Jöhet a 150 ezres minimálbér

Publikálás dátuma
2018.09.14. 08:00

Fotó: Shutterstock
A minimálbér 150 ezer, a garantált bérminimum 202 ezer forintra nőhet jövőre. A bértorlódás tovább fokozódhat.
A jövő évre vonatkozóan 9, illetve 12 százalékos minimálbér- és garantált bérminimum-emeléssel számolnak pénzügyminisztériumi berkekben – értesült lapunk. Kiszivárgott információk szerint ugyanis Orbán Viktor Kötcsén 150 ezer forintos minimálbérről és 202 ezer forintos garantált bérminimumról beszélt. Ezek az összegek épp a szakszervezetek és a munkaadók elképzelései közé esnek, hiszen a jelenleg 138 ezer forintos minimálbér 10 százalék alatti, a 180 500 forintos garantált bérminimum 10 százalék fölötti emelését jelentenék. Márpedig a munkaadói oldal az alacsony termelékenységre hivatkozva csak egyszámjegyű béremelést tart reálisnak, a szakszervezetek viszont továbbra is kétszámjegyű fizetésemelést tűznek ki célul, mivel a Visegrádi országok 22 százalékkal magasabb béreit szeretnék utolérni.  Ezek persze csak előzetes nyilatkozatok: a háromoldalú bértárgyalások még nem kezdődtek el. Az viszont már ennek alapján is látszik, hogy a várhatóan november kezdődő tárgyalásokon  komoly csatározásokra kell majd számítani. Ráadásul a cafeteria ügye is érzékeny terület. Ennek kedvezményes adózását ugyanis megszünteti jövőre a kormány, így ha a munkaadók továbbra is adni szeretnék, akkor az a béremelésektől veszi el a forrásokat. Ha viszont megszüntetik, azonnal jelentős összegeket húznak ki a munkavállalók zsebéből, ami a fokozódó munkaerőhiány idején volna nem túl szerencsés lépés.  További bizonytalansági tényezőt jelent a szociális hozzájárulási adó (szocho) is. A kormány mindössze annyit ígér: a szocho csökkenni fog jövőre, pontos dátumot azonban nem tett hozzá sem a költségvetési, sem az adócsomagban. Pedig az időpontnak a munkaadók szempontjából kiemelt jelentősége van: az így visszamaradó pénzekből fedeznék a béremeléseket. A korábban kötött hatéves bérmegállapodás értelmében azonban a szocho-csökkentés feltétele, hogy 2018 egészére nézve teljesüljön a 6 százalékos reálbérnövekedés. Ennek kiszámolásához viszont szükség van az éves inflációs adatokra is, amelyek csak a jövő év első hónapjaiban lesznek meg. A szocho így várhatóan csak az év második felétől csökken majd 17,5 százalékra.  Hogy ennek ellenére nagyobb léptékű béremelés valószínűleg jövőre is lesz, azt a kormánnyal jó viszonyt ápoló Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnökének nyár végi nyilatkozata is előrevetíti. Parragh László a Magyar Időknek azt mondta: 2019-ben - az elmúlt évekhez hasonlóan - jelentősebb minimálbér- és garantált bérminimum-emelés jöhet, ám a megváltozott munkaerőpiaci helyzet miatt a legkisebb kötelező keresetek szerepe egyre inkább csökken. Szerinte ennek az az oka, hogy a cégeknek a munkaerő toborzása és megtartása a legfontosabb és legnehezebb feladata, ezt pedig magasabb bérekkel lehet elérni. Éppen a kamara Gazdaság és Vállalkozáskutató Intézetének (GVI) felméréséből látszik ugyanakkor, hogy a kisebb cégek már az idei béremeléssel is csak nehezen tudtak lépést tartani: jelentős részük csak úgy tudott emelni, hogy cserébe elvette dolgozóitól az egyéb juttatásokat, vagy csökkentette a munkaidőt. Parragh szerint a bértárgyalások szerepe azért is csökken, mert a mikro- és kisvállalkozások kivételével már jellemzően meghaladják a fizetések a minimálbért, de egyre több esetben akár a garantált bérminimumot is. Csakhogy a hazai cégek igen jelentős hányadát teszik ki a kis- és mikrovállalkozások. Szakszervezeti becslések szerint pedig a munkavállalók csaknem fele, mintegy kétmillió dolgozó keres csupán a legkisebb béreknek megfelelő, vagy akörüli összegeket, többek között a 800 ezer közalkalmazott kétharmada. A nagyléptékű emelések következtében kialakult bértorlódások miatt ráadásul egyre kevésbé van különbség a képzett és a képzetlen munkavállalók fizetése között. A közalkalmazotti bértábla fokozatainak 71 százalékát például már most is lefedi a minimálbér vagy a garantált bérminimum. Mindez jövőre tovább fokozódhat, ha nem emelik legkisebb bérek fölött keresők fizetését is a munkaadók. A GVI felméréséből az idei év kapcsán az látszik, hogy a kötelező legkisebb béreken felül keresők fizetését mindössze a cégek harmada, azon belül is a nagyobb létszámú vállalkozások tudták csak emelni. A Magyar Szakszervezeti Szövetség szerint a cafeteria béresítésével lehetne megoldani a bértorlódás problémáját jövőre. Kordás László elnök egyébként a 200 ezer forint feletti garantált bérminimumot jó tárgyalási alapnak tartja, a 150 ezer forintos minimálbért azonban kevesli. A növekedés utóbbi esetén nem lenne kétszámjegyű, így még jobban lemaradnánk a Visegrádi országokhoz képest – mondta. Megjegyezte: hivatalos irányszámokat még nem kaptak a kormánytól, pedig célszerű volna minél előbb elkezdeni a bértárgyalásokat, hogy a munkaadóknak ne az utolsó pillanatban kelljen kapkodniuk a béremelések fedezetének kigazdálkodása miatt.  A minimálbéremelést illetően a végső szó a kormányt illeti: konzultációs kötelezettsége ugyan van a munkaadói és a munkavállalói szervezetekkel, de ha a felek nem jutnak megállapodásra, akkor a kormány dönt a minimálbéremelés mértékéről. A béremelés mértékére vonatkozó elképzeléseivel, illetve a tárgyalások megkezdésének időpontjával kapcsolatban kerestük a Pénzügyminisztériumot is, de lapzártánkig nem kaptunk kérdéseinkre választ.    

Az állami béremeléseket is újra kell gondolni

Szükségesnek látszik, hogy a kormány és a szakszervezetek ne csak a 2019. évi minimálbér és garantált bérminimum, de az állami cégek béremeléseinek tekintetében is átgondolják a jövő évi számokat. A korábban aláírt bérmegállapodásból eredő mértékű, és a várható inflációval korrigált 2-3 százalékos reálbér-emelés nem látszik elegendőnek ugyanis a jövő évben a humánerőforrásgondok kezelésére például a MÁV és a Magyar Posta esetében – írja elemzésében a Policy Agenda, amely szerint az állami szféra béremelkedése 8 százalékpontos elmaradásban van a versenyszférához képest. Előbbiben 2010 óta 41, utóbbiban 49 százalékos volt a bruttó bérnövekedés mértéke.  

Szerző

Ausztriában is hiány van szakmunkásból, és ez nekünk sem jó hír

Publikálás dátuma
2018.09.13. 12:17

Fotó: ALEXANDER KLEIN / AFP
Bár a szomszédban is van munkanélküliség, mesteremberből vagy technikusból hiány mutatkozik, hiszen már ott is egyre kevesebben választják ezt a pályát. Az utánpótlás egyebek mellett Magyarországról érkezhet.
Meglepő és magyar szempontból is aggasztó számokat közölt az osztrák munkaerőhiányról a Die Presse című lap: a helyi gazdasági kamara nagymintás felmérése alapján Ausztriában 162 ezer szakképzett ember hiányzik a legkülönbözőbb ágazatokból. A megkérdezett vállalkozások 45 százaléka „nagyon komoly”, további 30 százaléka „meglehetősen komoly” munkaerőhiánnyal találkozott.  A legtöbb ember a kézi munkát igénylő iparból hiányzik, vagyis mesteremberre van leginkább szükség: az ezen a téren dolgozó cégek több mint 45 százalékának vannak munkerőgondjai (a Top10 hiányszakmában szerepel például a melegburkoló). Technikust 21,4 százalék keres hiába (a marós, az esztergályos és a mezőgazdaságigép-szerelő is hiányszakma), a vendéglátás és idegenforgalom terén pedig a vállalkozások 18,7 százalékának vannak nehézségei. Bár Ausztriában is vannak munkanélküliek, ők vélhetően nem rendelkeznek a megfelelő szakképesítéssel. Bécsben és Burgenlandban rosszabb a helyzet, de Felső-Ausztriában például 15 ezer munkanélkülit tartanak számon, miközben 12 ezer üres álláshely van. A probléma előreláthatóan nem fog megoldódni, mivel 2012 óta jelentősen visszaesett a szakmunkástanulók vagy tanoncok száma. A legnyugatibb tartományban, Voralbergben például 25 százalékkal lettek kevesebben öt év alatt. Magyar szempontból mindez azért érdekes, mert az osztrák cégek nyilván igyekeznek pótolni a hiányzó munkaerőt, logikusan a közép-európai államokból, például Magyarországról. Mivel a bérszínvonal Ausztriában sokkal magasabb (a minimálbér bruttó 1500 euró, vagyis jelenlegi árfolyamon 487 ezer forint), ez nem is lenne nehéz – ha nem lenne már nálunk is munkaerőhiány egy sor szakmában, hiszen aki megfelelő képesítéssel rendelkezik, és hajlandó mozdulni, nagyrészt már most is Nyugaton dolgozik. 
Szerző

Dupla kapacitásnál felforrhat a Duna

Publikálás dátuma
2018.09.13. 09:00
Illusztráció
Fotó: Molnár Ádám / Népszava
Bár augusztusban a paksi négy blokk is az engedélyezett hőfok közelébe melegítette a Dunát, Aszódi Attila illetékes államtitkár szerint kétszer ekkora atomkapacitás mellett is tartható a határérték.
Alapvetés, hogy Paks 1 és 2 együttesen se melegítheti a Dunát 30 fok fölé – közölte tegnap a Magyar Elektrotechnikai Egyesület (MEE) 65. Vándorgyűlésén Aszódi Attila, a Paksi Atomerőmű kapacitásának fenntartásáért felelős államtitkár. Szavai szerint a Duna idén augusztusban egyszerre tapasztalt alacsony vízállása és és magas hőfoka miatt tervet kell kidolgozni a hasonló helyzetben foganatosítandó esetleges korlátozásokra. Mint emlékezetes, a nyár végén a Duna alacsony vízállása és magas hőfoka miatt a Paksi Atomerőmű hűtővize saját bevallásuk szerint is több napon át az engedélyezett 30 Celsius-fok közvetlen közelébe fűtötte az egységből a folyóba távozó úgynevezett melegvíz-csóvát. Ráadásul környezetvédők mérései szerint bizonyos napszakokban túl is lépték a határt. Ezt tetézték olyan trükkgyanús esetek, mint a hőmérő, illetve a négyből egy blokk időszakos meghibásodása.  Mindenesetre némi hatásfokcsökkenésen kívül az atomerőmű látványos intézkedések nélkül túlélte a meleg napokat. Mégis kérdés: ha a jelenlegi négy, összesen 2 ezer megawatt (MW) méretű blokk ilyen szélsőséges, ám a jövőben nem kizárható időjárás mellett szinte az engedélyezett szintig fűti a folyót, tartható-e a hőmérséklet-határ, ha a kormánytervek szerint 2027 és 2032 között további két, együtt 2400 MW-nyi, tehát összesen 4400 MW atomblokkot hűt majd a Duna? Az államtitkár erre határozott igennel válaszol. Az intézkedési tervbe beletartozhat egyes blokkoknak a kritikus hetekre ütemezett karbantartása, a hűtésre használt víz mennyiségének növelése, kisebb, úgynevezett utóhűtők alkalmazása, de előadásában nem zárta ki egy-egy blokk termeléscsökkentését se. A szakma által szorgalmazott hűtőtornyok alkalmazását ugyanakkor lapunk kérdésére - a költség helyett inkább táj- és környezetszennyező jellegükre hivatkozva - ismét elvetette. Megjegyezte: az erőmű hűtővízellátásával most se volt gond, illetve a történelmi mélységű vízállás-adatot árnyalja az egyre mélyülő mederszint. A villamosenergia-ipari szakemberek tegnapi visegrádi találkozója szinte teljesen politikamentes mederben zajlott. Ez – a "rezsicsökkentés" kormánya alatt - azért fura, mert a vitában legalábbis egyenrangú félként vett részt a kormányzat legmagasabb tisztségű illetékese, Kaderják Péter energiaügyekért és klímapolitikáért felelős államtitkár is. Így az – elődjére oly jellemző - politikai kitételek, mint például hogy „megőrizzük a rezsicsökkentés politikáját”, itt kevés teret kaptak és az éles EU-bírálat is elmaradt. Kaderják Péter előadásában további rezsicsökkentés ígérete helyett inkább energiahatékonysággal csökkenő fogyasztást és számlát ígért. Ezzel mérsékelhető a kockázatos gáz- és kőolajbehozatal és „mellesleg meg is mentjük a világot” - fogalmazott. Az Innovációs és Technológiai Minisztériumban most „az árampiaci jövőkép megújításán” dolgoznak, a központba az ellátás biztonságának folyamatos fenntartása mellett a fogyasztói igényeket állítva, vizsgálva ennek általános gazdaság- és tudományos fejlesztési lehetőségeit is. Megoldást kell találniuk arra, hogy a jövő évtized végén várható igényekhez képest még túl kevés termelőegység látszik. Támogatják a megújulók – különösen a napelemek – rendszerbe illesztését éppúgy, mint a háztáji energiatermelést. A szén, vagyis a lignit sorsát kérdésesnek nevezte, ugyanakkor egyértelművé tette: a Mátrai Erőmű alacsony légszennyezésű jövőjéről „a tulajdonosokkal és az érintettekkel” már megindult a közös gondolkodás. (Magyarország második legfontosabb, lignitalapú áramtermelője idén a kormányfőhöz közel álló Mészáros Lőrinc vállalatbirodalmának részévé vált.) Kérdésünkre az államtitkár – szavai szerint hatáskör híján - nem kívánt állást foglalni az erőmű lignitalapú bővítésének engedélyezése vagy akár tiltása tárgyában. De – elsősorban szakértőként – a jelenlegi szabályozási és piaci viszonyok közepette kevéssé látja egy új széntüzelésű egység gazdaságos működtetésének feltételeit. Mindazonáltal – már csak foglalkoztatási okokból is – támogatja a telephely energiatermelési kultúrájának hosszú távú fenntartását. A jövőben növekvő piaci áramárak mellett az energiahatékonysági intézkedések sikerére számít Haddad Richárd MEE-főtitkár. Így szerinte az egységnyi energiaköltségek leginkább szinten maradnak. A kormány által meghatározott hazai hatósági rezsidíjra most szerinte látszólag azért nem hatnak a piaci folyamatok, mert a korábbi esetleges túlfejlesztések miatt eddig valóban voltak tartalékok a rendszerben. Ezt ugyanakkor mára a hatósági ár szinten tartása jórészt felemésztette. Ráadásul – mint az a konferencián is elhangzott – az európai és világtrendekkel párhuzamosan nálunk is elodázhatatlanok az olyan fejlesztések, mint például a digitalizáció, vagy az okos rendszerek telepítése, ami újabb költségtétel. A cél a főtitkár szavai szerint a megfizethető villamosenergia-tarifák mellett az energiaellátás megszokott biztonságának hosszú távú fenntartása.
Szerző