Dupla kapacitásnál felforrhat a Duna

Publikálás dátuma
2018.09.13 09:00
Illusztráció
Fotó: Népszava/ Molnár Ádám
Bár augusztusban a paksi négy blokk is az engedélyezett hőfok közelébe melegítette a Dunát, Aszódi Attila illetékes államtitkár szerint kétszer ekkora atomkapacitás mellett is tartható a határérték.
Alapvetés, hogy Paks 1 és 2 együttesen se melegítheti a Dunát 30 fok fölé – közölte tegnap a Magyar Elektrotechnikai Egyesület (MEE) 65. Vándorgyűlésén Aszódi Attila, a Paksi Atomerőmű kapacitásának fenntartásáért felelős államtitkár. Szavai szerint a Duna idén augusztusban egyszerre tapasztalt alacsony vízállása és és magas hőfoka miatt tervet kell kidolgozni a hasonló helyzetben foganatosítandó esetleges korlátozásokra. Mint emlékezetes, a nyár végén a Duna alacsony vízállása és magas hőfoka miatt a Paksi Atomerőmű hűtővize saját bevallásuk szerint is több napon át az engedélyezett 30 Celsius-fok közvetlen közelébe fűtötte az egységből a folyóba távozó úgynevezett melegvíz-csóvát. Ráadásul környezetvédők mérései szerint bizonyos napszakokban túl is lépték a határt. Ezt tetézték olyan trükkgyanús esetek, mint a hőmérő, illetve a négyből egy blokk időszakos meghibásodása.  Mindenesetre némi hatásfokcsökkenésen kívül az atomerőmű látványos intézkedések nélkül túlélte a meleg napokat. Mégis kérdés: ha a jelenlegi négy, összesen 2 ezer megawatt (MW) méretű blokk ilyen szélsőséges, ám a jövőben nem kizárható időjárás mellett szinte az engedélyezett szintig fűti a folyót, tartható-e a hőmérséklet-határ, ha a kormánytervek szerint 2027 és 2032 között további két, együtt 2400 MW-nyi, tehát összesen 4400 MW atomblokkot hűt majd a Duna? Az államtitkár erre határozott igennel válaszol. Az intézkedési tervbe beletartozhat egyes blokkoknak a kritikus hetekre ütemezett karbantartása, a hűtésre használt víz mennyiségének növelése, kisebb, úgynevezett utóhűtők alkalmazása, de előadásában nem zárta ki egy-egy blokk termeléscsökkentését se. A szakma által szorgalmazott hűtőtornyok alkalmazását ugyanakkor lapunk kérdésére - a költség helyett inkább táj- és környezetszennyező jellegükre hivatkozva - ismét elvetette. Megjegyezte: az erőmű hűtővízellátásával most se volt gond, illetve a történelmi mélységű vízállás-adatot árnyalja az egyre mélyülő mederszint. A villamosenergia-ipari szakemberek tegnapi visegrádi találkozója szinte teljesen politikamentes mederben zajlott. Ez – a "rezsicsökkentés" kormánya alatt - azért fura, mert a vitában legalábbis egyenrangú félként vett részt a kormányzat legmagasabb tisztségű illetékese, Kaderják Péter energiaügyekért és klímapolitikáért felelős államtitkár is. Így az – elődjére oly jellemző - politikai kitételek, mint például hogy „megőrizzük a rezsicsökkentés politikáját”, itt kevés teret kaptak és az éles EU-bírálat is elmaradt. Kaderják Péter előadásában további rezsicsökkentés ígérete helyett inkább energiahatékonysággal csökkenő fogyasztást és számlát ígért. Ezzel mérsékelhető a kockázatos gáz- és kőolajbehozatal és „mellesleg meg is mentjük a világot” - fogalmazott. Az Innovációs és Technológiai Minisztériumban most „az árampiaci jövőkép megújításán” dolgoznak, a központba az ellátás biztonságának folyamatos fenntartása mellett a fogyasztói igényeket állítva, vizsgálva ennek általános gazdaság- és tudományos fejlesztési lehetőségeit is. Megoldást kell találniuk arra, hogy a jövő évtized végén várható igényekhez képest még túl kevés termelőegység látszik. Támogatják a megújulók – különösen a napelemek – rendszerbe illesztését éppúgy, mint a háztáji energiatermelést. A szén, vagyis a lignit sorsát kérdésesnek nevezte, ugyanakkor egyértelművé tette: a Mátrai Erőmű alacsony légszennyezésű jövőjéről „a tulajdonosokkal és az érintettekkel” már megindult a közös gondolkodás. (Magyarország második legfontosabb, lignitalapú áramtermelője idén a kormányfőhöz közel álló Mészáros Lőrinc vállalatbirodalmának részévé vált.) Kérdésünkre az államtitkár – szavai szerint hatáskör híján - nem kívánt állást foglalni az erőmű lignitalapú bővítésének engedélyezése vagy akár tiltása tárgyában. De – elsősorban szakértőként – a jelenlegi szabályozási és piaci viszonyok közepette kevéssé látja egy új széntüzelésű egység gazdaságos működtetésének feltételeit. Mindazonáltal – már csak foglalkoztatási okokból is – támogatja a telephely energiatermelési kultúrájának hosszú távú fenntartását. A jövőben növekvő piaci áramárak mellett az energiahatékonysági intézkedések sikerére számít Haddad Richárd MEE-főtitkár. Így szerinte az egységnyi energiaköltségek leginkább szinten maradnak. A kormány által meghatározott hazai hatósági rezsidíjra most szerinte látszólag azért nem hatnak a piaci folyamatok, mert a korábbi esetleges túlfejlesztések miatt eddig valóban voltak tartalékok a rendszerben. Ezt ugyanakkor mára a hatósági ár szinten tartása jórészt felemésztette. Ráadásul – mint az a konferencián is elhangzott – az európai és világtrendekkel párhuzamosan nálunk is elodázhatatlanok az olyan fejlesztések, mint például a digitalizáció, vagy az okos rendszerek telepítése, ami újabb költségtétel. A cél a főtitkár szavai szerint a megfizethető villamosenergia-tarifák mellett az energiaellátás megszokott biztonságának hosszú távú fenntartása.
Frissítve: 2018.09.13 09:00

Kártalaníthatják a kéményseprőket

Publikálás dátuma
2019.03.24 16:39

Fotó: NÉMETH ANDRÁS PÉTER
Az Alkotmánybíróság kötelezte a parlamentet arra, hogy szabályozza a kéményseprővállalkozásokkal idő előtt felbontott önkormányzati szerződések utáni elszámolási szabályokat – derül ki a pénteki Magyar Közlönyből. Az Országgyűlésnek ez év június 30-ig rendeznie kell a helyzetet. A teljes szabály törlésére irányuló kérést a testület elutasította. Mindezek nyomán jelentős fizetési kötelezettség hárulhat az önkormányzatokra. Mint emlékezetes, a 2015. végén hatályba lépett, a kötelező lakossági kéményellenőrzést többek között ingyenessé tévő törvények értelmében az önkormányzatok idő előtt felbonthatják a helyi kéményseprő-vállalkozóval eme szolgáltatásra kötött hosszú távú szerződésüket, amivel a térségben a tevékenység automatikusan a katasztrófavédelemre szállt át. A váltás máig két megye, illetve a főváros kivételével mindenütt megtörtént. A vállalkozók ezután is maradhattak a területen, ám csak vállalkozói, illetve térítéses munkákra. A lépés a szakma éles tiltakozását váltotta ki. Az idő előtti, az elmaradt hasznot nem rendező szerződésbontások következményeként számos vállalkozó és kis, magyar tulajdonú cég tönkrement. A kéményseprők véleménye az Alkotmánybíróságéval szemben az, hogy egyes vállalkozásoknak, akik végigtrükközték a rezsicsökkentést, nemhogy kártalanítást, sokkal inkább kártérítést kellene fizetniük mindazért, ami okán a kormánynak be kellett avatkozni 2015 év végén az áldatlan állapotok megfékezésére – közölte a döntés kapcsán a Kéményseprők Országos Szakszervezete (KOSZ). Az érintett vállalkozások több évtizeden keresztül monopolhelyzetben tevékenykedhettek, az új törvény pedig senkinek nem tiltotta meg a tevékenység gyakorlását, csak szabaddá tette a piacot, lehetőséget adva az érintett állampolgároknak arra, hogy maguk választhassák meg, kivel kívánják a kéményseprést elvégeztetni a jövőben – írják. A jelenleg hatályos törvény valójában nem makulátlan, de minden törvény annyit ér, amennyit betartanak, betartatnak belőle – fogalmaz a KOSZ.
Szerző

Hogyan kell megvédeni valamit, amit senki sem akar elvenni? - Fidesz-KDNP-s kommunikációs lecke középhaladóknak

Publikálás dátuma
2019.03.24 15:40
Rétvári Bence
Fotó: Tóth Gergő
A kormány kiáll a nők kedvezményes nyugdíja, a közmunkaprogram és a gyes jelenlegi formája mellett - válaszolta Rétvári Bence államtitkár az MSZP-s Korózs Lajosnak. Kár, hogy nem ez volt a kérdés.
A nők kedvezményes nyugdíjba vonulásának és a közmunkaprogramnak az eltörlése, illetve a gyes időszakának csökkentése sosem lesz ennek a kormánynak a napirendjén - üzente Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára minap Korózs Lajos MSZP-s képviselő írásbeli kérdésére adott válaszul.

A Fidesz-KDNP kommunikációs stratégiáját ismerve talán senkit nem lep meg, de azért rögzítsük: természetesen a szocialista politikus a fenti három intézkedésből egyiket sem követelte (még csak nem is említette azokat), ahogy az a nyilvános dokumentumban ellenőrizhető is. Korózs mindössze azt a "hibát" követte el, hogy a szövegben megemlítette az OECD Magyarországról szóló friss tanulmányát, amely a hazai nyugdíjrendszer problémáit is elemezte.
Ez pedig elég is volt Rétváriéknak, hogy - figyelmen kívül hagyva az eredeti kérdéseket, pl, hogy bevezetik-e az alapnyugdíjat - "belekapaszkodjanak" a szóban forgó jelentés más, könnyen támadható pontjaiba.
"Az Ön által citált OECD-jelentés arra tesz javaslatot, hogy töröljük el a Nők 40 kedvezményprogramot, a közmunka lehetőségét építsük le és szüntessük meg, illetve csökkentsük a gyes időszakát. A kormány ezekkel a javaslatokkal nem ért egyet, sosem fogja ezeket végrehajtani." - írta a fentiek tükrében érdeminek éppen nem nevezhető válaszában az államtitkár. A téma kapcsán egyébként az mfor.hu emlékeztet, a Nők 40 program révén a 40 év munkaidőt elérő hölgyek a nyugdíjkorhatár betöltésétől függetlenül nyugdíjba vonulhatnak. Ezen belül legalább 32 év szolgálati időt kell szerezni, a többibe beszámít a gyermeknevelés.
Nyugdíjszakértők szerint ez a kedvezmény azon túl, hogy sok nőt idő előtt kivesz a munkaerőpiacról, a nyugdíjkassza számára is nagy terhet jelent.
A kormány álláspontja szerint viszont ennyi munkában töltött év után megérdemlik a gyermeket is nevelő nők, hogy a korhatár előtt nyugdíjba vonulhassanak. A közmunka program esetében a kritikák általában annak szólnak, hogy nem oldja meg a visszatérést az elsődleges munkaerőpiacra, ráadásul
a megélhetéshez elégtelen jövedelmet biztosít a programban részt vevőknek.
A kormány ebben az esetben azon a véleményen van, hogy a munka alapú társadalomban nincs helye a segélyeknek, és a leszakadó rétegek szocializációjában is segít a rendszeres napi elfoglaltság előírása a jövedelemért cserében.