Magyarország Oroszország, Kína és Szaúd-Arábia mellé került az ENSZ szerdán publikált listáján, mely azt a 38 országot sorolja fel, ahol "szégyenletes módon lépnek fel" a vele együttműködő emberi jogi aktivistákkal szemben. A 38 ország között 19 már korábban is szerepelt ezen az ENSZ-es feketelistán, 19 pedig most került fel rá első alkalommal - köztük Magyarország vagy Izrael, írja az Index.
A magyar jelenlét nem meglepő, ha azt vesszük, hogy a menekülteket segítő szervezeteket bevándorlási különadóval sújtanák, Soros-szervezetnek becézik, és magukat keresztény demokratának nevező politikusok megkülönböztető matricával bélyegzik meg irodáikat- akár egy csillagos házat is.
Néhány, a listán szereplő ország jelenleg is tagja az Emberi Jogi Tanácsnak, amely tavaly elfogadott határozatában megerősítette, hogy mindenkinek joga van szabadon kapcsolatba lépni az ENSZ-szel.
Az António Guterres ENSZ-főtitkár kérésére készített jelentés szerint a listán szereplő államokban a többi között bántalmazzák, megfigyelik, kriminalizálják vagy nyilvánosan megbélyegzik az áldozatokat vagy az emberi jogok védelmezőit, de van ahol a civileket jogellenesen letartóztatják, megkínozzák vagy akár meg is ölik.
Guterres ezekkel a szavakkal jelentette be a jelentés elkészülését:
A jelentés az ENSZ-szel való együttműködés elé gördített adminisztratív és jogi akadályok mellett nyugtalanító tendenciának nevezi azt a jelenséget, hogy a kormányok a nemzetbiztonságot és a terrorizmus elleni harcot használják fel arra, hogy civil szervezeteket szigeteljenek el az ENSZ-től. A civileket ráadásul sokszor idegen hatalmak ügynökeinek bélyegezik. Arra is kitér, hogy ezek bizonyos államok egyszerűen terroristának nevezik a jogvédőket, és erre hivatkozva akadályozzák meg, hogy az ENSZ kapcsolatba léphessen velük.
A jelentést Andrew Gilmour, az ENSZ emberi jogokért felelős főtitkárhelyettese fogja bemutatni a szervezet Emberi Jogi Tanácsában a jövő héten, aki azt mondta nyilatkozatában, hogy a listára került esetek csak a jéghegy csúcsát jelentik.
