Jöhet a 150 ezres minimálbér

Publikálás dátuma
2018.09.14 08:00

Fotó: Shutterstock/
A minimálbér 150 ezer, a garantált bérminimum 202 ezer forintra nőhet jövőre. A bértorlódás tovább fokozódhat.
A jövő évre vonatkozóan 9, illetve 12 százalékos minimálbér- és garantált bérminimum-emeléssel számolnak pénzügyminisztériumi berkekben – értesült lapunk. Kiszivárgott információk szerint ugyanis Orbán Viktor Kötcsén 150 ezer forintos minimálbérről és 202 ezer forintos garantált bérminimumról beszélt. Ezek az összegek épp a szakszervezetek és a munkaadók elképzelései közé esnek, hiszen a jelenleg 138 ezer forintos minimálbér 10 százalék alatti, a 180 500 forintos garantált bérminimum 10 százalék fölötti emelését jelentenék. Márpedig a munkaadói oldal az alacsony termelékenységre hivatkozva csak egyszámjegyű béremelést tart reálisnak, a szakszervezetek viszont továbbra is kétszámjegyű fizetésemelést tűznek ki célul, mivel a Visegrádi országok 22 százalékkal magasabb béreit szeretnék utolérni.  Ezek persze csak előzetes nyilatkozatok: a háromoldalú bértárgyalások még nem kezdődtek el. Az viszont már ennek alapján is látszik, hogy a várhatóan november kezdődő tárgyalásokon  komoly csatározásokra kell majd számítani. Ráadásul a cafeteria ügye is érzékeny terület. Ennek kedvezményes adózását ugyanis megszünteti jövőre a kormány, így ha a munkaadók továbbra is adni szeretnék, akkor az a béremelésektől veszi el a forrásokat. Ha viszont megszüntetik, azonnal jelentős összegeket húznak ki a munkavállalók zsebéből, ami a fokozódó munkaerőhiány idején volna nem túl szerencsés lépés.  További bizonytalansági tényezőt jelent a szociális hozzájárulási adó (szocho) is. A kormány mindössze annyit ígér: a szocho csökkenni fog jövőre, pontos dátumot azonban nem tett hozzá sem a költségvetési, sem az adócsomagban. Pedig az időpontnak a munkaadók szempontjából kiemelt jelentősége van: az így visszamaradó pénzekből fedeznék a béremeléseket. A korábban kötött hatéves bérmegállapodás értelmében azonban a szocho-csökkentés feltétele, hogy 2018 egészére nézve teljesüljön a 6 százalékos reálbérnövekedés. Ennek kiszámolásához viszont szükség van az éves inflációs adatokra is, amelyek csak a jövő év első hónapjaiban lesznek meg. A szocho így várhatóan csak az év második felétől csökken majd 17,5 százalékra.  Hogy ennek ellenére nagyobb léptékű béremelés valószínűleg jövőre is lesz, azt a kormánnyal jó viszonyt ápoló Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnökének nyár végi nyilatkozata is előrevetíti. Parragh László a Magyar Időknek azt mondta: 2019-ben - az elmúlt évekhez hasonlóan - jelentősebb minimálbér- és garantált bérminimum-emelés jöhet, ám a megváltozott munkaerőpiaci helyzet miatt a legkisebb kötelező keresetek szerepe egyre inkább csökken. Szerinte ennek az az oka, hogy a cégeknek a munkaerő toborzása és megtartása a legfontosabb és legnehezebb feladata, ezt pedig magasabb bérekkel lehet elérni. Éppen a kamara Gazdaság és Vállalkozáskutató Intézetének (GVI) felméréséből látszik ugyanakkor, hogy a kisebb cégek már az idei béremeléssel is csak nehezen tudtak lépést tartani: jelentős részük csak úgy tudott emelni, hogy cserébe elvette dolgozóitól az egyéb juttatásokat, vagy csökkentette a munkaidőt. Parragh szerint a bértárgyalások szerepe azért is csökken, mert a mikro- és kisvállalkozások kivételével már jellemzően meghaladják a fizetések a minimálbért, de egyre több esetben akár a garantált bérminimumot is. Csakhogy a hazai cégek igen jelentős hányadát teszik ki a kis- és mikrovállalkozások. Szakszervezeti becslések szerint pedig a munkavállalók csaknem fele, mintegy kétmillió dolgozó keres csupán a legkisebb béreknek megfelelő, vagy akörüli összegeket, többek között a 800 ezer közalkalmazott kétharmada. A nagyléptékű emelések következtében kialakult bértorlódások miatt ráadásul egyre kevésbé van különbség a képzett és a képzetlen munkavállalók fizetése között. A közalkalmazotti bértábla fokozatainak 71 százalékát például már most is lefedi a minimálbér vagy a garantált bérminimum. Mindez jövőre tovább fokozódhat, ha nem emelik legkisebb bérek fölött keresők fizetését is a munkaadók. A GVI felméréséből az idei év kapcsán az látszik, hogy a kötelező legkisebb béreken felül keresők fizetését mindössze a cégek harmada, azon belül is a nagyobb létszámú vállalkozások tudták csak emelni. A Magyar Szakszervezeti Szövetség szerint a cafeteria béresítésével lehetne megoldani a bértorlódás problémáját jövőre. Kordás László elnök egyébként a 200 ezer forint feletti garantált bérminimumot jó tárgyalási alapnak tartja, a 150 ezer forintos minimálbért azonban kevesli. A növekedés utóbbi esetén nem lenne kétszámjegyű, így még jobban lemaradnánk a Visegrádi országokhoz képest – mondta. Megjegyezte: hivatalos irányszámokat még nem kaptak a kormánytól, pedig célszerű volna minél előbb elkezdeni a bértárgyalásokat, hogy a munkaadóknak ne az utolsó pillanatban kelljen kapkodniuk a béremelések fedezetének kigazdálkodása miatt.  A minimálbéremelést illetően a végső szó a kormányt illeti: konzultációs kötelezettsége ugyan van a munkaadói és a munkavállalói szervezetekkel, de ha a felek nem jutnak megállapodásra, akkor a kormány dönt a minimálbéremelés mértékéről. A béremelés mértékére vonatkozó elképzeléseivel, illetve a tárgyalások megkezdésének időpontjával kapcsolatban kerestük a Pénzügyminisztériumot is, de lapzártánkig nem kaptunk kérdéseinkre választ.    

Az állami béremeléseket is újra kell gondolni

Szükségesnek látszik, hogy a kormány és a szakszervezetek ne csak a 2019. évi minimálbér és garantált bérminimum, de az állami cégek béremeléseinek tekintetében is átgondolják a jövő évi számokat. A korábban aláírt bérmegállapodásból eredő mértékű, és a várható inflációval korrigált 2-3 százalékos reálbér-emelés nem látszik elegendőnek ugyanis a jövő évben a humánerőforrásgondok kezelésére például a MÁV és a Magyar Posta esetében – írja elemzésében a Policy Agenda, amely szerint az állami szféra béremelkedése 8 százalékpontos elmaradásban van a versenyszférához képest. Előbbiben 2010 óta 41, utóbbiban 49 százalékos volt a bruttó bérnövekedés mértéke.  

2018.09.14 08:00
Frissítve: 2018.09.14 08:00

Így alakul a boltok ünnepi nyitva tartása

Publikálás dátuma
2018.12.19 12:50
Illusztráció
Fotó: AFP/ Kisbenedek Attila
December 24-én 14 óráig be kell zárniuk, 25-én és 26-án pedig ki se nyitnak. Lesznek azonban kivételek.
Decemberben a legtöbb bolt a szokásosnál hosszabb ideig tart nyitva, de 24-én legkésőbb 14 óráig kötelező bezárniuk – erről Vámos György, a Magyar Kereskedelmi Szövetség főtitkára az InfoRádiónak. Az üzletek nyitva tartása a naptári beosztásra tekintettel lényegében nem változik az előző évekhez képest, hiszen a decemberi aranyhétvégén – de még az előtte lévőkön is – a boltok nyitva tartanak. Ilyenkor már hétköznap is később zárnak a megnövekedett forgalom miatt. 
„Ezekben a napokban tehát figyelni kell az üzletek nyitva tartását, sokan később is várják a vásárlókat, mint ahogy egyébként szokták”
– hangsúlyozta Vámos György.
Szerinte nincs főszabály arra, hogy ki mennyivel tart tovább nyitva, azonban
december 24-én – kevés kivételtől eltekintve, mint például a benzinkutak, a non-stop üzletek vagy a szórakozóhelyek – kötelező 14 órakor bezárniuk a boltoknak.
December 25-én és 26-án a boltok zárva tartanak, ám kivételek ekkor is lesznek – ebből a szempontból az említett egységeken kívül akár virágboltokat, édességboltokat is figyelembe kell venni. Ezt követően a szokásos nyitva tartásra számíthatunk. December 31-én az üzletek korlátozottan lesznek nyitva – itt a boltok a korábbi tapasztalataik alapján fogadják a vásárlókat –, 1-jén pedig kevés kivétellel minden üzlet zárva lesz. 
2018.12.19 12:50

Több mint százmillióra bírságolt kútfúrókat a GVH

Publikálás dátuma
2018.12.19 11:58

Fotó: / Ujvári Sándor
A hatóság szerint a vállalkozások versenykorlátozó megállapodást kötöttek egymással, és előzetesen egyeztették ajánlati áraikat is.
Összesen mintegy 105 millió forintos versenyfelügyeleti bírságot szabtak ki négy, kútfúrással foglalkozó vállalkozásra, amiért egyes közbeszerzések pályázóiként a verseny korlátozásáról állapodtak meg egymással – közölte a Gazdasági Versenyhivatal (GVH). A közlemény szerint a GVH a Vikuv Vízkutató és Fúró Zrt.-vel, az Aquazit Szolgáltató Kft.-vel, a Drillingwater Kft.-vel és a Geo-Sivo Építőipari, Környezetvédelmi Tervező és Kivitelező Kft.-vel szemben folytatott versenyfelügyeleti eljárást. A hatóság megállapította, hogy a négy cég felosztotta egymás között egyes települések kútfúrással, -felújítással és -hasznosítással kapcsolatos közbeszerzési tendereit. A vállalkozások ennek érdekében versenykorlátozó megállapodást kötöttek egymással, illetve előzetesen egyeztették ajánlati áraikat is, és megállapodtak a nyertes személyéről. Mint írják, három érintett vállalkozás – a Vikuv, az Aquazit és a Drillingwater – nem tagadta megállapodásuk létrejöttét, azonban arra hivatkoztak, hogy az Aquazit és a Drillingwater a Vikuv tényleges irányítása alatt álló vállalkozáscsoportba tartozóknak tekinthetők, ezért együttműködésük nem ütközhet a gazdasági versenyt korlátozó megállapodás tilalmába. A GVH – a felhozott érvek és bizonyítékok mérlegelése után – nem fogadta el álláspontjukat, mert a vállalkozások nem tudták bizonyítani, hogy a Vikuv rendezett jogi keretek között tartós irányítást gyakorolt volna a másik két vállalkozás felett. A hatóság döntése ezért egymástól független, jogsértő módon összejátszó vállalkozásoknak tekintette a megállapodás résztvevőit. A közlemény szerint az is megállapítást nyert, hogy Kengyel község közbeszerzése esetében a Vikuv a Geo-Sivo Kft.-vel megállapodva készített pályázatot utóbbi nevében, hogy annak magasabb ajánlati árával a saját nyerését biztosítsa, amellett, hogy a tendergyőzelme érdekében a harmadik pályázó, az Aquazit is nyújtott be ún. támogató, azaz, magasabb összegű ajánlatot. A közbeszerzéseken történő összejátszás különösen súlyos jogsértésnek minősül, és bizonyos esetekben akár büntetőjogi következményekkel járhat. A hatóság minden érintett vállalkozásra a Versenytörvény szerint kiszabható maximális bírságot rótta ki – teszi hozzá a GVH.
2018.12.19 11:58