Ferge Zsuzsa: még a hatalmon lévők is szoronganak

Publikálás dátuma
2018.09.17 09:00

Fotó: Népszava/ Tóth Gergő
Tudják, hogy elég egyetlen rossz szó, és körön kívül találják magukat. Kegyvesztések sorának vagyunk tanúi – mondja a szociológus.
Hogyan jellemezné a Fidesz-kormány szociálpolitikáját? Orbán Viktor közölte, hogy nem jóléti államot, hanem munka alapú társadalmat akar. Ennek lenyomata az adópolitika. Más országokban a központi forrásokból az egyenlőtlenségeket szeretnék csökkenteni, nálunk pont ellenkezőleg: a nem kimondott, de valóságos cél az egyenlőtlenségek növelése. Milyen más magyarázat lenne rá, hogy Magyarországon gazdag és szegény ugyanakkora adókulccsal adózik? A progresszív adózást, amely legalább nagy vonalakban a jövedelemhez igazította a befizetendő adó mértékét, a Fidesz szüntette meg. Idáig a Bokros-csomag megszorításai se mentek el a kilencvenes évek közepén. Jellemző az is, hogy a családi pótlék összege tíz éve változatlan, a családi adókedvezményeket viszont, amelyek nőnek, csak a magas jövedelemmel rendelkezők tudják igénybe venni. Perverz újraelosztás? Így neveztem el, igen. A piac egyedül is képes növelni az egyenlőtlenségeket, ehhez igazán nincs szükség állami segítségre. Nem lehet, hogy a szegényebbeket is magával húzza az erősödő középosztály? Ebben nincs ráció? Elvileg lenne létjogosultsága a középosztály megerősítésének. Csakhogy ilyen módszerekkel mameluk (szolgai) réteget hoznak létre, és nem független, saját lábon álló középosztályt, amely minden társadalomnak fontos tartóeleme. Ladányi János szociológus korábbi megállapítása szerint nincs még egy ország, ahol ennyire magasak a jóléti kiadások, mégis ilyen sok tartósan szegény, kirekesztett ember él. Egyetért? A második fele igaz, az első mára érvényét vesztette. A költségvetés egészéhez képest régebben valóban magasak voltak a jóléti kiadások, de ma már az Európai Unió átlaga alatt vagyunk. Megengedi, hogy vizsgáztassam a professzort? Tessék csak, legfeljebb megbukom. Az sem zárható ki, hogy „a szociális feszültségek a robbanásig fokozódnak, a nyomorban élők és a lecsúszó középosztály tömegei radikális megoldások híveivé szegődnek”. Honnan idéztem? Nem hiszem, hogy tőlem, inkább TGM (Tamás Gáspár Miklós filozófus) jut eszembe. A mondat a Demokratikus Kerekasztal (DEKA) felhívásában szerepel, amelynek ön egyik aláírója volt. Tényleg! Talán még én is fogalmaztam... A felhívás 2015 januárjában, több mint három és fél évvel ezelőtt jelent meg. A társadalmi robbanás azonban szemmel láthatóan elmaradt. Miért? A rendkívül jó manipuláció miatt. Napjainkban nem a vallás révén, hanem más eszközökkel, propagandával igyekeznek elhitetni az emberekkel, hogy „ez minden világok legjobbika”. A manipuláció mindenütt, nyugati országokban is jelen van, de nálunk tökélyre fejlesztették. Közben az itthoni iskolarendszer minél ostobább, kérdéseket sem feltevő generációk kinevelésére törekszik. Azt szokták mondani, hogy a tudás hatalom. Én teszem hozzá: a nem tudás viszont kiszolgáltatottság. Ezért van napirenden a Magyar Tudomány Akadémia szétverése is. Akadémikusként mire tippel: sikerülni fog? Szeretném, ha legalább most az egyszer nem bizonyulnék rossz jósnak: a Sargentini-jelentés elfogadása után az intő jelek ellenére is arra számítok, hogy remélhetőleg nem fog sikerülni. Az Európai Parlament kétharmados többséggel fogadta el a Sargentini-jelentést, amely a sorozatos antidemokratikus intézkedései miatt súlyosan elmarasztalta a fideszes kormányt. Igen, ezt az összes lehetséges fórumon hangsúlyozni kell: a jelentés egyetlen szóval sem Magyarországot vagy a magyar embereket bírálta, hanem az Orbán-kormányt, amiért lebontotta a jogállamot. A szociális jogok érvényesülése mennyiben szerves része a jogállamnak? A klasszikus értelemben vett, tisztességes jóléti államban a szociális jogoknak rendkívül erősnek, kikövetelhetőnek kell lenniük. Nemrég megvizsgáltam a magyarországi jogalkotás történetét. Maradjunk most a 2010 utáni időszaknál: azóta, hogy a Fidesz kétharmadot szerzett a parlamentben, az elfogadott törvények több mint fele tartalmaz valamilyen joggyengítést. Ehhez jön, hogy folyamatosan erősödik az állam büntető jellege. Kis súlyú cselekmények után is komoly retorziók következhetnek. Sehol másutt nincs olyan, hogy valakit csak azért elzárással büntethessenek, mert az utcán töltötte az éjszakát. A „büntető állam” közismert kifejezés, de ennél többről van szó. Teljesen unikális módon létrejött a szegénységen bosszút álló állam. Amikor a Fidesz bevezette a közmunkarendszert sokan és hangosan kongatták a vészharangot. Utólag sem gondolja, hogy pozitív oldala is volt az intézkedésnek? Nem igazán volt. A segélyhez képest némi jövedelemnövekedést eredményezett ugyan, amit nem szabad lebecsülni, de a rengeteg pénzből fenntartott rendszerből csak a közmunkások 10 százaléka tudott átmenni a nyílt munkaerőpiacra. Elsősorban mentális szempontokra utaltam. A közmunka ebben a formájában kiszolgáltatottságot, feudális függést teremtett, kéregetőket hozott létre szabad munkavállalók helyett. „Nekem legyen, a másiknak ne!” – ezen az elven alapult. Nem ösztönzött összefogásra. Mostanában mindenfelől azt hallani, hogy még közmunkásból sincs elég, akkora a munkaerőhiány. Egy észak-magyarországi faluban láttam, hogy a villanyoszlopra és buszmegállóba kitett hirdetményeken nyugat-dunántúli városokba toboroznak munkásokat. Kétségkívül új helyzet van. Mintegy félmillió ember elhagyta az országot, túlnyomórészt jól képzett fiatalok és szakemberek mentek el. Valahogyan pótolni kell őket, ezért a kivándorlás után elindult az országon belüli vándorlás. Bizonyos értelemben javulásról lehet beszélni, ám ez véletlenül sem a kormány szociálpolitikájának dicsérete. Ahogyan az sem, hogy visszafogják a közmunkát, miközben a segélyezés – talán az ápolási támogatás kivételével – megszűnt, csökkent vagy bizonytalanná vált. Éppen a Népszava írta meg, hogy a kormány tovább akarja szigorítani a segélyhez jutás feltételeit. Amikor Orbán Viktor kijelentette, hogy Magyarország nem lesz a segélyek országa, még nem tudtuk pontosan, mire gondol. Kiderült: ezt nem úgy kell érteni, hogy senki sem szorul majd segélyre, hanem úgy, hogy nem lesz segély. Vannak-e megbízható adatok, amelyek alapján követni lehet, hogyan alakul a szegénység mértéke Magyarországon? Annak idején a Központi Statisztikai Hivatalban dolgoztam, megszállottja vagyok az adatoknak. Szomorúan mondom, hogy a magyar statisztika olyan leszálló ágban van, amire a története során még nem volt példa. A kormányzati kutatóintézetek kapnak pénzt, a nem kormányzatiak a fennmaradásukért küzdenek. Alig találok fontos, releváns adatokat, amelyek a szegénységre vonatkoznának. És ez nem kizárólag a KSH-ra, hanem minden adatközlőre igaz. Az adóhatóság évkönyvében részletes kimutatás található a hivatal munkájáról – a jövedelmek és adók eloszlásáról szinte semmi. Noha hiányosak és pontatlanok az adatok, az a kép kirajzolódik, hogy Magyarországon közel 4 millió ember él szegénységben, ezen belül 1,3 millió mélyszegénységben.

David B. Cornstein, az Egyesült Államok budapesti nagykövete a Szombat folyóiratnak arról beszélt, hogy naponta tíz programon vesz részt, de még nem találkozott elégedetlen emberrel. Fordítsuk meg: ön milyen gyakran találkozik elégedett emberrel? Általában olyan társaságokba járok, ahol hozzám hasonlóan gondolkodnak. Nem is azt mondanám, hogy elégedetlenek, hanem azt, hogy szoronganak. A kettő nem ugyanaz. Egyébként pedig, amennyire meg tudom ítélni, az országban mindenki szorong. Még a hatalmon lévők is. Félnek nyilatkozni, mert tudják, hogy elég egyetlen rossz szó, és elvesztik az állásukat, körön kívül találják magukat. A félelmük egyáltalán nem megalapozatlan. Kegyvesztések sorának vagyunk tanúi.

Névjegy

1931-ben született Budapesten. 1953-ban közgazdász diplomát szerzett. 1969-ben távoznia kellett a KSH-ból, ezt követően került az MTA Szociológiai Kutatóintézetébe. Ebben az évben védte meg a filozófiai tudományok kandidátusi, majd 1982-ben a szociológiai tudományok akadémiai doktori értekezését. 1988-ban egyetemi tanári kinevezést kapott az ELTE-n. Sok egyéb tisztsége mellett 1995 és 2001 között a Soros Alapítvány szociális kérdésekkel foglalkozó kuratóriumi tagja volt. 1995-ben a Szociális Szakmai Szövetség elnökévé, 2004-ben az MTA rendes tagjává választották. 2006-tól az MTA Gyermekszegénység Elleni Programirodát vezette. Budapest díszpolgára, Széchenyi-díjas. Számtalan könyv, publicisztika és tudományos munka szerzője.

2018.09.17 09:00
Frissítve: 2018.09.17 09:00

VIP-eljárást kap Gruevszki a kormánytól

Publikálás dátuma
2018.11.14 20:19

Fotó: AFP/ Robert ATANASOVSKI
Kivételes ügymenetet biztosít a kabinet a volt macedón kormányfőnek, pedig illegális menekültként érkezett. Forrásunk szerint a külügyben általános meggyőződés: a magyar kormányköröknek komoly szerepe lehetett Gruevszki szökésének megszervezésében.
Többszörösen kínos helyzetbe hozta Orbán Viktort közeli elvbarátja, a hazájában korrupcióért elítélt, majd a börtön elől a napokban Magyarországra menekült és politikai menedékjogot kérő macedón ex-miniszterelnök, Nikola Gruevszki. A macedón belügy közléseiből kiderült ugyanis, hogy Gruevszkinek nem voltak érvényes úti okmányai, így illegálisan léphette át a magyar határt. A macedón belügy lapunkhoz eljuttatott levelében ráadásul közölte: a magyar Igazságügyi Minisztériumtól kérik Nikola Gruevszki kiadatását. „Nincs törvényes ok rá, hogy a volt macedón miniszterelnök magyar menedékjogot kapjon” – szögezte le lapunknak Toni Angelovski, a macedón belügy szóvivője. A magyar igazságügyi miniszter dönt majd, hogy kiadják-e a „Stop Soros” kampány ötletgazdájának számító Gruevszkit vagy menedékjogot adnak a korrupciós ügyben elítélt és tovább négy más ügyben eljárás alatt lévő politikusnak. Tetézi a magyar kormány gondjait, hogy egyre több jel utal arra: saját, menekültügyi törvényeiket is megszegték. A vélhetően illegális határátlépőként érkezett Gruevszkit ugyanis Orbánék migránsellenes jogszabályai alapján azonnal őrizetbe kellett volna venni. Ezután át kellett volna kísérni a zöldhatáron Szerbiába, a politikus eztán legfeljebb a tranzitzónából folyamodhatott volna menedékjogért. Ehhez képest szerda délelőtt a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal (BÁH) fővárosi, budafoki úti irodájába adhatta le a kérelmét, majd az épületből egyedül, szabadon távozott és – a Népszava egyik olvasójának elmondása szerint – bevásárolt egy élelmiszerboltban. A kormány ráadásul el is ismerte: kivételes bánásmódot biztosított Gruevszkinak. Mint közölték, a magyar hatóságok biztonsági okokból tették lehetővé, hogy Gruevszki – mivel 10 évig miniszterelnök volt – menekültügyi kérelmének benyújtását és meghallgatását a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal (BÁH) budapesti központjában tartsák.    Egy kormányzati forrásunk feltételezése szerint Gruevszki a déli határzáron át jöhetett be az országba – gyakorlatilag illegálisan, hiszen nem volt útlevele. Ez azonban forrásunk szerint csak a magyar hatóságok közreműködésével történhetett, amit alátámasztani látszik a Miniszterelnökség közlése, hogy a volt kormányfőnek különleges eljárást biztosítottak. Informátorunk szerint a külügyminisztériumban általános meggyőződés az: a magyar kormányköröknek komoly szerepe lehetett Gruevszki szökésének megszervezésében. Egy másik forrásunk szerint elképzelhető, hogy a volt macedón kormányfő bolgár útlevéllel is rendelkezett – mint fogalmazott, „a fél macedón elitnek van bolgár útlevele, pártfüggetlenül” – ezzel pedig könnyen beutazhatott Magyarországra. Érdekes egyébként, hogy egy az ügyben illetékességgel bíró kormánytag Gruevszki útlevelét firtató kérdésünkre csak annyit mondott: érdeklődjünk a bolgár hatóságoknál. A kormányzat kényelmetlen helyzetét jelzi, a kabinet és a Fidesze zavaros kommunikációja. A külügyminisztérium nyilatkozatstopot rendelt el, a Miniszterelnökség azt jelezte, az ügyet „jogi kérdésnek” tartják, a Fidesz kommunikációs igazgatója viszont azt mondta: „Magyarország mindenkinek megadja a védelmet, ha üldözik, márpedig Nikola Gruevszkit üldözi és fenyegeti a Soros György befolyása alatt leledző macedón kormány.”
2018.11.14 20:19
Frissítve: 2018.11.14 20:55

Veszedelmes balkáni viszonyok: Orbán már korábban is mindent bevetett barátjáért

Publikálás dátuma
2018.11.14 20:04
Gruevski érkezik a bíróságra
Fotó: AFP/ Robert ATANASOVSKI
Orbán Viktor és Nikola Gruevszki barátsága több okra vezethető vissza. Az azonban aligha véletlen, hogy politikájuk kísértetiesen hasonlít egymásra.
Amikor Nikola Gruevszki macedón miniszterelnökként szolgált (2006-2016), korlátozta a sajtó szabadságát, a közbeszerzéseket a hozzá közel állóknak játszotta át, s amikor már egyre inkább szorult körülötte a hurok, minden rossz okozójának Soros Györgyöt nevezte meg. Az itthon jól ismert szólamokat hangoztatta, miszerint a magyar származású milliárdos beengedné az országba menekülteket, illetve az ő utasítására bontaná le a baloldal a kerítést a macedón-bolgár határon. Gruevszki azonban ennél messzebbre is ment, kiderült, hogy több tízezer embert – politikusokat, újságírókat, egyházi személyiségeket - hallgattatott le. Tavaly nyáron ezért is vonták be az ő és más volt kormányzati illetékesek útlevelét. A vád egyebek mellett hatalommal való visszaélés volt. Miután az előző rezsim egy sor illetékese ellen eljárás indult, Orbán Viktor már akkor mentőövet akart dobni macedón bajtársainak. Jellemző, hogy 2017 őszén a helyi titkosszolgálat két volt tagja, akit Görögországban, hamis bolgár útlevéllel fogtak el, épp Budapestre akart szökni. S az is sokatmondó, hogy Gruevszki akkoriban Orbán meghívását lobogtatva követelte bevont útlevelének visszaszolgáltatását. A Seeobserver azóta megszűnt portálján már tavaly ősszel megjelent a hír, mely szerint a bukott macedón politikai elit egykori vezetői Magyarországra menekülnének. Orbán Viktor valóban minden tőle telhetőt be is vetett barátjáért, még akkor is, amikor Gruevszkit már vád alá helyezték. A tavaly októberi macedón önkormányzati választáson személyesen is kampányolt Gruevszkiék mellett, azt állítván, az ő pártja tudja útját állni a menekülteknek. Néhány nappal korábban két fideszes politikus, Németh Zsolt és Gulyás Gergely is felszólalt a jobboldal egyik kampányrendezvényén, s a „Soros-tervet” ostorozták. A magyar kormányfő, akit a volt macedón miniszterelnök Európa védelmezőjének nevezett, és csapata azonban nem járt sikerrel, a voksolás a jobboldal megsemmisülését eredményezte, s még jobban megerősödött a szociáldemokraták és két albán párt alkotta kabinet. Kétségtelen, hogy Orbán önkényes vezetési stílusa egyfajta modellé vált némely balkáni országokban. Gruevszkin kívül Aleksandar Vucic szerb államfő is követendőnek tartja a magyar mintát, a szerb sajtóban is egyre kevesebb az ellenzéki hang. Belgrád látszólag ugyan próbál lavírozni Oroszország és Brüsszel között, de Moszkva befolyása itt is egyértelmű.
A politikai önkény mellett azonban a másik fontos kapocs Orbán és Gruevszki között Oroszország. A Fideszhez hasonlóan a volt kormánypárt, a Belső Macedón Forradalmi Szervezet - Macedón Nemzeti Egység Demokratikus Pártjának (VMRO-DPMNE) igen erős orosz kapcsolatokkal rendelkezett. Azt persze nem állítanánk, hogy orosz közvetítésre kerültek ennyire jó viszonyba egymással, az azonban tény, hogy miután 2017 májusában Zoran Zaev szociáldemokrata miniszterelnök kormánya vette át a balkáni ország irányítását, az orosz kapcsolat fokozatosan háttérbe szorult. Igaz, a Kreml befolyása mindmáig érzékelhető, amint azt az ország nevéről szóló, érvénytelen referendum is megmutatta. (Ha elfogadták volna az ország új nevét, Macedónia előtt megnyílt volna az Európai Unió és a NATO kapuja, mivel Görögország nem fenyegetett volna tovább vétóval. A népszavazás eredménytelen volt, később azonban a parlament kétharmados szavazáson felülbírálta a döntést és jóváhagyta az új névhez szükséges alkotmánymódosítást.) Miért annyira fontos Macedónia Oroszország számára? A Kreml prioritásai közé tartozik az orosz hegemónia visszaállítása a Balkánon. Ez a törekvés azonban némiképp megbicsaklott 2017-ben, amikor Montenegró az észak-atlanti szövetség tagja lett. Ez azonban még jobban felértékelte Szkopje szerepét. Gruevszki idején orosz kémek és diplomaták aktív tevékenységet fejtettek ki azért, hogy az ország ne csatlakozzék a NATO-hoz. Az OCCRP nevű szervezett bűnözéssel foglalkozó szervezet meg is szerzett olyan dokumentumokat, amelyek egyértelműsítik nemcsak az orosz befolyásolási kísérleteket, hanem azt is, hogy a szerb hírszerzés is támogatta a Gruevszkihez közel álló oroszbarát macedón nacionalistákat. A dokumentumokból kiderül, hogy ezen erőfeszítések eredménye az ország mély megosztottsága lett, illetve az, hogy Macedónia elszigetelődött a Nyugattól. Moszkva nem is tagadja, nagyon ellenzi, hogy Szkopje az észak-atlanti szövetség tagja legyen. „Nem dobnánk le emiatt atombombát, de léteznek olyan hibák, amelyeknek vannak következményei” – fenyegetőzött egy ízben Vlagyimir A. Csizov, Oroszország uniós nagykövete. Macedónia azért is fontos terep az oroszok számára, mert az államon menne keresztül az Ukrajnát elkerülő gázvezeték. Az orosz Sztrojtranszgaz nevű cég 2015-ben kezdte építeni a gázvezetéket. Kulturális szempontból is érzékelhető volt az orosz befolyás, a „pánszláv identitást” hirdették, s országszerte 30 macedón-orosz „baráti szervezetet” alapítottak, illetve Moszkva egy sor ortodox kereszt elkészítését finanszírozta. Macedónia cserében nem csatlakozott a 2014-ben Moszkva ellen a Krím félsziget megszállása elrendelt szankciókhoz. Oroszország számára ezért komoly vereséggel ért fel, hogy 2016 decemberében Gruevszkiék nem szereztek többséget a parlamentben. Ezután vészterhes időszak következett az ország történetében, 2017. április 27-én nacionalista tüntetők betörtek a szkopjei parlamentbe, több képviselőt megvertek, megsérült Zoran Zaev is. Ebből is látszik, hogy a jobboldal nem válogatott az eszközökben. Az orosz támogatás mellett azonban Gruevszki karja alá nyúltak a jobboldali radikális amerikai politikai élet szereplői. Egyes republikánus képviselők azt állították, Soros György segíti az ellenzéket. Ettől függetlenül a mai amerikai adminisztráció nem Gruevszkit támogatja. James Mattis amerikai védelmi miniszter még a referendumot megelőzően azzal vádolta Moszkvát, hogy beavatkozik a macedón népszavazásba. Nyilván Washingtonnak érdekében is állna, hogy Szkopje a NATO tagja legyen. Nyilvánvaló, hogy az ország euroatlanti integrációjának elhúzódása orosz érdekeket szolgál, s nem véletlen, hogy a névváltoztatásról szóló referendumon Gruevszkiék hevesen kampányoltak a távolmaradás mellett. Ha Görögország áldását adja is Macedónia új nevére, az geopolitikai szempontból komoly vereség lenne Oroszország számára. A jelek szerint azonban Budapest a Kreml megbízható bástyája marad.

A Gruevszki elleni vádpontok

Gruevszki ellen az ügyészség öt pontban emelt vádat, a hivatali visszaélés mellett azzal vádolják, hogy elcsalta a 2013-as parlamenti választást, törvénytelenül szerzett be luxuslimuzinokat, s támadást szervezett meg egy ellenzéki polgármester ellen. Ha mindezekben a vádpontokban bűnösnek találnák, akár 27 éves börtönnel sújthatnák. Emellett illegális pártfinanszírozás miatt is perbe foghatják.

Őrizetbe vettek két macedón politikust

A macedón hatóságok szerdán őrizetbe vették Mile Janakieszki volt közlekedési minisztert és Kiril Bozsinovszkit, a kormány egykori főtitkárát, mert úgy ítélték meg, fennáll a veszélye annak, hogy Nikola Gruevszki volt miniszterelnökhöz hasonlóan ők is megszökhetnek az országból – közölte értesülését a Vesti.mk szkopjei hírportál. Mindkét politikus Nikola Gruevszki kormányának a tagja volt korábban, és hivatali visszaélés miatt eljárás folyik ellenük azokban az ügyekben, amelyeknek az első számú vádlottja Gruevszki. Lile Sztefanova, a macedón különleges ügyészség ügyésze szerdán újságírókkal közölte: Mile Janakieszkit és Kiril Bozsinovszkit kedd este fogták el, mert minden jel arra utalt, hogy Gruevszkihez hasonlóan meg akartak szökni Macedóniából.  Nikola Gruevszki kormányának korábbi tagjai ellen hivatali visszaélés miatt folyik eljárás. Oliver Szpaszovszki belügyminiszter – miután megerősítést kapott a magyar belügyi szervektől arról, hogy a volt miniszterelnök valóban Magyarországon tartózkodik – bejelentette: Szkopje Nikola Gruevszki kiadatását fogja kérni Budapesttől. Azt is elmondta, hogy Gruevszkinek nincs útlevele, ezért biztos, hogy illegálisan távozott Macedóniából.

2018.11.14 20:04
Frissítve: 2018.11.14 21:43