Putyin kelet felé fordul, miközben dörögnek a fegyverek

Vlagyimir Putyin szorosabb gazdasági együttműködést szorgalmazott Kínával, békeszerződést ajánlott Japánnak, majd megtekintette Oroszország történetének eddigi legnagyobb hadijátékát.

E héten tartották meg – a kialakult szokásnak megfelelően most is Vlagyivosztokban - az orosz elnök kezdeményezésére 2015-ben létrehozott Keleti Gazdasági Fórum idei rendezvényét. Ez a találkozó- és pódiumvita-sorozat a kelet-ázsiai és csendes-óceáni térség északi felében lévő országok kapcsolatainak fejlesztését tűzi ki célul - időnként csúcsvezetők részvételével. Így alkalmat kínál magas szintű államközi megbeszélésekre is.

Putyin Vlagyivosztokban mindenekelőtt a kínai elnökkel tanácskozott. Hszi Csin-ping ebbéli minőségében immár hetedik alkalommal látogatott Oroszországba, és az elmúlt négy hónap alatt harmadszor találkozott az orosz államfővel. A Keleti Gazdasági Fórumon még nem járt, ezt a hiány most pótolta. Putyin azzal az ötlettel állt neki elő, hogy a két ország közötti kereskedelmi forgalomban térjenek át a rubelben és jüanban történő elszámolásra, ne amerikai dollárban készüljön a mérleg. A kétoldalú forgalom az idén mintegy 100 milliárd dollár értékű lehet, ami meglehetősen szerény volumen, hiszen Kínának az Egyesült Államokkal szemben csak az aktívuma meghaladja a 350 milliárdot. Putyinnak a dollár ellen irányuló felvetésére rímelt Hszi javaslata, miszerint Pekingnek és Moszkvának közös álláspontra kellene jutnia a protekcionizmus elutasításában, amivel egyértelműen Donald Trump amerikai elnök politikájával mennének szembe.

Az orosz-kínai kapcsolatoknak azonban ma már nem csupán gazdasági és politikai, hanem valamelyes katonai vetülete is van. Oroszország a Keleti Gazdasági Fórummal egy időben, annak közvetlen földrajzi közelében, az orosz Távol-Kelet csendes-óceáni partvidékén – ahol az amuri partizánok szerint egyébként véget érnek a csaták – rendezte meg a posztszovjet korszak leghatalmasabb hadgyakorlatát. A Vosztok-2018-on 300 ezer katonát, ezer repülőgépet, helikoptereket és drónokat, 36 ezer páncélost és 80 hadihajót mozgattak meg. A manőverekben 3200 kínai, valamint nem ismert létszámú mongol katona is részt vett. Putyin a Cugol gyakorlótér harcálláspontjáról többek közt Vej Feng-ho kínai nemzetvédelmi miniszter, Sao Jüan-ming, a kínai vezérkari főnök helyettese és Ganszelem Lhagvaszuren mongol dandárparancsnok társaságában szemlélte meg a Vosztok-2018 „legaktívabb” szakaszát, majd orosz, kínai és mongol katonatiszteket tüntetett ki.

Az ma még elképzelhetetlen, hogy Japánt is meghívják egy ilyen közös katonai gyakorlatozásra, de ez nem jelenti azt, hogy Abe Sindzo japán miniszterelnöknek üres kézzel kellett volna távoznia Vlagyivosztokból. Putyin azt javasolta neki, hogy még az idén kössenek békeszerződést, „előfeltételek nélkül”. A Szovjetunió és Japán között ugyanis csupán fegyverszünettel zárta le a második világháborút: békét nem tudtak kötni, mert a Kuril-szigetek hovatartozása ügyében területi vitájuk van egymással. A négy szóban forgó szigetet a szovjetek megszállták, Japán azonban visszaköveteli. Most már csak az a kérdés, hogyan kell értelmezni a távol-keleti küzdősportok szellemében az „előfeltételek” Putyin által indítványozott mellőzését.