Kisvasút kergetheti el a börzsönyi hiúzokat

Publikálás dátuma
2018.09.12 21:23
Képünk illusztráció
Fotó: Shutterstock/
A védett ragadozó a háborítatlan természetet szereti; ebből nem lesz sok része a Börzsönyben, ha a Csarna-patak völgyében tényleg meghosszabbítják a helyi kisvasút nyomvonalát – írja a 24.hu.
A Börzsönyben futó Csarna patak völgye kiemelten értékes, érintetlen élőhely számos ritka, veszélyeztetett faj otthona. Ez azonban nem maradhat sokáig így: trisztikai beruházást terveznek oda, vasúttal szelnék ketté.
Mint felidézik, múlt század elején a fakitermelés hatékonyságának növelése érdekében erdészeti vasút épült a Csarna-völgyben, ahogyan a Börzsöny több más részén is. Az 1950-es évek végétől felhagytak a faanyag vasúti szállításával, a pálya egy része pedig a Csarna-patak gyakori áradásai következtében idővel használhatatlanná vált. Megmaradt szakasza ma turisztikai célokat szolgál, Kemence településétől a „kisvasúttal” juthatunk el a fokozottan védett terület határáig, innentől az érdeklődők gyalogosan fedezhetik fel a vadregényes tájat. Mindig is értékes természeti terület volt, a fakitermelés felhagyása utáni évtizedekben pedig új élővilága hihetetlen gazdagságban állt helyre. Olyan ritka állatfajok költözhettek vissza, mint a fekete gólya, a fehérhátú harkály, az uráli bagoly vagy a parlagi sas. A Börzsöny szalamandraállományának egyharmada található meg itt, a patakban előfordul a Petényi-márna és a kövi rák. Néhány éve pedig a hiúz is visszatért a völgybe, amely különösen alkalmas élőhely a korábban a kihalásig vadászott, ritka ragadozó számára.

A hiúz csendet kér

Az eredeti kisvasút nyomai még ma is láthatók: a vízfolyás vonalát követte, sok helyen benne haladt, máshol hidakkal, töltésekkel vezették át a sűrűn kanyargó patakon. A mai követleményeknek megfelelő, turisztikai célú vasút kiépítése komoly műszaki megoldásokat kíván, a patak gyakori és erős áradásai közismertek. Átereszek, hidak, támfalak épülnének a völgyben és közvetlenül a patakban, ami súlyosan károsítaná az értékes élőhelyet - – mondta a lapnak Gálhidy László, a WWF Magyarország erdővédelmi programvezetője. A másik probléma a szerelvények és az egyszerre több tucatnyi ember szennyezése, zavarása. A hiúz például rendkívül érzékeny az ember jelenlétére, könnyű megzavarni és elűzni egy-egy területtel akár csak azzal, hogy rendszeresen lármázunk, nemhogy a vonat zajával.
A WWF szerint a fokozottan védett területen tervezett 3,5 kilométeres új pályarész nem hozna újszerű turisztikai élményt a hegyvidékre, negatív hatása azonban egyértelmű.
Az új, turisztikai célú vasút megépítése jelentős természeti károkozással járhat, veszélyeztetve ezzel Duna-Ipoly Nemzeti Park egyik legértékesebb völgyének élővilágát. A szervezet ezért – akárcsak a néhány éve tervezett fakitermelést – a vasútépítést sem látja természetvédelmi szempontból fenntarthatónak a Csarna-völgyben. 
2018.09.12 21:23

Megint Orbán miatt faggatták Webert

Publikálás dátuma
2019.02.17 09:15

Fotó: AFP/ LOUISA GOULIAMAKI
Az EPP frakcióvezetője mindenkit arra kért: várják ki a 7-es cikkely szerinti eljárást, és ha az igazolja az aggodalmakat, Orbánnak változtatnia kell.
Szombaton élőben közvetített a Politico a védelmi és nemzetbiztonsági kérdéseket körüljáró éves müncheni konferenciáró. A kelet-európai biztonságpolitikai kérdésekkel összefüggésben is zajlott egy panelbeszélgetés, melyen Manfred Webert, az Európai Néppárt frakcióvezetőjét arról kérdezték, ha a Néppárt csúcsjelöltjeként ő lesz az Európai Bizottság elnöke, hogyan tervezi megőrizni az uniós értékeket úgy, hogy közben Orbán Viktor és a Fidesz még a pártcsalád tagja – vette észre a 444.hu. A Politico tudósítása alapján kifejezetten számon kérő volt a hangulat, többek közt Ian Bremmel politikai elemző is arra várt választ, hogyan lehet megőrizni az unió integritását a Fidesszel a vezetésben. Weber azzal kerülte ki a kérdést, hogy csak úgy lehet harcolni és kiállni az uniós értékek mellett, ha ezt az intézményrendszeren belül tesszük – ezért is szavazta meg a Magyarországgal szemben elindított 7-es cikkely szerinti eljárást.
„Nem jár különleges elbánás Budapestnek, de csak akkor tudjuk érvényre juttatni értékeinket, ha párbeszédet folytatunk azokról. Tiszteletben kell tartanunk a magyarországi választások eredményét. Orbánt megválasztották”
– jelentette ki.
Egy másik kérdésre válaszolva pedig közölte:
„David Cameron kivezette a konzervatívokat a Néppártból, és meg is kaptuk érte a Brexitet. Az én legnagyobb félelmem, hogy ha most megosztjuk Európát, a végén megosztjuk az Uniót is”.
Weber elismerte, hogy jogosak a magyarokat érintő felvetések, de arra kérte az egybegyűlteket, hogy hasonló intenzitással taglalják más országok problémáit is. Végül azt kérte: várjuk ki a 7-es cikkely szerinti eljárást, és ha az igazolja az aggodalmakat, akkor Orbánnak mindenképp változtatnia kell.
2019.02.17 09:15

Éjfélkor lejár a felsőoktatási jelentkezések határideje

Publikálás dátuma
2019.02.17 08:33
Illusztráció
Fotó: Shutterstock/
A ponthatárokat várhatóan július 24-én hirdetik ki.
Ma éjfélig lehet jelentkezni a szeptemberben induló felsőoktatási képzésekre a E-felvételin keresztül. A hitelesítési határidő február 22-ére módosult, aznap éjfélig lehet a jelentkezéseket hitelesíteni Ügyfélkapuval vagy az E-felvételi felületéről kinyomtatott, aláírt és az Oktatási Hivatal címére postán elküldött adatlappal. A 2019. évi általános felsőoktatási felvételi eljárásban az nyerhet felvételt, aki érvényes jelentkezést nyújt be legalább egy jelentkezési helyre, rendelkezik a továbbtanuláshoz szükséges végzettséggel, felvételi pontjainak száma eléri az adott képzésen meghatározott ponthatárt és megfelel az adott szakon előírt egyéb feltételeknek (például előírt szakképesítés vagy szakképzettség megléte, alkalmassági vizsga teljesítése). A pontszámítás alap- és osztatlan képzésen, valamint felsőoktatási szakképzésen 500 pontos rendszerben történik: a tanulmányi és érettségi pontok (maximum 400 pont) mellé különböző jogcímeken legfeljebb 100 többletpontot lehet kapni. Mesterképzésen legfeljebb 100 pont szerezhető, a pontszámítás szabályait a felsőoktatási intézmények határozzák meg a felvi.hu honlapon közzétett tájékoztatóban. A jogszabályi minimum ponthatár változatlan: az alap- és osztatlan mesterképzések esetében 280, felsőoktatási szakképzéseknél 240, mesterképzéseknél pedig 50 pont. Az ez alatt teljesítő jelentkezők nem vehetők fel a felsőoktatásba. A ponthatárokat várhatóan július 24-én hirdetik ki. Az eljárás és a pontszámítás részletes szabályait a 2018. december 20-án megjelent Felsőoktatási felvételi tájékoztató – 2019. szeptemberben induló képzések című kiadvány tartalmazza, amely elérhető a www.felvi.hu honlap Felvételi tájékoztatók menüpontjában
Szerző
2019.02.17 08:33