Dupla kapacitásnál felforrhat a Duna

Publikálás dátuma
2018.09.13 09:00
Illusztráció
Fotó: Népszava/ Molnár Ádám
Bár augusztusban a paksi négy blokk is az engedélyezett hőfok közelébe melegítette a Dunát, Aszódi Attila illetékes államtitkár szerint kétszer ekkora atomkapacitás mellett is tartható a határérték.
Alapvetés, hogy Paks 1 és 2 együttesen se melegítheti a Dunát 30 fok fölé – közölte tegnap a Magyar Elektrotechnikai Egyesület (MEE) 65. Vándorgyűlésén Aszódi Attila, a Paksi Atomerőmű kapacitásának fenntartásáért felelős államtitkár. Szavai szerint a Duna idén augusztusban egyszerre tapasztalt alacsony vízállása és és magas hőfoka miatt tervet kell kidolgozni a hasonló helyzetben foganatosítandó esetleges korlátozásokra. Mint emlékezetes, a nyár végén a Duna alacsony vízállása és magas hőfoka miatt a Paksi Atomerőmű hűtővize saját bevallásuk szerint is több napon át az engedélyezett 30 Celsius-fok közvetlen közelébe fűtötte az egységből a folyóba távozó úgynevezett melegvíz-csóvát. Ráadásul környezetvédők mérései szerint bizonyos napszakokban túl is lépték a határt. Ezt tetézték olyan trükkgyanús esetek, mint a hőmérő, illetve a négyből egy blokk időszakos meghibásodása.  Mindenesetre némi hatásfokcsökkenésen kívül az atomerőmű látványos intézkedések nélkül túlélte a meleg napokat. Mégis kérdés: ha a jelenlegi négy, összesen 2 ezer megawatt (MW) méretű blokk ilyen szélsőséges, ám a jövőben nem kizárható időjárás mellett szinte az engedélyezett szintig fűti a folyót, tartható-e a hőmérséklet-határ, ha a kormánytervek szerint 2027 és 2032 között további két, együtt 2400 MW-nyi, tehát összesen 4400 MW atomblokkot hűt majd a Duna? Az államtitkár erre határozott igennel válaszol. Az intézkedési tervbe beletartozhat egyes blokkoknak a kritikus hetekre ütemezett karbantartása, a hűtésre használt víz mennyiségének növelése, kisebb, úgynevezett utóhűtők alkalmazása, de előadásában nem zárta ki egy-egy blokk termeléscsökkentését se. A szakma által szorgalmazott hűtőtornyok alkalmazását ugyanakkor lapunk kérdésére - a költség helyett inkább táj- és környezetszennyező jellegükre hivatkozva - ismét elvetette. Megjegyezte: az erőmű hűtővízellátásával most se volt gond, illetve a történelmi mélységű vízállás-adatot árnyalja az egyre mélyülő mederszint. A villamosenergia-ipari szakemberek tegnapi visegrádi találkozója szinte teljesen politikamentes mederben zajlott. Ez – a "rezsicsökkentés" kormánya alatt - azért fura, mert a vitában legalábbis egyenrangú félként vett részt a kormányzat legmagasabb tisztségű illetékese, Kaderják Péter energiaügyekért és klímapolitikáért felelős államtitkár is. Így az – elődjére oly jellemző - politikai kitételek, mint például hogy „megőrizzük a rezsicsökkentés politikáját”, itt kevés teret kaptak és az éles EU-bírálat is elmaradt. Kaderják Péter előadásában további rezsicsökkentés ígérete helyett inkább energiahatékonysággal csökkenő fogyasztást és számlát ígért. Ezzel mérsékelhető a kockázatos gáz- és kőolajbehozatal és „mellesleg meg is mentjük a világot” - fogalmazott. Az Innovációs és Technológiai Minisztériumban most „az árampiaci jövőkép megújításán” dolgoznak, a központba az ellátás biztonságának folyamatos fenntartása mellett a fogyasztói igényeket állítva, vizsgálva ennek általános gazdaság- és tudományos fejlesztési lehetőségeit is. Megoldást kell találniuk arra, hogy a jövő évtized végén várható igényekhez képest még túl kevés termelőegység látszik. Támogatják a megújulók – különösen a napelemek – rendszerbe illesztését éppúgy, mint a háztáji energiatermelést. A szén, vagyis a lignit sorsát kérdésesnek nevezte, ugyanakkor egyértelművé tette: a Mátrai Erőmű alacsony légszennyezésű jövőjéről „a tulajdonosokkal és az érintettekkel” már megindult a közös gondolkodás. (Magyarország második legfontosabb, lignitalapú áramtermelője idén a kormányfőhöz közel álló Mészáros Lőrinc vállalatbirodalmának részévé vált.) Kérdésünkre az államtitkár – szavai szerint hatáskör híján - nem kívánt állást foglalni az erőmű lignitalapú bővítésének engedélyezése vagy akár tiltása tárgyában. De – elsősorban szakértőként – a jelenlegi szabályozási és piaci viszonyok közepette kevéssé látja egy új széntüzelésű egység gazdaságos működtetésének feltételeit. Mindazonáltal – már csak foglalkoztatási okokból is – támogatja a telephely energiatermelési kultúrájának hosszú távú fenntartását. A jövőben növekvő piaci áramárak mellett az energiahatékonysági intézkedések sikerére számít Haddad Richárd MEE-főtitkár. Így szerinte az egységnyi energiaköltségek leginkább szinten maradnak. A kormány által meghatározott hazai hatósági rezsidíjra most szerinte látszólag azért nem hatnak a piaci folyamatok, mert a korábbi esetleges túlfejlesztések miatt eddig valóban voltak tartalékok a rendszerben. Ezt ugyanakkor mára a hatósági ár szinten tartása jórészt felemésztette. Ráadásul – mint az a konferencián is elhangzott – az európai és világtrendekkel párhuzamosan nálunk is elodázhatatlanok az olyan fejlesztések, mint például a digitalizáció, vagy az okos rendszerek telepítése, ami újabb költségtétel. A cél a főtitkár szavai szerint a megfizethető villamosenergia-tarifák mellett az energiaellátás megszokott biztonságának hosszú távú fenntartása.
2018.09.13 09:00
Frissítve: 2018.09.13 09:00

Újabb figyelmeztetést kapott a kormány

Publikálás dátuma
2018.09.18 18:49

Fotó: Népszava/ Tóth Gergő
Az Európai Bizottság újra figyelmeztette a magyar kormányt, hogy a hiány mérséklése érdekében október 15-ig érdemi változtatásokat hajtson végre a jövő évi költségvetésben – mondta Varju László (DK). Ezt az Országgyűlés költségvetési bizottságának elnöke keddi tájékoztatóján mondta, miután más ellenzéki és kormánypárti politikusok mellett találkozott Manfred Bergmann-nal, az Európai Bizottság (EB) Gazdasági és Pénzügyi Főigazgatóságának Magyarországgal foglalkozó új igazgatójával. Az ellenzéki politikus rámutatott: a magyar kormány korábban megállapodott az Európai Bizottsággal abban, hogy 1,7 százalékos hiányra fog törekedni. A kormány az idei költségvetést 2,4, a jövő évit 1,8 százalékkal tervezte, azaz nem hajtotta végre a korábbi vállalását. Amikor a növekedés és az infláció is meghaladja a 3 százalékot, speciális szabályok alkalmazására lenne szükség – idézte fel. A “jelentős forintgyengüléshez hozzájáruló választási költségvetés” után a magyar emberek érdekében ideje lenne változtatni a költségvetési politikán és áttérni a takarékos, úgynevezett anticiklikus politikára – fogalmazott. A képviselő elmondta, hogy a bizottság szerint hozzávetőleg 1 százalékos, 400 milliárd forint körüli megtakarításra kellene törekednie a kormánynak, Ennek háromnegyedét  már ebben az évben javasolják lefaragni.
Szerző
2018.09.18 18:49

Orbán és Putyin megállapodott a 2020-as gázszállításról

Publikálás dátuma
2018.09.18 15:47
Vlagyimir Putyin fogadja Orbán Viktort a moszkvai Kremlben 2018. szeptember 18-án
Fotó: MTI/ Koszticsák Szilárd
A kormányfő azt akarja, hogy a Török Áramlat egyik ága Magyarországon keresztül haladjon.
„Kiszámítható partnerei lettünk egymásnak”, minden megállapodás, amit az elmúlt években kötöttünk, teljesült – mondta Orbán Viktor a Valgyimir Putyinnal tartott közös sajtótájékoztatón Moszkvában. Hozzátette, hogy a kiszámíthatóság „különösen értékelhető valuta” a mai világpolitikában, és „bár eltérő katonai szövetséghez tartozunk, mindketten a sikereink maximalizálásában vagyunk érdekeltek”. Szerinte Magyarország nemzeti érdeke, hogy az együttműködés Európa két fele között minél jobb legyen, mert a történelem során megtanultuk, hogy ha Európa keleti és nyugati felén együttműködés volt, „mindig jól jártunk”. Orbán arról beszélt, hogy –  sikerült megállapodni a 2020-as évre szóló gázszállításokról. – – Magyarország pályázik a lehetőségre, hogy amikor Törökországból déli irányból megérkezik a gázvezeték, az Magyarországon keresztül haladjon. Azt kérte, hogy ennek a lehetőségét komolyan fontolják meg. – onkológiai együttműködést, kutató- és oktatóintézetet szeretnének létrehozni Magyarország és Oroszország között. – Magyarország a Nemzetközi Beruházási Bank harmadik legnagyobb részvényeseként készem áll, hogy a bank központja Budapestre költözzön. Kérte, hogy a bank vezetője, igazgatótanácsa fontolja meg a lehetőséget. – azt kérte Putyintól, hogy a Budapestet Kazannyal összekötő közvetlen légi járatot is indítsák meg, és szorgalmazza a diplomák kölcsönös elismerését és a diákösztöndíjak számának emelését. Kérdésre válaszolva Orbán közölte: a paksi beruházás a magyaroknak elsősorban azért fontos, mert a villamos energia 35-40 százalékát most is ott állítjuk elő, és hosszú távú terv, hogy a napenergia mellett a nukleáris energia legyen meghatározó az ország jövőjében. Az érdeklődést viszont az váltja ki, hogy EU- és NATO-tagként „ezt az oroszokkal csináljuk”, ami szerinte pozitív és bátor vállalkozás volt, de technikai nehézségeket vet fel. „Messze túlmutat az ügy fontossága Magyarország keretein”, ezért is az érdeklődés, a sok ellenfél és támogató – tette hozzá.
Az orosz elnök a sajtótájékoztatón azt mondta, Magyarországon haladhat keresztül a Török Áramlat folytatásának egy szakasza. Szavai szerint vizsgálják annak a lehetőségét, hogy „magyar partnereinket csatlakoztassuk az orosz gáz Európába szállításának új útvonalaihoz”. Kitért arra is, hogy a magyar kormányfővel közös kezdeményezés alapján kormányközi bizottság alakul a kétoladalú regoinális együttműködés összehangolására, és ez még az év vége előtt megtartja alakuló ülését. 
A tárgyalás előtt Orbán arról is beszélt, hogy hiába esett vissza a két ország közötti kereskedelem a szankciók következtében, sikerült megfordítani a tendenciákat, Putyin pedig közölte: Magyarország Oroszország egyik kulcspartnere Európában. Erről itt írtunk bővebben.   Orbán és Putyin utoljára júliusban tárgyalt, miután az orosz elnöki hivatal külpolitikai tanácsadója nyilvánosan bejelentette: Vlagyimir Putyin azonnal találkozni akar a magyar miniszterelnökkel. Orbán az egyoldalúan bejelentett találkozó előtt nem sokkal, a brüsszeli NATO-csúcson a szövetséget fenyegető keleti veszélynek nevezte Oroszországot.

Reakciók

Tóth Bertalan, az MSZP elnök-frakcióvezetője a miniszterelnök moszkvai útjára úgy reagált: „Orbán az elégtelen európai bizonyítvány után éppen Putyinhoz szaladt. Vagy pénzért ment, vagy utasításért. Vagy mindkettőért”. Az MSZP Facebook-oldalán közzétett videóüzenetben azt mondta, elutasítanak minden olyan törekvést, amely a populizmusról, a szélsőségekről és Európa szétfeszítéséről, az Európai Unió felbomlásáról szól. Hozzátette, hogy Orbán „olyan szélsőjobboldali populista pártokkal, mozgalmakkal barátkozik Európán belül, akiknek Európa egységének szétfeszítése az érdeke”, nem az együttműködés. Látható, hogy Oroszországnak is ez az érdeke, éppen ezért a paksi beruházás, a tény, hogy az orosz titkosszolgálathoz köthető személyek kaptak letelepedési engedélyt, és az, hogy gazdasági ügyekben milyen oroszországi együttműködések és eltitkolt gazdasági összefonódások vannak arra utal: Orbán Viktor döntött Kelet és Nyugat között, és a Keletet választotta – jelentette ki. Az LMP frakcióvezető-helyettese keddi sajtótájékoztatóján arról beszélt: a párt elvárásai között a magyar cégek erősítése, a metrószerelvények kötbérének kifizetése és az Északi Áramlat 2 gázvezeték megépítésének elutasítása is szerepel. Demeter Márta Orbán látogatásával összefüggésben azt is kifogásolta, hogy „sosem ad kellő tájékoztatást” a Vlagyimir Putyin orosz elnökkel folytatott tárgyalásairól. Az ellenzéki politikus a kormány feladatának nevezte a magyar vállalatok segítését a multik helyett annak érdekében, hogy a hazai cégek exportképessé válhassanak. Azt a kérdést is feltette: milyen hasznot hozott az embereknek az, hogy az ország csatlakozott a moszkvai székhelyű Nemzetközi Beruházási Bankhoz, és kinek a piacfoglalását szolgálják az innen érkező hitelek. A 3-as metró szerelvényeinek kötbérével kapcsolatban azt mondta: vagy haladéktalanul fizesse ki az orosz fél az összeget, vagy építsen légkondicionálót a szerelvényekbe. A Magyar Liberális Párt közleményében azt írta: Orbán Viktor a magyar emberek helyett Vlagyimir Putyin céljait szolgálja azzal, hogy a Brüsszel-ellenes harcával folyamatosan hátráltatja a menekültválság valódi megoldását. Az európai határvédelem ötletének elvetésével Orbán hivatalosan is elismerte: abban érdekelt, amiben a Putyin által támogatott, európai szélsőjobboldal is: hogy minél tovább tartson a menekültválság. Putyin célja az európai közösség és Európai Unió szétzilálása, és ebben egyik legfőbb partnere éppen a magyar kormányfő – tették hozzá. „Miközben a július 12-i NATO-csúcson Orbán keleti veszélynek nevezte Oroszországot, a magyar kormányfő ma azért utazott Moszkvába, hogy újabb hosszú távú gázszerződést kössön Putyinnal és részesedést szerezzen az orosz Nemzetközi Befektetési Bankban. Orbán Viktor történelmi bűne, hogy a paksi bővítéssel évtizedekre kiszolgáltatottá tette hazánkat Oroszországnak. Annak az Oroszországnak, amely jelenleg is háborúval fenyegeti Ukrajna függetlenségét és a kárpátaljai magyarokat” – fogalmaztak. A párt szerint a Fidesz-kormány nem csak gazdasági és nemzetbiztonsági együttműködésben áll Putyin Oroszországával, hanem politikai szövetségben is. „Orbán illiberális állama ezért üldözi az emberi jogok védelmével foglalkozó magyar civil szervezeteket, ezért szállta meg a Fidesz a jogállamot, és építette le a magyar demokráciát, ezért sértik meg itthon az LMBTQ-szervezetek jogait, ezért akarják tönkre tenni hazánk egyik legjobb egyetemét, ezért burjánzik a korrupció, és ezért szállták a magyar gazdaságot a kormánypárti oligarchák” – olvasható a közleményben.

2018.09.18 15:47
Frissítve: 2018.09.18 17:07