A lengyelek megvétóznák a Magyarország elleni EU-szankciókat

Lengyelország nem akar a magyar állam elleni szankciókat – erről Jacek Czaputowicz külügyminiszter beszélt vilniusi látogatása során. A lengyelek így hathatnának az Európa Tanács esetleges döntésére, és elképzelhető, hogy a litván kormány is támogatná őket.

Lengyelország vétót emel a Magyarországgal szembeni európai uniós szankciók ellen, ha az ügy a Tanács elé kerül – jelentette ki Jacek Czaputowicz lengyel külügyminiszter litván hivatali partnerével csütörtökön Vilniusban folytatott megbeszélését követően, a két politikus közös sajtóértekezletén.

Az uniós alapszerződés 7. cikkének alkalmazásával kapcsolatban Czaputowicz kijelentette: „Ha ez az ügy a Tanács elé kerül, ellene voksolunk. Megvétózzuk a döntést, ha az szankciókat vezetne be. Úgy vélem az EU igyekszik növelni a nyomást régiónk országain, de mi kötelesek vagyunk szolidaritást mutatni ezzel szemben”. Litván kollégája, Linas Linkevicius úgy vélte, hogy a Magyarországgal szembeni esetleges szankciók nem segítenek áthidalni az álláspontok közötti szakadékot. Hozzátette: „A párbeszédet támogatjuk az ultimátumokkal szemben”.

Arra a kérdésre, hogyan szavazna Litvánia ha a szankciók napirendre kerülnének a Tanácsban, a litván külügyminiszter mindössze annyit reagált: „A jövő kérdéseivel a jövőben foglalkozunk” - idézi a talányos nyilatkozatot a hirado.hu.

Czaputowicz határozott kiállását érthetővé teszi, hogy Lengyelországot a magyarhoz hasonlóan autokratikus kormány irányítja, és a lengyel állam ellen is megindult a 7-es cikkely szerinti uniós eljárás, amit esetükben az Európai Bizottság kezdeményezett.

Kétharmad után négyötöd jöhet

Mint lapunk is több cikkben beszámolt róla, az Európai Parlament (EP) több mint kétharmados szavazataránnyal megszavazta szerdán a magyar jogállamisági helyzetről szóló, Judith különjelentést.

A dokumentum értelmében Magyarországon fennáll a veszélye az uniós értékek súlyos és rendszerszintű sérülésének, ami indokolja az uniós alapszerződés hetes cikke szerinti eljárás megindítását. A voksolás nyomán az ügy az EU Tanácsa elé kerül, amely négyötödös többséggel dönt majd arról, valós-e a veszélye annak, hogy Magyarországon csorbulnak az EU alapértékei.