Megcsinálták a kilyukaszthatatlan bicikligumit

Publikálás dátuma
2018.09.13. 10:10
Illusztráció: Pexels
Fotó: Pexels
Egy német vállalkozás 3D-nyomtatással olyan abroncsot készített, amit még kilyukasztani sem lehet.
3D-nyomtatással készítette el a német BigRep cég a defekttűrő gumiabroncsot, amelyet fel sem kell fújni. A kerék megtartja a bicikli és a kerékpáros súlyát, és akkor sem lyukad ki, ha szögbe hajt vele a gazdája. Attól, hogy nincs benne levegő, tartósabb jobban ellenáll az extrém hőmérsékletnek, mint a hagyományos gumi. A kerék előállításához hőre lágyuló elasztomert használtak - írta a HVG.
Szerző

Új fejlesztés: antibiotikum nélkül lehet gyógyítani a tbc-t

Publikálás dátuma
2018.09.12. 13:13
Illusztráció: Shutterstock
Fotó: Shutterstock
A világon elsőként fejlesztettek ki nem antibiotikumalapú szert a tuberkulózis kezelésére a Manchesteri Egyetem kutatói, reményeik szerint három-négy éven belül megkezdődhetnek a vegyület klinikai vizsgálatai.
A gümőkór, vagy tuberkulózis rendkívül fertőző, baktérium okozta betegség, amely leggyakrabban a tüdőt támadja meg - írta az MTI a Science Daily tudományos-ismeretterjesztő portál alapján.
"Immár több mint hatvan éve az antibiotikumok jelentik az egyetlen fegyvert, amelyet az orvosok be tudnak vetni a tuberkulózis ellen. Az antibiotikumrezisztencia azonban egyre súlyosabb problémát jelent, az elhúzódó kezelés pedig nehézkes és megterhelő a páciensek számára"

 A tébécés betegeknek jelenleg egy erős antibiotikumokból álló koktélt kell szedniük 6-8 hónapon keresztül, ami gyakran kellemetlen mellékhatásokkal jár és még így is 20 százalék a kockázata, hogy a betegség kiújul.
"Annak ellenére, hogy már száz évvel ezelőtt kifejlesztették a tuberkulózis elleni védőoltást, ma mégis úgy tartják, hogy minden harmadik ember fertőzött a világon. Évente nagyjából 1,7 millióan halnak bele a betegségbe világszerte. 2018-ban 7,3 millió embert diagnosztizáltak és kezeltek tuberkulózissal, 2016-ban 6,3 milliót"

 - mutatott rá az egyetem szóvivője.
A fertőző betegség Afrikában és Ázsiában a leggyakoribb, de Nagy-Britanniában is egyre növekszik a tébécések aránya és Londont ma már gyakran a gümőkór európai fővárosaként emlegetik.
A tíz év kutatásainak eredményeként kifejlesztett új szer a betegséget okozó mycobacterium tuberculosis védekezőképességét célozza meg, nem magát a baktériumot, valamint képes kiiktatni annak egyre gyakoribb antibiotikum-rezisztens törzseit. A baktérium védekezőképességének gyengítése növeli az esélyét, hogy a szervezet immunrendszere ellássa a feladatát és megsemmisítse a kórokozót.
A Journal of Medicinal Chemistry című folyóiratban publikált tanulmány szerint ez az első olyan nem antibiotikumalapú készítmény, amellyel sikerrel kezelték a tuberkulózist állatoknál. A Manchesteri Egyetem szakembereinek készítményét ugyanis sikerrel alkalmazták akut és krónikus tuberkulózisos tengerimalacokon az egyesült államokbeli Rutgers Egyetemen. Tabernero szerint a szer nem károsítja az emberi sejteket. Hozzátette, hogy a következő lépés a további tökéletesítés lesz és számításaik szerint három-négy éven belül megkezdődhetnek a klinikai vizsgálatok.

A kampányguruk már az agyunkban turkálnak

Publikálás dátuma
2018.09.12. 09:48
Internetezési szokásaink sokat elárulnak rólunk
Fotó: AFP
A jövő, sőt, a jelen kampánytanácsadói már nem szlogeneket találnak ki, hanem meghackelik a szavazók agyát. Az arcelemző szoftver képes felismerni és mérni az érzelmeket és hangulatokat. Politikusok képeit pedig olyan attribútummal párosíthatják, mint „megbízható”, „jól ismert” vagy „hasonló az értékrendje az enyémhez”.
Idén tavasszal az egész világ felzúdult, amikor az amerikai Facebook-felhasználók rájöttek, hogy a közösségi hálózaton megosztott információikat – köztük kedveléseiket, érdeklődésüket és politikai preferenciáikat – kibányászta a szavazókat megcélzó Cambridge Analytica. Bár nem világos, mennyire volt hatékony az adatbányászat, a cég algoritmusai vélhetően hozzásegítették Donald Trumpot a győzelemhez. A facebookos kampányüzenetek iránti befogadófogadóképességet „neuropolitikai” tanácsadók elemezték, azt állítva, hogy a spontán válaszok megfigyelésével képesek „lecsapolni” a szavazók érzéseit. A neuropolitikai kampánytechnikákról a Ténygyár közöl részletes cikket.  Még ha nem is fogják elismerni, hogy az amerikai kampányokban felhasználják a neuromarketinget, „érdekelni fogja őket, mert a politika véres sport” – állítja Dan Hill, az arckifejezés-dekódolás amerikai szakértője, aki a 2012-es választási kampányban Enrique Peña Nieto mexikói elnök tanácsadójaként tevékenykedett. Hasonlóan vélekedik Fred Davis, republikánus stratéga is – akinek ügyfelei között volt George W. Bush, John McCain és Elizabeth Dole is –, azt állítva, hogy bár ezeknek a technológiáknak az alkalmazása meglehetősen korlátozott az Egyesült Államokban, a kampányok során használják, ha azt hiszik, hogy az előnyös számukra, mert: „Egy politikus számára nincs fontosabb, mint nyerni”.
A valós idejű arcfelismerés már a 2008-as CeBIT-en bemutatkozott, azóta sokat fejlődött
Fotó: JOHN MACDOUGALL / AFP
„Algoritmusokat fejlesztettünk ki az arc mikroexpresszióinak értékeléséhez, és valós időben fordítjuk le az adott pillanat érzelmeit” – mondja Maria Pocovi, az Emotion Research Lab alapítója. –Sokszor elhangzik az alanyok szájából, hogy aggódnak a gazdasági helyzet miatt, de az apró észlelések egészen másra irányítják rá a figyelmet. Például egy jelölt homlokráncolása anélkül színezheti az észlelést, hogy rájönne bárki. Pocovi állítja: az arcelemző szoftver képes felismerni és mérni a „6 univerzális érzelmet, a 101 másodlagos érzelmet és a 8 hangulatot”, amelyek mindegyike érdekes egy kampány szempontjából, hiszen megtudható, hogyan reagálnak az emberek egy üzenetre vagy egy jelöltre. Rafal Ohme lengyel pszichológus, akinek cége, a Neurohm közreműködött egy sor kampányban, azt állítja: egy közel 900 ember reakcióidő-felmérésével készült kutatás alapján a választás előtt megjósolta Hillary Clinton 2016-os vereségét. Clinton kényelmes előnnyel indult Trump előtt a hagyományos mérések szerint, de amikor Ohme megkérdezte a vizsgálati alanyait, hogy Clinton képviseli-e az ő értékeiket, gyakran csak szokatlanul hosszas habozás után született meg a válasz. Ohme tisztában volt vele, hogy a közös értékek érzése nagyon erőteljes mitiváló tényező volt a 2016-os szavazáson (a korábbi „erőteljes” és „vezető” kulcskifejezések helyébe lépett), így a teszt eredményei alapján komoly kétségei voltak Clinton győzelmét illetően. Állítja, hogy ha Clinton kampánystábja a választások előtt elvégezte volna az egyik kísérletét, akkor megértette volna a párt sebezhetőségének mélységét, és korrekciókat hajtott volna végre.
Szerző
Frissítve: 2018.09.12. 10:28