5,2 milliárdot fizetett a honvédség az oroszoknak, hogy 5 helikopter elavult maradhasson

Publikálás dátuma
2018.09.12 12:25
Mi-17-es helikopterek - illusztráció.
Fotó: AFP/ MANJUNATH KIRAN
Másfélszeres áron dolgozott az orosz cég egy ukrán vállalkozáshoz képest, ráadásul az uniós szankciók miatt korszerűsítést sem végezhettek - mégis őket választotta a Magyar Honvédség.
A Magyar Honvédség (MH) helikopteres flottája az elmúlt nyolc évben fokozatosan épült le; először a Mi-24-es harci helikopterek estek ki a rendszerből, majd a működő Mi-17-es felfegyverezhető szállítógépek kezdtek fogyni - írja a Zoom.hu. Ez utóbbiak közül öt felújítását rendelte meg a kormány 2016-ban az orosz AO Vertolij Rossziji cégtől.
A darabonkénti egymilliárdos felújítási ár már két évvel ezelőtt sem tűnt a legelőnyösebb üzletnek, és ezt egy, a napokban született megállapodás is alátámasztja. A török kormány ukrán cégekkel szerződött Mi-17-es helikopterek felújításról, átszámítva mindössze 653 millió forintos darabáron.
A két üzlet között az áron kívül is van egy lényeges különbség: az Oroszország elleni uniós szankciók miatt a Magyar Honvédség mindössze a működőképességet rendelhette meg, a modernizációt nem. Így a magyar helikopterek továbbra is megmaradnak az 1970-es évek technológiai színvonalán, azokba nem kerül korszerű navigációs vagy önvédelmi rendszer. A honvédségnek ezeket utólag, egy hazai közbeszerzésben, újabb 353 millió forintért kellett megrendelnie.
2018.09.12 12:25
Frissítve: 2018.09.12 12:42

Jövő szerdán meneszthetik a BKK-vezért

Publikálás dátuma
2019.01.18 07:07

Fotó: / Molnár Ádám
A főpolgármester beterjesztette az erről szóló előterjesztést, Dabóczi Kálmán helyére Nemesdy Ervint javasolja kinevezni.
A főpolgármester beterjesztette Dabóczi Kálmán elbocsátásáról és Nemesdy Ervin kinevezéséről szóló előterjesztést – írja a Magyar Narancs.  A lap szerint a fővárosi közgyűlés jövő szerdán mentheti fel Dabóczit a BKK vezérigazgatói székéből, ha elfogadja a főpolgármester erről készült előterjesztését. E szerint Dabóczi munkaviszonyát felmondással szüntetnék meg, amely január 24-től február 27-ig terjedne, és annak okát Tarlós István nem közli előterjesztésben. A kirúgandó vezérigazgatót egyhavi illetményének megfelelő végkielégítést kaphat. Dabóczi helyére Tarlós Nemesdy Ervint javasolja kinevezni 1,6 milliós havi fizetéssel továbbá 360 ezer forintos igazgatósági tagsági díjazással – teszi hozzá a lap. Korábban lapunk is beszámolt arról, hogy Tarlós felmentette pozíciójából Dabóczi Kálmánt, a BKK vezérének a közel negyvenmilliárd forintos elektromos jegyrendszer bedőlése miatt kell távoznia. Később a főpolgármester az Indexnek megerősítette, hogy Nemesdy Ervint fogja javasolni Dabóczi helyére.
2019.01.18 07:07
Frissítve: 2019.01.18 07:09

Az emberek 51 százaléka támogatja a tiltakozásokat

Publikálás dátuma
2019.01.18 06:00

Fotó: / Draskovics Ádám
A megkérdezettek 60 százaléka alulról szerveződő folyamatként látja a tüntetéseket.
Mintegy 1,4 millió ember – a választók 17 százaléka – hajlandó valamilyen formában (sztrájk, tüntetés stb.) tiltakozni a rabszolgatörvény ellen, illetve 34 százalék (2,8 millió fő) egyetért a jogszabály eltörlésével, szolidáris a protestálókkal – derül ki abból a felmérésből, amelyet a Publicus Intézet készített a Népszava Visszhang mellékletének megbízásából. (A melléklet szombaton közöl részletes elemzést a sztrájkhajlandóságról és a szakszervezetekről). Mindezek alapján az emberek 51 százaléka támogatja a tiltakozásokat, és harmaduk hajlandó is tenni érte. (Továbbá akad 8 százalék, amely szintén azt akarja, hogy a kormány semmisítse meg a rabszolgatörvényt, de a demonstrációt és a munkabeszüntetést nem tartja hatékony eszköznek.) Arról, hogy a túlóratörvény elleni demonstrációkban kik játszanak fontos szerepet, szórnak a vélemények. A válaszadók majdnem 60 százaléka alulról szerveződő folyamatként látja a tüntetéseket – így az elégedetlen embereket jelölte meg „főszervezőként”. A második helyen a pártok végeztek, az emberek ötöde gondolja, hogy a politikai formációk csatornázzák be a kiábrándultságot – a szakszervezetekről, noha az egész tüntetéshullám az érdekvédők akciójaként indult, valamint a civilekről körülbelül 10 százalék gondolja ugyanezt. Miközben a szervezetek közül a pártokat nevezik meg legtöbben, a Publicus Intézet érdekes eredményre jutott, amikor megpróbálta „szétszálazni” a pártok teljesítményét. 
Az emberek 9 százaléka az MSZP-t nevezte meg a leghatékonyabb demonstrációs pártként, de a Jobbik és a DK is mindössze 1 százalékkal maradt le a szocialistáktól.
Ám üzenetértéke annak van igazán, hogy az emberek 78 százaléka nem tud vagy akar különbséget tenni a pártok között. Ennek három oka van. Az első a „társadalmi psziché”, ami közös fellépést vár a pártoktól. A második, hogy a nyilvánosságban valóban nem könnyű elkülöníteni az együtt mozduló formációk cselekedeteit. A harmadik, hogy az utóbbi nyolc évben a pártok „ki voltak tiltva” a tüntetési térből, minden civil szervezet politikai erőktől mentes demonstrációt hirdetett, így egyelőre az emberek nem tudják értelmezni a pártok mozgását ebben a térben.
2019.01.18 06:00
Frissítve: 2019.01.18 06:00