Új fejlesztés: antibiotikum nélkül lehet gyógyítani a tbc-t

Publikálás dátuma
2018.09.12 13:13
Illusztráció: Shutterstock
Fotó: Shutterstock/
A világon elsőként fejlesztettek ki nem antibiotikumalapú szert a tuberkulózis kezelésére a Manchesteri Egyetem kutatói, reményeik szerint három-négy éven belül megkezdődhetnek a vegyület klinikai vizsgálatai.
A gümőkór, vagy tuberkulózis rendkívül fertőző, baktérium okozta betegség, amely leggyakrabban a tüdőt támadja meg - írta az MTI a Science Daily tudományos-ismeretterjesztő portál alapján.
"Immár több mint hatvan éve az antibiotikumok jelentik az egyetlen fegyvert, amelyet az orvosok be tudnak vetni a tuberkulózis ellen. Az antibiotikumrezisztencia azonban egyre súlyosabb problémát jelent, az elhúzódó kezelés pedig nehézkes és megterhelő a páciensek számára"
 A tébécés betegeknek jelenleg egy erős antibiotikumokból álló koktélt kell szedniük 6-8 hónapon keresztül, ami gyakran kellemetlen mellékhatásokkal jár és még így is 20 százalék a kockázata, hogy a betegség kiújul.
"Annak ellenére, hogy már száz évvel ezelőtt kifejlesztették a tuberkulózis elleni védőoltást, ma mégis úgy tartják, hogy minden harmadik ember fertőzött a világon. Évente nagyjából 1,7 millióan halnak bele a betegségbe világszerte. 2018-ban 7,3 millió embert diagnosztizáltak és kezeltek tuberkulózissal, 2016-ban 6,3 milliót"
 - mutatott rá az egyetem szóvivője.
A fertőző betegség Afrikában és Ázsiában a leggyakoribb, de Nagy-Britanniában is egyre növekszik a tébécések aránya és Londont ma már gyakran a gümőkór európai fővárosaként emlegetik.
A tíz év kutatásainak eredményeként kifejlesztett új szer a betegséget okozó mycobacterium tuberculosis védekezőképességét célozza meg, nem magát a baktériumot, valamint képes kiiktatni annak egyre gyakoribb antibiotikum-rezisztens törzseit. A baktérium védekezőképességének gyengítése növeli az esélyét, hogy a szervezet immunrendszere ellássa a feladatát és megsemmisítse a kórokozót.
A Journal of Medicinal Chemistry című folyóiratban publikált tanulmány szerint ez az első olyan nem antibiotikumalapú készítmény, amellyel sikerrel kezelték a tuberkulózist állatoknál. A Manchesteri Egyetem szakembereinek készítményét ugyanis sikerrel alkalmazták akut és krónikus tuberkulózisos tengerimalacokon az egyesült államokbeli Rutgers Egyetemen. Tabernero szerint a szer nem károsítja az emberi sejteket. Hozzátette, hogy a következő lépés a további tökéletesítés lesz és számításaik szerint három-négy éven belül megkezdődhetnek a klinikai vizsgálatok.
2018.09.12 13:13
Frissítve: 2018.09.12 13:13

Óriási kozmikus szökőkút segíthet megfejteni a galaxisok titkait

Publikálás dátuma
2018.11.12 11:20
Sárga színnel az ALMA által érzékelhető hideg gázok láthatóak. A vöröses árnyalatok pedig az előzővel azonos területen az ESO Na
Fotó: ALMA (ESO/NAOJ/NRAO), Tremblay et al.; NRAO/AUI/NSF, B. Saxton; /
Egy fekete lyuk által működtetett grandiózus gázszökőkutat azonosítottak a galaxisban az Európai Déli Obszervatórium (ESO) csillagászai.
A kolosszális méretű galaktikus szökőkút tőlünk mindössze egymilliárd fényévre található. A távoli galaxis közepén lévő nagy tömegű fekete lyuk hideg molekulafelhőket pumpál az extragalaktikus térbe, az anyag pedig özönvízszerű galaktikus esőzéshez hasonlóan hullik vissza a fekete lyukra. Egy ilyen hatalmas kozmikus szökőkútban működő ki- és beáramlásokat egyszerre még sosem figyeltek meg máshol - számol be a Csillagászat.hu.
„Ez lehet az első olyan rendszer, amelyben egyértelműen észleltük mind a fekete lyuk felé beáramló hűvös molekulafelhőket, mind pedig a ki- vagy feláramló anyagsugarakat, amelyeket a fekete lyuk lövell ki magából. A hatalmas galaxis közepén ülő szupernagy tömegű fekete lyuk úgy működik, mint egy szökőkút mechanikus pumpája”
– magyarázta Grant Tremblay, a Harvard-Smithsonian Center for Astrophysics jelenlegi, illetve az ESO korábbi munkatársa, a kutatócsoport vezetője.
A csillagászok az ALMA rádiótávcső-rendszer segítségével tárták fel a molekulafelhőkben megtalálható szén-monoxid elhelyezkedését és mozgásait. Ezek a mínusz 250–260 Celsius fok hőmérsékletű hideg molekulafelhők a jelek szerint mind a fekete lyuk felé hullanak. A kutatócsoport továbbá az ESO Nagyon Nagy Távcsövén (Very Large Telescope – VLT) működő MUSE spektrográf segítségével a fekete lyukból kiáramló, melegebb gázok által alkotott anyagnyalábokat, jeteket is kimutatott.
„A két eszköz rendkívül eredményesen használható együtt.”
Ez a megfigyelés a galaxisok életciklusára is új fényt vethet. A kutatók gyanúja szerint az általuk feltárt folyamat valószínűleg a galaxiskeletkezés megértése szempontjából kulcsfontosságú is lehet. Habár a hideg molekuláris gázoknak mind a ki-, mind a beáramlását korábban is megfigyelték már, ám most először észlelték ezeket egyszerre, egyetlen rendszeren belül, ami azt igazolja, hogy a két jelenség egy gigantikus körfolyamat két része.  
2018.11.12 11:20
Frissítve: 2018.11.12 11:26

Az ózonlyuk és az AIDS is az I. világháború öröksége

Publikálás dátuma
2018.11.11 14:44
Világháborús harctér - illusztráció
Fotó: COLLECTION ROGER-VIOLLET / Roger-Viollet/
Gyökeresen átalakította a bolygó arcát az a négy év, amíg az éppen száz éve véget ért háború dúlt. Betegségek és ökológiai katasztrófák mellett a mai közel-keleti háborúkat is a világháborútól kaptuk örökül.
Bár pontosan száz éve ért véget, november 11-én, az első világháború ma is formálja életünket - írja a BBC History -, és környezeti perspektívából nézve lesz csak igazán érzékletes 1914-1918 rettenetes öröksége.
A hadiiparnak köszönhetően erdőségek tűntek el és fajok sodródtak a kipusztulás szélére, mindössze négy év alatt. Az oszmán csapatok teljes cédruserdőket vágtak ki Libanonban, hogy a faanyaggal mozdonyokat és mészégető kemencéket fűtsenek. A Kelet-Európában állomásozó német csapatok európai bölények húsát ették, s majdnem kipusztították a lengyel Białowieża-erdőben elő egyik legfontosabb fajt. Egész folyók fulladtak agyagfolyamba, az élelmiszerek eltarthatóságát lehetővé tevő konzervdobozok kedvéért, mikor az európaiak vég nélkül igyekeztek növelni az ázsiai ónbányák kapacitását.
Minthogy a keleti marhavész megfertőzte a jelentős afrikai marhaállományt, hatalmas állattenyésztő telepeket létesítettek Argentínában, amelyek amellett, hogy gondoskodtak az antant fehérje-utánpótlásának zöméről, totálisan átalakították a dél-amerikai pampákat. Az erdőirtást az állati eredetű metán- és széndioxid-felszabadulás megugrása követte, ami később az ózonlyukban és a globális felmelegedésben mutatta meg hatását. Eközben az amerikai és kanadai gabonatermesztők feltörték a félszáraz prérik földjét, ami a következő évtizedekben széleróziót és elsivatagosodást okozott.
Az emberek életét gyökeresen átalakította a nagy háború - és nem csak a 8 millió halott és 20 millió sebesült, testileg és lelkileg is nem gyógyuló sebeket szerző túlélő szempontjából. Tömeges éhezés, menekültválságok és járványok jártak a háború nyomában, az 1918–1919-es spanyolnáthában például világszerte 20–100 millió ember halt meg. De az AIDS terjedése is a világháború és az európai nagyhatalmak műve: a gyarmattartók besorozták, kényszermunka-zászlóaljakba zsúfolták és tömegesen hurcolták a világ különböző pontjaira az afrikaiakat, ami talán a HIV-1 vírust is elszabadította későbbi.
És nem utolsó sorban a mai közel-keleti háborúk is az európai gyarmatosítók első világháborús geopolitikai érdekeivel állnak közvetlen kapcsolatban. Az oszmán kézben lévő Moszul, Bagdad és Baszra ígéretes kőolaj-lelőhelyeihez igazították a brit katonai stratégiát Mezopotámiában. Az energiapolitika volt a hajóereje a Közel-Kelet háború utáni úgynevezett „mandátumokra” darabolásának is a győztes hatalmak részéről, ami egyenes útként vezetett a térség instabilitásához.
2018.11.11 14:44
Frissítve: 2018.11.11 14:51