közbeszerzési dokumentumokban -  az általunk is említett költségtáblában  - szerepel. "Eseti megrendelés során 1000, illetve A5/150 g/m matt, műnyomó esetén 5000 példányszámos megrendelések lehetségesek" - írta Méry. Arra nem adott választ, hogy az említett tíz különféle könyvből kiadványonként hány példányt készítenének, ezek hány oldalasak és milyen típusúak lennének - és egy-egy tervezett kiadvány mennyibe kerülne.
2018.09.11 17:29
Frissítve: 2018.09.12 14:05

Mégsem találták meg a hat éve ellopott Picasso-festményt

Publikálás dátuma
2018.11.19 11:31

Fotó: /
A holland írónő azt mondta, hogy „tréfa áldozata lett”. Egy belgiumi színházi produkció alkotói csapták be a megtalálót.
Álhír, hogy felbukkant egy hat éve ellopott Picasso-festmény: a kép megtalálását bejelentő holland írónő elmondása szerint „tréfa áldozata lett” – közölte a holland NOS televízió. Az írónő vasárnap este azt mondta, hogy gyanútlanul bedőlt két belga filmrendező „performanszának” – idézte a Guardian online kiadása. A News.ro hírügynökség vasárnapi jelentése szerint Mira Feticu román származású holland írónő szombaton Hollandia bukaresti nagykövetségére vitte be a Picassónak tulajdonított alkotást, és a nagykövetség azonnal értesítette a román hatóságokat. Úgy vélték, a rotterdami műcsarnokból román műkincsrablók által 2012-ben ellopott hét nagy értékű festmény egyikéről, Picasso Harlequin-fej című alkotásáról van szó. A festményt Mira Feticu Hollandiában élő román származású írónő találta meg egy másik, meg nem nevezett holland állampolgárral együtt. Feticu 2015-ben a rotterdami műkincslopásból merített ihletet Tascha című regényének megírásához. Állítása szerint tíz nappal ezelőtt névtelen román nyelvű levelet kapott, melyben a levélíró megjelölte az elásott műkincs helyét. A levélről azonnal értesítette azt a holland nyomozót, akivel együttműködött a regénye megírásakor. Ezután indult el egy holland állampolgárral a megjelölt helyre, ahol egy kő alá rejtve, műanyag fóliába becsomagolva találta meg a képet tartalmazó csomagot. A News.ro hírügynökség képet is közölt az írónőről, amint kezében tartja a keretéből kivágott festményt és a reprodukciót, amely alapján azonosította a művet. A műalkotást a nagykövetség átadta a romániai szervezett bűnözés és terrorizmus elleni ügyészségnek (DIICOT). Az ügyészség vasárnap szűkszavú közleményben erősítette meg: Hollandia bukaresti nagykövetsége bejelentése alapján nyomozást indított az ügyben. A műalkotást hétfőn a Román Művészeti Múzeumba szállítják szakértői vizsgálatra. A belga írónő azonban ezután kapott egy emailt, amiben elmagyarázták neki, hogy a levél a True Copy (Valódi másolat) elnevezésű projekt része volt, melyet Geert Jan Jansen megrögzött holland képhamisító ihletett. Jansen hamisítványai 1994-es lefüleléséig elárasztották Európa és a világ műgyűjteményeit. A két belga rendező, Bart Baele és Yves Degryse később a weboldalán közölte, hogy a hamisított Picasso festményt október végén rejtették el a Tulcea megyei erdőben, és három romániai, valamint három hollandiai címre küldtek névtelen levelet, amelyekben megjelölték az elásott műkincs helyét, és várták a fejleményeket. A színházi alkotók bocsánatot kértek a hollandiai román írótól az átverés miatt, és felajánlották, hogy legyen része a produkciónak. Mira Feticu a Digi 24 hírtelevíziónak nyilatkozva kijelentette: nincs oka szégyenkezni, mert jóhiszeműen, az értékmentés vágyától vezérelve járt el. A Mediafax hírügynökségnek adott nyilatkozatában kijelentette: megtörténhet, hogy az átverés során szerzett élményeit egy újabb regényben írja meg.

Hét festményt vittek el

Román betörők 2012-ben a rotterdami Műcsarnokba (Kunsthal) hatoltak be, ahonnan hét nagy értékű festményt vágtak ki a képkeretből, és vittek magukkal. A festmények – Picasso, Matisse, Monet és Gauguin alkotásai – közel 18 millió euróra (5,8 milliárd forintra) voltak biztosítva. Az ügyben a DIICOT hat román állampolgár ellen emelt vádat. A két fővádlott beismerő vallomást tett, őket 2014 februárjában a Bukaresti Táblabíróság jogerősen 6 év, valamint 5 év 4 hónap börtönbüntetésre ítélte. A perben kétéves börtönbüntetést kapott a fővádlott anyja, aki előbb azt vallotta, hogy elégette a festményeket, később azonban visszavonta a vallomását. A festmények hollétéről a román nyomozóknak nem sikerült információkat szerezniük. 

Szerző
2018.11.19 11:31
Frissítve: 2018.11.19 14:12

Családban marad - Kabaré a Revizorból

Publikálás dátuma
2018.11.19 10:00

Fotó: / Mészáros Zsolt
Kabarét rendezett Mohácsi János az átírt Revizorból. Nevetünk a kisvárosi korrupción, összefonódásokon, az álságos törtetésen és lojalitáson. És ez mind nagyon is ismerős.
Gogol Revizorából a Mohácsi testvérek egy teljesen új művet írtak, persze az alapmotívumokat meghagyva. Megszokhattuk ezt tőlük, de amikor az ember ezzel a teljes átírási merészséggel és ambícióval újra és újra szembetalálkozik, mégis meglepődik. Szerencsére, csak az első néhány percre igaz ez, mert ilyenkor a néző elengedi az eredetit és átengedi magát az újnak. A cselekményt a szerzők áthelyezték a mába, na azért nem Magyarországra, hanem egy orosz kisvárosba. Itt is jön a Revizor, mint Gogolnál, de még hogy mennyire jön és van már internet, és mobil. A szereplők is változnak: az álrevizor Hlesztakov, itt bányamérnök hallgató, és a helyi elit pedig teljes spektrumában megjelenik, a sikeres vállalkozótól, a kevésbé sikeres vállalkozóig, a rendőrfőnöknőtől a tanítóig. Az alaptípusok persze Gogolnál is megvannak, de Mohácsiék elszabadult fantáziával mindent továbbgondoltak. Szereplőket, a történetet, neveket és szóvicceket. És az egészben az jó, hogy működik. A nézők attól függetlenül, hogy milyen a világnézetük, melyik pártra szavaznak, harsányan nevetnek a végletekig felpörgetett komikumon. Pedig a szerzők nem tesznek mást, csak a mindennapjainkat sűrítik és dramatizálják bele a drámába. Teszik ezt szellemesen, gátlások nélkül, de ha már erről a témáról - a hatalom, a korrupció, a különböző összefonódások – van szó, miért éppen nekik lennének gátlásaik, amikor a szereplőik már rég nem ismerik ezt a szót, legfeljebb álságosan hivatkoznak rá. Sok mindenre hivatkoznak, becsületre, jó modorra, hitre, tapintatra, de mint mi is nap, mint nap tapasztaljuk ez már csak a kampány és politikai szlogenek szintjén érvényes. A hitele, az igazi tartalma már rég a múlté. Ebben a szellemben a szombathelyi Revizor egy féktelenül nevettető kabaré jelenetek sorozata. Persze, hogy nevetünk rajta, pedig sírhatnánk is, de már ezen is régen túl vagyunk. Nevetünk azon, hogy amikor az egyik szereplő független sajtót hangoztat, a másik visszakérdez, van még olyan? Vagy azon, hogy a vezér, a „jégmezők lovagja” megdicséri a polgármestert, mert időben küldi mindig a pénzt. 
A színészek, érezhetően élvezik a helyzetet és jó formát mutatnak. A Gagarin álnevet használó bányamérnök hallgatót játszó Lábodi Ádám vendégként és a barátját „Dr. Puskint”, vagyis igazából Oszipot alakító Orosz Róbert állja a sarat és az iramot. Mint ahogy a többiek is, a polgármestert megformáló Bajomi Nagy György, vagy a rendőrfőnöknőt játszó Vlahovics Edit. De bátor és nagyszerű a polgármester feleségeként Alberti Zsófi, illetve a lányaként Hartai Petra. Az előadást három zenész élőben a színpadon végigkíséri. (Mondjuk ez nem újdonság Mohácsinál.) A történet vége is más, mint Gogolnál. Itt Hlesztakov nem tűnik el, hanem beépül a családba, elveszi a polgármester lányát, terveznek néhány gyereket, meg is ígérik ezt a a jégmezők lovagjának, akárcsak az örömszülők. Megy minden tovább, ahogy eddig. Kérdés, csak az, hogy meddig tudunk még ezen nevetni.

INFÓ

Gogol – Mohácsi testvérek Revizor Weöres Sándor Színház Szombathely Rendező: Mohácsi János

2018.11.19 10:00
Frissítve: 2018.11.19 10:00