Lezárták a belgrádi repülőteret

Publikálás dátuma
2018.09.12. 10:50
Egy Egypt Air gép leszállás közben
Fotó: AFP
Határozatlan időre lezárták a belgrádi Nikola Tesla repülőteret szerdán, mert az Egypt Air egyiptomi légitársaság gépe műszaki okokból nem tudott szabályosan leszállni, és a kifutópálya közepén állt meg.
A szerbiai közszolgálati televízió beszámolója szerint az Egypt Air utasok nélküli, Boeing 737-800 típusú gépe műszaki okok miatt hajnali 4 óra 11 perckor szállt le Belgrádban, a gép kerekei annyira megsérültek, hogy nem tudják elvontatni a leszállópályáról.
A repülőtér forgalmát leállították, és minden érkező gépet a nisi repülőtérre, illetve a környező országokba irányítanak, míg az induló gépek egyelőre nem szállhatnak fel.
A repülőtér lezárása eddig 15 induló gépet érintett.
Szerző
Frissítve: 2018.09.12. 11:37

Ki akarták éheztetni, de Katar még tartja magát

Publikálás dátuma
2018.09.12. 10:00
Doha látképe
Fotó: AFP
Bő egy év után már látszik, nem törte meg a bojkott a kicsi, ám dúsgazdag különutas monarchiát. Donald Trumpnak viszont nagyon nem tetszik a vita.
Ki emlékszik már arra, hogy bő egy évvel ezelőtt az egész világ az alig 11 ezer négyzetkilométeres és 2,5 millió lakosú Katarra figyelt? Pedig akkor még úgy tűnt, hogy akár a terrorizmus támogatásával vádolt monarchia elleni háború lehetősége is a terítéken van – végül aztán csak a Szaúd-Arábia, Egyesült Arab Emírségek, Bahrein, Egyiptom és még néhány másik arab állam által bevezetett bojkott valósult meg. Maradtak az amerikai, és jöttek még török katonák, a polcok előbb kiürültek, aztán újra megteltek, például a sivatagba exportált magyar tehenek tejével.  Azért a szembenállásnak ezzel még nincs vége. A „nagy testvér” Szaúd-Arábia nemrégiben azt lebegtette meg, hogy csatornát építene végig a közös határra, ezzel lényegében szó szerint elszigetelve a Perzsa-öbölbe (Arab-öbölbe) félszigetként benyúló államot. A tervek szerint a csatorna 60 kilométer hosszú, 200 méter széles és 20 méter mély lenne, költségeit nagyjából 750 millió dollárra becsülik, és felhúznának még mellé egy katonai bázist és egy nukleáris hulladék-lerakót is, más hírek szerint inkább idegenforgalmi célokra használnák. Néhány elemző arra hívta fel a figyelmet, hogy a csatornáról szóló pletykák aligha vehetők komolyan, inkább a katariak elleni nyomásgyakorlásnak tekinthetők, más értesülések viszont arról szóltak, hogy öt beruházót már meg is hívtak, hogy tegyenek ajánlatot, és még szeptemberben bejelenthetik a győztest.    
Közben Katar sem tétlenkedik, és mindent megtesz, hogy úgynevezett puha erővel szerezzen magának szövetségeseket. Ilyen például, hogy a cseppfolyós földgáz (LNG) egyik legnagyobb exportőreként számon tartott, tehát dúsgazdag ország több milliárd dolláros befektetéseket harangozott be világszerte - legutóbb Németországban és Törökországban -, vagy ide sorolható a 2022-es labdarúgó világbajnokság megrendezése is. De szintén a nyitáshoz tartozik, hogy bejelentették, állandó tartózkodási engedélyt kaphat évente 100 olyan külföldi, akiknek csak az anyja katari, vagy legalább húsz éve az országban él, vagy a katonaságban szolgál. Habár európai szemmel ez szigorú szabályozásnak tűnik, az Öböl-menti államokban nem osztják olyan könnyen az állampolgárságot és tartózkodási engedélyeket, mint Nyugaton. Katarban több mint kétmillió külföldi él, így néhányuk számára ez jelentős változást jelenthet, és külföldön is vonzóbbá teheti az országot.    És hogy milyen az élet az országban bő egy évvel a bojkott bevezetése után? Lapunk Szalai Mátét kérdezte, aki az uniós MENARA projekt keretében járt kutatóúton nyáron Katarban. „Én magam is Doha egyik bevándorló negyedében szálltam meg, ahol katarival alig, dél-ázsiaiakkal annál inkább találkozhatott az ember. A helyiek és a gazdag bevándorlók ugyanis a luxus kerületekbe tömörülnek, így Doha ezen része jobban hasonlított egy dél-ázsiai városra. Volt szerencsém bejárni egy mesterséges szigetet is, az meg olyan volt, mintha Európában járnék: Ferrari szalonnal, bioboltokkal és kávézókkal. Jellemző, hogy ha látnivalók után érdeklődik az ember, mindig plázákba küldenék” - írta le a főváros két arcát a Külügyi és Külgazdasági Intézet kutatója.      Elmondása szerint a bojkott utáni első pániknak nyoma sincs már. „Minden kapható, legfeljebb a termékpaletta cserélődött le iráni, török árura. Gőzerővel folynak az építkezések is. A Szaúd-Arábiából és Egyesült Arab Emirátusokból elmaradó turisták miatt legfeljebb az idegenforgalom gyengült” - vélekedett. Amin viszont szerinte nagyon is érezhetők a történtek, hogy az emberekben az arabsághoz és az Öböl-menti országokhoz kötődő identitást egyre inkább felváltja a nemzeti, katari öntudat. „Közben viszont a határokon átívelő törzsi, családi kapcsolatok miatt mindenkinek vannak hozzátartozói a szomszédos államokban, akikkel most nem, vagy csak nehezen tudják tartani a kapcsolatot. Ez keseríti meg talán a legjobban az életüket” - tette hozzá.    De milyen is egy átlagos katari élete? Szalai Máté emlékeztetett arra, hogy természetesen Katar is iszlám ország, ám valamelyest  ebben is különutasak: úgy vélik, hogy szemben a szigorú szaúdi „sivatagi vahabizmussal”, ők a nyitottabb „tengeri vahabizmust” gyakorolják. Elmondása szerint a gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a „nyugatias” fogyasztói társadalom dübörög, de az egyre élénkebb kulturális életben is jelen van már a Nyugat, például régóta vannak mozik, és nyáron kulturális fesztiválokat is rendeztek. Ami viszont a női egyenjogúságot illeti, úgy vélte, arról még messze nincs szó, például a nők viselete szigorúan szabályozott, de az is törvénybe van foglalva, hogy a feleség engedelmességgel tartozik a férjének. „Ugyanakkor meglepő módon találkoztam egy melegjogi aktivistával is. Ezt persze Katarban nem úgy kell elképzelni, hogy kiáll a nyilvánosság elé és tüntet. Arccal nem vállalja a tevékenységét, a háttérből próbál hálózatot, mozgalmat szervezni, ahol megbeszélik a problémákat. A hatalom meg megtűri” - számolt be élményeiről.    És hogy mi jöhet ezután, hogyan oldódhat meg a válság? A Corvinus Egyetem oktatója úgy vélte, mind Szaúd-Arábiában, mind Katarban van annyira perszonalizált a külpolitika, hogy akár egyik pillanatról a másikra megoldódhat a helyzet. „A változásra alkalmat teremthet például, ha meghal valamelyik vezető. A térség hat államából háromban idős az uralkodó: a kuvaiti emír (89), az ománi szultán (77) és a szaúdi király (82) is. Ha valamelyikük távozna, de azt nem követné kiegyezés, az azt jelentené, hogy nem is akarják megoldani a válságot” - vélekedett. Szalai Máté szerint a katonai beavatkozás is valószínűtlen, és ha korábban volt is félelem emiatt a katariakban, mára már ennek nyoma sincs. „Állítólag az Egyesült Államok erős nyomására állt el Szaúd-Arábia a katonai megoldástól. Washington ráadásul kizárólag az Iránhoz való viszonyon keresztül vizsgálja a problémát, és az Donald Trumpnak is feltűnt, hogy például az Egyesült Arab Emírségek kereskedelme élénkebb a perzsa állammal, mint Kataré az arab blokád után. Közben az amerikai elnöknek az sem tetszik, hogy a vita hátráltatja terveiben, hogy életre hívja az „arab NATO” néven emlegetett katonai együttműködést - összegzett a szakértő.
Szerző
Frissítve: 2018.09.12. 11:06

Juncker: a jogállamiság elleni támadásra a 7-es cikkely a válasz

Publikálás dátuma
2018.09.12. 09:20

Fotó: FREDERICK FLORIN / AFP
Az EB elnökeként mondott utolsó évértékelőjében azt hangsúlyozta Juncker: az uniónak globális játékossá kell válnia. Ám ehhez előbb saját belügyeit kell rendeznie, így erősítve az EU egységét.
Az Európai Bizottság nemsokára leköszönő elnöke, Jean-Claude Juncker szerda délelőtt az EP plenáris ülésén értékeli az EU elmúlt évét. Négy éves mandátuma ugyan a végéhez közelít, de még nem járt le - kezdett felszólalásába Juncker -, így nem von négy éves mérleget. A munkát folytatni kívánja, mint hogy van még dolga. Az Európai Unió szerinte a béke záloga, így vigyázni kell rá.
Először a pozitívumokról szólt: Belgium lakosságánál több új munkahely jött létre, és csökkent a munkanélküliség az elmúlt évben. Görögország lassan kilábal a válságból, amihez szintén gratulált. Majd kitért a Donald Trump amerikai elnökkel folytatott tárgyalásaira is Juncker. Az ezeken elért eredmények szerinte annak köszönhetőek, hogy Európa - a legnagyobb egységes piac - képes volt érdekei védelmében egységesen fellépni.
Szíriára is kitért az EB-elnök. Humanitárius katasztrófa fenyeget, hangsúlyozta, és "nem nézhetünk félre". A tegnapi szövetségesek lehet, hogy nem azonosak a jövőbeni szövetségesekkel, tette hozzá.
Ha Európa jobban tisztában lenne saját gazdasági és katonai erejével, globális játékossá válhatna - és azzá is kell válnia

- jelentette ki az előbbiek kapcsán Juncker. Nem a fegyverkezést sürgeti, hanem az egységesség és szuverenitás erősítését. A közös eredmények kapcsán a Galileo műholdak fellövését is példaként hozta fel: külön-külön nem állíthatta volna pályára egyik ország sem a 26 űreszközt, de együtt sikerült. Európa felül tud emelkedni a megosztottságon, és túl kicsi is az ilyesmihez - hangsúlyozta a politikus. Keletnek, nyugatnak, északnak és délnek "együtt kell elvetnie a szuverenitás magjait".
A környezetvédelemért és a műanyaghulladékok ellen való fellépést emelte ki elsőként a 2019-es EP-választások kapcsán. Szót emelt az óraátállítás ellen is. Az új szabályozások kapcsán hangsúlyozta, a terrorizmus elleni fellépés szigorúbb lesz. Ezen túl, a tisztességes és szabad választások védelmében is az eddigieknél határozottabban kell fellépni, mint hogy arra nézve Európa-szerte egyre nagyobb kockázatot jelentenek a harmadik országok beavatkozásai és a magánérdekek.
Nem akarok nemzeti határokat

- szögezte le Juncker. Ha a menekültválság miatt újra bevezetik a kemény határokat, a határellenőrzéseket a tagországok, az komoly visszalépés szerinte. Mindent összevetve pedig "szükség van bevándorlókra", hangsúlyozta.
A jövőt illetően azzal kezdte, meg kell erősíteni az EU afrikai kapcsolatait. A kontinens egyre fontosabb lesz; jótékonykodás helyett igazi partnerségre alapuló kapcsolatokra van szükség. A kontinens kereskedelmének 36 százalékát már így is az unióval folytatja - ezt kell továbbfejleszteni.
A Brexitről ugyan részletekbe nem kívánt belemenni az EB elnöke, de elmondta:
igazán megérthetné Nagy-Britannia, hogy ha elhagyja az uniót, akkor elveszti a belső piachoz való hozzáférés privilégiumát is.

Azt is hangsúlyozta: a két Írország közti határt nem az EU teszi láthatóvá, hanem a Brexit. Melynek lezárulta után Európa egyébként ugyanúgy számít Nagy-Britannia partnerségére, mint eddig.
Az euró nemzetközi szerepét is tovább kell erősíteni a politikus szerint, ami, mint mondta, a világ második legfontosabb valutája. Nevetségesnek nevezte, hogy az unió még mindig rengeteg tranzakciót folytat dollárban. A gazdasági és monetáris unió kiterjesztéséről és megerősítéséről is beszélt, ami elengedhetetlen az euró erősítéséhez.
A kínai nemzetközi jogsértések ellen pedig nem normális dolog, hogy egyetlen vétó miatt - ami Magyarországé volt - nem tudott egységesen felszólalni az unió.

Ezért azt javasolta Juncker, hogy a külügyi kérdésekben térjen át az unió a minősített többségi szavazásra. Kormányok és intézmények között egyre kevesebb a kompromisszum és egyre több vita alakul ki, ennek pedig nem örül Juncker. Mint ahogy annak sem, hogy egyes európai vezetők minden vitának véget akarnak vetni - mondta, egyértelműen Magyarországra utalva ezzel. Ezt a sajtószabadság kérdésével hozta összefüggésbe, és a szlovákiai újságíró-gyilkosságra utalva leszögezte: a sajtónak szabadnak kell lennie az Európai Unióban.
Az EU szembe kell hogy forduljon a jogállamiság elleni minden támadással, és alkalmaznia kell a 7. cikkelyt, ha ilyet lát tagállamai között.

Juncker hangsúlyozta azt is, az unió jogközösség. Az Európai Bíróság ítéleteit be kell tartani, csak úgy, mint a közös jogszabályokat.
Mindannyian felelősek vagyunk az unió állapotáért, és a jövőjéért is - jelentette ki a politikus. Hogy elérhesse célját az EU, megfelelő szellemiségben cselekednie kell. Alakítania kell az uniónak a világ dolgait, nem csak szemlélni. Mindennek érdekében pedig meg kell szüntetni a keleti és nyugati fele közti megosztottságot.
Nemet az egészségtelen nacionalizmusra és igent a felvilágosult patriotizmusra

- fogalmazott aztán a közelgő EP-választás kapcsán Juncker. Kiállt a Spitzenkandidat rendszere mellett is, melynek egyébként az ő elnöksége az első eredménye. "Európa életem nagy ügye" - zárta beszédét Juncker.
Szerző
Frissítve: 2018.09.12. 11:12