Újra harcba szállnak az Aral-tó megmentéséért

Publikálás dátuma
2018.09.13 11:11
Illusztráció: AFP
Fotó: AFP/
Az Aral-tó helyzete ökológiai szempontból legalább akkora probléma, mint az amazóniai esőerdők pusztulása. Türkmenisztán elnöke meghívta az üzbég, a kazah a kirgiz és a tadzsik elnököt, hogy erről a környezetvédelmi és gazdasági problémáról tárgyaljanak.
Bár 25 éve létezik egy alap az Aral-tó megmentésére, tíz éve nem volt ilyen találkozó. A tagállamok külön-külön tettek ugyan lépéseket, most újra kívánják indítani a közös tevékenységüket. Megállapodtak a vízhasználat rendezésében, és abban, hogy a zöld technológiák alkalmazásával csökkenteni kell a mezőgazdaság vízigényét, valamint hogy sóval szemben ellenálló növényfajtákra kell áttérni - számolt be az euronews.
Az Aral-tó a világ negyedik legnagyobb sós tava volt, amely az intenzív öntözés miatt a hatvanas évektől kezdve rohamosan apadni kezdett. Mára a vízfelület 90 százaléka eltűnt. A maradék víz sótartalma pedig drámaian megemelkedett. Mindez óriási halpusztulással járt.
"Amikor az Aral-tó kiszáradt, a partmenti városok is elnéptelenedtek, mert a helyiek tradicionálisan a halászatból éltek, és elvesztették a megélhetésüket"
- magyarázta a nemzetközi alap kazah delegáltja, Bolet Beknijaz.
2005-ben a Világbank finanszírozásával épült egy új gát, ami az északi részen visszaállított egy elfogadható vízszintet. A déli rész azonban teljesen kiszáradt. A térségben erős szelek fújnak, a lerakódott só és mezőgazdasági vegyszerek aggasztó módon terjednek szét. A probléma már Üzbegisztán ötszáz kilométerre található fővárosát, Taskentet is elérte.
"Nem olyan régen előfordult, hogy a levegő tele volt sós porral. Ez a lakosság egészségére és a mezőgazdasági ültetvényekre is nagyon káros"
- mondta az euronewsnak Bajjanov Gujzgeldi, az alap végrehajtó tanácsának elnöke.
Tavaly áprilisban Türkmenisztán kezdeményezésére az ENSZ is elfogadott egy, a nemzetközi alappal közös határozatot az Aral-tó megmentéséről.
Témák
Aral-tó
2018.09.13 11:11
Frissítve: 2018.09.13 11:11

Napenergia tárolására alkalmas folyadékot fejlesztettek ki svéd kutatók

Publikálás dátuma
2018.11.17 11:11
Illusztráció
Fotó: AFP/
"Rabul ejti" és tíz évig is képes tárolni a napenergiát az, az újratölthető akkumulátorként működő folyadék, amelyet svéd kutatók fejlesztettek ki.
Szolártermikus üzemanyagnak nevezték el azt a folyadékot, amelyet a svédországi Chalmers Műszaki Egyetemen fejlesztettek ki, és amely több mint egy évtizeden keresztül el tudja magában tárolni a napenergiát - írta az Alternatív Energia. A találmány kifejlesztése egy évig tartott. 
A szolártermikus üzemanyag kicsit olyan, mint egy újratölthető akkumulátor: miután befogadta a napsugarakat, igény szerint tud hőt kibocsátani magából. A folyadék építőelemei szénből, hidrogénből és nitrogénből álló molekulák.
Amikor a napfény érintkezésbe lép a folyadékkal, ennek atomjai között a kötések átrendeződnek, és az anyag feszültség alá kerül. A napenergiát ezt követően az átváltozott folyadék erős kémiai kötései „rabul ejtik.” 
Az energiát még szoba-hőmérsékletű állapotban sem engedik ki kezükből a részecskék. A csapdába ejtett energia kiszabadításához egy katalizátoron keresztül kell vezetni a folyadékot – ez az eljárás visszarendezi a molekulákat az eredeti állapotukba, és az energia hő formájában távozik az anyagból.
Témák
napenergia
2018.11.17 11:11
Frissítve: 2018.11.17 11:11

Van, ahol már javában tombol a tél

Publikálás dátuma
2018.11.16 11:16

Fotó: Shutterstock/
Ojmjakonban november 8-án már mínusz 41 fokos hőmérsékletet mértek.
Európa nagy részén az átlagosnál enyhébb az időjárás, van, ahol már javában tombol a tél. Szibériában az egy hónappal ezelőtti állapothoz képest jelentősen megnőtt a hóval borított területek kiterjedése, ami elősegítette a hőmérséklet jelentős visszaesését. Ennek is köszönhető, hogy nagy mennyiségű hideg levegő halmozódott fel Ázsia északi része felett. Ezt igazolja az is, hogy a világ leghidegebb településeként ismert Ojmjakonban november 8-án már -41 fokos hőmérsékletet is mértek - írta a Sokszínű Vidék.
A Föld leghidegebb települése, Ojmjakon, 750 méterrel a tengerszint felett fekszik. A sarkkörhöz való közelsége miatt a nappalok hossza változó. Decemberben 3 órát, míg júniusban 21 órát süt a nap. A leghidegebb hőmérsékleti rekordot az alig 500 lélekszámú falu tartja: 1933-ban  mínusz 67,7 Celsius-fokot mértek.  A januári átlaghőmérséklet mínusz 50 Celsius fok. A hőingadozás viszont igen szélsőséges, ugyanis volt már nyáron 30 fokos hőség is a településen.
A bátrak kipróbálhatják, milyen az, ha az ajkukra fagy a nyáluk, ahogy egy új-zélandi fotós fogalmazott a kirándulásról, ugyanis több utazási iroda is szervez túrákat Ojmjakonba. Az itt élők, mivel növény nem terem a területen, rénszarvas- és lóhúst esznek, az orvosok szerint az állatok teje elegendő tápanyagot biztosít számukra. Arról, hogy milyen az élet a "hideg sarkában", itt olvashat többet.
Témák
télhideg
2018.11.16 11:16
Frissítve: 2018.11.16 11:16