Ha a gócot kezeljük, a tünetek meggyógyulhatnak

Publikálás dátuma
2018.09.13 14:14
Illusztráció: Pexels
Fotó: Pexels/
Gyakori fejfájás, folyamatos fáradtságérzet, levertség, visszatérő hőemelkedés - láz- vagy fájdalomcsillapító, több víz vagy pihenés, de előfordulhat, hogy a panaszok nem múlnak el, állandósulnak vagy időről időre visszatérnek. Lehet, hogy góc okozza a tüneteket.
„Gócbetegség során a test távolabbi pontján fellépő fertőzés vagy gyulladás miatt egy szerv vagy szervrendszer megbetegszik. Leggyakrabban a felső légutak vagy a fogak okozzák, de bárhol előfordulhat a szervezetben”
- mondta dr. Tóth-Domán Judit.
A gócban elszaporodó baktériumok a véráramba jutva megbetegíthetik a szervezet legyengült területeit. Így előfordulhat, hogy a tartósan fennálló hőemelkedés, ízületi fájdalmak vagy foltos hajhullás hátterében egy letört fog, egy beteg garatmandula vagy a szem gyulladása áll. Tartós panaszok esetén tehát nem elegendő a tünetek kezelése, a teljes gyógyuláshoz fel kell tárni a problémát okozó gócot – hangsúlyozta a Budai Egészségközpont szakorvosa.
A góc a legtöbb esetben tünetmentes, tehát nem fájdalmas vagy érzékeny. Felderítésére éppen emiatt célzott képalkotó eljárások (röntgen, ultrahang) szükségesek, amelyeket laborvizsgálatokkal lehet kiegészíteni. Leggyakrabban a fogakban, a mandulákban, az arcüregekben, a középfülben, a petefészekben, a prosztatában fordulnak elő gócok.

A gócbetegség leggyakoribb tünetei:

  • Ízületi fájdalmak
  • Krónikus vese-, vastagbél-gyulladás
  • Foltos hajhullás
  • Ekcéma, kiütések
  • Fáradékonyság, levertség, feszültségérzet
  • Hőemelkedés
  • Vérszegénység
  • A szem különböző rétegeinek gyulladása
  • Alvászavar
A rendszeres fogászati, szemészeti, nőknél a nőgyógyászati, illetve férfiak esetén bizonyos kor felett az évenkénti urológiai szűréssel időben felfedezhető és kezelhető az alapprobléma, így megelőzhető például a hajhullás vagy szem gyulladása. 
"Ha góc gyanúja merül fel, ne halogassuk a kivizsgálást. Ha már tudjuk, hol található a kiváltó ok, célzott kezeléssel megszüntethető a gyulladás, és ezzel a tüneteink is enyhülnek, megszűnnek”
– mondta dr. Tóth-Domán Judit.
Témák
góc
2018.09.13 14:14
Frissítve: 2018.09.13 14:14

Kevesebb is elég, ha agyból eszünk

Publikálás dátuma
2018.11.19 14:54
Illusztráció
Fotó: Pexels/
Ha a külső ingerek helyett magunkra figyelve eszünk, kevesebb étel is elég. Jót tesz, ha van módunk ügyelni: miből van és mi történik vele. A mindful eating tudatosságra nevel, segíti az egészséges és élvezetes táplálkozást.
Alig ismerkedtünk meg a mindfulness fogalmával, itt egy újabb: a mindful eating, vagyis a tudatos étkezés. Persze ezek szorosan összefüggnek, hiszen az „itt és most”-beli jelenlevést lehet étkezés közben is alkalmazni. A mindful eating a külső ingerek helyetti belső figyelmet, a testhez való kapcsolódást ajánlja. Ennek az a lényege, hogy multitasking, azaz többfelé figyelés nélkül teljesen átadjuk magunkat az evésnek-ivásnak. Minden érzékszervünkkel az elfogyasztott élelmiszerekre és a testünk jelzéseire koncentrálunk – mondta Zubány Emese pszichológus a Népszavának.

Nulladik lépés: befelé figyelés - kapcsolódás

A legfontosabb, hogy kizárjunk minden külső tényezőt, azaz ne a tévé vagy a képernyő előtt együnk. Az étkezés élményét növeli, ha „megadjuk a módját”: például terített asztalnál eszünk. Nagy hatása van a társaságnak is, ezért érdemes kerülni az asztal körüli konfliktusokat, így nem a haragunkat vagy a másik emberrel szembeni ellenérzésünket nyeljük le, csupán az ételt. Már étkezés előtt célszerű kicsit megállni, és befelé figyelve kideríteni: valóban éhesek vagyunk-e, és ha igen, mire vágyunk. Sokszor ugyanis unalomból, jutalmazásból, de akár megszokásból, esetleg a társaság kedvéért eszünk. Már a megelőző érzetek is felkészítik a szervezetet az étkezésre, és ha nemcsak „belapátoljuk” az ételt, a ráhangolódás növeli az élvezeti értéket és az emésztőrendszer számára is kedvezőbb. Célszerű belegondolni a kiválasztott étel útjába is: mennyi természeti és emberi erőre volt szükség ahhoz, hogy a tányérunkra kerüljön. Ezzel arra is rájöhetünk, nem vagyunk egyedül. Meg is köszönhetjük az ételt elkészítőjének, vagy akár saját maguknak is, hogy a testünk táplálásán fáradoztak – ajánlotta a szakember.

Jobb, ha nem „terülj-terülj, asztalkám”

Hasznos, ha nem pakolunk ki mindent az asztalra, hanem a konyhában szedjük ki az ételt a tányérunkra, mert sokszor azért eszünk többet, mint kellene, mert a szemünk előtt van. Van, aki képes egy egész tepsi almás pitét megenni, mert jól néz ki, a szeme kívánja, vagy nem akarja megbántani a készítőjét. 
Ajánlott először kevés ételt szedni, akár kisebb tányért is használni, hogy ne csábítson el feleslegesen a nagyobb adag, hiszen sokakat úgy neveltek: amit kivettünk, azt nem szabad meghagyni, akkor sem, ha már nem vagyunk éhesek. De ezt a szabályt felül lehet írni, a mindful eating arra tanít, hogy tudatosan annyit együnk, amennyire szükségünk van, és az nem pazarlás, ha elcsomagoljuk vagy eltesszük későbbre az ételt – mondta Zubány Emese.
„Azt is megtanították, az étel nem játék. Dobálózni ugyan nem is kell vele, de lehet, hogy segíti a szervezetünkkel való kapcsolódást, ha kézzel érintjük vagy megillatozzuk, ismerkedünk például egy új alapanyaggal”
– biztatott a szakember.
Célszerű kis falatokban bekapni az ételt, és legalább hússzor megrágni, így kevesebb is elég lesz a jóllakottság érzésének eléréséhez. Sok ízmolekula csak folyadék hatására oldódik, ezért ha nem találkozik nyállal, nem érezzük kellően az ízét. Nem árt tudni, hogy az agynak legalább húsz percre van szüksége, hogy regisztrálja: ettünk. Étkezés közben hasznos kisebb szüneteket is tartani, egy-egy korty víz fogyasztása, vagy néhány tudatos lélegzetvétel közben kérdezzük meg magunktól, érezzük-e, hogy telítődünk, és ízlik-e, amit eszünk. Figyeljük meg a tulajdonságait: a színét, az illatát, felismerünk-e benne különböző alapanyagokat vagy fűszereket – ajánlotta Zubány Emese.
Mindez a pörgős mindennapok során nehezen tűnik megvalósíthatónak, de már az is nagyon hasznos, ha eleinte csak a nyugisabb hétvégéken próbálkozunk. A tudatosság ugyanis gyakorlással képes beépülni a szokásaink közé. A rohanós napokon megkísérelhetjük, hogy a kávét vagy almát nem a gép előtt majszoljuk el, hanem szánunk rá tíz percet és odafigyelünk – javasolta a szakértő.
2018.11.19 14:54

A mozgás is csökkentheti a koleszterinszintet

Publikálás dátuma
2018.11.17 14:14
Illusztráció
Fotó: Pixabay/
Érdemes komolyan venni és kezeltetni a magas koleszterinszintet, ez ugyanis – az elhízással karöltve - közvetve kiváltója lehet az infarktusnak, a stroke-nak és a végtagi trombózisnak.
Ha a vérzsírokat szétválasztanánk, több részt is kapnánk, amelyek közül a két legismertebb: az alacsony sűrűségű (LDL), és a magas sűrűségű (HDL). Ezek koleszterinnel képzett vegyületei keringenek a vérünkben. Ha a szintjük bármilyen ok miatt kórosan megemelkedik, jelentősen megnő a szívinfarktus, a stroke és a végtagi érszűkület kockázata. Az úgynevezett káros koleszterin (LDL) szintje és a szív-érrendszeri betegségek különösen szorosan összefüggnek egymással. Ha a vérben túl sok halmozódik fel, és a szervezet nem képes lebontani, az az artériák falában rakódik le. A tartósan magas vérzsírszint miatt az érfalakon ásványi anyagokból, zsírból álló lerakódások, úgynevezett plakkok alakulnak ki, amelyek csökkentik az erek rugalmasságát, szűkítik az átmérőt. Mindezek miatt az erek egyre kevésbé képesek a megfelelő vérmennyiséget átengedni, ami miatt a környező sejtek kevesebb oxigént kapnak, és a szervek működése alapvetően károsodhat. Végzetes esetben az ér el is záródhat, ami szövetelhaláshoz vezet – mondta Dvorák Márton, az Életmód Orvosi Központ mozgásterapeutája.
Mivel a koleszterin szintje az életmódon kívül örökletes tényezőktől is függ, érdemes már 20 éves kortól ötévente, 30 éves kortól pedig évente végeztetni teljes laborvizsgálatot és koleszterinszint mérést, még akkor is, ha az előző vizsgálat eredménye nem utalt kóros eltérésre.

A rizikófaktorok összefüggnek

Az egyik legsúlyosabb érrendszeri elváltozás érelmeszesedéssel kezdődik. Attól függően, hogy hol záródik el az ér, szívinfarktus, agyi katasztrófa (stroke), vagy a végtagi trombózis is bekövetkezhet. A kutatások szerint a három közül bármelyik előfordulása növeli a másik kettő bekövetkezésének esélyét is. Komoly rizikója van annak, hogy egy infarktuson átesett beteg néhány éven belül a stroke-ot kap, ahogyan egy szélütés után nagyobb a kockázata egy szívinfarktusnak is. A végtagi érszűkülettel küzdő páciens pedig fokozottan ki van téve a másik két trombotikus betegség veszélyének is. 

Mozgás!

Az életmód reformja és a megfelelő gyógyszerelés, és a gyakori orvosi kontroll a tartós eredményesség záloga. A vérzsírszintet csökkentő gyógyszereket évekig kell szedni, hogy a plakkok visszafejlődjenek. 
„Ugyanakkor fontos tudni, hogy az első lépés minden esetben a megfelelő életmód kialakítása, és ebben óriási a beteg felelőssége”
– hangsúlyozta Dvorák Márton, az Életmód Orvosi Központ mozgásterapeutája.
A speciálisan felépített, felügyelt mozgásprogram bizonyítottan erősíti a szívizomzatot, segíti a fogyást, javítja a hangulatot, csökkenti a vérnyomást és a koleszterinszintet. Azért is érdemes szakértő vezetésével elkezdeni a mozgást, mert például érelmeszesedés esetén fontos, hogy alacsony szintű aktivitással induljon az edzésprogram, mert kezdetben ez váltja ki a pozitív hatásokat.
A cél az optimális testsúly elérése, a túlsúly megelőzése vagy csökkentése, hiszen a koleszterinszintet a súlytöbblet is erősen meghatározza. Már három kilogramm súlycsökkenés mérhető koleszterinszint csökkenéssel jár, valamint nő az inzulinérzékenység és csökken a trigliceridszint is. Ez utóbbi akár 20-30 százaléknyi csökkenést is jelenthet a súlyvesztéssel arányosan. A European Heart Journal című szaklapban megjelent tanulmány szerint pedig a heti 1500-2200 kcal-nak megfelelő testmozgás (ami például 25-30 km tempós gyaloglást jelent, heti több részletben) 0.08-0,15 mmol/L HDL-növekedés érhető el.
„A csoportban végzett mozgás még hatékonyabbá és élvezetesebbé teheti a folyamatot, hiszen ha együtt dolgozunk egy célért, az plusz energiát ad és a szociális hálónkat is erősíti”
- tette hozzá Dvořák Márton.
2018.11.17 14:14
Frissítve: 2018.11.17 14:14