Ausztriában is hiány van szakmunkásból, és ez nekünk sem jó hír

Publikálás dátuma
2018.09.13. 12:17

Fotó: ALEXANDER KLEIN / AFP
Bár a szomszédban is van munkanélküliség, mesteremberből vagy technikusból hiány mutatkozik, hiszen már ott is egyre kevesebben választják ezt a pályát. Az utánpótlás egyebek mellett Magyarországról érkezhet.
Meglepő és magyar szempontból is aggasztó számokat közölt az osztrák munkaerőhiányról a Die Presse című lap: a helyi gazdasági kamara nagymintás felmérése alapján Ausztriában 162 ezer szakképzett ember hiányzik a legkülönbözőbb ágazatokból. A megkérdezett vállalkozások 45 százaléka „nagyon komoly”, további 30 százaléka „meglehetősen komoly” munkaerőhiánnyal találkozott.  A legtöbb ember a kézi munkát igénylő iparból hiányzik, vagyis mesteremberre van leginkább szükség: az ezen a téren dolgozó cégek több mint 45 százalékának vannak munkerőgondjai (a Top10 hiányszakmában szerepel például a melegburkoló). Technikust 21,4 százalék keres hiába (a marós, az esztergályos és a mezőgazdaságigép-szerelő is hiányszakma), a vendéglátás és idegenforgalom terén pedig a vállalkozások 18,7 százalékának vannak nehézségei. Bár Ausztriában is vannak munkanélküliek, ők vélhetően nem rendelkeznek a megfelelő szakképesítéssel. Bécsben és Burgenlandban rosszabb a helyzet, de Felső-Ausztriában például 15 ezer munkanélkülit tartanak számon, miközben 12 ezer üres álláshely van. A probléma előreláthatóan nem fog megoldódni, mivel 2012 óta jelentősen visszaesett a szakmunkástanulók vagy tanoncok száma. A legnyugatibb tartományban, Voralbergben például 25 százalékkal lettek kevesebben öt év alatt. Magyar szempontból mindez azért érdekes, mert az osztrák cégek nyilván igyekeznek pótolni a hiányzó munkaerőt, logikusan a közép-európai államokból, például Magyarországról. Mivel a bérszínvonal Ausztriában sokkal magasabb (a minimálbér bruttó 1500 euró, vagyis jelenlegi árfolyamon 487 ezer forint), ez nem is lenne nehéz – ha nem lenne már nálunk is munkaerőhiány egy sor szakmában, hiszen aki megfelelő képesítéssel rendelkezik, és hajlandó mozdulni, nagyrészt már most is Nyugaton dolgozik. 
Szerző

Dupla kapacitásnál felforrhat a Duna

Publikálás dátuma
2018.09.13. 09:00
Illusztráció
Fotó: Molnár Ádám / Népszava
Bár augusztusban a paksi négy blokk is az engedélyezett hőfok közelébe melegítette a Dunát, Aszódi Attila illetékes államtitkár szerint kétszer ekkora atomkapacitás mellett is tartható a határérték.
Alapvetés, hogy Paks 1 és 2 együttesen se melegítheti a Dunát 30 fok fölé – közölte tegnap a Magyar Elektrotechnikai Egyesület (MEE) 65. Vándorgyűlésén Aszódi Attila, a Paksi Atomerőmű kapacitásának fenntartásáért felelős államtitkár. Szavai szerint a Duna idén augusztusban egyszerre tapasztalt alacsony vízállása és és magas hőfoka miatt tervet kell kidolgozni a hasonló helyzetben foganatosítandó esetleges korlátozásokra. Mint emlékezetes, a nyár végén a Duna alacsony vízállása és magas hőfoka miatt a Paksi Atomerőmű hűtővize saját bevallásuk szerint is több napon át az engedélyezett 30 Celsius-fok közvetlen közelébe fűtötte az egységből a folyóba távozó úgynevezett melegvíz-csóvát. Ráadásul környezetvédők mérései szerint bizonyos napszakokban túl is lépték a határt. Ezt tetézték olyan trükkgyanús esetek, mint a hőmérő, illetve a négyből egy blokk időszakos meghibásodása.  Mindenesetre némi hatásfokcsökkenésen kívül az atomerőmű látványos intézkedések nélkül túlélte a meleg napokat. Mégis kérdés: ha a jelenlegi négy, összesen 2 ezer megawatt (MW) méretű blokk ilyen szélsőséges, ám a jövőben nem kizárható időjárás mellett szinte az engedélyezett szintig fűti a folyót, tartható-e a hőmérséklet-határ, ha a kormánytervek szerint 2027 és 2032 között további két, együtt 2400 MW-nyi, tehát összesen 4400 MW atomblokkot hűt majd a Duna? Az államtitkár erre határozott igennel válaszol. Az intézkedési tervbe beletartozhat egyes blokkoknak a kritikus hetekre ütemezett karbantartása, a hűtésre használt víz mennyiségének növelése, kisebb, úgynevezett utóhűtők alkalmazása, de előadásában nem zárta ki egy-egy blokk termeléscsökkentését se. A szakma által szorgalmazott hűtőtornyok alkalmazását ugyanakkor lapunk kérdésére - a költség helyett inkább táj- és környezetszennyező jellegükre hivatkozva - ismét elvetette. Megjegyezte: az erőmű hűtővízellátásával most se volt gond, illetve a történelmi mélységű vízállás-adatot árnyalja az egyre mélyülő mederszint. A villamosenergia-ipari szakemberek tegnapi visegrádi találkozója szinte teljesen politikamentes mederben zajlott. Ez – a "rezsicsökkentés" kormánya alatt - azért fura, mert a vitában legalábbis egyenrangú félként vett részt a kormányzat legmagasabb tisztségű illetékese, Kaderják Péter energiaügyekért és klímapolitikáért felelős államtitkár is. Így az – elődjére oly jellemző - politikai kitételek, mint például hogy „megőrizzük a rezsicsökkentés politikáját”, itt kevés teret kaptak és az éles EU-bírálat is elmaradt. Kaderják Péter előadásában további rezsicsökkentés ígérete helyett inkább energiahatékonysággal csökkenő fogyasztást és számlát ígért. Ezzel mérsékelhető a kockázatos gáz- és kőolajbehozatal és „mellesleg meg is mentjük a világot” - fogalmazott. Az Innovációs és Technológiai Minisztériumban most „az árampiaci jövőkép megújításán” dolgoznak, a központba az ellátás biztonságának folyamatos fenntartása mellett a fogyasztói igényeket állítva, vizsgálva ennek általános gazdaság- és tudományos fejlesztési lehetőségeit is. Megoldást kell találniuk arra, hogy a jövő évtized végén várható igényekhez képest még túl kevés termelőegység látszik. Támogatják a megújulók – különösen a napelemek – rendszerbe illesztését éppúgy, mint a háztáji energiatermelést. A szén, vagyis a lignit sorsát kérdésesnek nevezte, ugyanakkor egyértelművé tette: a Mátrai Erőmű alacsony légszennyezésű jövőjéről „a tulajdonosokkal és az érintettekkel” már megindult a közös gondolkodás. (Magyarország második legfontosabb, lignitalapú áramtermelője idén a kormányfőhöz közel álló Mészáros Lőrinc vállalatbirodalmának részévé vált.) Kérdésünkre az államtitkár – szavai szerint hatáskör híján - nem kívánt állást foglalni az erőmű lignitalapú bővítésének engedélyezése vagy akár tiltása tárgyában. De – elsősorban szakértőként – a jelenlegi szabályozási és piaci viszonyok közepette kevéssé látja egy új széntüzelésű egység gazdaságos működtetésének feltételeit. Mindazonáltal – már csak foglalkoztatási okokból is – támogatja a telephely energiatermelési kultúrájának hosszú távú fenntartását. A jövőben növekvő piaci áramárak mellett az energiahatékonysági intézkedések sikerére számít Haddad Richárd MEE-főtitkár. Így szerinte az egységnyi energiaköltségek leginkább szinten maradnak. A kormány által meghatározott hazai hatósági rezsidíjra most szerinte látszólag azért nem hatnak a piaci folyamatok, mert a korábbi esetleges túlfejlesztések miatt eddig valóban voltak tartalékok a rendszerben. Ezt ugyanakkor mára a hatósági ár szinten tartása jórészt felemésztette. Ráadásul – mint az a konferencián is elhangzott – az európai és világtrendekkel párhuzamosan nálunk is elodázhatatlanok az olyan fejlesztések, mint például a digitalizáció, vagy az okos rendszerek telepítése, ami újabb költségtétel. A cél a főtitkár szavai szerint a megfizethető villamosenergia-tarifák mellett az energiaellátás megszokott biztonságának hosszú távú fenntartása.
Szerző

325,16 forinton az euró

Publikálás dátuma
2018.09.13. 07:06
Képünk illusztráció
Fotó: Tóth Gergő / Népszava
Erősödött a forint szerda este óta a főbb devizákhoz képest csütörtök kora reggelig a bankközi piacon.
Reggel fél hét körül 325,16 forintra gyengült az euró a szerda esti 325,22 forintról.
A svájci frank árfolyama 288,30 forintról 288,20 forintra csökkent, a dolláré pedig 279,60 forintról 279,36 forintra süllyedt.
Erősödött az euró a dollárral szemben: szerda este 1,1625 dolláron, csütörtök kora reggel 1,1634 dolláron jegyezték.
Szerző