Előfizetés

Az EP után az ENSZ is elítélte Magyarországot

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2018.09.12. 20:32

Fotó: AFP
A magyar állam is felkerült az Emberi Jogi Tanács szégyenlistájára, azok az országok szerepelnek itt, amelyek megfélemlítő vagy bántalmazó módon bánnak az emberi jogi aktivistákkal.
Magyarország Oroszország, Kína és Szaúd-Arábia mellé került az ENSZ szerdán publikált listáján, mely azt a 38 országot sorolja fel, ahol "szégyenletes módon lépnek fel" a vele együttműködő emberi jogi aktivistákkal szemben. A 38 ország között 19 már korábban is szerepelt ezen az ENSZ-es feketelistán, 19 pedig most került fel rá első alkalommal - köztük Magyarország vagy Izrael, írja az Index.  A magyar jelenlét nem meglepő, ha azt vesszük, hogy a menekülteket segítő szervezeteket bevándorlási különadóval sújtanák, Soros-szervezetnek becézik, és magukat keresztény demokratának nevező politikusok megkülönböztető matricával bélyegzik meg irodáikat- akár egy csillagos házat is. 
Néhány, a listán szereplő ország jelenleg is tagja az Emberi Jogi Tanácsnak, amely tavaly elfogadott határozatában megerősítette, hogy mindenkinek joga van szabadon kapcsolatba lépni az ENSZ-szel. Az António Guterres ENSZ-főtitkár kérésére készített jelentés szerint a listán szereplő államokban a többi között bántalmazzák, megfigyelik, kriminalizálják vagy nyilvánosan megbélyegzik az áldozatokat vagy az emberi jogok védelmezőit, de van ahol a civileket jogellenesen letartóztatják, megkínozzák vagy akár meg is ölik.   Guterres ezekkel a szavakkal jelentette be a jelentés elkészülését:
A világ tartozik azzal azoknak a bátraknak, akik kiállnak az emberi jogokért, akik kérésünkre információkkal látnak el minket és együttműködnek velünk, hogy szavatolja azt, hogy jogaikat tiszteletben tartsák.

A jelentés az ENSZ-szel való együttműködés elé gördített adminisztratív és jogi akadályok mellett nyugtalanító tendenciának nevezi azt a jelenséget, hogy a kormányok a nemzetbiztonságot és a terrorizmus elleni harcot használják fel arra, hogy civil szervezeteket szigeteljenek el az ENSZ-től. A civileket ráadásul sokszor idegen hatalmak ügynökeinek bélyegezik. Arra is kitér, hogy ezek bizonyos államok egyszerűen terroristának nevezik a jogvédőket, és erre hivatkozva akadályozzák meg, hogy az ENSZ kapcsolatba léphessen velük.  A jelentést Andrew Gilmour, az ENSZ emberi jogokért felelős főtitkárhelyettese fogja bemutatni a szervezet Emberi Jogi Tanácsában a jövő héten, aki azt mondta nyilatkozatában, hogy a listára került esetek csak a jéghegy csúcsát jelentik.  

Inog a Fidesz széke a pártcsaládban

Kárpáti János
Publikálás dátuma
2018.09.12. 18:20

Fotó: AFP
Azzal, hogy a jobbközép, kereszténydemokrata irányzatú Európai Néppárt európai parlamenti frakciója nem védte meg magyar tagpártját, illetve Orbán Viktor miniszterelnököt az uniós alapszerződés 7. cikke szerinti eljárástól, azt jelenti, hogy a Fidesz helyzete megingott a pártcsaládon belül.
A szavazásnál tartózkodók is tudatában voltak annak, hogy magatartásuk megkönnyítette a Sargentini-jelentés kétharmados elfogadását. Ha valóban el akarták volna hárítani a magyar kormány elmarasztalását, akkor nemmel szavaznak.
Néppárti berkekben már évek óta hallani olyan képviselői véleményeket – elsősorban a Benelux országokból, közülük talán a leghangosabban a luxemburgi Frank Engel –, akik nem tudtak azonosulni Orbán politikájával, de ők sokáig kisebbségben maradtak. Azt, hogy most átbillent a mérleg nyelve, Manfred Weber frakcióvezető kedd esti nyilatkozata jelezte. Sőt, már az azt megelőző napon is nagy visszhangot váltott ki Sebastian Kurz néppárti osztrák kancellárnak, valamint Othmar Karasnak, az osztrák néppárti EP-képviselőcsoport vezetőjének állásfoglalása: ha a meggyőző többség úgy látja, hogy meg kell indítani az eljárást a magyar kormánnyal szemben, akkor indokolt, hogy a Fidesz tagságát is felfüggesszék az Európai Néppártban.
Orbán számára a jelek szerint "elment a néppárti vonat", nem számíthat arra, hogy ezzel a politikával őt fogja pajzsra emelni az Európai Néppárt, mint "Helmut Kohl igazi utódját", azaz várhatóan nem az orbáni zászló alatt kívánnak harcba indulni a jövő májusi európai parlamenti választáson. 
A Fidesz a minap meghívást kapott Heinz-Christian Strachétól, a szélsőjobboldali Osztrák Szabadságpárt vezetőjétől, hogy lépjenek szövetségre a Nemzetek és a Szabadság Európája elnevezésű tömörülésen belül, ahol együtt küzdhetnének többek közt a francia Marine Le Pennel és az olasz Matteo Salvinivel "a szabad európai nemzetekre rátelepedő Brüsszel akarnoksága" és "a régi európai politikai elit" ellen. Ennek a meghívásnak az elfogadása tisztítaná a képet, bár nem biztos, hogy Orbánnak ehhez érdeke fűződik most, amikor lassan már el kellene kezdeni az alkudozást a 2021 és 2027 közötti középtávú uniós költségvetés keretszámairól. Erről ráadásul olyan légkörben kellene tárgyalni, amikor egyre többen akarják szorosan összekapcsolni az uniós pénzek folyósítását a jogállami követelményekkel. Az óvatosságot azonban félretéve, Orbán Viktor most nem engedett Strasbourgban, hanem 19-re lapot húzott. Arra tett fel mindent, hogy jövő májusban ő és barátai nyerik majd meg az európai parlamenti választásokat. 

Mit mond Kocsis Máté az EP kétharmados döntésére? Soros!

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2018.09.12. 17:05
Kocsis Máté Fidesz-frakcióvezető 2018. szeptember 12-i sajtótájékoztatóján
Fotó: Máthé Zoltán / MTI
És ez nem vicc, legalábbis a Fidesz frakcióvezetője véresen komolyan gondolja. Kocsis sajtótájékoztatóján így értékelte, hogy az EP közel 70 százalékos többséggel, sok néppárti szavazattal elfogadta a Sargentini-jelentést.
Soros György bosszújának tartja a Fidesz frakcióvezetője az Európai Parlament (EP) szerdai döntését: Kocsis Máté budapesti sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott: Judith Sargentini zöldpárti EP-képviselő Soros György embere, a jelentés Soros szervezeteinek és médiumainak véleményére épül, az ő emberei szervezték meg az EP-ben a bevándorláspárti többséget a döntés mögé. Hangsúlyozta ugyanakkor: "félreismer bennünket Soros György, ha azt gondolja, hogy engedünk a zsarolásnak, Magyarország nem enged ennek a zsarolásnak" – idézi szavait az MTI. 
A magyar választók a kormányt és a kormánypártokat világos mandátummal látták el bevándorlásügyben, ebből "nem tudunk és nem is akarunk engedni", ezért az Országgyűlés válaszolni fog a bevándorláspárti EP-képviselőknek - mondta a frakcióvezető, aki szerint nyilvánvaló csalás történt.  
Kocsis Mátét a sorosozásban láthatóan az sem zavarta meg, hogy a jelentés: alapvetően a magyar jogállami normák, és a demokratikus intézmény rendszer lerombolásáról, a nők, a kisebbségek helyzetésről, a szólás- és sajtószabadság korlátozásáról szól, és csak kis részben a bevándorlásról   hogy a Fidesz pártcsaládja, az Európai Néppárt soraiból is sokan a jelentés mellett szavaztak, a dokumentumot támogatta Sebastian Kurz osztrák kancellár, a német kereszténydemokrata CDU pedig testületileg kiállt Sargentini anyaga mellett. 
A csalást emlegetve a frakcióvezető arra utalt, hogy a Fidesz a tartózkodásokat is nemként akarta beszámítani a szavazás során, ami nekik kedvezett volna. Az EP jogi csoportja azonban úgy döntött, hogy a tartózkodások nem befolyásolják a szavazati eredményt.  A szavazás így zárult: • igen: 448 • nem: 197 • tartózkodás: 48 Ha a tartózkodás is nemnek számítana, akkor a Sargentini jelentés csak 64 százalékos, kétharmad alatti – tehát érvénytelen – támogatást kapott volna. A magyar kormány ezért várhatóan megtámadja a döntést az Unió bíróságán.