Jöhet a 150 ezres minimálbér

Publikálás dátuma
2018.09.14 08:00

Fotó: Shutterstock/
A minimálbér 150 ezer, a garantált bérminimum 202 ezer forintra nőhet jövőre. A bértorlódás tovább fokozódhat.
A jövő évre vonatkozóan 9, illetve 12 százalékos minimálbér- és garantált bérminimum-emeléssel számolnak pénzügyminisztériumi berkekben – értesült lapunk. Kiszivárgott információk szerint ugyanis Orbán Viktor Kötcsén 150 ezer forintos minimálbérről és 202 ezer forintos garantált bérminimumról beszélt. Ezek az összegek épp a szakszervezetek és a munkaadók elképzelései közé esnek, hiszen a jelenleg 138 ezer forintos minimálbér 10 százalék alatti, a 180 500 forintos garantált bérminimum 10 százalék fölötti emelését jelentenék. Márpedig a munkaadói oldal az alacsony termelékenységre hivatkozva csak egyszámjegyű béremelést tart reálisnak, a szakszervezetek viszont továbbra is kétszámjegyű fizetésemelést tűznek ki célul, mivel a Visegrádi országok 22 százalékkal magasabb béreit szeretnék utolérni.  Ezek persze csak előzetes nyilatkozatok: a háromoldalú bértárgyalások még nem kezdődtek el. Az viszont már ennek alapján is látszik, hogy a várhatóan november kezdődő tárgyalásokon  komoly csatározásokra kell majd számítani. Ráadásul a cafeteria ügye is érzékeny terület. Ennek kedvezményes adózását ugyanis megszünteti jövőre a kormány, így ha a munkaadók továbbra is adni szeretnék, akkor az a béremelésektől veszi el a forrásokat. Ha viszont megszüntetik, azonnal jelentős összegeket húznak ki a munkavállalók zsebéből, ami a fokozódó munkaerőhiány idején volna nem túl szerencsés lépés.  További bizonytalansági tényezőt jelent a szociális hozzájárulási adó (szocho) is. A kormány mindössze annyit ígér: a szocho csökkenni fog jövőre, pontos dátumot azonban nem tett hozzá sem a költségvetési, sem az adócsomagban. Pedig az időpontnak a munkaadók szempontjából kiemelt jelentősége van: az így visszamaradó pénzekből fedeznék a béremeléseket. A korábban kötött hatéves bérmegállapodás értelmében azonban a szocho-csökkentés feltétele, hogy 2018 egészére nézve teljesüljön a 6 százalékos reálbérnövekedés. Ennek kiszámolásához viszont szükség van az éves inflációs adatokra is, amelyek csak a jövő év első hónapjaiban lesznek meg. A szocho így várhatóan csak az év második felétől csökken majd 17,5 százalékra.  Hogy ennek ellenére nagyobb léptékű béremelés valószínűleg jövőre is lesz, azt a kormánnyal jó viszonyt ápoló Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnökének nyár végi nyilatkozata is előrevetíti. Parragh László a Magyar Időknek azt mondta: 2019-ben - az elmúlt évekhez hasonlóan - jelentősebb minimálbér- és garantált bérminimum-emelés jöhet, ám a megváltozott munkaerőpiaci helyzet miatt a legkisebb kötelező keresetek szerepe egyre inkább csökken. Szerinte ennek az az oka, hogy a cégeknek a munkaerő toborzása és megtartása a legfontosabb és legnehezebb feladata, ezt pedig magasabb bérekkel lehet elérni. Éppen a kamara Gazdaság és Vállalkozáskutató Intézetének (GVI) felméréséből látszik ugyanakkor, hogy a kisebb cégek már az idei béremeléssel is csak nehezen tudtak lépést tartani: jelentős részük csak úgy tudott emelni, hogy cserébe elvette dolgozóitól az egyéb juttatásokat, vagy csökkentette a munkaidőt. Parragh szerint a bértárgyalások szerepe azért is csökken, mert a mikro- és kisvállalkozások kivételével már jellemzően meghaladják a fizetések a minimálbért, de egyre több esetben akár a garantált bérminimumot is. Csakhogy a hazai cégek igen jelentős hányadát teszik ki a kis- és mikrovállalkozások. Szakszervezeti becslések szerint pedig a munkavállalók csaknem fele, mintegy kétmillió dolgozó keres csupán a legkisebb béreknek megfelelő, vagy akörüli összegeket, többek között a 800 ezer közalkalmazott kétharmada. A nagyléptékű emelések következtében kialakult bértorlódások miatt ráadásul egyre kevésbé van különbség a képzett és a képzetlen munkavállalók fizetése között. A közalkalmazotti bértábla fokozatainak 71 százalékát például már most is lefedi a minimálbér vagy a garantált bérminimum. Mindez jövőre tovább fokozódhat, ha nem emelik legkisebb bérek fölött keresők fizetését is a munkaadók. A GVI felméréséből az idei év kapcsán az látszik, hogy a kötelező legkisebb béreken felül keresők fizetését mindössze a cégek harmada, azon belül is a nagyobb létszámú vállalkozások tudták csak emelni. A Magyar Szakszervezeti Szövetség szerint a cafeteria béresítésével lehetne megoldani a bértorlódás problémáját jövőre. Kordás László elnök egyébként a 200 ezer forint feletti garantált bérminimumot jó tárgyalási alapnak tartja, a 150 ezer forintos minimálbért azonban kevesli. A növekedés utóbbi esetén nem lenne kétszámjegyű, így még jobban lemaradnánk a Visegrádi országokhoz képest – mondta. Megjegyezte: hivatalos irányszámokat még nem kaptak a kormánytól, pedig célszerű volna minél előbb elkezdeni a bértárgyalásokat, hogy a munkaadóknak ne az utolsó pillanatban kelljen kapkodniuk a béremelések fedezetének kigazdálkodása miatt.  A minimálbéremelést illetően a végső szó a kormányt illeti: konzultációs kötelezettsége ugyan van a munkaadói és a munkavállalói szervezetekkel, de ha a felek nem jutnak megállapodásra, akkor a kormány dönt a minimálbéremelés mértékéről. A béremelés mértékére vonatkozó elképzeléseivel, illetve a tárgyalások megkezdésének időpontjával kapcsolatban kerestük a Pénzügyminisztériumot is, de lapzártánkig nem kaptunk kérdéseinkre választ.    

Az állami béremeléseket is újra kell gondolni

Szükségesnek látszik, hogy a kormány és a szakszervezetek ne csak a 2019. évi minimálbér és garantált bérminimum, de az állami cégek béremeléseinek tekintetében is átgondolják a jövő évi számokat. A korábban aláírt bérmegállapodásból eredő mértékű, és a várható inflációval korrigált 2-3 százalékos reálbér-emelés nem látszik elegendőnek ugyanis a jövő évben a humánerőforrásgondok kezelésére például a MÁV és a Magyar Posta esetében – írja elemzésében a Policy Agenda, amely szerint az állami szféra béremelkedése 8 százalékpontos elmaradásban van a versenyszférához képest. Előbbiben 2010 óta 41, utóbbiban 49 százalékos volt a bruttó bérnövekedés mértéke.  

2018.09.14 08:00
Frissítve: 2018.09.14 08:00

Ötször nagyobb a jólét Budapesten, mint Nógrád megyében

Publikálás dátuma
2018.09.23 13:27
Fotó: Shutterstock
Fotó: /
Még a főváros és Pest megye között is jelentős a különbség.
A leggyakrabban figyelt jóléti mutató, az egy főre jutó GDP, 4,7-szer olyan magas Budapesten, mint Nógrád megyében és 3,6-szer olyan magas, mint Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében – írja a Portfolio Virág Balázs Közgazdász-vándorgyűlésen tartott előadása alapján. A portál szerint a Magyar Nemzeti Bank ügyvezető igazgatója hozzátette: ezen a jelentős területi fejlettségi különbségen az uniós források, illetve a jegybank által indított Növekedési Hitelprogram sem igazán tudott enyhíteni. A portál szerint az előadáson elhangzott, hogy – az egy főre jutó GDP az uniós átlaghoz képest Budapesten 136 százalék volt a legutóbbi, 2016-os adat szerint, míg ugyanez Nógrád megyében mindössze 29 százalékos volt, azaz a megye átlagában 4,7-szeres a jóléti különbség. – Budapest és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye vonatkozásában ugyanez a két szám 136 százalék és 38 százalék, tehát 3,6-szeres a különbség. – de jelentős a különbség a közép-magyarországi régiót alkotó Budapest (136 százalék) és Pest megye (70 százalék) között is. – Győr-Moson-Sopron megye az uniós átlag 92 százalékánál állt, míg a dél-dunántúli és dél-alföldi megyék csak 40-50 százalék körül.
2018.09.23 13:27
Frissítve: 2018.09.23 13:27

Sokan hagyták az utolsó pillanatra a fűtési rendszer ellenőrzését, a roham miatt áremelkedés lehet

Publikálás dátuma
2018.09.23 11:29
FOTÓ: Vajda József
Fotó: /
Iparági információk szerint csak hetekre előre lehet időpontot egyeztetni a fűtésszerelőkkel.
Minden évben szeptember 15-én indul a hivatalos fűtési szezon Magyarországon, és idén is rengeteg család hagyta az utolsó pillanatra a fűtési rendszer ellenőrzését – hívja fel a figyelmet a Pénzcentrum. A portál iparági információk alapján azt írja: már most jellemző, hogy
csak hetekre előre lehet időpontot egyeztetni a fűtésszerelőkkel. A roham miatt áremelkedésre számíthatnak a családok: kiszállási díjtól függően, 15-30 ezer forint között mozog egy általános ellenőrzés.
A cikkben kiemelik, hogy az ellenőrzés nagyon is ajánlott, hiszen a fél éve nem használt tüzelőberendezésekben meglazulhatnak a tömítések, az alkatrészek elmozdulhatnak. A gázkészülék lángőrét tilos kiiktatni, működését nem szabad műszakilag módosítani. Noha a radiátorok légtelenítését magunk is elvégezhetjük, a hőtermelő-berendezések ellenőrzését csak gázszerelői igazolvánnyal rendelkező, szakképesített személy intézheti.
2018.09.23 11:29
Frissítve: 2018.09.23 11:29