Űrháború? Amerikai űrhajósokat gyanúsítanak a Szojuz-burkolat megfúrásával

Publikálás dátuma
2018.09.12 12:37

Fotó: AFP/
Az orosz űrkutatási hivatal, a Roszkoszmosz vizsgálóbizottsága amerikai űrhajósokat gyanúsít azzal, hogy szándékosan kárt tettek a Szojuz űrhajó burkolatában, feltehetően azért, hogy evakuálni kelljen a Nemzetközi Űrállomás személyzetét, és gyógykezelésre mihamarabb visszatérhessen a Földre az egyik megbetegedett társuk - értesült a Kommerszant című orosz napilap.
A gazdasági-politikai napilap a Roszkoszmoszból származó forrásokra hivatkozva szerdán azt írta, hogy "prioritással" kezeli ezt a lehetőséget az a bizottság, amelyet az orosz űrügynökség állított fel, hogy kivizsgálja az űrhajó kihermetizálódásának okát. A gyanú miatt a Roszkoszmosz már bekérte az amerikai űrkutatási hivataltól, a NASA-tól az asztronauták mozgását rögzítő videofelvételeket, és az űrhajósok egészségi állapotáról szóló jelentéseket.
"Ha ez a verzió beigazolódik, az a legsúlyosabb csapás lesz az orosz-amerikai űripari kapcsolatokra"
- írja a Kommerszant.
A lap szerint az amerikai asztronauták ki akarhatták provokálni a személyzet idő előtti visszatérését a Földre, hogy "teljes értékű" gyógykezelésben részesülhessen a beteg amerikai űrhajós. A sérült Szojuz űrhajót ebben az esetben leválasztották volna az űrállomásról, és hagyták volna elégni a Föld légkörében. A lap felhívja a figyelmet arra, hogy az amerikai űrhajósok csak az orosz fedélzeti parancsnok engedélyével léphetnek a Szojuzba, de nem lehet kizárni azt, hogy ezt engedély nélkül megtették. Az újság szerint az eddigi vizsgálatok alapján a szakemberek nem tartják túl valószínűnek azt, hogy gyártási hiba vagy hanyagság miatt keletkezett két milliméteres repedés, illetve lyuk a Szojuz burkolatán. A dokumentáció és az orosz űrhajósok által továbbított fényképek tanulmányozása, illetve az űrhajót gyártó vállalat szakembereinek meghallgatása után arra a megállapításra jutottak, a sérülés azután keletkezhetett, hogy az űrhajó csatlakozott az ISS-hez. Feltehetően csak többszöri próbálkozás után tudtak benne lyukat fúrni, mert súlytanság állapotában nem lehet rendesen ellentartani a burkolat által a fúrófejre gyakorolt nyomásnak.
A Kommerszant értesülését a Roszkoszmosz nem erősítette meg, de Dmitrij Rogozint, az űrügynökség igazgatóját, közölte a Facebookon, hogy az incidens körüli szóbeszédek aláássák az ISS legénységének kollegiális kapcsolatait. "A Nemzetközi Űrállomáson történtekkel kapcsolatos találgatások és híresztelések nem segítik a Roszkoszmosz szakértőinek munkáját, és az űrállomás kollektíváján belüli baráti viszony aláásására irányulnak. A Roszkoszmosz-különbizottság munkájának befejezéséig bármilyen, +forrásokra+ hivatkozó állítás elfogadhatatlan" - írta. Jurij Boriszov a hadiiparért felelős orosz miniszterelnök-helyettes elfogadhatatlannak nevezte azokat a híreszteléseket, miszerint NASA űrhajósainak köze lenne a Szojuzon okozott kárhoz. Hangsúlyozta: az ISS egységes munkaközösséget alkot, amely mentes a politikai vitáktól.
Az ISS-en tartózkodó űrhajósok két héttel ezelőtt észleltek légnyomás-csökkenést az űrállomáson, majd megállapították, hogy mintegy két milliméteres lyuk, illetve hajszálrepedés van a Szojuz űrhajó burkolatában. Eleinte mikrometeorit becsapódására gyanakodtak, majd kiderült, hogy fúróval okozták a sérülést, amelynek nyomát megpróbálták beragasztani, de a ragasztó idővel levált az alumíniumfalról, és távozni kezdett a levegő. Jelenleg hat űrhajós - három amerikai és három orosz - van az ISS-en. Az űrhajózás történetében ritkán fordult elő, hogy egy asztronauta betegsége miatt sürgősen meg kellett szakítani egy űrmissziót. Közel három évtizede, 1985-ban például volt egy ilyen eset: Vlagyimir Vaszjutyin szovjet űrhajós eltitkolta az orvosi bizottság elől az urológiai problémáit, és súlyosbodó egészségi állapota miatt a Szaljut-7 űrhajó teljes legénységének haza kellett térnie.
Szerző
Témák
Szojuz
2018.09.12 12:37
Frissítve: 2018.09.12 14:06

Rakétakilövési gyakorlat miatt már harmadik hete ég a német lápvidék

Publikálás dátuma
2018.09.23 17:37

Fotó: AFP / Mohssen Assanimoghaddam / DPA/
A füstszag a csaknem 80 kilométeres távolságban fekő Brémában is érezhető. Péntek óta katasztrófahelyzet van érvényben.
Harmadik hete pusztít tűz Németországban egy lápvidéken, amelyet gyakorlótérnek használ a hadsereg (Bundeswehr), a rakétakilövési gyakorlat miatt keletkezett tűz elfojtásán vasárnap már több mint 1200 tűzoltó, katasztrófavédelmi szakember és katona dolgozott – írja az MTI. Az Alsó-Szászország tartományi Meppen közelében fekvő gyakorlótéren „a helyzet stabil, a tűz ellenőrzés alatt van” – áll a Bundeswehr közleményében, amely szerint 1252 ember küzd a felszín alatt terjedő láptűzzel. Sajtójelentések szerint 1200 hektáron ég a nyári aszályban kiszáradt láp, a füstfelhő műholdak felvételein is kivehető, a füstszag a csaknem 80 kilométeres távolságban fekő Brémában is érezhető. Nyílt lánggal egyelőre nem kell küzdeni, és a terület mentén fekvő községek lakosságát nem kell kitelepíteni, de továbbra is érvényben van a pénteken kihirdetett katasztrófahelyzet.
A felszín alatt keletkezett tűzfészkek feltárására Tornado harci felderítő repülőgépeket vetettek be, a hőkamerával készített felvételek elemzését vasárnap kezdték el. Az oltást nemcsak az nehezíti, hogy a tűzfészkek esetenként nyolc méter mélyen húzódnak, hanem az is, hogy a gyakorlótér talaja sok lőszert rejt. A tűz szeptember 3-án keletkezett, amikor egy Tiger típusú harci helikopterről rakétákat indítottak. Ursula von der Leyen védelmi miniszter szombaton a helyszínen tájékozódott a katasztrófa-elhárítási munkálatokról. A gyakorlótér szomszédságában fekvő Stavern községben tett látogatásán a Bundeswehr nevében bocsánatot kért az ügyben elkövetett hibákért. Mint megírtuk, pénteken a hatóságok azt közölték, hogy a környék két településének evakuálására is sor kerülhet. A hadsereg elnézést kért a tűzért. Szerintük a füst nem jelent egészségügyi kockázatot, ám a polgári hatóságok szkeptikusak az állítással szemben.
2018.09.23 17:37
Frissítve: 2018.09.23 17:39

Weber: Orbán nem mutatott semmiféle kompromisszumkészséget

Publikálás dátuma
2018.09.23 14:59
Manfred Weber
Fotó: AFP/ Emmanuel DUNAND
Az Európai Néppártban senki sem részesül különleges bánásmódban – mondta az EPP frakcióvezetője.
A magyar kormányfő nem mutatott kompromisszumkészséget a Sargentini-jelentésről szóló európai parlamenti vitában – nyilatkozta az MTI összefoglalója szerint Manfred Weber, az Európai Néppárt (EPP) európai parlamenti frakciójának vezetője a spanyol ABC című konzervatív napilapban vasárnap megjelent interjúban.
„Orbán Viktor miniszterelnök nem mutatott semmiféle kompromisszumkészséget a vitában, amely Strasbourgban zajlott tíz nappal ezelőtt, és ezért az EPP képviselők többsége ellene szavazott, egy nagyon komoly, a parlamenti frakción belüli vita után”
– fogalmazott.
A politikus hangsúlyozta: az Európai Néppártban senki sem részesül különleges bánásmódban, ha az alapvető elvekről van szó. Manfred Weber beszélt arról is, hogy az európai parlamenti választásokra készülő Európai Unió számára a történelmi pillanat ez a mostani. Szavai szerint kívülről fenyegetést jelent az Európai Unió számára Vlagyimir Putyin orosz és Donald Trump amerikai elnök is.
„Ideológiailag nem egyformák, de mindketten gyengíteni kívánják az EU-t”
– mondta, hozzátéve, hogy belülről pedig a szélsőségesség és a populizmus fenyegeti az Uniót.
Az EPP frakcióvezetője, aki eddig az egyetlen néppárti jelölt a Európai Bizottság elnöki posztjára, úgy vélte: új fejezetet kell nyitni Európában.
„Az európai választásoknak arra kell szolgálniuk, hogy megmutassuk az embereknek, hogy miben hiszünk, hogy biztonságot nyújtsunk nekik, és megvédjük azt, amit én úgy hívok, európai életmód”
– fogalmazott, kijelentve, hogy szükség van egy demokratikus vitára Európa jövőjéről.
Weber korábban a Le Soir című belga lapnak adott interjújában arról beszélt: Magyarországon jelenleg rendszerszintű veszély fenyegeti a jogállamiságot, és ezen uniós alapértékek tekintetében nem szabad kompromisszumot kötni, ezért is volt szükség a magyar helyzetről szóló jelentés megszavazására az Európai Parlamentben. Weber elmondta, azért szavazott igennel a Sargentini-jelentésre, mert Orbán Viktor kormánya nem tett lépéseket a kompromisszum felé annak ellenére sem, hogy korábban még az alkotmányt is hajlandó volt módosítani az Európai Bizottság kifogásai miatt, ezért most „más szintre” kell emelni a párbeszédet.

„A hatalom nem engedélyezi többé az ellensúlyokat”

Orbán Viktor migránsellenessége a magyar demokrácia leépítésének elfedésére szolgál, és az Európai Unió értékrendje alapján Magyarországot ki kellene zárni az Európai Unióból – vélte a Le Monde című francia napilapnak adott interjúban Luuk van Middelaar holland politikafilozófus, aki korábban Herman Van Rompuy, az Európai Tanács volt elnökének tanácsadójaként dolgozott. A politikafilozófus szerint az illiberális demokrácia nem elég pontos kifejezés a magyarországi rendszerre, miután a demokrácia és a liberalizmus egymástól elválaszthatatlan fogalmak, helyette a „választott autokráciát” javasolja, amelyben a „választók homlokzatként szolgálnak, de a hatalom nem engedélyezi többé az ellensúlyokat, a sajtó, az igazságszolgáltatás, az egyesületek és az egyetemek hallgatásra vannak ítélve”. A hetedik cikkely szerinti eljárás európai parlamenti megszavazására adott hivatalos magyar reakció szándékosan keltett zavart a gondolkodó szerint az európai rendszerek játékszabályait jelentő alkotmányos alapértékek és a migráció vitatott politikai témája között, és ez utóbbit Orbán Viktor a magyar demokrácia leépítésének elfedésére használja fel. Luuk van Middelaar úgy látja, hogy míg a szociáldemokráciát a 2008-as pénzügyi válság rázta meg, addig a jobboldal számára a 2015-ben kezdődött migrációs válság okoz krízist, és a Sargentini-jelentés megszavazása „az Európai Néppárton (EPP) belül a jobboldal újrakonfigurálásának és tisztázásának a pillanata: a jobbközép keresi az elhatárolódást a nacionalista és antidemokratikus szélsőségektől”. A kereszténydemokrata pártcsaládon belül két összebékíthetetlen irányvonal különböztethető meg a politikafilozófus szerint: a bevándorlásra nyitott, új európai szolidaritást az Angela Merkel német kancellár által képviselő erővel áll szemben az Orbán Viktor által hirdetett migránsellenes és identitási irány. Ez utóbbi a jobboldal és a nyugat-európai közvélemény jelentős részét is sikeresen szólítja meg a gondolkodó szerint, aki Orbánt az EPP Achilles-sarkának tartja. Miután a jövő májusi európai parlamenti választások egyik fő témája a migráció lesz, az EPP-ben többen megértették, hogy lehetetlen lesz a jobboldalnak egyszerre Merkellel és Orbánnal is kampányolni – mondta a politikafilozófus. (MTI) 

2018.09.23 14:59
Frissítve: 2018.09.23 16:12