A lengyelek megvétóznák a Magyarország elleni EU-szankciókat

Publikálás dátuma
2018.09.13. 20:29
Jacek Czaputowicz lengyel külügyminiszter
Fotó: Fatih Aktas / AFP Anadolu Agency
Lengyelország nem akar a magyar állam elleni szankciókat – erről Jacek Czaputowicz külügyminiszter beszélt vilniusi látogatása során. A lengyelek így hathatnának az Európa Tanács esetleges döntésére, és elképzelhető, hogy a litván kormány is támogatná őket.
Lengyelország vétót emel a Magyarországgal szembeni európai uniós szankciók ellen, ha az ügy a Tanács elé kerül – jelentette ki Jacek Czaputowicz lengyel külügyminiszter litván hivatali partnerével csütörtökön Vilniusban folytatott megbeszélését követően, a két politikus közös sajtóértekezletén.
Az uniós alapszerződés 7. cikkének alkalmazásával kapcsolatban Czaputowicz kijelentette: „Ha ez az ügy a Tanács elé kerül, ellene voksolunk. Megvétózzuk a döntést, ha az szankciókat vezetne be. Úgy vélem az EU igyekszik növelni a nyomást régiónk országain, de mi kötelesek vagyunk szolidaritást mutatni ezzel szemben”. Litván kollégája, Linas Linkevicius úgy vélte, hogy a Magyarországgal szembeni esetleges szankciók nem segítenek áthidalni az álláspontok közötti szakadékot. Hozzátette: „A párbeszédet támogatjuk az ultimátumokkal szemben”.
Arra a kérdésre, hogyan szavazna Litvánia ha a szankciók napirendre kerülnének a Tanácsban, a litván külügyminiszter mindössze annyit reagált: „A jövő kérdéseivel a jövőben foglalkozunk” - idézi a talányos nyilatkozatot a hirado.hu. Czaputowicz  határozott kiállását érthetővé teszi, hogy Lengyelországot a magyarhoz hasonlóan autokratikus kormány irányítja, és a lengyel állam ellen is megindult a 7-es cikkely szerinti uniós eljárás, amit esetükben az Európai Bizottság kezdeményezett.

Kétharmad után négyötöd jöhet

Mint lapunk is több cikkben beszámolt róla, az Európai Parlament (EP) több mint kétharmados szavazataránnyal megszavazta szerdán a magyar jogállamisági helyzetről szóló, Judith különjelentést.  A dokumentum értelmében Magyarországon fennáll a veszélye az uniós értékek súlyos és rendszerszintű sérülésének, ami indokolja az uniós alapszerződés hetes cikke szerinti eljárás megindítását. A voksolás nyomán az ügy az EU Tanácsa elé kerül, amely négyötödös többséggel dönt majd arról, valós-e a veszélye annak, hogy Magyarországon csorbulnak az EU alapértékei. 
Szerző

Több együttérzést vártak a Nobel-békedíjastól

Publikálás dátuma
2018.09.13. 20:05

Fotó: ATHIT PERAWONGMETHA / AFP
Némi önkritikát gyakorolt Aun Szan Szu Kji, Mianmar de facto miniszterelnöke a muzulmán kisebbséggel, a rohingyákkal kapcsolatos bánásmód miatt. Egyúttal első ízben foglalt állást a Reuters két újságírójának hosszú börtönbüntetése ügyében.
A Nobel-békedíjas politikus hosszú hallgatás után ejtett szót a rohingya kisebbség tömeges elűzéséről. „Így utólag visszatekintve természetesen lett volna mód arra, hogy jobban kezeljük a helyzetet” – jelentette ki röviden, de annál diplomatikusabban. A két újságíróról, akik a rohingyák elűzéséről tudósítottak, és hazaárulás miatt ítélték el őket szeptember elején hét-hét évig tartó börtönbüntetésre, azt közölte: nem újságírói tevékenységük miatt ítélték el őket, hanem mert megszegték a törvényeket. Rendre ugyanez az indok hangzik el, amikor Törökországban ítélnek el egy újságírót: nem az írásaik miatt börtönözték be őket, hanem mert terrorszervezettel álltak kapcsolatban. Nemzetközileg is óriási felháborodást váltott ki a két újságíró, Wa Lone és Kyaw Soe Oo esete, több politikus és szervezet azonnali szabadon bocsátásukat követelte. Aun Szan Szu Kji szavai azonban nem arra engednek következtetni, hogy a kormányzat eleget tenne a felszólításoknak, és hajlandó lenne lépéseket tenni elengedésükért. A két újságírót amiatt ítélték el, mert államtitkokat szivárogtattak ki a rohingyák elűzése ügyében. A Nobel-békedíjas politikus azt is közölte, jogukban áll megfellebbezni a döntést. Az elmúlt évben 700 ezer rohingya menekült el Mianmarból, az egykori Burmából a szomszédos Bangladesbe a rendőri brutalitás elől. Az ENSZ követelte, a hadsereg tisztjei ellen népirtás miatt indítsanak eljárást. Aun Szan Szu Kjire nagy nyomás nehezedett, hogy szólaljon meg az újságírók ügyében, a nemzetközi közvélemény azonban aligha azt várta tőle, amit csütörtökön mondott. A héten az ENSZ Emberi Jogi Tanácsában azzal vádolták országát, hogy hajtóvadászatot indított az újságírók ellen.

Gyilkos emberkísérletekkel vádolják az oroszok Tbiliszit és Washingtont

Publikálás dátuma
2018.09.13. 18:55
illusztráció
Fotó: Shutterstock
Amerikai katonaorvosok végeztek kísérleteket egy Tbiliszi melletti központban, ahol egy nap alatt 24-en is meghaltak – állítja az orosz kormány. A grúzok cáfolják az orosz vádat.
Hivatalos magyarázatot kér Moszkva Washingtontól egy Tbiliszi közelében működő mikrobiológiai laboratórium tevékenységéről, ahol halálos kimenetelű emberkísérleteket végezhettek – mondta csütörtökön Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő.  A bejelentés előzménye előzménye – írja az MTI – , hogy Igor Giorgadze volt grúz belbiztonsági miniszter kedden sajtótájékoztatót tartott. Az egykori grúz vezető azt állította meg nem nevezett hazai barátaitól kapott "dokumentumoldalak százaira és ezreire” hivatkozva, hogy amerikai katonaorvosok, biológusok és magánvállalkozók titkos kísérleteket folytathattak a Richard Lugar (Közegészségügyi Kutatóközpont nevű laboratóriumban grúz állampolgárokon. 
Az exminiszter, szerda este szerepelt a Rosszija 1 televízió szerda esti vitaműsorában is, arra hívta fel Donald Trump amerikai elnököt, hogy indíttasson vizsgálatot a Georgiában Miheil Szaakasvili elnöksége alatt létesített laboratóriumban. Igor Giorgadze 1993 és 1995 között, Eduard Sevardnadze elnöksége alatt volt belbiztonsági tárcavezető.  Zaharova külügyi szóvivő erre reagálva mondta,, hogy az orosz külügyminisztérium magyarázatot kér az amerikai partnertárcától a Giorgadze által ismertetett új tényekre, amelyek az Egyesült Államok fegyveres erőinek a Georgia területén lévő mikrobiológiai laboratóriumába telepített kontingensének „nem ildomos” szerepéről tanúskodnak.
A dokumentumok szerint 2015 decemberében 30, a Lugar-központban kezelt ember halt meg hepatitis C májgyulladásban, közülük 24-en ugyanazon a napon. Ugyanezekre a forrásokra hivatkozva az exminiszter azt állította, hogy 2016 áprilisában 30-an, augusztusban pedig 13-an haltak meg úgy, hogy a halál okát a hivatalos iratokban ismeretlenként nevezték meg – állította Giorgadze, aki szerint a halálozások ügyében nem indult vizsgálat. Bár a volt miniszter állításait bizonyítékokkal nem erősítette meg, annyi tudható, hogy a Lugar-központ egyszerre dolgozik az amerikai Nemzeti Járványellenőrzési Központnak, és az amerikai védelmi minisztérium alá tartozó Védelmi Fenyegetéscsökkentő Ügynökségnek (DTRA), amit tömegpusztító biológiai és nukleáris fegyverkezés elleni harc jegyében hoztak létre. A bázis pedig éppen a grúz belügyminisztérium különleges szolgálatainak székháza mellett kapott helyet.
A szóvivő emlékeztetett: Oroszország többször is aggodalmának adott hangot amiatt, hogy a Pentagon orvosbiológiai laboratóriumokat telepít határainak közvetlen közelébe, kifogásolva, hogy a Tbiliszi elővárosában lévő Lugar-központban az amerikai hadsereg kutató alegysége működik. Grúzia a maga részéről alaptalannak minősítette az aggályokat, és azt közölte, hogy a laboratórium tudományos kutatómunkát végez. Oroszország a napokban másodjára fogalmaz meg különösen kemény vádakat az amerikai kormánnyal kapcsolatban: szerdán azt állították, hogy szíriai Idlíb tartományban terroristák készítenek elő kilenc megrendezett, de valódi gyermekáldozatokkal járó vegyi támadást, ami aztán beavatkozási alapot teremt Szíriában az Aszad-ellenes nyugati erők számára.
Szerző
Frissítve: 2018.09.13. 22:03