Űrháború? Amerikai űrhajósokat gyanúsítanak a Szojuz-burkolat megfúrásával

Publikálás dátuma
2018.09.12 12:37

Fotó: AFP/
Az orosz űrkutatási hivatal, a Roszkoszmosz vizsgálóbizottsága amerikai űrhajósokat gyanúsít azzal, hogy szándékosan kárt tettek a Szojuz űrhajó burkolatában, feltehetően azért, hogy evakuálni kelljen a Nemzetközi Űrállomás személyzetét, és gyógykezelésre mihamarabb visszatérhessen a Földre az egyik megbetegedett társuk - értesült a Kommerszant című orosz napilap.
A gazdasági-politikai napilap a Roszkoszmoszból származó forrásokra hivatkozva szerdán azt írta, hogy "prioritással" kezeli ezt a lehetőséget az a bizottság, amelyet az orosz űrügynökség állított fel, hogy kivizsgálja az űrhajó kihermetizálódásának okát. A gyanú miatt a Roszkoszmosz már bekérte az amerikai űrkutatási hivataltól, a NASA-tól az asztronauták mozgását rögzítő videofelvételeket, és az űrhajósok egészségi állapotáról szóló jelentéseket.
"Ha ez a verzió beigazolódik, az a legsúlyosabb csapás lesz az orosz-amerikai űripari kapcsolatokra"
- írja a Kommerszant.
A lap szerint az amerikai asztronauták ki akarhatták provokálni a személyzet idő előtti visszatérését a Földre, hogy "teljes értékű" gyógykezelésben részesülhessen a beteg amerikai űrhajós. A sérült Szojuz űrhajót ebben az esetben leválasztották volna az űrállomásról, és hagyták volna elégni a Föld légkörében. A lap felhívja a figyelmet arra, hogy az amerikai űrhajósok csak az orosz fedélzeti parancsnok engedélyével léphetnek a Szojuzba, de nem lehet kizárni azt, hogy ezt engedély nélkül megtették. Az újság szerint az eddigi vizsgálatok alapján a szakemberek nem tartják túl valószínűnek azt, hogy gyártási hiba vagy hanyagság miatt keletkezett két milliméteres repedés, illetve lyuk a Szojuz burkolatán. A dokumentáció és az orosz űrhajósok által továbbított fényképek tanulmányozása, illetve az űrhajót gyártó vállalat szakembereinek meghallgatása után arra a megállapításra jutottak, a sérülés azután keletkezhetett, hogy az űrhajó csatlakozott az ISS-hez. Feltehetően csak többszöri próbálkozás után tudtak benne lyukat fúrni, mert súlytanság állapotában nem lehet rendesen ellentartani a burkolat által a fúrófejre gyakorolt nyomásnak.
A Kommerszant értesülését a Roszkoszmosz nem erősítette meg, de Dmitrij Rogozint, az űrügynökség igazgatóját, közölte a Facebookon, hogy az incidens körüli szóbeszédek aláássák az ISS legénységének kollegiális kapcsolatait. "A Nemzetközi Űrállomáson történtekkel kapcsolatos találgatások és híresztelések nem segítik a Roszkoszmosz szakértőinek munkáját, és az űrállomás kollektíváján belüli baráti viszony aláásására irányulnak. A Roszkoszmosz-különbizottság munkájának befejezéséig bármilyen, +forrásokra+ hivatkozó állítás elfogadhatatlan" - írta. Jurij Boriszov a hadiiparért felelős orosz miniszterelnök-helyettes elfogadhatatlannak nevezte azokat a híreszteléseket, miszerint NASA űrhajósainak köze lenne a Szojuzon okozott kárhoz. Hangsúlyozta: az ISS egységes munkaközösséget alkot, amely mentes a politikai vitáktól.
Az ISS-en tartózkodó űrhajósok két héttel ezelőtt észleltek légnyomás-csökkenést az űrállomáson, majd megállapították, hogy mintegy két milliméteres lyuk, illetve hajszálrepedés van a Szojuz űrhajó burkolatában. Eleinte mikrometeorit becsapódására gyanakodtak, majd kiderült, hogy fúróval okozták a sérülést, amelynek nyomát megpróbálták beragasztani, de a ragasztó idővel levált az alumíniumfalról, és távozni kezdett a levegő. Jelenleg hat űrhajós - három amerikai és három orosz - van az ISS-en. Az űrhajózás történetében ritkán fordult elő, hogy egy asztronauta betegsége miatt sürgősen meg kellett szakítani egy űrmissziót. Közel három évtizede, 1985-ban például volt egy ilyen eset: Vlagyimir Vaszjutyin szovjet űrhajós eltitkolta az orvosi bizottság elől az urológiai problémáit, és súlyosbodó egészségi állapota miatt a Szaljut-7 űrhajó teljes legénységének haza kellett térnie.
Szerző
Témák
Szojuz
2018.09.12 12:37
Frissítve: 2018.09.12 14:06

A spanyol katolikus egyház elismerte a szexuális visszaéléseket, de a múltat nem akarja felderíteni

Publikálás dátuma
2018.11.19 20:32

Fotó: AFP/ Pierre-Philippe Marcou
Az utóbbi évtizedekben mintegy 33 perben ítéltek el egyházi személyeket - az eljárások zömét az áldozatok kezdeményezték.
"Az egyház nyíltan elismeri a különböző természetű visszaéléseket és határozott szándéka azokat felszámolni" - olvasta fel a spanyol katolikus püspöki konferencia (CEE) nyilatkozatát Ricardo Blázquez, elnök a szervezet őszi közgyűlésén. Hangsúlyozta: a visszaéléseket nem szabad elfedni, sem azokra téves választ adni, és köszönetet mondott az áldozatoknak, amiért volt bátorságuk feljelentést tenni.
 Az állásfoglalás szerint ezzel segítenek az egyháznak, hogy a történtek tudatában legyen és léphessen. "A bűn az egyéni dimenzión túl az egyházat is megsebzi és kárt okoz másoknak" - tette hozzá. Ricardo Blázquez nem ejtett szót egyetlen konkrét spanyolországi esetről sem, és részleteket olvasott fel az október végi, vatikáni szinódus zárójelentésének témába vágó részéből, amelyben a püspökök leszögezték, hogy szigorú intézkedésekkel kell elejét venni a papok által elkövetett szexuális visszaéléseknek. A vatikáni dokumentum szövege szerint nincs az a bűnbánat, ami ellenszerül szolgálna az áldozatok életét végigkísérő szenvedéseknek. A zárójelentés felvetette a "felelősség és átláthatóság" hiányát is a szexuális visszaélések eseteinek feldolgozásával összefüggésben.  Az El País című napilap szerint a püspöki konferencia egyelőre nem készül felülvizsgálni a múltbéli eseteket, ahogy az történt más országokban. Mint írta, Spanyolországban az elmúlt harminc évben legkevesebb 33 ítélet született egyházi személyekkel szemben fiatalkorúakkal szembeni szexuális visszaélés miatt. Az újság szerint azonban ezekben az ügyekben jellemzően az áldozatok maguk fordultak a hatóságokhoz. A lap közzétette a mallorcai egyházi bíróság egy 2013-as határozatát is, amely megállapította, hogy az egyház "félrenézett", és elfedett fiatalkorúak elleni szexuális visszaéléseket. A spanyol püspöki konferencia október közepén jelentette be: jogi szakértők bevonásával felülvizsgálja cselekvési protokollját, azaz, hogy miként kell eljárni egy-egy gyanús eset észlelésekor.
Szerző
2018.11.19 20:32

Weber, a néppárt csúcsjelöltje programot hirdetett: a nacionalizmus fenyeget

Publikálás dátuma
2018.11.19 18:31

Fotó: AFP/ Abdulhamid Hosbas
A német politikus szerint a II. világháború óta nem volt ilyen veszélyben Európa.
A "nacionalizmus Európában ismét kísértő szelleme" a fő ellenfél a májusi európai parlamenti (EP-) választás kampányában, jelentette ki Manfred Weber, az Európai Néppárt (EPP) csúcsjelöltje hétfőn Berlinben. A bajor Keresztényszociális Unió (CSU) politikusa csúcsjelölti törekvéseit ismertető tájékoztatóján kiemelte, hogy a második világháború óta most fenyegeti a legnagyobb veszély Európát, külső és belső erők egyaránt az Európai Unió szétzilálására törekednek. Németországban az Alternatíva Németországnak (AfD) nevű ellenzéki párt politikája mutatja meg, mit is jelent a nacionalizmus - tette hozzá, kiemelve, hogy az AfD "Németország Brexit-pártja", vagyis az a politikai erő, amely szembeszáll az európai integrációval. Az AfD folyton "a nemzetek Európájáról beszél", de szavai mögött a "pőre egoizmus és nacionalizmus" húzódik meg, ezért "az Európa-párti erők központi feladata az elhatárolódás ezektől a jobboldali erőktől szerte Európában" - mondta Manfred Weber. Hangsúlyozta, hogy az EPP "erős nemzetállamokat" akar, de az a meggyőződése, hogy a nemzetállamok "a globalizált világban csak egy erős, egyesült Európában lehetnek erősek". Manfred Weber szavai szerint az EPP választási kampánya "optimista" lesz, az eredményekről szól majd. A politikus Európa legutóbbi válságának - a 2015-ös menekülthullámot nem említve - a 2008-ban elmélyült globális pénzügyi-gazdasági krízist nevezte, és kifejtette, hogy tíz év alatt 13 millió új munkahely jött létre, az EU-tagállamok összesített államháztartási hiánya a hazai össztermék (GDP) arányában számolva 0,9 százalékon, messze a 3 százalékos EU-s határérték alatt van, a gazdasági növekedés pedig meghaladja a 2 százalékot. Mindez azt jelzi, hogy Európa leküzdötte a válságot és "sikerre vezetett az az út, amelyet az EPP megmutatott". Ezért éppen az optimizmust, a bizakodást helyezik a kampány középpontjába, azt az üzenetet, hogy "nagy válságokon is úrrá tudunk lenni, ha összefogunk" - mondta Manfred Weber. Az EPP-nek "világos programja" is lesz, amely egyértelműen tartalmazza majd a többi között azt, hogy a jobbközép erőket összefogó pártcsalád szerint véget kell vetni az illegális migrációnak, de folytatni kell a valóban segítségre szoruló, elesett menekültek támogatására szolgáló áttelepítési programokat - tette hozzá. Kifejtette: elképzelése szerint a kampánynak arról is szólnia kell, hogy az EU "jobb hellyé teszi a világot", ezért az EPP-nek azt az ígéretet kell tennie a választóknak, hogy "ha ránk szavaztok, összefogunk minden erőt, minden tudást, szakembert, adatot és pénzt, és kidolgozunk egy mestertervet a rákbetegségek ellen, hogy Európa legyen az első kontinens, amely megtalálja a választ" ezekre a betegségekre, amelyek az európai lakosság 40 százalékát fenyegetik. Az EPP és a Fidesz viszonyáról szóló kérdésekre válaszolva kiemelte: azt az elvet követi, hogy az alapjogok ügyében egyetlen tagállamnak sem jár "kedvezmény", és támogatja Günther Oettinger német uniós biztos azon gondolatát, miszerint "az alapjogi kérdéseket a jövőben össze kell köti Európa pénzügyeivel", hogy a közösség szankciókkal sújthassa az alapjogokat megsértő tagjait. Azonban pártbeszédre törekszik, amihez az európai pártcsaládok révén rendelkezésre álló fórumokat is használni kell. "Túl sok erő akarja szétszakítani Németországot és Európát, én viszont hidakat akarok építeni" - mondta Manfred Weber. Hozzátette: az idén nyáron nem Budapesten, hanem Bukarestben voltak tömegtüntetések a kormány tevékenysége miatt, Máltán és Szlovákiában pedig meggyilkoltak tényfeltáró újságírókat. Ezeket a tagállamokat szociáldemokrata vezetésű kormány irányítja, mégsem követeli, hogy zárják ki a pártokat a szociáldemokraták EU-s pártcsaládjából, mert a párbeszédet fenn kell tartani - fejtette ki Manfred Weber. Arra a kérdésre, hogy miért nem pályázza meg a CSU elnöki tisztségét, elmondta, hosszú mérlegelés után úgy döntött, hogy az EPP-csúcsjelölti feladataira összpontosít és nem osztja meg erejét két nagy, egész embert követelő kihívás között.
Szerző
2018.11.19 18:31