Új fejlesztés: antibiotikum nélkül lehet gyógyítani a tbc-t

Publikálás dátuma
2018.09.12 13:13
Illusztráció: Shutterstock
Fotó: Shutterstock
A világon elsőként fejlesztettek ki nem antibiotikumalapú szert a tuberkulózis kezelésére a Manchesteri Egyetem kutatói, reményeik szerint három-négy éven belül megkezdődhetnek a vegyület klinikai vizsgálatai.
A gümőkór, vagy tuberkulózis rendkívül fertőző, baktérium okozta betegség, amely leggyakrabban a tüdőt támadja meg - írta az MTI a Science Daily tudományos-ismeretterjesztő portál alapján.
"Immár több mint hatvan éve az antibiotikumok jelentik az egyetlen fegyvert, amelyet az orvosok be tudnak vetni a tuberkulózis ellen. Az antibiotikumrezisztencia azonban egyre súlyosabb problémát jelent, az elhúzódó kezelés pedig nehézkes és megterhelő a páciensek számára"
 A tébécés betegeknek jelenleg egy erős antibiotikumokból álló koktélt kell szedniük 6-8 hónapon keresztül, ami gyakran kellemetlen mellékhatásokkal jár és még így is 20 százalék a kockázata, hogy a betegség kiújul.
"Annak ellenére, hogy már száz évvel ezelőtt kifejlesztették a tuberkulózis elleni védőoltást, ma mégis úgy tartják, hogy minden harmadik ember fertőzött a világon. Évente nagyjából 1,7 millióan halnak bele a betegségbe világszerte. 2018-ban 7,3 millió embert diagnosztizáltak és kezeltek tuberkulózissal, 2016-ban 6,3 milliót"
 - mutatott rá az egyetem szóvivője.
A fertőző betegség Afrikában és Ázsiában a leggyakoribb, de Nagy-Britanniában is egyre növekszik a tébécések aránya és Londont ma már gyakran a gümőkór európai fővárosaként emlegetik.
A tíz év kutatásainak eredményeként kifejlesztett új szer a betegséget okozó mycobacterium tuberculosis védekezőképességét célozza meg, nem magát a baktériumot, valamint képes kiiktatni annak egyre gyakoribb antibiotikum-rezisztens törzseit. A baktérium védekezőképességének gyengítése növeli az esélyét, hogy a szervezet immunrendszere ellássa a feladatát és megsemmisítse a kórokozót.
A Journal of Medicinal Chemistry című folyóiratban publikált tanulmány szerint ez az első olyan nem antibiotikumalapú készítmény, amellyel sikerrel kezelték a tuberkulózist állatoknál. A Manchesteri Egyetem szakembereinek készítményét ugyanis sikerrel alkalmazták akut és krónikus tuberkulózisos tengerimalacokon az egyesült államokbeli Rutgers Egyetemen. Tabernero szerint a szer nem károsítja az emberi sejteket. Hozzátette, hogy a következő lépés a további tökéletesítés lesz és számításaik szerint három-négy éven belül megkezdődhetnek a klinikai vizsgálatok.
Frissítve: 2018.09.12 13:13

Hamarosan népbetegséggé válhat a Parkinson-kór

Publikálás dátuma
2019.04.21 12:12
Illusztráció
Fotó: AFP
A társadalom fokozatos öregedésével nő az időskori leépülés következtében jelentkező betegségek, elsősorban a Parkinson-kór elterjedése.
 2040-re világszerte olyan mértékben megnő a különböző időskori degeneratív idegrendszeri betegségekkel diagnosztizált páciensek száma, hogy az az orvostudomány, a társadalom és az egészségügy számára is súlyos következményekkel jár – vázolta az aggasztó jövőt Patrik Brundin, a Journal of Parkinson’s Disease szakfolyóirat főszerkesztője a Science Alert által idézett cikkében, amelyet még korábban a Dívány ismertetett.
Az egyre inkább elöregedő nyugati társadalmakra nemcsak a Parkinson-, hanem az Alzheimer-kór és a hasonló, demenciával járó betegségek egyre nagyobb méreteket öltő terjedése is nagy veszélyt jelent. Ezen betegségek kezelésének legfőbb akadálya, hogy még mindig nagyon keveset tudni arról, miért is alakulnak ki. 
A szaknyelven „reszkető bénulásnak” nevezett kór, amelyet először 1817-ben írt le James Parkinson angol orvos, a tudomány jelenlegi állása szerint agyunk dopaminszintjének csökkenése, illetve a finomabb mozgásokat irányító törzsdúcok elhasználódása és tönkremenése következtében jelentkezik, de az, hogy ezek hátterében mi áll, továbbra is rejtély.
A statisztikák szerint világszerte mintegy 6,1 millió, Parkinson-kórral diagnosztizált ember él, ez több mint duplája az 1990-es évtizedben megfigyeltnek. Általánosságban 7-14 évvel rövidíti meg életet a betegség, amelynek következtében évente kétszázezren halnak meg korábban. Az előrejelzések szerint a demográfiai változások, vagyis az idősek egyre növekvő társadalmi arányának következtében húsz év múlva már 12 millió körül járhat az érintettek száma. Ez a szám a negatív környezeti hatások miatt még nagyobb is lehet, amelyek szintén hajlamosíthatnak a kór kialakulására.
A tudósok már több mint ötven éve megállapították, hogy a dohányosok immunisabbak a Parkinson-kórra, a kortárs kutatások pedig azt mutatják, hogy azok esetében, akik évtizedeken keresztül rendszeresen cigarettáztak, 40 százalékkal kevesebb az esély a betegség kialakulására. Az elmúlt évtizedek során, köszönhetően az egészséges életmódot hirdető kampányoknak, a dohányzás fokozatosan veszített népszerűségéből, amely szintén növelheti a Parkinsonnal diagnosztizált esetek számát, amelyet a legpesszimistább becslések a 2030-as évek végére 17 millióra becsülnek.
Ray Dorsey, a New York állambeli Rochester Egyetem idegtudományi professzora szerint ezek az erőjelzések arra intenek, hogy sürgősen akcióba kell lépnünk a Parkinson-kór és egyéb időskori betegségek megelőzésének és minél sikeresebb kezelésének érdekében.
Frissítve: 2019.04.21 12:12

A képernyő előtt töltött idő nem, de a tartalmak árthatnak a kamaszoknak

Publikálás dátuma
2019.04.20 12:12
Illusztráció
Fotó: Pexels
Egy új kutatás a korábbi tanulmányokkal ellentétben nem találtak összefüggést a képernyő előtt töltött idő és a kamaszok egészségi állapota között.
Lényegében nincs összefüggés a képernyő - tévé, számítógép, okostelefon - előtt töltött idő és a tinédzserek egészségi állapota között – állítják az Oxfordi Egyetem pszichológus kutatói, akik a Psychological Science című folyóiratban közölték eredményeiket. Kirívó esetekben azért a túlzásba vitt kütyüzés fizikailag is káros lehet, a nézett vagy olvasott tartalom pedig lelki sérüléseket okozhat - írta a Qubit.
A kutatók a terület korábbi tanulmányait, önbevalláson alapuló jelentéseket, és olyan vizsgálatokat is elemeztek, ahol az alanyoknak rögzíteniük kellett, bizonyos napszakokban mit csinálnak. Így összesen több mint 17 ezer amerikai, brit és ír kamasz 2011 és 2016 között rögzített adatait vizsgálva jutottak arra az eredményre, hogy 
mindegy, mennyi időt töltenek a tizenéves gyerekek online, videójátékokkal vagy tévénézéssel, akár lefekvés előtt is, a mentális egészségükre ez nincs hatással.
Az ennek ellenkezőjét állító korábbi tanulmányokkal többek közt módszertani problémái is voltak az oxfordi szakértőknek. A szerzők szerint sok tanulmány kizárólag önbevallásos jelentéseken alapul, de a függők sokszor alábecsülik, a ritkán tévézők-internetezők pedig túlbecsülik a képernyő előtt eltöltött idejüket. Amy Orben, a kutatás vezetője elmondta, hogy ezért választottak olyan tanulmányokat az elemzéshez, amelyek nagy adathalmazból dolgoztak, és a megfelelő kérdéseket tették fel.
„A robusztus elemzés arra enged következtetni, hogy a teljes lakosságra gyakorolt hatás túl kicsi ahhoz, hogy népegészségügyi problémának tekinthessük. Továbbá azt a széles körben elterjedt hiedelmet is megkérdőjelezi, hogy az elalvás előtti képernyőhasználat különösen káros a gyerekek mentális egészségére” – mondta a BBC-nek Max Davie, a brit gyermek-egészségügyi intézet orvosa.     

Nem az idő, a tartalom számít

Mások viszont arra figyelmeztettek, hogy a tanulmány állításain túl is van még mit vizsgálni a területen, hiszen például a mentális betegségeknek nem a képernyők előtt eltöltött idő, hanem a veszélyes online tartalmak a legfőbb okozói. Dubicka, a brit pszichiátriai intézet gyermekosztályának vezetője szerint 
„a tanulmány azt vizsgálja, hogy a gyerekek mennyi időt töltenek a képernyők előtt, de azt nem, hogy milyen kártékony tartalmakat láthatnak közben.
Frissítve: 2019.04.20 12:12