Balog Zoltán: Miniszterként lehetek lelkész, képviselőként nem

Publikálás dátuma
2018.09.13. 16:10
Népszava fotó
Istennek köszöni, hogy részt vehetett az ország irányításában Balog Zoltán, és ezután sem utasítja vissza a közéleti feladatokat. Azt is megmagyarázta, hogyan lehetett lelkészként kormányzati vezető is.
Balog Zoltán úgy érzi, hogy az egyházban van a helye, ezért is mondott le képviselői mandátumáról – derül ki a politikus-lelkipásztor református.hu-nak adott interjújából. Balog szerint áldozatot hoz a mandátumról való lemondással, de ezt fontosabbnak érzi, mint a képviselőséget. Azt Istennek köszöni, hogy részt vehetett az ország irányításában, de köszöni „miniszterelnök úr” bizalmát is. „Pártnak sosem voltam tagja, erre annak idején édesapámnak is ígéretet tettem, azt viszont sosem titkoltam, hogy azt a politikai irányzatot támogatom, amit a Fidesz és Orbán Viktor képvisel” - mondta korábbi emberi erőforrás miniszter. 
A kérdésre, hogyan tudta összeegyeztetni a miniszterséget az egyházi hivatással, ha lelkipásztorként nem lehet képviselő, Balog frappánsan válaszolt: bár országgyűlési képviselősége idején felfüggesztette lelkipásztori szolgálatát, a miniszteri munkára nem vonatkozik az egyházi törvény korlátozása; amikor tehette, eddig is hirdette az igét Hold utcai gyülekezete előtt.
A volt politikus úgy érzi, hogy egyházában van a helye, és ezt a Kárpát-medencei református egyházi vezetők, a Generális Konvent legutóbbi ülésén, Lillafüreden egyértelműen és nyilvánosan is világossá tették számára.    Emellett azért marad a Polgári Magyarországért Alapítvány élén, és tovább dolgozik romaügyi biztosként, ha pedig  felkérik, vállalhat egyházi tisztségeket is a lelkipásztori munkán túl. 
Szerző
Frissítve: 2018.09.13. 16:38

Lemond a Handó Tündét kritizáló bíró

Publikálás dátuma
2018.09.13. 16:03
Szepesházi Péter
Fotó: Origo.hu
Felmentését kérte a köztársasági elnöktől Szepesházi Péter bíró, aki korábban többször bírálta a Handó Tünde által vezetett Országos Bírói Hivatalt – tudta meg a 444.hu. A Budai Központi Kerületi Bíróság bírájának lemondásához több, egymással összefüggő körülmény vezetett, így az új Polgári Perrendtartás „ügyfélellenes alkalmazási kényszerei”, a „Handó-féle centralizációs önkény”, de az is, hogy hiába ért el jó eredményt az Országos Bírói Tanács (OBT) tagjainak előválasztásán, a testületbe nem került be, ami jól mutatja, hogy egy hozzá hasonló szemléletű ember mennyit tud elérni a rendszerben. Szepesházi arról is beszélt a portálnak, a bírók között továbbra is téma, hogy a kormány állítólag kedvező visszavonulási lehetőséget, „megcukrozott nyugdíjazást” fog felajánlani az idősebb bíráknak, ami miatt szerinte sokan elhagyják a pályát. Szepesházi volt az egyik olyan bíró, aki a nyilvánosan bírálta Handó pályázati gyakorlatát, vagyis azt, hogy eredménytelennek nyilvánítja a pályázatokat, majd megbíz határozott időre hozzá közelálló bírókat.
Szerző
Témák
bíróság OBH
Frissítve: 2018.09.13. 16:04

Az államtitkár nem áll szóba a csigajelmezben sprintelő aktivistákkal

Publikálás dátuma
2018.09.13. 15:51

Bár írásban megígérte Mosóczi László, a közlekedésért felelős helyettes államtitkár végül mégis mégsem akar találkozni a nemrég a Debrecen-Mátészalka közötti vonatot csigajelmezben futva megelőző civil aktivistákkal.
Mint arról több sajtóorgánum, így a Népszava is beszámolt, a 2015 óta működő szabolcsi civil csoport, a MátészalkaLeaks aktivistái régóta küzdenek, hogy teljes hosszában felújítsák a Debrecen-Mátészalka vasútvonalat. Ez mára annyira lerohadt, hogy a vonatok az óránkénti 80 kilométeres sebesség helyett csak 20-60 kilométer per órával tudnak csak vánszorogni, amivel megnehezítik a Mátészalka-Debrecen vasútvonal mentén élők életét. Bár a vasútvonal felújítását betervezték a 2014-2020-as tartó uniós ciklus fejlesztései közé, a civilek szerint a beruházást nem készítették elő megfelelően, így ebben a ciklusban biztosan nem valósul meg. Erre válaszul készítette a MátészalkaLeaks csoport az elhíresült videóját, amelyben a csigajelmezbe öltözött aktivistájuk könnyedén leelőzte a lepusztult sínpáron közlekedő vonatot. Miután az akciót a média felkapta, a csoport meghívta a közlekedésért felelős helyettes államtitkárt egy szatmári ebédre és beszélgetésre. Írásbeli válaszában Mosóczi hajlandónak mutatkozott a találkozóra, igaz – mint írta – szeptember 15-ig nem ér rá, de utána, szeptember második felében vagy októberben szívesen találkozik velük.
Helyette azonban most a kormánypárti Magyar Idők üzent: a kormányszócső „értesülései szerint” Mosóczi László ugyan az eredetileg szakmai háttérbeszélgetésre szóló felkérést elfogadta, de az egyeztetés – a politikai színezetű sajtókampány miatt – „a közeljövőben nem valósul meg.” A napokban levélben üzent a civileknek Mosóczi tárcája, pontosabban az Innovációs és Technológiai Minisztérium kommunikációs főosztálya is, a levelet szó szerint közöljük: „A minisztérium komolytalan, politikai célú akciókban nem kíván részt venni. A tárca inkább a hazai közlekedési infrastruktúra fejlesztésén dolgozik, amire 2022-ig mintegy 4000 milliárd forintot fordít a kormány. Mátészalka térségében a gyorsabb és színvonalasabb közlekedésért egyebek mellett előkészítés alatt áll az M49 autóút megépítése az M3 autópályától az országhatárig.” Lapunk levélben megkérdezte a helyettes államtitkárt, hogy mit ért „politikai színezetű sajtókampány” alatt, de válasz eddig nekünk sem érkezett.
„Nem politizálunk, helyi közügyeket képviselünk” - mondta Lintényi Levente a MátészalkaLeaks csoport közösségszervezője. Szerinte érthetetlen, hogy miféle politikai színezetű akcióról beszélt a Magyar Idők. Lintényi leszögezte sem ő, sem a csoport „keménymagjának” számító többi tagja nem párttag. „A választások előtt már megvádoltak azzal, hogy indulni akarunk a választásokon” – mondta Lintényi. A szervezet 2015-ös alapítása óta rendre politikamentesen, a helyi emberek életét megnehezítő-megkeserítő ügyek miatt emeli fel a hangját. Így többek között akadálymentesítésért, de már jó ideje noszogatják a helyi döntéshozókat a vasút felújításáért, mivel lehetetlen állapot, hogy az országrész települései úgyszólván alig érhetőek el vasúton. Jó példa, hogy a Zajta községből kiinduló „hétmérföldes” vonat nagyjából hét óra alatt jut fel Budapestre.
A csoport egy olyan javaslatcsomagot állított össze, amivel szerintük bizonyítják azt, hogy nem politikai célok vezérlik őket, hanem csak a lakókörnyezetükért tenni akarás. A javaslatcsomag egyik elemének megvalósításával a vasúttársaság éppenséggel 55 millió forintot spórolna, amelyből a Mátészalka-Debrecen vasútvonalon akár új járatokat lehetne beállítani, de juthatna pénz a vasúti kocsik kisebb felújítására is, és mindezt a nélkül, hogy a szolgáltatás színvonala csökkenne.  Ráadásul a Magyar Idők mostani cikke arról értekezett, hogy „felújítják a Mátészalkai vonalat”. Lintényi szerint ez porhintés: amiről az írás újdonságként beszél, az egy régóta ismert felújítás, ahol a 78 kilométernyi szakaszból mindössze egy 10 és egy 16 kilométeres részt javítanának fel az 2020 és 2021-ben lesz. Ugyanakkor szerinte közben meg azok a szakaszok rohadnak le, amelyek ma még úgy-ahogy alkalmasak 80 kilométer körüli sebességre. „Mifelénk az adott szó kötelez” – mondta az államtitkár cikkbe csomagolt elutasító válaszáról a közösségszervező. Ők továbbra is elvárják Mosóczit egy beszélgetésre. „Mi nem adjuk fel, továbbra is fel fogjuk hívni a felújítás fontosságára a döntéshozók figyelmét, hiszen egy 825 ezres éves utasforgalmú vasútvonalról van szó” – üzent a civil aktivista.