Új fejlesztés: antibiotikum nélkül lehet gyógyítani a tbc-t

Publikálás dátuma
2018.09.12 13:13
Illusztráció: Shutterstock
Fotó: Shutterstock/
A világon elsőként fejlesztettek ki nem antibiotikumalapú szert a tuberkulózis kezelésére a Manchesteri Egyetem kutatói, reményeik szerint három-négy éven belül megkezdődhetnek a vegyület klinikai vizsgálatai.
A gümőkór, vagy tuberkulózis rendkívül fertőző, baktérium okozta betegség, amely leggyakrabban a tüdőt támadja meg - írta az MTI a Science Daily tudományos-ismeretterjesztő portál alapján.
"Immár több mint hatvan éve az antibiotikumok jelentik az egyetlen fegyvert, amelyet az orvosok be tudnak vetni a tuberkulózis ellen. Az antibiotikumrezisztencia azonban egyre súlyosabb problémát jelent, az elhúzódó kezelés pedig nehézkes és megterhelő a páciensek számára"
 A tébécés betegeknek jelenleg egy erős antibiotikumokból álló koktélt kell szedniük 6-8 hónapon keresztül, ami gyakran kellemetlen mellékhatásokkal jár és még így is 20 százalék a kockázata, hogy a betegség kiújul.
"Annak ellenére, hogy már száz évvel ezelőtt kifejlesztették a tuberkulózis elleni védőoltást, ma mégis úgy tartják, hogy minden harmadik ember fertőzött a világon. Évente nagyjából 1,7 millióan halnak bele a betegségbe világszerte. 2018-ban 7,3 millió embert diagnosztizáltak és kezeltek tuberkulózissal, 2016-ban 6,3 milliót"
 - mutatott rá az egyetem szóvivője.
A fertőző betegség Afrikában és Ázsiában a leggyakoribb, de Nagy-Britanniában is egyre növekszik a tébécések aránya és Londont ma már gyakran a gümőkór európai fővárosaként emlegetik.
A tíz év kutatásainak eredményeként kifejlesztett új szer a betegséget okozó mycobacterium tuberculosis védekezőképességét célozza meg, nem magát a baktériumot, valamint képes kiiktatni annak egyre gyakoribb antibiotikum-rezisztens törzseit. A baktérium védekezőképességének gyengítése növeli az esélyét, hogy a szervezet immunrendszere ellássa a feladatát és megsemmisítse a kórokozót.
A Journal of Medicinal Chemistry című folyóiratban publikált tanulmány szerint ez az első olyan nem antibiotikumalapú készítmény, amellyel sikerrel kezelték a tuberkulózist állatoknál. A Manchesteri Egyetem szakembereinek készítményét ugyanis sikerrel alkalmazták akut és krónikus tuberkulózisos tengerimalacokon az egyesült államokbeli Rutgers Egyetemen. Tabernero szerint a szer nem károsítja az emberi sejteket. Hozzátette, hogy a következő lépés a további tökéletesítés lesz és számításaik szerint három-négy éven belül megkezdődhetnek a klinikai vizsgálatok.
2018.09.12 13:13
Frissítve: 2018.09.12 13:13

Igazolták: létezik Facebook-függőség

Publikálás dátuma
2019.01.16 12:12

Fotó: Pixabay/
Egy kutatás szerint a túlzott Facebook-használók rosszabb értékalapú döntést hoznak, mint a közösségi oldalt egészségesebb mértékben használó társaik. A kutatók szerint a jelek arra mutatnak, hogy érdemes lenne többet foglalkozni a közösségi oldalak függőséget okozó hatásával.
Mint megírtuk, a szakértők számára nem újdonság, hogy vannak, akik "kütyüfüggőkké" válnak: folyton ellenőrizniük „kell”, mi történt a közösségi oldalakon vagy akár meg is osztják minden lépésüket. A Michigan State University kutatói tudományos publikációt készítettek a közösségi oldalak túlzott használatának negatív hatásairól. Mint a Statista 2018-as adatait idézve leírták, naponta 2,6 milliárd ember használja világszerte a közösségi oldalakat. Ezeket a platformokat persze úgy is készítik, hogy a felhasználók rendszeresen látogassák és minél több időt töltsenek ott. Egy 2016-os adat szerint egy felhasználó naponta átlagosan 50 percet töltött el a Facebookon. Az oldal a "közösségi jutalmazás" (social reward) módszerével éri el, hogy a látogatók újra és újra visszatérjenek. A megerősítés azonban néhány felhasználóra jobban hat és túlzott közösségi oldalhasználatot eredményez. Náluk fordul elő, hogy aggodalmat éreznek, ha nem használhatják az oldalt, és jobban lesznek, amikor újra elérhetik azt. Konfliktusba is kerülhetnek másokkal, amikor szóvá teszik az aktivitásukat, illetve megvonási tünetek is előfordulhatnak. 
Mivel a közösségi oldalaktól való függőség nem került be az Amerikai Pszichológiai Társaság mentális rendellenességeket tartalmazó ötödik kiadásába, a Michigan Egyetem kutatói arra igyekeztek rámutatni, hogy a közösségi oldalakat mértéktelenül használóknál felmerül a függőség egyik egyértelmű jele, az értékalapú döntéshozatal nehézsége is, akárcsak más mentális függőségi betegségek, mint például a szerencsejáték-, alkohol-, nikotin- vagy kábítószer-függők esetében. A kutatók megállapították, hogy a túlzott használat és az életkor, valamint a nem között nincs összefüggés. Azonban sikerült bizonyítani, hogy a közösségi oldal csábításának kevésbé ellenálló felhasználók rosszabb értékalapú döntéseket hoznak, így a függőség egyik fontos tünetét produkálják. Az öt blokkra osztott feladatban a résztvevők az első négy blokkban még jó döntéseket hoztak, de az ötödik részt már elrontották a rizikósabb kockázatvállalás miatt - számolt be a HWSW az eredményekről.
A kutatók a döntéshozók, a terapeuták és a technológiai vezetők figyelmét szeretnék felhívni, hogy komolyabban vegyék a közösségi oldalakkal járó függőségi problémákat. Azonban a jelenleginél még sokkal több kutatás lenne szükséges, mivel a Facebookon kívül meg kellene vizsgálni más közösségi oldalak hatását is, továbbá érdemes lenne az önbevallásos teszt helyett megfigyelést végezni a túlzott használat megállapítására.
2019.01.16 12:12
Frissítve: 2019.01.16 12:12

Ismeretlen Klimt-domborművet találhattak egy budapesti lakásban

Publikálás dátuma
2019.01.16 09:12

Fotó: AFP/Austrian National Library/
Feltehetően egy eddig ismeretlen, Gustav Klimt által készített domborművet találtak Budapesten, az Ehrbar osztrák zongorakészítő magyarországi képviseletének dísztábláját a Magyar Belsőépítész Egyesület keddi közgyűlésén mutatták be.
 A magántulajdonban lévő reliefet Selmeczi György belsőépítész, látványtervező fedezte fel másfél évvel ezelőtt egy nagykörúti lakásban, amely korábban zongoraszalonként működött. A kép száz éve ugyanazon a falon lógott - hangsúlyozta Selmeczi György az egyesület keddi közgyűlésén. 
A kutatását a domborművön olvasható cím alapján indította el. A arannyal, szabadkézzel festett gipsz dombormű keletkezési éve 1890 és 1892 közé tehető. Vizsgálódása alapján az alkotás tervezője, a domborművön látható Apolló-relief alkotója és megrajzolója Gustav Klimt (1862-1918) volt. A plasztikát Gustav Klimt fiatalabb testvére, Georg, esetleg másik öccse, az 1892-ben elhunyt Ernst készíthette el, feltehetően Gustav közreműködésével. 
Feltételezése szerint a dombormű a 19. századi osztrák Ehrbar zongoragyár magyarországi képviseletének megrendelésére készült az 1896-os millenniumi ünnepségekre. Mint elmondta, a sík, dísztelen felületek és a tipográfia jellegzetességei tanúskodnak arról, hogy korai szecessziós műről van szó. Felhívta a figyelmet arra, hogy a rendkívül magas művészi értéket hordozó relief is gipszből készült, mint Klimt egy későbbi alkotása, a Beethoven-fríz, valamint az Ehrbar-relief elkészítésénél is aranyat használt, amely meghatározta Klimt későbbi alkotói korszakát.
A kompozíciós hasonlóságokon túl sikerült rátalálni néhány díszítő motívumra is Gustav Klimt munkásságában, amelyeket jellemzően ő használt és a reliefen is szerepelnek: ilyenek többek között a hullámvonal, a babérfüzér és a domborművön látható líra.
A relief előkerülése és kutatása árnyalja a Gustav Klimtről alkotott képet, a mű új kutatási irányokat nyithat meg az előkerült adatok alapján - tette hozzá a belsőépítész.
Szerző
2019.01.16 09:12