Jöhet a 150 ezres minimálbér

Publikálás dátuma
2018.09.14 08:00

Fotó: Shutterstock
A minimálbér 150 ezer, a garantált bérminimum 202 ezer forintra nőhet jövőre. A bértorlódás tovább fokozódhat.
A jövő évre vonatkozóan 9, illetve 12 százalékos minimálbér- és garantált bérminimum-emeléssel számolnak pénzügyminisztériumi berkekben – értesült lapunk. Kiszivárgott információk szerint ugyanis Orbán Viktor Kötcsén 150 ezer forintos minimálbérről és 202 ezer forintos garantált bérminimumról beszélt. Ezek az összegek épp a szakszervezetek és a munkaadók elképzelései közé esnek, hiszen a jelenleg 138 ezer forintos minimálbér 10 százalék alatti, a 180 500 forintos garantált bérminimum 10 százalék fölötti emelését jelentenék. Márpedig a munkaadói oldal az alacsony termelékenységre hivatkozva csak egyszámjegyű béremelést tart reálisnak, a szakszervezetek viszont továbbra is kétszámjegyű fizetésemelést tűznek ki célul, mivel a Visegrádi országok 22 százalékkal magasabb béreit szeretnék utolérni.  Ezek persze csak előzetes nyilatkozatok: a háromoldalú bértárgyalások még nem kezdődtek el. Az viszont már ennek alapján is látszik, hogy a várhatóan november kezdődő tárgyalásokon  komoly csatározásokra kell majd számítani. Ráadásul a cafeteria ügye is érzékeny terület. Ennek kedvezményes adózását ugyanis megszünteti jövőre a kormány, így ha a munkaadók továbbra is adni szeretnék, akkor az a béremelésektől veszi el a forrásokat. Ha viszont megszüntetik, azonnal jelentős összegeket húznak ki a munkavállalók zsebéből, ami a fokozódó munkaerőhiány idején volna nem túl szerencsés lépés.  További bizonytalansági tényezőt jelent a szociális hozzájárulási adó (szocho) is. A kormány mindössze annyit ígér: a szocho csökkenni fog jövőre, pontos dátumot azonban nem tett hozzá sem a költségvetési, sem az adócsomagban. Pedig az időpontnak a munkaadók szempontjából kiemelt jelentősége van: az így visszamaradó pénzekből fedeznék a béremeléseket. A korábban kötött hatéves bérmegállapodás értelmében azonban a szocho-csökkentés feltétele, hogy 2018 egészére nézve teljesüljön a 6 százalékos reálbérnövekedés. Ennek kiszámolásához viszont szükség van az éves inflációs adatokra is, amelyek csak a jövő év első hónapjaiban lesznek meg. A szocho így várhatóan csak az év második felétől csökken majd 17,5 százalékra.  Hogy ennek ellenére nagyobb léptékű béremelés valószínűleg jövőre is lesz, azt a kormánnyal jó viszonyt ápoló Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnökének nyár végi nyilatkozata is előrevetíti. Parragh László a Magyar Időknek azt mondta: 2019-ben - az elmúlt évekhez hasonlóan - jelentősebb minimálbér- és garantált bérminimum-emelés jöhet, ám a megváltozott munkaerőpiaci helyzet miatt a legkisebb kötelező keresetek szerepe egyre inkább csökken. Szerinte ennek az az oka, hogy a cégeknek a munkaerő toborzása és megtartása a legfontosabb és legnehezebb feladata, ezt pedig magasabb bérekkel lehet elérni. Éppen a kamara Gazdaság és Vállalkozáskutató Intézetének (GVI) felméréséből látszik ugyanakkor, hogy a kisebb cégek már az idei béremeléssel is csak nehezen tudtak lépést tartani: jelentős részük csak úgy tudott emelni, hogy cserébe elvette dolgozóitól az egyéb juttatásokat, vagy csökkentette a munkaidőt. Parragh szerint a bértárgyalások szerepe azért is csökken, mert a mikro- és kisvállalkozások kivételével már jellemzően meghaladják a fizetések a minimálbért, de egyre több esetben akár a garantált bérminimumot is. Csakhogy a hazai cégek igen jelentős hányadát teszik ki a kis- és mikrovállalkozások. Szakszervezeti becslések szerint pedig a munkavállalók csaknem fele, mintegy kétmillió dolgozó keres csupán a legkisebb béreknek megfelelő, vagy akörüli összegeket, többek között a 800 ezer közalkalmazott kétharmada. A nagyléptékű emelések következtében kialakult bértorlódások miatt ráadásul egyre kevésbé van különbség a képzett és a képzetlen munkavállalók fizetése között. A közalkalmazotti bértábla fokozatainak 71 százalékát például már most is lefedi a minimálbér vagy a garantált bérminimum. Mindez jövőre tovább fokozódhat, ha nem emelik legkisebb bérek fölött keresők fizetését is a munkaadók. A GVI felméréséből az idei év kapcsán az látszik, hogy a kötelező legkisebb béreken felül keresők fizetését mindössze a cégek harmada, azon belül is a nagyobb létszámú vállalkozások tudták csak emelni. A Magyar Szakszervezeti Szövetség szerint a cafeteria béresítésével lehetne megoldani a bértorlódás problémáját jövőre. Kordás László elnök egyébként a 200 ezer forint feletti garantált bérminimumot jó tárgyalási alapnak tartja, a 150 ezer forintos minimálbért azonban kevesli. A növekedés utóbbi esetén nem lenne kétszámjegyű, így még jobban lemaradnánk a Visegrádi országokhoz képest – mondta. Megjegyezte: hivatalos irányszámokat még nem kaptak a kormánytól, pedig célszerű volna minél előbb elkezdeni a bértárgyalásokat, hogy a munkaadóknak ne az utolsó pillanatban kelljen kapkodniuk a béremelések fedezetének kigazdálkodása miatt.  A minimálbéremelést illetően a végső szó a kormányt illeti: konzultációs kötelezettsége ugyan van a munkaadói és a munkavállalói szervezetekkel, de ha a felek nem jutnak megállapodásra, akkor a kormány dönt a minimálbéremelés mértékéről. A béremelés mértékére vonatkozó elképzeléseivel, illetve a tárgyalások megkezdésének időpontjával kapcsolatban kerestük a Pénzügyminisztériumot is, de lapzártánkig nem kaptunk kérdéseinkre választ.    

Az állami béremeléseket is újra kell gondolni

Szükségesnek látszik, hogy a kormány és a szakszervezetek ne csak a 2019. évi minimálbér és garantált bérminimum, de az állami cégek béremeléseinek tekintetében is átgondolják a jövő évi számokat. A korábban aláírt bérmegállapodásból eredő mértékű, és a várható inflációval korrigált 2-3 százalékos reálbér-emelés nem látszik elegendőnek ugyanis a jövő évben a humánerőforrásgondok kezelésére például a MÁV és a Magyar Posta esetében – írja elemzésében a Policy Agenda, amely szerint az állami szféra béremelkedése 8 százalékpontos elmaradásban van a versenyszférához képest. Előbbiben 2010 óta 41, utóbbiban 49 százalékos volt a bruttó bérnövekedés mértéke.  

Frissítve: 2018.09.14 08:00

Már a MÁV is elismeri, a BMW-gyár miatt kell nyolc hónapig "pótlóbuszozni" az utasoknak

Publikálás dátuma
2019.03.22 11:14

Fotó: Népszava
A vasúttársaság korábban "pályakarbantartási munkákkal" magyarázta, hogy áprilistól decemberig Debrecen és Balmazújváros között nem közlekednek vonatok. Kiderült: a gigaberuházás miatt "szívnak" az emberek.
"A Debrecen-Füzesabony vasútvonalon április 1-jétől várhatóan december közepéig módosított menetrend szerint közlekednek a vonatok, Balmazújváros és a megyeszékhely között pedig pótlóbuszok szállítják az utasokat. A személyszállítás mintegy nyolchónapos autóbusszal történő helyettesítése a debreceni észak-nyugati gazdasági övezet fejlesztésével összefüggő kavics- és kőszállítások miatt szükséges" - olvasható a MÁV pénteki, MTI-hez eljuttatott közleményében.

Mindez csak azért érdekes (mármint azon kívül, hogy a környékbeli ingázók nagyon nem örülnek neki...), mert a vasúttársaság nemrég egy az internetre is kitett felhívásában még "pályakarbantartási munkákkal" indokolta a két város közti vonatpótló autóbuszok csatasorba állítását. Többen, köztük a Debreceni Regionális Közlekedési Egyesület már akkor jelezte,
"a valódi ok az, hogy az autógyár építéséhez kapcsolódó tehervonati forgalmat kell kiszolgálni".
Ezt mostanra tehát már a MÁV is beismerte, hozzátéve, hogy "a térség fejlesztésének köszönhetően - ott épül fel a BMW debreceni autógyára is - sok ezer új munkahely létesül." Ez persze vitathatatlanul jó hír, és biztosan amellett is lehet érvelni, hogy egy ilyen beruházás van olyan fontos, hogy emiatt 8 hónapig kényelmetlenségeket kelljen vállalniuk az utasoknak -
a kérdés akkor csak az, miért nem lehetett ezt már elsőre bevallani, miért volt szükség először a karbantartós magyarázatra.
A friss közlemény már részletezi is a teljes lezárás pontos okait. Eszerint a szállításokat végző Rail Cargo Hungaria (RCH) a ki- és átrakodásokhoz a Macs nevű megállóhely teljes vágánykapacitását igénybe veszi. Macson napi három teherszállító vonatról fognak lerakodni, emiatt nincs lehetőség a személyszállító vonatok közlekedésére.
Mint írják az összesen 400 ezer tonna zúzott kő és 200 ezer tonna kavics vasúti szállítása jóval környezetbarátabb, mint a közúti szállítás.
A célnak megfelelő legközelebbi bányák 150 kilométerre vannak. Onnan közúton legalább 22 ezer nehézgépjármű közlekedtetésére lenne szükség a kő és a kavics szállításához. Ezek a járművek együttesen öt tonna üvegházhatású szén-dioxidot termelnének. Óriási terhelést jelentenének az útvonalak mentén élőknek a nagy forgalom, az utak romlása és a környezeti károk miatt, ráadásul valószínűleg nőne a torlódások és a balesetek száma is - fogalmaznak.
Még egyszer rögzítsük: ezek megszívlelendő érvek, csakhogy ugyanúgy igazak volt már akkor is, amikor még titkolták, hogy a BMW-gyár építéséhez kötődő szállítás az oka mindennek.

Azért egy kicsit korszerűsítik a vasútvonalat is

A MÁV közleménye szerint az észak-nyugati gazdasági övezet fejlesztésének része az is, hogy az érintett 108-as vasútvonalat villamosítják. A beruházás teljes befejezése után így az utasok sokkal korszerűbb vasúti szolgáltatást vehetnek majd igénybe Debrecen és Balmazújváros között - emelték ki. Azt ígérik, hogy a tervezett munkák idején a stabil menetrend és a kiszámítható csatlakozás biztosítása érdekében
a pótlóbuszok menetideje Debrecen és Balmazújváros között csak minimálisan változik a vonatokéhoz képest, a kényelmes átszállásra tíz perc áll majd rendelkezésre.
A pótlóbuszokon kerekesszékkel is lehet majd utazni, ehhez legalább 48 órával előbb értesíteni kell a vasúttársaságot - hívták fel a figyelmet.
Frissítve: 2019.03.22 11:16

"Arcon csapták a tejszakmát" - már készül a demonstráció a Penny tejára miatt

Publikálás dátuma
2019.03.22 10:26

Fotó: Népszava
A NÉBIH-nél és a NAV-nál is hatósági ellenőrzést kezdeményezett a Penny-vel szemben a Tej Terméktanács.
A Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (TTT) hatósági ellenőrzést kezdeményezett a Penny Market Kft. ellen a Nemzeti Élelmiszer-biztonsági Hivatalnál és a Pénzügyminisztérium Nemzeti Adó- és Vámhivatalt vezető államtitkárságánál az üzletlánc által piacra dobott extrém alacsony árú szlovákiai import UHT tej miatt - tájékoztatott a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és a terméktanács pénteken. A közleményben kiemelték:
az üzletlánc a lépésével a magyar tejfeldolgozóknak és tejtermelőknek hosszabb távon is jelentős károkat okozhat.
A leginkább érintett magyar tejtermelők a Penny elleni demonstrációk előkészítésébe kezdtek, amihez a NAK és a terméktanács minden segítséget megad nekik - közölték.
Az üzletlánc március 21-től akciós újságja címlapján is hirdetve egy lépésben 14 forintos kiskereskedelmi árcsökkentéssel, 135 forintos dömping fogyasztói áron kezdte el értékesíteni az import, 1,5 százalékos zsírtartalmú tejet - ismertették. A szakmai szervezetek szerint az árképzés azért is különös, mert Szlovákiában az elmúlt hónapokban a magyarországihoz képest kilogrammonként átlagosan legalább 4-5 forinttal drágábban cserélt gazdát a nyerstej. A szervezetek szerint előfordulhat, hogy egyes szlovákiai feldolgozók Magyarországon vezetik le a senkinek sem kellő maradékot.
A sajtóközleményben a NAK és a TTT határozottan felszólították a Penny Market Kft.-t az akció azonnali visszavonására. A közleményben úgy fogalmaztak, "a Penny Market Kft. a mostani lépésével minden eddigi közös szakmai és kormányzati együttműködést és munkát semmibe vett, arcon csapva a tejszakmát".
A közleményben arra is kitértek, hogy az import magyarországi termeléshez viszonyított aránya 2018-ra már csak 9 százalék volt, miközben 2010-ben még 35 százalékot tett ki. A szervezetek szerint a magyar tejágazat fejlődése szempontjából nagy jelentősége volt annak, hogy az ESL és az UHT tejek általános forgalmi adója az idén csökkent.

Íratlan szabályt rúghattak fel

Amikor a kormány 5 százalékra csökkentette a tartós tejek áfáját, cserébe a napi.hu forrásai szerint azt várta a kereskedőktől, hogy magyar termelőktől, feldolgozóktól vegyék a tejet. Megállapodás ugyan nem született erről (hiszen az jogellenes is lett volna), de a tejpiaci szereplők és a kereskedők a hírek szerint tartották magukat ehhez - mostanáig.
Szakértők szerint a Penny lépése azért káros, mert most a többi nagy boltlánc azt kérheti a magyar cégektől, adják nekik annyiért a tejet, hogy a Penny 135 forintos árával megegyező - vagy annál alacsonyabb- áron tehessék a polcokra. Márpedig a jelenlegi piaci helyzetben ez abszurd kérés.