Sólyom: óriási a szakadék a "keresztény" politika és a valódi kereszténység között

Publikálás dátuma
2018.09.13. 11:54
Sólyom László
Fotó: Vajda József
Konzervatív értelmiségiek és egyházi személyek bírálták a kormány álszent katolikusságát - köztük felszólalt Sólyom László, volt köztársasági elnök is.
A volt köztársasági elnök, Sólyom László a Fidesszel szemben kritikus konzervatív értelmiségieket tömörítő Eötvös Csoport egy vitáján mondta el a véleményét többek közt a kormány "kereszténydemokrata" jelszavairól - derül ki a rendezvényről beszámoló index.hu cikkéből.
„Az alaptörvény Magyarországot akarja megőrizni keresztény országnak. Valójában azonban a szekuláris status quo-t akarják megvédeni »a muszlim inváziótól«, a keresztény hithez ennek nincs köze”

– mondta a 2005-ben a Fidesz által elnökségig emelt, majd 2010-ben ejtett Sólyom a júniusi alkotmánymódosítást bírálva, mellyel a kereszténység védelmére kötelezte a kormány az állami szerveket. Szerinte a Magyarországra jellemző hit nélküli keresztény kultúra olyan, mint "a migránsok nélküli migránsveszély".
A hajléktalanokat sújtó rendelkezés ugyanakkor jelent meg, amikor a keresztény kultúra védelméről szóló alkotmánymódosítás, ami eléggé önleleplező – tette hozzá Sólyom.

A rendezvényen megszólalt Botos Máté történész, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Politológia Tanszékének vezetője is. „Azt látjuk, hogy Magyar- vagy Lengyelországban az állam próbálja az egyház érdekeit védeni, sokszor még akkor is, ha az egyház ezt nem kéri, aztán az állam ezt a maga érdekében felhasználja” - mondta el.
"Az egyszázalékos adó szembemegy minden katolikus tanítással, mégis megszavazták keresztény politikusok. Az iskolai hitoktatást eredetileg a Püspöki Kar sem támogatta igazán, aztán menet közben a szöveg valahogy megváltozott. Az egyház kézzel-lábbal tiltakozik az ellen, hogy az egyházi házasságkötés állami elismerést kapjon, ez is szembemegy minden teológiai szemponttal, hiszen teljesen mást jelent a házasság az egyház nyelvén és az állami jogszabályokban" - ezt már Török Csaba katolikus pap és teológus mondta el.
A rendezvény résztvevői a katolikus egyházfőt említették pozitív példaként:
bár Ferenc pápa sem tudja megoldani a világ minden problémáját, de megmutatja, hogy a menekültekre vagy hajléktalanokra is méltósággal rendelkező, emberi lényként kell gondolni.

Ahogy Sólyom fogalmazott: "ezt óriási szakadék választja el a politikai kereszténység kultúrájától".
Szerző

Újabb kórházakban talált komoly gondokat az ÁSZ

Publikálás dátuma
2018.09.13. 11:36

Fotó: Népszava
Folytatódnak az Állami Számvevőszék vizsgálatai, most öt vidéki kórház gazdálkodását találták szabálytalannak.
Súlyos szabálytalanságokat tárt fel az Állami Számvevőszék (ÁSZ) a szekszárdi, a soproni, a hatvani, a mosonmagyaróvári és a berettyóújfalui kórház ellenőrzése során. Salamon Ildikó tervezési vezető az ÁSZ sajtótájékoztatóján kiemelte: a belső kontrollrendszer kialakítása és működtetése, valamint a pénzügyi és vagyongazdálkodás mind az öt ellenőrzött kórházban szabálytalan volt 2014 és 2016 között. Továbbá a korrupciós veszélyek ellen védelmet biztosító integritás kontrollrendszert sem a kockázatokkal arányosan építették ki az intézmények. Az ÁSZ a jelentéseiben összesen 87 javaslatot tett a feltárt szabálytalanságok kijavítása érdekében. Az ÁSZ a szekszárdi Tolna Megyei Balassa János Kórház, a hatvani Albert Schweitzer Kórház- Rendelőintézet, a Soproni Erzsébet Oktató Kórház és Rehabilitációs Intézet, a mosonmagyaróvári Karolina Kórház-Rendelőintézet, valamint a Berettyóújfaluban működő Gróf Tisza István Kórház ellenőrzéséről készült jelentéseket hozta nyilvánosságra. A sajtótájékoztatóján elhangzott: az öt ellenőrzött kórház mérleg szerinti összesített bevételei 2016-ban összesen meghaladták a 31 milliárd forintot, kiadásaik pedig a 30 milliárd forintot, az átlagos ágyszámuk pedig 2016-ban összesen 3260 volt
Szerző

Túlórázó vidéki mentősökkel pótolhatják a budapesti hiányt

Publikálás dátuma
2018.09.13. 10:43
Illusztráció
Fotó: Népszava
Az OMSZ tagadja, hogy elrendelték volna a túlmunkát, de a mentődolgozók szövetsége szerint valós az utasítás, amely mögött az akkut munkaerőhiány állhat.
„Orvos-igazgatói utasításra 2018. szeptember 15-től előreláthatólag 2018. december 31-ig hétköznapi és hétvégi/ünnepnapi napokon is – rendkívüli munkavégzés keretein belül, kiküldetéssel – 24 órás BLS (Basic Life Support, vagyis alapszintű újraélesztés) egységeket kell küldenünk Budapestre, a mentési helyzet megsegítése céljából” – áll abban a Magyar Narancs birtokába jutott levélben, amit, mint írják, több Békés megyei mentőállomás kapott a hét elején.
A levél szerint a békési mentősöknek „meg kell jelenniük szolgálatban” Budapesten, a levélben meghatározott időpontokban és helyszínen. Az utazással eltöltött időt kifizetik, a beosztásokat pedig úgy kell elkészíteni, hogy a kötelezően kiadandó pihenőidők betarthatóak legyenek - olvasható a levélben.
Az utasítás kapcsán megkereste a lap az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) sajtóosztályát is, tájékoztatásuk szerint azonban „nincs ilyen intézkedés, nem született ilyen döntés.” Mint írták, rendszeresen végeznek elemzéseket és készítenek megvalósíthatósági terveket, valószínűleg egy ilyen munkaanyag adhatott okot a félreértésre.
"Ez nem igaz, a kötelező túlóra el van rendelve"

– mondta a lapnak Kusper Zsolt, a Magyarországi Mentődolgozók Szövetségének (MOMSZ) elnöke. Szerinte ez nem egyedi eset, nemcsak Békés megyéből kell egységeket kiállítani és Budapestre küldeni, hanem az ország különböző pontjairól. Hozzáteszi, átmeneti vagy kisebb hiány mindenhol előfordulhat, az országos állomány nagy, van lehetőség átcsoportosításra. Ebben az esetben viszont nem erről van szó, hanem arról, hogy a fővárosban munkaerőhiány van. Hozzátette:
"az elvándorlás óriási, a kevés pénz mellett a bizonytalanság miatt hagyják ott a szakmát vagy az országot a bajtársak".

AZ OMSZ tagad

A Magyar Narancs mai cikke valótlan tartalmú és alkalmas lehet az olvasók megtévesztésére, ezért megerősítjük, hogy nincs ilyen intézkedés, nem született ilyen döntés – közölte Győrfi Pál, az OMSZ kommunikációs és pr vezetője. Közleménye szerint a mentőszolgálat „az egész ország mentőellátását biztosítja”, a mentőkapacitást folyamatosan monitorozza és „szükség esetén átcsoportosítással, vagy tartalék kapacitás bevonásával dinamikusan” igazítja a szükségletekhez. A cikkhez Győrfi szerint az adhatott alapot, hogy rendszeresen készítenek terveket, például „a vidéki plusz kocsik esetleges szolgálatba állításának megszervezhetőségéről az őszi-téli időszakban a helyi mentőellátás gyengítése nélkül”.

Szerző
Frissítve: 2018.09.13. 14:48