Újra harcba szállnak az Aral-tó megmentéséért

Publikálás dátuma
2018.09.13 11:11
Illusztráció: AFP
Fotó: AFP/
Az Aral-tó helyzete ökológiai szempontból legalább akkora probléma, mint az amazóniai esőerdők pusztulása. Türkmenisztán elnöke meghívta az üzbég, a kazah a kirgiz és a tadzsik elnököt, hogy erről a környezetvédelmi és gazdasági problémáról tárgyaljanak.
Bár 25 éve létezik egy alap az Aral-tó megmentésére, tíz éve nem volt ilyen találkozó. A tagállamok külön-külön tettek ugyan lépéseket, most újra kívánják indítani a közös tevékenységüket. Megállapodtak a vízhasználat rendezésében, és abban, hogy a zöld technológiák alkalmazásával csökkenteni kell a mezőgazdaság vízigényét, valamint hogy sóval szemben ellenálló növényfajtákra kell áttérni - számolt be az euronews.
Az Aral-tó a világ negyedik legnagyobb sós tava volt, amely az intenzív öntözés miatt a hatvanas évektől kezdve rohamosan apadni kezdett. Mára a vízfelület 90 százaléka eltűnt. A maradék víz sótartalma pedig drámaian megemelkedett. Mindez óriási halpusztulással járt.
"Amikor az Aral-tó kiszáradt, a partmenti városok is elnéptelenedtek, mert a helyiek tradicionálisan a halászatból éltek, és elvesztették a megélhetésüket"
- magyarázta a nemzetközi alap kazah delegáltja, Bolet Beknijaz.
2005-ben a Világbank finanszírozásával épült egy új gát, ami az északi részen visszaállított egy elfogadható vízszintet. A déli rész azonban teljesen kiszáradt. A térségben erős szelek fújnak, a lerakódott só és mezőgazdasági vegyszerek aggasztó módon terjednek szét. A probléma már Üzbegisztán ötszáz kilométerre található fővárosát, Taskentet is elérte.
"Nem olyan régen előfordult, hogy a levegő tele volt sós porral. Ez a lakosság egészségére és a mezőgazdasági ültetvényekre is nagyon káros"
- mondta az euronewsnak Bajjanov Gujzgeldi, az alap végrehajtó tanácsának elnöke.
Tavaly áprilisban Türkmenisztán kezdeményezésére az ENSZ is elfogadott egy, a nemzetközi alappal közös határozatot az Aral-tó megmentéséről.
Témák
Aral-tó
2018.09.13 11:11
Frissítve: 2018.09.13 11:11

Óceánba "tört" egy hatalmas gleccserdarab Grönlandon

Publikálás dátuma
2018.09.24 11:11
Illusztráció: AFP
Fotó: AFP/
Beleesett az óceánba a grönlandi Helheim gleccser egy darabja. A kutatók szerint a jelenség hozzájárul a vizek tengerszint feletti magasságának gyorsabb emelkedéséhez.
"Letört és az óceánba esett egy hatalmas darab a Helheim gleccserből. Láttuk, ahogy a jég leereszkedik és a vízbe esik, aminek kissé meg is emelkedett a magassága."
- mondta David Hollande, a New York Egyetem óceanográfusa.
A 6 kilométer széles, 800 méter mély jégdarab súlya 10-14 milliárd tonna, amelynek 3 százaléka az esett az óceánba. A kutatók szerint a jelenség, a korábbi becslésekkel szemben a következő száz évben 33-133 centiméterrel fogja megemelni a vizek tengerszint feletti magasságát - írja a Franceinfo.
2018.09.24 11:11
Frissítve: 2018.09.24 11:40

Araikrek keltek ki Debrecenben

Publikálás dátuma
2018.09.21 15:35
Facebook/Debreceni Állatkert
Fotó: Facebook/Debreceni Állatkert/
Először keltek ki sárga-kék ara ikrek a Debreceni Állatkertben.
Napra pontosan egy hónappal a zöldszárnyú ara papagáj fióka bemutatását követően újabb színpompás ara papagájok érkeztek a Debreceni Állatkertbe - tájékoztatott az intézmény.  Az állatkert történetében először keltek ki sárga-kék ara iker fiókák. A két, még ismeretlen nemű ara papagáj két hete repült ki a biztonságot nyújtó odúból, ahol az elmúlt három hónapban a szülőpár gondozta.
Az arák nagyon érzékeny állatok, nagy figyelmet, gondoskodást és sok játékot igényelnek. Az állatkert vendégei már láthatják, ahogy a papagájok az állatgondozókkal tréningeznek vagy, ahogy feltűnnek a biciklivel közlekedő gondozók vállán.
Október végéig hétvégente a látogatók testközelből találkozhatnak a Debreceni Állatkert négy, kézből nevelt ara papagájával. Tavasztól pedig látványos papagáj-bemutatót is lehet látni; az állatok játékosságukkal, ügyességükkel és intelligenciájukkal szórakoztatnak.  
A Földünk legnagyobb testű papagájféléi közé tartozó arákat jelenleg elsősorban az élőhelyvesztés és a nagyfokú illegális kereskedelem fenyegeti. Mindkét faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) kihalással fenyegetett fajok vörös listáján.
2018.09.21 15:35
Frissítve: 2018.09.21 15:35