Most derült ki: orosz ügynököket tartóztattak le Hollandiában

Publikálás dátuma
2018.09.14. 09:54

Fotó: RICHARD JUILLIART / AFP
Hollandiában két orosz ügynököt vettek őrizetbe, akik egy vegyi labor után akartak kémkedni. Az eset még tavasszal történt, ám csak most hozták nyilvánosságra.
Az ügynökök egy svájci labor után mutattak leplezetlen érdeklődést. Nem tartották fogva őket a németalföldi államban, hanem visszaküldték mindkettőjüket Oroszországba. Az esetről az osztrák Tages-Anzeiger és a holland NRC Handelsblad című lap számolt be meg nem nevezett forrásokra hivatkozva. A két lap szerint a spiezi laboratóriumról kívántak információkat gyűjteni. Az esetet különösen érdekessé teszi, hogy a svájci laborban egyfelől a feltételezett szíriai gáztámadásokat, másrészt a Szergej Szkripal kettős ügynökkel szembeni idegméreg támadást vizsgálták, vagyis olyan ügyeket, amelyekben Oroszország igencsak érintett. A svájci NDB hírszerzés szintén megerősítette az őrizetbe vétel tényét. A lapok információját azzal egészítette ki, hogy a két férfire Hágában lettek figyelmesek a holland hatóságok. Az NDB kommunikációs vezetője, Isabelle Graber azt közölte, hogy a svájci hírszerzés is aktívan részt vett a műveletben, a holland és a brit kollégákkal karöltve. Ezzel „törvénytelen akciót hajtottak végre a svájci infrastruktúra ellen”. A spiezi laboratórium kommunikációs vezetője ugyanakkor nem kommentálta a közléseket. Andreas Bucher kifejtette, csak annyit erősítenek meg, hogy a vegyi labor ellen hackertámadás indult. „Erre fel is voltunk készülve, egyetlen adat sem szivárgott ki” – hangoztatta. Az NRC Handelsblad úgy tudja, a két orosz ügynök kellő felszereltséggel rendelkezett ahhoz, hogy behatoljon a laboratórium számítógépes hálózatába. Hágában található a Vegyifegyver-tilalmi szervezet (OPCW) központja, amely intenzíven foglalkozott a Salisburyben történt eseményekkel. A brit városban támadták meg idegméreggel az azóta felépült Szergej Szkripalt és lányát. Moszkva szerint hazugság, hogy orosz ügynökök álltak volna a támadás mögött. Két férfit gyanúsítanak az esettel, akikkel csütörtökön interjút közölt az orosz média. Állításuk szerint csak turisták voltak. Theresa May brit kormányfő viszont azt közölte, hazugságokat közöltek. 
Szerző
Témák
kémkedés
Frissítve: 2018.09.14. 09:56

Putyin kelet felé fordul, miközben dörögnek a fegyverek

Publikálás dátuma
2018.09.14. 09:30

Fotó: Aleksey Nikolskyi / Sputnik
Vlagyimir Putyin szorosabb gazdasági együttműködést szorgalmazott Kínával, békeszerződést ajánlott Japánnak, majd megtekintette Oroszország történetének eddigi legnagyobb hadijátékát.
E héten tartották meg – a kialakult szokásnak megfelelően most is Vlagyivosztokban - az orosz elnök kezdeményezésére 2015-ben létrehozott Keleti Gazdasági Fórum idei rendezvényét. Ez a találkozó- és pódiumvita-sorozat a kelet-ázsiai és csendes-óceáni térség északi felében lévő országok kapcsolatainak fejlesztését tűzi ki célul - időnként csúcsvezetők részvételével. Így alkalmat kínál magas szintű államközi megbeszélésekre is. Putyin Vlagyivosztokban mindenekelőtt a kínai elnökkel tanácskozott. Hszi Csin-ping ebbéli minőségében immár hetedik alkalommal látogatott Oroszországba, és az elmúlt négy hónap alatt harmadszor találkozott az orosz államfővel. A Keleti Gazdasági Fórumon még nem járt, ezt a hiány most pótolta. Putyin azzal az ötlettel állt neki elő, hogy a két ország közötti kereskedelmi forgalomban térjenek át a rubelben és jüanban történő elszámolásra, ne amerikai dollárban készüljön a mérleg. A kétoldalú forgalom az idén mintegy 100 milliárd dollár értékű lehet, ami meglehetősen szerény volumen, hiszen Kínának az Egyesült Államokkal szemben csak az aktívuma meghaladja a 350 milliárdot. Putyinnak a dollár ellen irányuló felvetésére rímelt Hszi javaslata, miszerint Pekingnek és Moszkvának közös álláspontra kellene jutnia a protekcionizmus elutasításában, amivel egyértelműen Donald Trump amerikai elnök politikájával mennének szembe. Az orosz-kínai kapcsolatoknak azonban ma már nem csupán gazdasági és politikai, hanem valamelyes katonai vetülete is van. Oroszország a Keleti Gazdasági Fórummal egy időben, annak közvetlen földrajzi közelében, az orosz Távol-Kelet csendes-óceáni partvidékén – ahol az amuri partizánok szerint egyébként véget érnek a csaták – rendezte meg a posztszovjet korszak leghatalmasabb hadgyakorlatát. A Vosztok-2018-on 300 ezer katonát, ezer repülőgépet, helikoptereket és drónokat, 36 ezer páncélost és 80 hadihajót mozgattak meg. A manőverekben 3200 kínai, valamint nem ismert létszámú mongol katona is részt vett. Putyin a Cugol gyakorlótér harcálláspontjáról többek közt Vej Feng-ho kínai nemzetvédelmi miniszter, Sao Jüan-ming, a kínai vezérkari főnök helyettese és Ganszelem Lhagvaszuren mongol dandárparancsnok társaságában szemlélte meg a Vosztok-2018 „legaktívabb” szakaszát, majd orosz, kínai és mongol katonatiszteket tüntetett ki.
Az ma még elképzelhetetlen, hogy Japánt is meghívják egy ilyen közös katonai gyakorlatozásra, de ez nem jelenti azt, hogy Abe Sindzo japán miniszterelnöknek üres kézzel kellett volna távoznia Vlagyivosztokból. Putyin azt javasolta neki, hogy még az idén kössenek békeszerződést, „előfeltételek nélkül”. A Szovjetunió és Japán között ugyanis csupán fegyverszünettel zárta le a második világháborút: békét nem tudtak kötni, mert a Kuril-szigetek hovatartozása ügyében területi vitájuk van egymással. A négy szóban forgó szigetet a szovjetek megszállták, Japán azonban visszaköveteli. Most már csak az a kérdés, hogyan kell értelmezni a távol-keleti küzdősportok szellemében az „előfeltételek” Putyin által indítványozott mellőzését.
Frissítve: 2018.09.14. 09:40

A német titkosszolgálat főnökének fejét követelik Chemnitz után

Publikálás dátuma
2018.09.14. 08:30
Hans-Georg Maassen
Fotó: BERND VON JUTRCZENKA / DPA
A német kormánypártot is megosztja Hans-Georg Maassen, a német alkotmányvédelmi hivatal (BfV) elnöke, aki szerint a szélsőjobboldaliak nem indítottak hajtóvadászatot Chemnitzben.
A német nagykoalíció eddig nem működik igazán gördülékenyen. Júniusban a menekültkérdés kezelése miatti konfliktus nyomán kis híján szakítottak az uniópártok, augusztusban a nyugdíjreform keltett feszültséget, most pedig Maassen kijelentését értékeli másként a CDU/CSU és az SPD. Az alkotmányvédelmi hivatal elnöke az internetre felkerült felvétel alapján nem találta bizonyítottnak, hogy Chemnitzben hajtóvadászat folyt volna. A Bild című lapnak adott interjújában úgy vélte, azt sem lehet hitelt érdemlően alátámasztani, hogy az interneten keringő felvételek hitelesek lennének. Steffen Seibert kormányszóvivő hétfőn nem kívánt részletekbe bocsátkozni. Mint mondta, később döntenek arról, miként kezeljék a jelentést. Maassen és Angela Merkel viszont az elmúlt napokban nem találkozott. Az alkotmányvédelmi hatóság elnökét szerdán két órán keresztül faggatták a Bundestag titkosszolgálatokat felügyelő bizottságában. A CDU/CSU és a szabaddemokrata FDP kiállt mellette, csakúgy, mint Horst Seehofer belügyminiszter. A szociáldemokraták, valamint a Zöldek és a Balpárt ugyanakkor úgy véli, további vizsgálódásra van szükség az ügyben. A parlamenti ellenőrző bizottság elnöke, Armin Schuster úgy vélte, a meghallgatáson egyértelművé vált, Maassen azért beszélt erről a Bild napilapnak, hogy hozzájáruljon a kedélyek lehiggasztásához. Ezért meglátása szerint értelmetlen a lemondását követelni már csak azért is, mert szerinte az elmúlt években kiváló munkát végzett. Andrea Lindholz, a belpolitikai parlamenti bizottság elnöke (CSU) is azt közölte, Maassen élvezi  teljes bizalmát. A baloldali pártok ezt teljesen másként látják. Szerintük igencsak megrendült a bizalom az alkotmányvédelmi hatóság elnökében. „Nem győz meg bennünket mindaz, amit eddig hallottunk” – fejtette ki a szociáldemokrata Uli Grötsch. Andre Hahn a Balpárt részéről pedig úgy látja, Maassen mintha csökkenteni akarná a chemnitzi események jelentőségét. A szászországi város másfél hete szélsőjobboldali csoportok felvonulási terepévé vált. A kérdés most az, hogy az ügy mennyire válhat a nagykoalíció szakítópróbájává. Kevin Kühnert, az ifjú szociáldemokraták vezetője a Spiegelnek azt mondta: olyan ponthoz érkeztek, amikor meg kellene húzni egy határvonalat. Szerinte Angela Merkel kancellárnak menesztenie kellene az alkotmányvédelmi hatóság vezetőjét. Kühnert ezért felszólította Andrea Nahlest, a szociáldemokraták elnökét, mondja fel a nagykoalíciót. „Amennyiben az alkotmányvédelmi hatóság vezetője hivatalában marad, az SPD nem maradhat a nagykoalícióban” – fejtette ki. Önmagában persze még nem jelent semmit, mit mond Kevin Kühnert, aki eleve az SPD fenegyerekének számít, s mindig a nagykoalíciós együttműködés ellen hangolta a szociáldemokrata tagságot. Ugyanakkor lehet akkora befolyása a párton belül, hogy mind több SPD-s tegye fel a kérdést: van-e így értelme a nagykoalícióban maradni? Mindenesetre az ő bírálatánál többet nyom a latban, hogy Maassen távozását követelte Lars Klingbeil, az SPD főtitkára is. A szociáldemokraták belpolitikai kérdésekben illetékes szakértője, Eva Högl viszont nem lát okot a nagykoalíciós együttműködés felmondására. A Deutschlandfunknak elmondta, bár Maassen nem adott megnyugtató válaszokat a parlament titkosszolgálatokat felügyelő bizottsága előtt, s az SPD kritikusan szemléli a tevékenységét, illetve azt, hogy csorbult a hatóság tekintélye, ez még nem ok a nagykoalícióból való kilépésre. Alsó-Szászország tartományi miniszterelnöke, Stephan Weil ugyan nem hozta szóba a nagykoalíció elhagyásának kérdését, de azt közölte, a hivatal vezetője nem maradhat a helyén.