A Magyar Csokoládé és Édesség Szövetség által első ízben meghirdetett verseny győztese a Szamos Marcipán édessége lett, amelyet Nagy Péter mestercukrász álmodott meg. A megmérettetésre 13 cukrászda jelentkezett, a beküldött desszertek közül a szakemberekből és laikusokból álló zsűri választotta ki Budapest Desszertjét, amelyet szeptember 14. és 16. között kóstolhat meg a közönség a 8. Édes Napok Budapest elnevezésű rendezvényen a Szent István-bazilika előtti téren.

Idén a verseny központi témája a monodesszert, fő alapanyaga a szőlő volt, fontos szempont volt, hogy a desszert a közízlésnek megfeleljen, otthon is elkészíthető legyen és ne kerüljön többe ezer forintnál.

A versenyt ezentúl minden év szeptemberében megrendezik. A szövetség célja, hogy megváltoztassa a magyarok édességfogyasztási szokásait: a mennyiségi szempontok helyett a minőség kerekedjen felül - hangsúlyozta az elnök, aki beszélt arról is, hogy az édességszakma színvonalának emelkedését jól jelzi, hogy az elmúlt években a magyar csokoládé és édességgyártók Európa legrangosabb szakmai díjait hozták el. 

A 2011 óta  megrendezett Édes Napok, amely Európa negyedik legnagyobb szabadtéri, ingyenesen látogatható rendezvényévé vált, elindult egy "gasztronómiai forradalom"  - tette hozzá Rebrus Csaba.

Az Igazságügy Minisztérium (IM) felszólítja az Amnesty Internationalt (AI), hogy ne gyakoroljon nyomást a független magyar igazságszolgáltatásra - olvasható a minisztériumkeddi, az MTI-hez eljuttatott közleményében.    Az IM arra reagált így , hogy az AI petícióban kérte, enyhítsenek a társtettesként elkövetett terrorcselekményért nem jogerősen elítélt Ahmed H. büntetésén, változtassák meg az általa elkövetett bűncselekmény minősítését.  A jogvédő szervezet 163 országból 109 ezer aláírást gyűjtött össze, és azt szeretnék elérni, hogy a minisztérium ne terrorcselekményként kezelje a férfi ügyét. Az Amnesty képviseletében kedden Demeter Áron szóvivő nyilatkozott: hangsúlyozta, nem gondolják, hogy a szír férfi ártatlan – vitán felül állóan bűncselekmény, hogy eldobott néhány követ, ez azonban hivatalos személy elleni erőszak kísérletének minősülhet. Mivel Ahmed H. már három éve börtönben van, "nagyjából leszolgálta" a büntetését - mondta Demeter.

A szóvivő szerint a vádlott nem jelent veszélyt – azt pedig rendőrségi és újságírói felvételek bizonyítják, hogy a zavargás előtt megpróbálta csitítani a tömeget, igyekezett békés megoldást találni a kialakult helyzetre. Trócsányi tárcája a kérést azonban támadásnak fogta fel: válaszukban bizonygatták, hogy a bíróságok Magyarországon függetlenek, sem a kormánynak, sem más szervezetnek nem lehet beleszólása a bírósági ítéletek meghozatalába, sem Ahmed H. ügyében, sem más ügyben.  

 A közlemény szerint az AI petíciójával "nyíltan a röszkei támadásban kulcsszerepet játszó terrorista kiszabadítását követeli", és ezzel nemcsak a független magyar bíróságra, hanem a magyar határvédelemre is nyomást gyakorol. Hozzátették: ez illeszkedik azon támadások sorába, amelyeknek célja, hogy kiiktassák a magyar határvédelmet és elvegyék Magyarországtól a határőrizet jogát. A  minisztérium ezzel a Sargentini-jelentés kormányzati szájízű értelmezését szajkózta, korábban ugyanis Orbán mondta a jelentés kapcsán, hogy Brüsszel felszámolná a magyar határvédelmet

Az Igazságügyi Minisztérium szerint Ahmed H. irányította 2015 szeptemberében az Európai Unió schengeni határát védő magyar rendőrök elleni röszkei támadást – hogy a férfi megafonján keresztül nyugtatni próbálta a tömeget, arra már nem kér ki a tárca. Közleményükben csak a kődobálásban megsérült rendőröket említik. Az már valamiért nem volt fontos, hogy a migránsokra ráküldött rohamosztag aztán válogatás nélkül ütött mindenkit, aki útjába került: támadót és nézelődőt, gyerekeket, de munkájukat végző külföldi tudósítókat is megvertek – egy ausztrál fotóriportert például fejberúgtak a Válasz szerint, később pedig több újságírót őrizetbe vettek. 

A szír állampolgárságú férfit terrorcselekmény bűntettében és határzár - tömegzavargás résztvevőjeként elkövetett - tiltott átlépésében mondta ki bűnösnek első fokon, nem jogerősen a Szegedi Törvényszék. Ügyét másodfokon a Szegedi Ítélőtábla tárgyalja szeptember 20-án 

A Tisztelt Ház elé visszük azokat a törvényjavaslatainkat, amelyek visszaállítják a jogállamot, hogy többé ne fenyegethesse az országot a kormány miatt a 7. cikkely alkalmazása – jelentette be lapunknak adott szombati interjújában Tóth Bertalan. Az MSZP elnök-frakcióvezetője ígéretének megfelelően összesen tizenegy törvényjavaslat került fel a parlament weboldalára, amelyet szocialista és párbeszédes képviselők terjesztettek a T. Ház elé. Az ellenzéki politikusok úgy kezdik összes javaslatukat, hogy a "demokrácia helyreállítása érdekében" van szükség azok elfogadására. Ennek megfelelően módosítanák a lelkiismereti és vallásszabadság jogát, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállást. Az MSZP és a Párbeszéd képviselői eltörölnék például a Lex CEU-t is. Emellett többek között emelnék a családi pótlékot és egy havi külön juttatást vezetnének be az iskolakezdésre.