Sólyom: óriási a szakadék a "keresztény" politika és a valódi kereszténység között

Publikálás dátuma
2018.09.13 11:54
Sólyom László
Fotó: / Vajda József
Konzervatív értelmiségiek és egyházi személyek bírálták a kormány álszent katolikusságát - köztük felszólalt Sólyom László, volt köztársasági elnök is.
A volt köztársasági elnök, Sólyom László a Fidesszel szemben kritikus konzervatív értelmiségieket tömörítő Eötvös Csoport egy vitáján mondta el a véleményét többek közt a kormány "kereszténydemokrata" jelszavairól - derül ki a rendezvényről beszámoló index.hu cikkéből.
„Az alaptörvény Magyarországot akarja megőrizni keresztény országnak. Valójában azonban a szekuláris status quo-t akarják megvédeni »a muszlim inváziótól«, a keresztény hithez ennek nincs köze”
– mondta a 2005-ben a Fidesz által elnökségig emelt, majd 2010-ben ejtett Sólyom a júniusi alkotmánymódosítást bírálva, mellyel a kereszténység védelmére kötelezte a kormány az állami szerveket. Szerinte a Magyarországra jellemző hit nélküli keresztény kultúra olyan, mint "a migránsok nélküli migránsveszély".
A hajléktalanokat sújtó rendelkezés ugyanakkor jelent meg, amikor a keresztény kultúra védelméről szóló alkotmánymódosítás, ami eléggé önleleplező – tette hozzá Sólyom.
A rendezvényen megszólalt Botos Máté történész, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Politológia Tanszékének vezetője is. „Azt látjuk, hogy Magyar- vagy Lengyelországban az állam próbálja az egyház érdekeit védeni, sokszor még akkor is, ha az egyház ezt nem kéri, aztán az állam ezt a maga érdekében felhasználja” - mondta el.
"Az egyszázalékos adó szembemegy minden katolikus tanítással, mégis megszavazták keresztény politikusok. Az iskolai hitoktatást eredetileg a Püspöki Kar sem támogatta igazán, aztán menet közben a szöveg valahogy megváltozott. Az egyház kézzel-lábbal tiltakozik az ellen, hogy az egyházi házasságkötés állami elismerést kapjon, ez is szembemegy minden teológiai szemponttal, hiszen teljesen mást jelent a házasság az egyház nyelvén és az állami jogszabályokban" - ezt már Török Csaba katolikus pap és teológus mondta el.
A rendezvény résztvevői a katolikus egyházfőt említették pozitív példaként:
bár Ferenc pápa sem tudja megoldani a világ minden problémáját, de megmutatja, hogy a menekültekre vagy hajléktalanokra is méltósággal rendelkező, emberi lényként kell gondolni.
Ahogy Sólyom fogalmazott: "ezt óriási szakadék választja el a politikai kereszténység kultúrájától".
2018.09.13 11:54

Független jelölt nyert a bihartordai és a kelevízi időközin

Publikálás dátuma
2018.09.23 20:51
Illusztráció
Fotó: Népszava/
Bihartordán Serdült János Csabát választották, Kelevíz polgármestere pedig ismét Balatincz Krisztina lett.
Három független jelölt közül Serdült János Csabát választották Bihartorda polgármesterévé a vasárnapi időközi voksoláson – közölte a helyi választási iroda vezetője az MTI-vel. Tóth Jánosné tájékoztatása szerint a Hajdú-Bihar megyei település 758 választásra jogosult polgára közül 409 adta le szavazatát, minden voks érvényes volt. A három jelölt közül Serdült János Csaba 325, Németi Ferenc 56, Guth Zoltán 28 szavazatot kapott. A Hajdú-Bihar megyei Bihartordán azért kellett polgármester-választást tartani, mert a települést vezető Módos Imre (Fidesz-KDNP) elhunyt. Ugyancsak vasárnap ismét Vargáné Balatincz Krisztinát (független) választották polgármesterré a somogyi Kelevíz községben, ahol a képviselő-testület tagjait is megválasztották a vasárnapi időközi voksoláson. Hajdu Szabina, a Mesztegnyői Közös Önkormányzati Hivatal jegyzője elmondta: a polgármester-választás győztese 118, míg szintén független vetélytársa, Vida János 64 érvényes szavazatot kapott. A tizenegy független képviselőjelöltből négyen szereztek mandátumot. A jegyző beszámolt arról is, hogy a Marcalihoz közeli, 339 lakosú Kelevíz 271 választópolgárából 182 járult az urna elé. Az időközi választásra azért volt szükség, mert a képviselő-testület idén június végén feloszlatta magát. A döntéshez a polgármester és a képviselők között kialakult feszültség, illetve az vezetett, hogy nem sikerült elfogadni Kelevíz zárszámadását.
2018.09.23 20:51
Frissítve: 2018.09.23 21:01

Eltemették a harmadik köztársaságot Nagy Imre szobránál

Publikálás dátuma
2018.09.23 20:01

Fotó: Népszava/ Tóth Gergő
Beszélgetést és politikai performanszot szervezett az Eleven Emlékmű csoport Nagy Imre szobrának tervezett áthelyezése miatt vasárnap délután. A demonstráción folyadékot öntöttek a szobor előtti medencébe, amelynek ettől elfeketedett a vize. Ezután elhelyezték a "harmadik köztársaság koporsóját". A perfomanszt azzal zárták, hogy felhúztak egy molinót Nagy Imre szobra mögé, amely a Műcsarnokot ábrázolta fekete oszlopokkal. Az épület 1989-ben az egykori miniszterelnök újratemetésén is így volt látható és ezzel a háttérrel mondta el Orbán Viktor kormányfő is 29 évvel ezelőtti beszédét. A performansz alatt a szervezők egy olyan hangmontázst játszottak be, amelyben Orbán 1989. június 16-i beszédét illetve Beethoven Egmont-nyitányát keverték össze, visszafelé. A „hatodik koporsóban a mi következő húsz évünk fekszik…” mondat többször is hallatszott. A politikai performansz előtt beszélgetésen Donáth Anna, Hegedűs István, Eörsi László, Rainer M. János, ifj. Rajk László és Ungváry Rudolf azt elemezték: mi az üzenete Nagy Imre szobrának áthelyezésének, 29 évvel a volt miniszterelnök újratemetése után. Az eseményen részt vevő körülbelül 50 ember között Gréczy Zsolt, Ara-Kovács Attila és Vágó István a DK, valamint Kunhalmi Ágnes az MSZP politikusa is feltűnt.
Szerző
Témák
Nagy Imre
2018.09.23 20:01