Paks 2;Paks II.;Aszódi Attila;energiaszektor;

2018-09-13 09:00:00

Dupla kapacitásnál felforrhat a Duna

Bár augusztusban a paksi négy blokk is az engedélyezett hőfok közelébe melegítette a Dunát, Aszódi Attila illetékes államtitkár szerint kétszer ekkora atomkapacitás mellett is tartható a határérték.

Alapvetés, hogy Paks 1 és 2 együttesen se melegítheti a Dunát 30 fok fölé – közölte tegnap a Magyar Elektrotechnikai Egyesület (MEE) 65. Vándorgyűlésén Aszódi Attila, a Paksi Atomerőmű kapacitásának fenntartásáért felelős államtitkár. Szavai szerint a Duna idén augusztusban egyszerre tapasztalt alacsony vízállása és és magas hőfoka miatt tervet kell kidolgozni a hasonló helyzetben foganatosítandó esetleges korlátozásokra.

Mint emlékezetes, a nyár végén a Duna alacsony vízállása és magas hőfoka miatt a Paksi Atomerőmű hűtővize saját bevallásuk szerint is több napon át az engedélyezett 30 Celsius-fok közvetlen közelébe fűtötte az egységből a folyóba távozó úgynevezett melegvíz-csóvát. Ráadásul környezetvédők mérései szerint bizonyos napszakokban túl is lépték a határt. Ezt tetézték olyan trükkgyanús esetek, mint a hőmérő, illetve a négyből egy blokk időszakos meghibásodása. 

Mindenesetre némi hatásfokcsökkenésen kívül az atomerőmű látványos intézkedések nélkül túlélte a meleg napokat. Mégis kérdés: ha a jelenlegi négy, összesen 2 ezer megawatt (MW) méretű blokk ilyen szélsőséges, ám a jövőben nem kizárható időjárás mellett szinte az engedélyezett szintig fűti a folyót, tartható-e a hőmérséklet-határ, ha a kormánytervek szerint 2027 és 2032 között további két, együtt 2400 MW-nyi, tehát összesen 4400 MW atomblokkot hűt majd a Duna?

Az államtitkár erre határozott igennel válaszol. Az intézkedési tervbe beletartozhat egyes blokkoknak a kritikus hetekre ütemezett karbantartása, a hűtésre használt víz mennyiségének növelése, kisebb, úgynevezett utóhűtők alkalmazása, de előadásában nem zárta ki egy-egy blokk termeléscsökkentését se. A szakma által szorgalmazott hűtőtornyok alkalmazását ugyanakkor lapunk kérdésére - a költség helyett inkább táj- és környezetszennyező jellegükre hivatkozva - ismét elvetette. Megjegyezte: az erőmű hűtővízellátásával most se volt gond, illetve a történelmi mélységű vízállás-adatot árnyalja az egyre mélyülő mederszint.

A villamosenergia-ipari szakemberek tegnapi visegrádi találkozója szinte teljesen politikamentes mederben zajlott. Ez – a "rezsicsökkentés" kormánya alatt - azért fura, mert a vitában legalábbis egyenrangú félként vett részt a kormányzat legmagasabb tisztségű illetékese, Kaderják Péter energiaügyekért és klímapolitikáért felelős államtitkár is. Így az – elődjére oly jellemző - politikai kitételek, mint például hogy „megőrizzük a rezsicsökkentés politikáját”, itt kevés teret kaptak és az éles EU-bírálat is elmaradt. Kaderják Péter előadásában további rezsicsökkentés ígérete helyett inkább energiahatékonysággal csökkenő fogyasztást és számlát ígért. Ezzel mérsékelhető a kockázatos gáz- és kőolajbehozatal és „mellesleg meg is mentjük a világot” - fogalmazott. Az Innovációs és Technológiai Minisztériumban most „az árampiaci jövőkép megújításán” dolgoznak, a központba az ellátás biztonságának folyamatos fenntartása mellett a fogyasztói igényeket állítva, vizsgálva ennek általános gazdaság- és tudományos fejlesztési lehetőségeit is.

Megoldást kell találniuk arra, hogy a jövő évtized végén várható igényekhez képest még túl kevés termelőegység látszik. Támogatják a megújulók – különösen a napelemek – rendszerbe illesztését éppúgy, mint a háztáji energiatermelést. A szén, vagyis a lignit sorsát kérdésesnek nevezte, ugyanakkor egyértelművé tette: a Mátrai Erőmű alacsony légszennyezésű jövőjéről „a tulajdonosokkal és az érintettekkel” már megindult a közös gondolkodás. (Magyarország második legfontosabb, lignitalapú áramtermelője idén a kormányfőhöz közel álló Mészáros Lőrinc vállalatbirodalmának részévé vált.) Kérdésünkre az államtitkár – szavai szerint hatáskör híján - nem kívánt állást foglalni az erőmű lignitalapú bővítésének engedélyezése vagy akár tiltása tárgyában. De – elsősorban szakértőként – a jelenlegi szabályozási és piaci viszonyok közepette kevéssé látja egy új széntüzelésű egység gazdaságos működtetésének feltételeit. Mindazonáltal – már csak foglalkoztatási okokból is – támogatja a telephely energiatermelési kultúrájának hosszú távú fenntartását.

A jövőben növekvő piaci áramárak mellett az energiahatékonysági intézkedések sikerére számít Haddad Richárd MEE-főtitkár. Így szerinte az egységnyi energiaköltségek leginkább szinten maradnak. A kormány által meghatározott hazai hatósági rezsidíjra most szerinte látszólag azért nem hatnak a piaci folyamatok, mert a korábbi esetleges túlfejlesztések miatt eddig valóban voltak tartalékok a rendszerben. Ezt ugyanakkor mára a hatósági ár szinten tartása jórészt felemésztette. Ráadásul – mint az a konferencián is elhangzott – az európai és világtrendekkel párhuzamosan nálunk is elodázhatatlanok az olyan fejlesztések, mint például a digitalizáció, vagy az okos rendszerek telepítése, ami újabb költségtétel. A cél a főtitkár szavai szerint a megfizethető villamosenergia-tarifák mellett az energiaellátás megszokott biztonságának hosszú távú fenntartása.