Tizenháromezer éves sörfőzdét találtak Izraelben

Publikálás dátuma
2018.09.13 19:01
Illusztráció: AFP
Fotó: /
Sziklába vájt mozsarakban érlelték, főzték az árpasört az észak-izraeli natúfi emberek, ez a legrégebbi ismert sörfőzde a világon.
Már 13 ezer éve létezett a sörfőzés gyakorlata a Földközi-tenger keleti medencéjében, ami ötezer évvel korábbi, mint az Észak-Kínában a sörkészítésről eredetéről talált eddig legősibb bizonyítékok. Az amerikai Stanford Egyetem és az izraeli Haifai Egyetem régészei az észak-izraeli várostól délre fekvő Raqefet-barlangban talált örlőedényeket elemezve jutottak erre a megállapításra, tanulmányukat a Journal of Archeological Science: Reports című folyóiratban tették közzé. A közismert régészeti lelőhely a Natúf-kultúra egyik temetkezési helye volt. Az izraeli Natúf-völgyben fedezték fel a múlt század harmincas éveiben a Kr.e. 11 000-9300 között létezett kultúra első települését. A natúfi emberek táplálkozásában a gabonafélék elsődleges szerepet játszottak, falvaikat gabonatermő vidékeken alapították, erről árulkodnak a térségben talált ősi gabonaőrlő, gabonatároló vermek, őrlőkövek maradványai. A natúfi emberek már gyűjtötték a térségben talált gabonamagvakat, tárolták is azokat - írta az MTI.
Az amerikai, izraeli régészek három gabonaőrló vermet/sziklamozsarat elemeztek és megállapították, hogy azokat búza- vagy árpasör főzésére használták, valamint élelmiszer-tárolásra. „Az alkoholkészítés és az élelmiszer-tárolás nagy technológiai innováció volt, amely elvezetett a civilizációk fejlődéséhez a világon, és a régészet jelentős eszköz abban, hogy megtaláljuk ezek eredetét... Felfedezésünk új fényt vet az emberi társadalom mélyebb történelmére”- idézte Li Liút, a Stanford Egyetem PhD-hallgatóját az EurekAlert tudományos hírportál.
„A natúfi maradványok a Raqefet-barlangban mindig meglepnek bennünket. Feltártunk egy natúfi temetkezési helyet mintegy 30 személy maradványaival, találtunk kőszerszámokat, állatcsontokat, őrlő eszköket és mintegy 100 sziklamozsarat és kisebb félgömbszerű csészenyomatokat. Néhány csontváz nagyon jó állapotban maradt fenn, korát könnyű volt megállapítani, és emberi DNS-t is találtunk" - mondta Dani Nadel, a Haifai Egyetem régész professzora. 
A feltárások öt éven át folytak. Az eredmények azt mutatják, hogy a natúfiaik legalább hét növényfajtát tároltak, vagy őröltek a mozsarakban, köztük búzát, árpát és rozsot, valamint hüvelyeseket. A növényi alapú ételeket háncsból készült edényekben tárolták, és nagy gömbölyű sziklatömbökben tárolták. A sziklamozsarakat gabonaőrlésre és ételkészítésre használták, valamint búza/árpaalapú sör készítésére, amelyeket a rituáléikon szolgálták fel 13 ezer évvel ezelőtt.
2018.09.13 19:01

Rákos lett négy transzplantált beteg egy szervdonortól

Publikálás dátuma
2018.09.18 10:24
Illusztráció: Pixabay
Fotó: Pixabay/
Négy transzplantált beteg rákos lett, miután ugyanattól a donortól kaptak szerveket. Az esetet vizsgáló kutatók szerint az ilyesmi rendkívül ritka, mivel csak nagyon alapos vizsgálat után ültetik át egy donor szerveit - írta az MTI a Live Science tudományos-ismeretterjesztő portál alapján.
Az esetet feldolgozó német és holland kutatók tanulmánya szerint a szervdonor egy 53 éves nő volt, aki 2007-ben hunyt el stroke következtében. A nőnél nem találtak olyan betegséget, amely akadálya lett volna szervei átültetésének, és rákot sem mutattak ki nála a többször is elvégzett tesztek. Négy európai beteg, akikbe szerveit átültették, mégis mellrákos lett, közülük három már elhunyt.
Az orvosok a nő veséit, tüdejét, máját és szívét ültették át. A szívátültetésen átesett páciens röviddel a műtét után az esettel összefüggésben nem álló okok miatt elhunyt. Az átültetés után 16 hónappal a tüdőtranszplantált megbetegedett és a mellkasában lévő nyirokcsomókban rákot találtak. A rákos sejtek vizsgálatából kiderült, hogy mellráksejtek, valamint a DNS-teszt kimutatta, hogy a donor testéből származnak. A páciens daganatos betegsége tovább terjedt, és egy évvel a rákdiagnózis után elhunyt.
Ekkor a három további transzplantáltat is megvizsgálták, de náluk először nem mutattak ki daganatos betegséget. 2011-ben azonban a májtranszplantált májában mellrákos sejteket találtak. A beteg az esetleges komplikációk miatt nem vállalt újabb májátültetést, és bár eleinte a sugárkezelés segített állapotán, a rák később visszatért és a beteg 2014-ben elhunyt.
Annál a betegnél, aki a donor bal veséjét kapta, 2013-ban, hat évvel az átültetés után diagnosztizáltak mellrákot, de addigra már áttétei is voltak, és két hónappal később meghalt. A donor jobb veséjét megkapó páciens, egy 32 éves férfi transzplantált veséjében 2011-ben fedeztek fel mellrákos sejteket. A vesét kivették, a beteg abbahagyta az immunrendszerét gyengítő gyógyszerek szedését és kemoterápiát kapott. A kezelés sikeresnek bizonyult, tíz évvel a transzplantáció után a férfi továbbra is daganatmentes.
A kutatásban részt nem vevő Lewis Teperman New York-i transzplantációs szakértő szerint "nagyon-nagyon szokatlan eset", hogy egy donor szervének átültetésével rákot adjon át a transzplantált páciensnek. Annak a valószínűsége, hogy ez bekövetkezzék, egy a tízezerhez és öt a tízezerhez között van.
Az American Journal of Transplantation folyóiratban publikált tanulmányt ismertető Live Science-nek nyilatkozó Teperman hangsúlyozta, hogy a "szervellátás hihetetlenül biztonságos", mivel a donorok nagyon szigorú átvilágításon esnek át, beleértve a családban előforduló betegségek, köztük a rák feltérképezését. 
Az 53 éves nőt is alaposan megvizsgálták. Teperman szerint ugyanakkor még az ilyen alapos vizsgálattal is "lehetetlen mindent kiszűrni", és van egy nagyon csekély esélye annak, hogy egy donor észre nem vett betegségben szenved, amit átadhat. Ráadásul a transzplantált páciensben könnyebben fejlődhet ki a rák, ugyanis a kilökődés megakadályozására eleve olyan gyógyszereket szednek, amelyek legyengítik az immunrendszerüket, amiatt azonban az idegen rákos sejtek ellen sem tud védekezni a szervezetük.
A tanulmány szerzői megjegyezték: elképzelhető, hogy egy CT-vizsgálattal kimutathatták volna a rákot a donornál, de a gyakorlatban az a helyzet, hogy a rutin CT-k téves pozitív eredményt is kihoznak, és egészséges donorok kizárása ilyen téves diagnózis alapján tovább csökkentené az amúgy is szűkös donorszámot.
A kutatók megállapították, hogy a transzplantáltakra átvitt rákos megbetegedések száma nagyon alacsony, ami azt jelzi, hogy a jelenlegi ellenőrzés megfelelő. A szakemberek azt javasolták, hogy amennyiben a rák átterjed a donorról egy transzplantált betegre, az orvosok vegyék fontolóra a donor szerveinek eltávolítását minden transzplantáltból.
2018.09.18 10:24

Ötvenezer éves oroszlánkölyköt találtak Szibériában

Publikálás dátuma
2018.09.17 16:16

Fotó: YouTube/The Siberian Times/
Egy ötvenezer éves barlangi oroszlánkölyök tökéletesen megőrzött tetemére bukkantak a szibériai Jakutföldön - írta az MTI.
A kölyök egy hónapos lehetett, amikor elpusztult, még túl fiatal volt ahhoz, hogy kinyissa szemét - idézte Valerij Plotnyikov orosz tudóst a Siberian Times című napilap honlapja.  A kutatók a Szpartak nevet adták a barlangi oroszlánkölyöknek, amelyről feltételezik, hogy testvére lehet a tavaly megtalált hasonló leletnek, amely a Borisz nevet kapta.  
Néhány héttel korábban a jakutföldi nyári feltárások idején bukkantak Szpartak teljes tetemére. 
"A lágy szövetek, a bundája és hosszú farka teljesen érintetlen. Feltételezések szerint fiú- vagy lánytestvére lehet a nagyon közeli helyszínen tavaly talált leletnek"
- mondta Plotnyikov.
 A jakutföldi tudósok svéd, amerikai és brit kollégáikkal folytatják a tetem vizsgálatát. Mind Borisz, mind Szpartak tetemét tökéletes állapotban őrizte meg a szibériai örökfagy. A kölykök maradványai jobb állapotban vannak, mint a térségben három éve talált két másik fiatal barlangi oroszlánok tetemei. Amikor tavaly Borisz tetemére bukkantak, Albert Protopopov kutató úgy vélekedett, hogy a lelet növeli a reményét annak, hogy kihalt fajokat klónozással életre keltsenek.
2018.09.17 16:16
Frissítve: 2018.09.17 16:28