Rekordkísérlet: 104 sportágat lehet kipróbálni a sportágválasztón

Publikálás dátuma
2018.09.12. 12:20
Illusztráció: Nagy Sportágválasztó
Fotó: Facebook/Nagy Sportágválasztó
Száznégy sportágat lehet kipróbálni ingyenesen pénteken és szombaton a Merkapt Sportközpontban a 23. Nagy Sportágválasztón.
Kiss Gergely háromszoros olimpiai bajnok vízilabdázó, a Nagy Sportágválasztó kommunikációs igazgatója a szerdai sajtótájékoztatón kiemelte, hogy a sportágak bemutatkozása mellett szombaton délben rekordkísérletre is sor kerül. A szabadtéren egyszerre kipróbálható 104 jelenlévő sporttal próbálnak csúcsot dönteni.
"Fontos, hogy Magyarország nagy egyesületei partnereink legyenek"

- mondta Kiss Gergely.

 Nyíri Zoltán, az FTC operatív igazgatója bejelentette, hogy húsz szakosztályukból négy, a vívás, a szinkronúszás, az ökölvívás és a kerékpár vesz részt a kétnapos eseményen, ám a jövőben szeretnének még több szakosztályukkal bekapcsolódni.
"Azt szeretnénk hirdetni, hogy a sport, a mozgás jó dolog, ezért csatlakoztunk a Nagy Sportágválasztóhoz"

A szülőket kell rávenni arra, hogy a napi munka után levigyék a gyerekeket sportolni, akik így korán megszerethetik a rendszeres mozgást - tette hozzá.
Kopcsik Laura junior Eb-bronzérmes tekvondós arról beszélt, hogy nyolc éve egy Nagy Sportágválasztón ismerkedett meg a tekvondóval, és azóta az életévé vált, pedig akkor a fiútestvére akarta kipróbálni. A tehetséges sportoló hozzátette, nagy vágya kijutni a jövő évi felnőtt világbajnokságra és a 2020-as tokiói olimpiára.
A Magyar Vöröskereszt kamionja mindkét napon várja a véradókat. A szervezők pénteken a hagyományoknak megfelelően az iskolákat, míg szombaton a családokat várják 9 és 17 óra között a Merkapt Sportközpontban.

Most a köhögés elleni szerekről derült ki: nem használnak

Publikálás dátuma
2018.09.11. 18:18
Illusztráció: AFP
Fotó: AFP
Nincs rá bizonyíték, hogy az elhúzódó köhögés kezelésére szedett gyógyszerek bármilyen jótékony hatással járnának - állapították meg svájci szakemberek egy új tanulmányban, amely szerint hét páciensből egy ráadásul inkább a negatív mellékhatásait tapasztalja meg ezeknek a készítményeknek.
A svájci Bázeli Egyetemen dolgozó Benjamin Speich és kollégái olyan klinikai vizsgálatokra alapozták a tanulmányukat, amelyek során a pácienseket véletlenszerűen két csoportba osztották és az egyik csoport gyógyszeres, a másik pedig placebós kezelést kapott - írja az MTI a The Independent című brit lap internetes oldala alapján.
A szakemberek minden szóba jöhető készítményt számításba vettek, leszámítva a hagyományos kínai orvoslásban használt szereket. Olyan páciensekre szűkítették a vizsgálatokat, akik 3-8 hete küzdöttek köhögéssel. A vizsgált szerek között volt az asztmás rohamok kezelésére és megelőzésére alkalmas szalbutamol, valamint egyéb, kodeintartalmú készítmények.
A kutatók szerint a placebóval összehasonlítva a gyógyszerek egyetlen esetben sem gyorsították fel jelentősen a gyógyulás folyamatát, vagy javították a páciens állapotát a vizsgált területek bármelyikében. Ugyanakkor a páciensek 14 százaléka tapasztalt olyan negatív mellékhatásokat, mint fejfájás, hányinger, mellkasi fájdalom és néhány esetben a köhögés súlyosbodása.
"A munkánk azt mutatja, hogy noha a köhögés az egyik leggyakoribb ok, amiért az emberek orvoshoz fordulnak, mégsincs hatékony módszer az elhúzódó köhögés kezelésére"

- írták a kutatók a British Journal of General Practice című szakfolyóiratban.

 Speich szerint gyógyszerek felírása helyett a háziorvosoknak biztosítaniuk kellene a pácienseiket arról, hogy a tünetek saját maguktól fognak enyhülni, gyógyszeres kezelés nélkül is.
Évente több mint négymilliárd dollárt (1121 milliárd forint) költenek az emberek orvosi rendelvény nélkül kapható köhögés elleni gyógyszerekre világszerte, és a szakemberek szerint kevés kutatás foglalkozott eddig a piacon kapható összes készítmény kiértékelésével.
A mostani tanulmányt megelőzően az angliai közegészségügyi szolgálat - Public Health England (PHE) - azt javasolta mindenkinek, hogy mézzel és forró italokkal kezelje a torokfájást, ahelyett, hogy antibiotikumot irat fel az orvosával.

Tévhit, hogy egészségesebb a teljes kiőrlésű liszt?

Publikálás dátuma
2018.09.11. 14:17
Illusztráció: AFP
Fotó: AFP
A táplálkozási ajánlásokban az szerepel, hogy inkább teljes kiőrlésű lisztből készült kenyérféléket, tésztát, rizst együnk, azonban az életmódtanácsadó szerint azok nem egészségesebbek, mint a „simák”, sőt.
Az úgynevezett teljes kiőrlési eljárás során a gabonaszem minden részét, tehát a héját, a csíráját és a magbelsőt is megőrlik. Ezzel viszont bizonyos, mérgek és gombafélék által termelt, úgynevezett mikotoxinok is bekerülnek a lisztbe. A magas gluténtartalmuk mellett ezért sem ajánlott az ilyen lisztből készült kenyérfélék fogyasztása. Ráadásul a korpa antitápanyagokat is tartalmaz, amelyek megkötik az ásványi anyagokat és gátolják a vitaminok – B12, magnézium, cink, kalcium – felszívódását és hasznosulását, és ezzel hiánybetegségek kialakulásához vezethetnek. A rendszeres fogyasztásuk hosszútávon például vashiányt is okozhat. Ugyanez igaz egyébként az olajos magvak nagy részére, a babfélékre, a kukoricára, a szójára és a belőlük készült lisztekre is – mondta a Népszavának Bocsi Viktória életmódtanácsadó.

Régen bezzeg...

A problémák a gabona nemesítésével, feldolgozásának iparosításával és a hozam növelésével, valamint a kártevők elleni kezelésekkel kezdődtek. Régen a kenyérkészítés során áztatták, fermentálták a búzát, a korpát pedig a disznóknak adták. 
„Jobban járunk, ha elhagyjuk a gluténtartalmú, teljes kiőrlésű gabonákból készült kenyereket, tésztákat, az is jobb, ha fehér rizst eszünk"

– mondta Bocsi Viktória.

Ha a glutén nem okoz panaszt – fejfájást, puffadást, hasmenést, kiütéseket, pajzsmirigyproblémákat, autoimmun betegségeket -, akkor is az a legjobb, ha csökkentjük vagy akár el is hagyjuk a lisztes ételeket. Helyettük ehetünk édesburgonyát, fehér basmati rizst, quinoát, hajdinát, kölest, esetleg burgonyát - ajánlotta az életmódtanácsadó.

Mit jelent a teljes kiőrlés?

Az érintetlen, egész vagy olyan darált, feltört, pelyhesített gabonaféléből készült lisztet, illetve terméket lehet így nevezni, amelyben megtalálhatóak a fő alkotóelemek: a magbél (endospermium), maghéj (korpa) és a csíra. Feldolgozhatják így a búzát, hajdinát, a bulgurt, a kukoricát, az amarantot, az árpa, a kölest, a teffet, a tritikálét, a quinoát, a rizset, a rozsot, a zabot, cirokot és a vadrizst is.

Szerző