Kisvasút kergetheti el a börzsönyi hiúzokat

Publikálás dátuma
2018.09.12. 21:23
Képünk illusztráció
Fotó: Shutterstock
A védett ragadozó a háborítatlan természetet szereti; ebből nem lesz sok része a Börzsönyben, ha a Csarna-patak völgyében tényleg meghosszabbítják a helyi kisvasút nyomvonalát – írja a 24.hu.
A Börzsönyben futó Csarna patak völgye kiemelten értékes, érintetlen élőhely számos ritka, veszélyeztetett faj otthona. Ez azonban nem maradhat sokáig így: trisztikai beruházást terveznek oda, vasúttal szelnék ketté.
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma stratégiai ügyekért felelős helyettes államtitkára, Sölch Gellért nyilatkozata, valamint egy közzétett kormányhatározat alapján egyértelmű, hogy a börzsönyi Csarna-völgy jelenleg fokozottan védett részén is kisvasút épülhet - idézi a WWF Magyarország közleményét a hiúzhelyzettel foglalkozó portál, cikkük pedig betekintést is nyújt a helyi fauna (és vasúti beruházások) történetébe.
Mint felidézik, múlt század elején a fakitermelés hatékonyságának növelése érdekében erdészeti vasút épült a Csarna-völgyben, ahogyan a Börzsöny több más részén is. Az 1950-es évek végétől felhagytak a faanyag vasúti szállításával, a pálya egy része pedig a Csarna-patak gyakori áradásai következtében idővel használhatatlanná vált. Megmaradt szakasza ma turisztikai célokat szolgál, Kemence településétől a „kisvasúttal” juthatunk el a fokozottan védett terület határáig, innentől az érdeklődők gyalogosan fedezhetik fel a vadregényes tájat. Mindig is értékes természeti terület volt, a fakitermelés felhagyása utáni évtizedekben pedig új élővilága hihetetlen gazdagságban állt helyre. Olyan ritka állatfajok költözhettek vissza, mint a fekete gólya, a fehérhátú harkály, az uráli bagoly vagy a parlagi sas. A Börzsöny szalamandraállományának egyharmada található meg itt, a patakban előfordul a Petényi-márna és a kövi rák. Néhány éve pedig a hiúz is visszatért a völgybe, amely különösen alkalmas élőhely a korábban a kihalásig vadászott, ritka ragadozó számára.

A hiúz csendet kér

Az eredeti kisvasút nyomai még ma is láthatók: a vízfolyás vonalát követte, sok helyen benne haladt, máshol hidakkal, töltésekkel vezették át a sűrűn kanyargó patakon. A mai követleményeknek megfelelő, turisztikai célú vasút kiépítése komoly műszaki megoldásokat kíván, a patak gyakori és erős áradásai közismertek. Átereszek, hidak, támfalak épülnének a völgyben és közvetlenül a patakban, ami súlyosan károsítaná az értékes élőhelyet - – mondta a lapnak Gálhidy László, a WWF Magyarország erdővédelmi programvezetője. A másik probléma a szerelvények és az egyszerre több tucatnyi ember szennyezése, zavarása. A hiúz például rendkívül érzékeny az ember jelenlétére, könnyű megzavarni és elűzni egy-egy területtel akár csak azzal, hogy rendszeresen lármázunk, nemhogy a vonat zajával.
A WWF szerint a fokozottan védett területen tervezett 3,5 kilométeres új pályarész nem hozna újszerű turisztikai élményt a hegyvidékre, negatív hatása azonban egyértelmű.

Az új, turisztikai célú vasút megépítése jelentős természeti károkozással járhat, veszélyeztetve ezzel Duna-Ipoly Nemzeti Park egyik legértékesebb völgyének élővilágát. A szervezet ezért – akárcsak a néhány éve tervezett fakitermelést – a vasútépítést sem látja természetvédelmi szempontból fenntarthatónak a Csarna-völgyben. 
Szerző

Európa-párti tüntetés és egy titkos megoldókulcs

Publikálás dátuma
2018.09.12. 20:42

Fotó: FREDERICK FLORIN / AFP
Európa mellett demonstrál Tóth Bertalan és Karácsony Gergely - és kapásból kisegítik a kormányt is.
Az európai közösség értékei mellett kiálló vasárnapi demonstrációra hívunk mindenkit Karácsony Gergellyel – nyilatkozta a Népszavának Tóth Bertalan. A szocialisták elnöke szerint itt az ideje, hogy megmutassák a kormánynak: az emberek – ahogy az MSZP és a Párbeszéd is – merőben mást gondolnak az EU-ról, mint a kormány. Ráadásul, állította Tóth Bertalan, a csütörtöki sajtótájékoztatón a most kialakult helyzet megoldókulcsát is átadják a kormánynak, hogy a Sargentini-jelentés elfogadása után meginduló eljárás semmilyen kárt ne okozzon az országnak.  
Szerző
Frissítve: 2018.09.12. 20:54

Az EP után az ENSZ is elítélte Magyarországot

Publikálás dátuma
2018.09.12. 20:32

Fotó: AFP
A magyar állam is felkerült az Emberi Jogi Tanács szégyenlistájára, azok az országok szerepelnek itt, amelyek megfélemlítő vagy bántalmazó módon bánnak az emberi jogi aktivistákkal.
Magyarország Oroszország, Kína és Szaúd-Arábia mellé került az ENSZ szerdán publikált listáján, mely azt a 38 országot sorolja fel, ahol "szégyenletes módon lépnek fel" a vele együttműködő emberi jogi aktivistákkal szemben. A 38 ország között 19 már korábban is szerepelt ezen az ENSZ-es feketelistán, 19 pedig most került fel rá első alkalommal - köztük Magyarország vagy Izrael, írja az Index.  A magyar jelenlét nem meglepő, ha azt vesszük, hogy a menekülteket segítő szervezeteket bevándorlási különadóval sújtanák, Soros-szervezetnek becézik, és magukat keresztény demokratának nevező politikusok megkülönböztető matricával bélyegzik meg irodáikat- akár egy csillagos házat is. 
Néhány, a listán szereplő ország jelenleg is tagja az Emberi Jogi Tanácsnak, amely tavaly elfogadott határozatában megerősítette, hogy mindenkinek joga van szabadon kapcsolatba lépni az ENSZ-szel. Az António Guterres ENSZ-főtitkár kérésére készített jelentés szerint a listán szereplő államokban a többi között bántalmazzák, megfigyelik, kriminalizálják vagy nyilvánosan megbélyegzik az áldozatokat vagy az emberi jogok védelmezőit, de van ahol a civileket jogellenesen letartóztatják, megkínozzák vagy akár meg is ölik.   Guterres ezekkel a szavakkal jelentette be a jelentés elkészülését:
A világ tartozik azzal azoknak a bátraknak, akik kiállnak az emberi jogokért, akik kérésünkre információkkal látnak el minket és együttműködnek velünk, hogy szavatolja azt, hogy jogaikat tiszteletben tartsák.

A jelentés az ENSZ-szel való együttműködés elé gördített adminisztratív és jogi akadályok mellett nyugtalanító tendenciának nevezi azt a jelenséget, hogy a kormányok a nemzetbiztonságot és a terrorizmus elleni harcot használják fel arra, hogy civil szervezeteket szigeteljenek el az ENSZ-től. A civileket ráadásul sokszor idegen hatalmak ügynökeinek bélyegezik. Arra is kitér, hogy ezek bizonyos államok egyszerűen terroristának nevezik a jogvédőket, és erre hivatkozva akadályozzák meg, hogy az ENSZ kapcsolatba léphessen velük.  A jelentést Andrew Gilmour, az ENSZ emberi jogokért felelős főtitkárhelyettese fogja bemutatni a szervezet Emberi Jogi Tanácsában a jövő héten, aki azt mondta nyilatkozatában, hogy a listára került esetek csak a jéghegy csúcsát jelentik.  
Szerző
Frissítve: 2018.09.12. 20:56