OGYEI;közétkeztetési rendelet;

Illusztráció

- Büszke a magyar menzákra az OGYÉI

Sikeresnek tartja a 2015-ös menza-reformot az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet. Ám hiába javult az ételek minősége, a gyerekeknek sokszor még mindig nincs idejük megenni azt.

Az elmúlt három évben csökkent a közétkeztetésben kínált ételek só- és cukortartalma, több zöldséget és gyümölcsöt kínálnak a gyerekeknek, számos új étel jelent meg a menzákon és a szolgáltatók törekednek arra, hogy a hagyományos ételeket egészségesebben készítsék el – ez derült ki abból a hatásvizsgálatból, amelyet az Egészségügyi Világszervezet, a WHO megbízásából készített el az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI).

Mindez - mint az OGYÉI közleményéből kiderül - összhangban van a 2015-ös menza-törvénnyel. A közétkeztetési rendelet bevezetése előtt több alkalommal − 2008-2009-ben és 2013-ban − is felmérték a menzák helyzetét, és az eredmények lesújtóak voltak. A három éves rendelet 10 napos ciklusokban határozza meg a különböző élelmiszerek felhasználásának gyakoriságát. Szabályozza a nyersanyagok mennyiségét, az alapanyagok minőségét, és rögzíti azt is, hogy minden nap kell tejet vagy tejterméket, zöldséget-gyümölcsöt, továbbá gabona alapú, ezen belül pedig teljes kiőrlésű élelmiszereket adni a gyermekeknek. A cukrozott ételeket, italokat, valamint a sófogyasztást korlátozták. A jogszabály kötelezővé teszi a szakorvos által igazolt, diétás étkezést igénylők számára a megfelelő étrend biztosítását is.

A közétkeztetési rendelet eredményességét az Egészségügyi Világszervezet (WHO) és az Emberi Erőforrások

Minisztériumának (EMMI) megállapodása alapján folytatta le az OGYÉI, 2017-ben. A felmérés a számos pozitív eredmény mellett úgy találta, még azért további munkára is szükség van. Az egyik legnagyobb probléma az ebédre szánt idő rövidsége - írták. A gyerekeknek átlagosan 28 perc alatt kell végezniük az étkezéssel, azonban 2017-ben is volt olyan iskola, ahol mindössze 10 perc állt rendelkezésükre.

Konzervatív értelmiségiek és egyházi személyek bírálták a kormány álszent katolikusságát - köztük felszólalt Sólyom László, volt köztársasági elnök is.