Azzal, hogy a jobbközép, kereszténydemokrata irányzatú Európai Néppárt európai parlamenti frakciója nem védte meg magyar tagpártját, illetve Orbán Viktor miniszterelnököt az uniós alapszerződés 7. cikke szerinti eljárástól, azt jelenti, hogy a Fidesz helyzete megingott a pártcsaládon belül.
A szavazásnál tartózkodók is tudatában voltak annak, hogy magatartásuk megkönnyítette a Sargentini-jelentés kétharmados elfogadását. Ha valóban el akarták volna hárítani a magyar kormány elmarasztalását, akkor nemmel szavaznak.
Néppárti berkekben már évek óta hallani olyan képviselői véleményeket – elsősorban a Benelux országokból, közülük talán a leghangosabban a luxemburgi Frank Engel –, akik nem tudtak azonosulni Orbán politikájával, de ők sokáig kisebbségben maradtak. Azt, hogy most átbillent a mérleg nyelve, Manfred Weber frakcióvezető kedd esti nyilatkozata jelezte. Sőt, már az azt megelőző napon is nagy visszhangot váltott ki Sebastian Kurz néppárti osztrák kancellárnak, valamint Othmar Karasnak, az osztrák néppárti EP-képviselőcsoport vezetőjének állásfoglalása: ha a meggyőző többség úgy látja, hogy meg kell indítani az eljárást a magyar kormánnyal szemben, akkor indokolt, hogy a Fidesz tagságát is felfüggesszék az Európai Néppártban.
Orbán számára a jelek szerint "elment a néppárti vonat", nem számíthat arra, hogy ezzel a politikával őt fogja pajzsra emelni az Európai Néppárt, mint "Helmut Kohl igazi utódját", azaz várhatóan nem az orbáni zászló alatt kívánnak harcba indulni a jövő májusi európai parlamenti választáson.
A Fidesz a minap meghívást kapott Heinz-Christian Strachétól, a szélsőjobboldali Osztrák Szabadságpárt vezetőjétől, hogy lépjenek szövetségre a Nemzetek és a Szabadság Európája elnevezésű tömörülésen belül, ahol együtt küzdhetnének többek közt a francia Marine Le Pennel és az olasz Matteo Salvinivel "a szabad európai nemzetekre rátelepedő Brüsszel akarnoksága" és "a régi európai politikai elit" ellen.
Ennek a meghívásnak az elfogadása tisztítaná a képet, bár nem biztos, hogy Orbánnak ehhez érdeke fűződik most, amikor lassan már el kellene kezdeni az alkudozást a 2021 és 2027 közötti középtávú uniós költségvetés keretszámairól. Erről ráadásul olyan légkörben kellene tárgyalni, amikor egyre többen akarják szorosan összekapcsolni az uniós pénzek folyósítását a jogállami követelményekkel. Az óvatosságot azonban félretéve, Orbán Viktor most nem engedett Strasbourgban, hanem 19-re lapot húzott. Arra tett fel mindent, hogy jövő májusban ő és barátai nyerik majd meg az európai parlamenti választásokat.
