Új fejlesztés: antibiotikum nélkül lehet gyógyítani a tbc-t

Publikálás dátuma
2018.09.12 13:13
Illusztráció: Shutterstock
Fotó: Shutterstock/
A világon elsőként fejlesztettek ki nem antibiotikumalapú szert a tuberkulózis kezelésére a Manchesteri Egyetem kutatói, reményeik szerint három-négy éven belül megkezdődhetnek a vegyület klinikai vizsgálatai.
A gümőkór, vagy tuberkulózis rendkívül fertőző, baktérium okozta betegség, amely leggyakrabban a tüdőt támadja meg - írta az MTI a Science Daily tudományos-ismeretterjesztő portál alapján.
"Immár több mint hatvan éve az antibiotikumok jelentik az egyetlen fegyvert, amelyet az orvosok be tudnak vetni a tuberkulózis ellen. Az antibiotikumrezisztencia azonban egyre súlyosabb problémát jelent, az elhúzódó kezelés pedig nehézkes és megterhelő a páciensek számára"
 A tébécés betegeknek jelenleg egy erős antibiotikumokból álló koktélt kell szedniük 6-8 hónapon keresztül, ami gyakran kellemetlen mellékhatásokkal jár és még így is 20 százalék a kockázata, hogy a betegség kiújul.
"Annak ellenére, hogy már száz évvel ezelőtt kifejlesztették a tuberkulózis elleni védőoltást, ma mégis úgy tartják, hogy minden harmadik ember fertőzött a világon. Évente nagyjából 1,7 millióan halnak bele a betegségbe világszerte. 2018-ban 7,3 millió embert diagnosztizáltak és kezeltek tuberkulózissal, 2016-ban 6,3 milliót"
 - mutatott rá az egyetem szóvivője.
A fertőző betegség Afrikában és Ázsiában a leggyakoribb, de Nagy-Britanniában is egyre növekszik a tébécések aránya és Londont ma már gyakran a gümőkór európai fővárosaként emlegetik.
A tíz év kutatásainak eredményeként kifejlesztett új szer a betegséget okozó mycobacterium tuberculosis védekezőképességét célozza meg, nem magát a baktériumot, valamint képes kiiktatni annak egyre gyakoribb antibiotikum-rezisztens törzseit. A baktérium védekezőképességének gyengítése növeli az esélyét, hogy a szervezet immunrendszere ellássa a feladatát és megsemmisítse a kórokozót.
A Journal of Medicinal Chemistry című folyóiratban publikált tanulmány szerint ez az első olyan nem antibiotikumalapú készítmény, amellyel sikerrel kezelték a tuberkulózist állatoknál. A Manchesteri Egyetem szakembereinek készítményét ugyanis sikerrel alkalmazták akut és krónikus tuberkulózisos tengerimalacokon az egyesült államokbeli Rutgers Egyetemen. Tabernero szerint a szer nem károsítja az emberi sejteket. Hozzátette, hogy a következő lépés a további tökéletesítés lesz és számításaik szerint három-négy éven belül megkezdődhetnek a klinikai vizsgálatok.
2018.09.12 13:13
Frissítve: 2018.09.12 13:13

Jól működött az egészségügy Ötzi korában

Publikálás dátuma
2018.09.24 14:14
Illusztráció
Fotó: AFP/
A betegellátás magasan fejlett kultúrája jellemezte Ötzi, az ötezer éves alpesi gleccsermúmia egykori társadalmát – állapították meg kutatók az International Journal of Paleopathology című tudományos lapban megjelent tanulmányukban. Erről az 1991-ben felfedezett múmia magával hordott orvosságai és a testét borító, terápiás célú tetoválások árulkodnak.
A halálakor 40-50 éves férfi több krónikus egészségügyi problémával küzdött: fogai szuvasak voltak, mikrobák gyomorfekélyt okoztak nála, ízületei elhasználódtak, erei elmeszesedtek. Felszerelésében nyírfataplógombát találtak, amelynek gyulladáscsökkentő és antibiotikus hatása van, valamint saspáfrányt, amely kiűzi a bélparazitákat.
“Egyértelmű, hogy kezelés alatt állt”
– állapította meg az Albert Zink, a Bolzanói Múmiakutató Intézet munkatársa vezette kutatócsoport.
Az Ötzi testét borító 61 tetoválásról a kutatók megállapították, hogy csuklóin és a bokáin lévő, pont- és vonalalakú díszek pontosan azokon a helyeken vannak, ahol degeneratív betegség kínozta, de sok tetoválás látható a hagyományos akupunktúrás pontokon is. A szakértők szerint a kékesfekete tetoválások elkészítéséhez szénport dörzsöltek kis, pontszerű sebekbe. Ez egy időigényes és magasan fejlett módszer volt. A magával hordott növényekkel és orvosságokkal együtt ez azt jelzi, hogy Ötzi társadalmában “magasan fejlett volt az orvosi ellátás” - írta az Érdekes Világ.
2018.09.24 14:14
Frissítve: 2018.09.24 14:14

Sikeresen landoltak a japán szonda kutatóroverei az aszteroidán

Publikálás dátuma
2018.09.23 20:26
A Rjugu aszteroida felszíne, ahogy a rover kamerája látta a leválás után
Fotó: JAXA/
Már adatokat és képeket is küldtek a Földre.
Sikeresen landoltak a Ryugu aszteroidán a japán Hajabusza-2 kis kutatóroverei, és már képeket is küldtek a Földre – számolt be róla a BBC News cikke alaptán az MTI. A két apró rover, amely a Hajabusza-2 szondáról vált le pénteken, az egy kilométer átmérőjű Ryugu aszteroidát vizsgálja.
„Mindkét rover jó állapotban van”
– erősítette meg szombaton Twitter-üzenetben a japán űrhivatal (JAXA).
Hozzátették, hogy a kutatóroverek már adatokat és képeket is küldtek.
A két, „sütisdoboz-méretű”, egykilós műszer feladata, hogy felvételeket készítsen az aszteroidáról, megmérje a felszíni hőmérsékletet, mielőtt nagyobb kutatóműszereket bocsátanak a Ryugu felszínére. A Hajabusza-2 júniusban érkezett meg a Földtől mintegy 280 millió kilométer távolságban lévő Ryugu közelébe három és féléves utazás után.
A Hajabusza-2 majdnem azonos elődjével, a Hajabuszával – a szó jelentése sólyom –, de tervezésekor levonták a tanulságokat az előző űrszonda számos hibájából. A Hajabusza 2005 novemberében kétszer is leszállt az Itokava nevű aszteroidán, majd az űrkapszula – küldetését számos műszaki hiba miatt három évvel meghosszabbítva – 2010. június 14-én ért földet az ausztráliai Woomera-sivatagban, belsejében az aszteroidáról származó porral. A Ryugu ugyanazon a pályán kering, mint az Itokava, de kétszer nagyobb nála és különböző szerves anyagokat tartalmaz.
2018.09.23 20:26
Frissítve: 2018.09.23 20:28