Ausztriában is hiány van szakmunkásból, és ez nekünk sem jó hír

Publikálás dátuma
2018.09.13 12:17

Fotó: AFP/ ALEXANDER KLEIN
Bár a szomszédban is van munkanélküliség, mesteremberből vagy technikusból hiány mutatkozik, hiszen már ott is egyre kevesebben választják ezt a pályát. Az utánpótlás egyebek mellett Magyarországról érkezhet.
Meglepő és magyar szempontból is aggasztó számokat közölt az osztrák munkaerőhiányról a Die Presse című lap: a helyi gazdasági kamara nagymintás felmérése alapján Ausztriában 162 ezer szakképzett ember hiányzik a legkülönbözőbb ágazatokból. A megkérdezett vállalkozások 45 százaléka „nagyon komoly”, további 30 százaléka „meglehetősen komoly” munkaerőhiánnyal találkozott.  A legtöbb ember a kézi munkát igénylő iparból hiányzik, vagyis mesteremberre van leginkább szükség: az ezen a téren dolgozó cégek több mint 45 százalékának vannak munkerőgondjai (a Top10 hiányszakmában szerepel például a melegburkoló). Technikust 21,4 százalék keres hiába (a marós, az esztergályos és a mezőgazdaságigép-szerelő is hiányszakma), a vendéglátás és idegenforgalom terén pedig a vállalkozások 18,7 százalékának vannak nehézségei. Bár Ausztriában is vannak munkanélküliek, ők vélhetően nem rendelkeznek a megfelelő szakképesítéssel. Bécsben és Burgenlandban rosszabb a helyzet, de Felső-Ausztriában például 15 ezer munkanélkülit tartanak számon, miközben 12 ezer üres álláshely van. A probléma előreláthatóan nem fog megoldódni, mivel 2012 óta jelentősen visszaesett a szakmunkástanulók vagy tanoncok száma. A legnyugatibb tartományban, Voralbergben például 25 százalékkal lettek kevesebben öt év alatt. Magyar szempontból mindez azért érdekes, mert az osztrák cégek nyilván igyekeznek pótolni a hiányzó munkaerőt, logikusan a közép-európai államokból, például Magyarországról. Mivel a bérszínvonal Ausztriában sokkal magasabb (a minimálbér bruttó 1500 euró, vagyis jelenlegi árfolyamon 487 ezer forint), ez nem is lenne nehéz – ha nem lenne már nálunk is munkaerőhiány egy sor szakmában, hiszen aki megfelelő képesítéssel rendelkezik, és hajlandó mozdulni, nagyrészt már most is Nyugaton dolgozik. 
2018.09.13 12:17

Szerdáig lehet ingatlant felajánlani a Nemzeti Eszközkezelőnek

Publikálás dátuma
2018.11.20 21:26
Illusztráció
Fotó: / Kállai Márton
Aki határidő után fordulna a szervezethez vagy a pénzintézetekhez, azt tájékoztatni fogják, hogy a vásárlásra már nem kerül sor.
Módosul a hitelszerződésből eredő kötelezettségeiknek eleget tenni nem tudó természetes személyek lakhatásának biztosításáról szóló, még 2011-ben hozott törvény: a Nemzeti Eszközkezelő már csak azokat a lakóingatlanokat vásárolhatja meg, amelyekről a hiteladós vagy a zálogkötelezett a keddi közlönyben megjelent kormányrendelet hatálybalépésének napjáig, vagyis szerdáig benyújtja a szándéknyilatkozatát – vette észre a hvg.hu. Mint megírtuk, egy kedden benyújtott törvényjavaslat szerint a kormány visszaadja lakásaikat, házukat a Nemzeti Eszközkezelő Program résztvevőinek. A bérleti díjat rendszeresen megfizető bérlők kedvező feltételek mellett ismét tulajdonosaivá válhatnak korábbi ingatlanjaiknak.
2018.11.20 21:26

Az újraszervezett kapitalizmus

Publikálás dátuma
2018.11.20 20:25

Fotó: Népszava/ Molnár Ádám
A Kossuth Kiadó missziót teljesít azzal, hogy rendszeresen kiadja korunk vezető közgazdászainak írásait, ezúttal A kapitalizmus újratervezése címmel, a nagy tapasztalatú pénzügyi szakember, Felcsuti Péter fordításában.
A nyugati kapitalizmus válságban van. A beruházások évtizedek óta mérséklődnek, az életszínvonal stagnál vagy csökken, míg az egyenlőtlenségek drámai módon megnövekedtek. A gazdaságpolitika nem alakította át a pénzügyi rendszert és nem indította újra a stabil növekedést sem. Eközben a klímaváltozás növekvő kockázatokat jelent a jövőbeni jólét szempontjából - ezeket az egész emberiséget foglalkoztató problémákat gyűjtötte kötetbe Michael Jacobs és Mariana Mazzucato. A Kossuth Kiadó missziót teljesít azzal, hogy rendszeresen kiadja korunk vezető közgazdászainak írásait, ezúttal A kapitalizmus újratervezése címmel, a nagy tapasztalatú pénzügyi szakember, Felcsuti Péter fordításában. A tizenegy szerző - közöttük a 2001-ben Nobel emlékdíjat kapott Joseph E. Stiglitz - arra keresi a választ, hogy mi romlott el és min kellene változtatni. Stiglitz felidézi azt a közismert, a huszadik század közepére általánossá vált vélekedést, hogy a dagály mindig megemeli a csónakot, vagyis a növekedés, a gazdasági jólét magasabb életszínvonalat biztosít a társalom minden csoportjának. Ebből következően a gazdagok "lecsöpögtetnek" a társadalom többi tagjának. Mindennapjaink tapasztalatai azonban ennek ellentmondanak. A növekedés révén a gazdagok még gazdagabbak lesznek a többiek nem. A közgazdászok - köztük a magyarok is - napjainkban azt vizsgálják, hogy a 2008-2009-es válság tanulságait levonták-e a kormányok. A könyv keddi bemutatóján Berlinger Edina, a Corvinus Egyetem tanszékvezető egyetemi tanára határozottan állította: a klímaváltozásért felelős emberiség biztosan nem. Hiába van klímaegyezmény egyes államok továbbra sem törődnek a környezetszennyeződéssel, képtelenek globális összefogásra. 
Szerző
2018.11.20 20:25