Újra harcba szállnak az Aral-tó megmentéséért

Az Aral-tó helyzete ökológiai szempontból legalább akkora probléma, mint az amazóniai esőerdők pusztulása. Türkmenisztán elnöke meghívta az üzbég, a kazah a kirgiz és a tadzsik elnököt, hogy erről a környezetvédelmi és gazdasági problémáról tárgyaljanak.

Bár 25 éve létezik egy alap az Aral-tó megmentésére, tíz éve nem volt ilyen találkozó. A tagállamok külön-külön tettek ugyan lépéseket, most újra kívánják indítani a közös tevékenységüket. Megállapodtak a vízhasználat rendezésében, és abban, hogy a zöld technológiák alkalmazásával csökkenteni kell a mezőgazdaság vízigényét, valamint hogy sóval szemben ellenálló növényfajtákra kell áttérni - számolt be az euronews.

Az Aral-tó a világ negyedik legnagyobb sós tava volt, amely az intenzív öntözés miatt a hatvanas évektől kezdve rohamosan apadni kezdett. Mára a vízfelület 90 százaléka eltűnt. A maradék víz sótartalma pedig drámaian megemelkedett. Mindez óriási halpusztulással járt.

2005-ben a Világbank finanszírozásával épült egy új gát, ami az északi részen visszaállított egy elfogadható vízszintet. A déli rész azonban teljesen kiszáradt. A térségben erős szelek fújnak, a lerakódott só és mezőgazdasági vegyszerek aggasztó módon terjednek szét. A probléma már Üzbegisztán ötszáz kilométerre található fővárosát, Taskentet is elérte.

Tavaly áprilisban Türkmenisztán kezdeményezésére az ENSZ is elfogadott egy, a nemzetközi alappal közös határozatot az Aral-tó megmentéséről.