Százezres jutalmakkal csábítják az óvónőket

Publikálás dátuma
2018.09.14 15:15
Illusztráció
Fotó: Shutterstock/
A pálya nem vonzó a fiatalok körében: sokan egyből külföldre indulnának diplomájukkal, ahol még bébiszitterként is az itteni fizetésük háromszorosát kereshetik meg.
Havi bruttó 30 ezer forintos bérpótlékkal, 150 ezer forintos pedagógusnapi jutalommal, s ugyancsak 150 ezer forintos év végi jutalom ígéretével toboroz óvodapedagógusokat Budapest XII. kerületének önkormányzata. Minderre egy elektronikus úton kiküldött levélben is felhívták a helyiek, s különösen az óvodás korú gyermekek szüleinek figyelmét, arra kérve őket, ajánlják a kerületi óvodákat óvodapedagógus ismerőseiknek.
Az önkormányzat azért döntött a plusz juttatások bevezetése mellett, mert a kerületben egyre nagyobb problémát jelent az óvónőhiány.
„Szinte minden óvodában hiányzik pedagógus, de munkaerő átcsoportosítással minden intézményben megoldjuk a problémát. Természetesen az ideális az lenne, ha minden óvodapedagógus álláshely be lenne töltve”
- közölték lapunkkal. Arra a kérdésünkre, pontosan mennyi a betöltetlen álláshely, nem kaptunk választ.
Az óvodapedagógusok hiánya nemcsak a Hegyvidéket érinti. Ferencváros önkormányzata még májusban döntött arról, hogy szeptembertől bruttó 45 ezer forinttal egészítik ki az óvónők fizetését. Az Eduline oktatási szakportál beszámolója szerint az önkormányzat két egyetemmel is felvette a kapcsolatot, a Pázmány Péter Katolikus Egyetemről és a Károli Gáspár Református Egyetemről is fogadnának gyakornokokat.
Kisebb, vidéki településeken még nagyobb gondot jelent szakképzett munkaerőt találni, több helyen lakhatási támogatást, szolgálati lakást is biztosítanának az óvodapedagógusoknak. Emlékezetes:
a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Tornanádaskán tavaly bruttó 350 és 520 ezer forint közötti fizetésért próbáltak óvónőket keresni. Egy pályakezdő óvodapedagógus alapfizetése egyébként bruttó 180 ezer forint.
A pálya továbbra sem vonzó a fiatalok körében, a szakszervezetek szerint sokan, miután megszerezték diplomájukat, külföldön próbálnak meg elhelyezkedni – még bébiszitterként is az itteni fizetésük háromszorosát kereshetik meg. Mint a pedagógusokra általában, az óvodai területre is jellemző az elöregedés, az óvodapedagógusok átlagéletkora 50-55 év közé tehető.
A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a 2017/2018-as nevelési évben 31,5 ezer óvodapedagógust foglalkoztattak az óvodákban, számuk nagyjából azonos az egy évvel korábbival. Az óvodáskorú gyerekek száma viszont több mint ötezerrel nőtt. Így emelkedett az egy pedagógusra, valamint az egy óvodai csoportra jutó gyermekek száma is: országos átlagban egy óvodapedagógusra 10,3, egy csoportra 21,7 gyermek jut. Az óvodás gyermekek közül 9200 fő sajátos nevelési igényű, számuk 580 fővel több, mint az előző évben.
2018.09.14 15:15
Frissítve: 2018.09.14 16:45

Megint Orbán miatt faggatták Webert

Publikálás dátuma
2019.02.17 09:15

Fotó: AFP/ LOUISA GOULIAMAKI
Az EPP frakcióvezetője mindenkit arra kért: várják ki a 7-es cikkely szerinti eljárást, és ha az igazolja az aggodalmakat, Orbánnak változtatnia kell.
Szombaton élőben közvetített a Politico a védelmi és nemzetbiztonsági kérdéseket körüljáró éves müncheni konferenciáró. A kelet-európai biztonságpolitikai kérdésekkel összefüggésben is zajlott egy panelbeszélgetés, melyen Manfred Webert, az Európai Néppárt frakcióvezetőjét arról kérdezték, ha a Néppárt csúcsjelöltjeként ő lesz az Európai Bizottság elnöke, hogyan tervezi megőrizni az uniós értékeket úgy, hogy közben Orbán Viktor és a Fidesz még a pártcsalád tagja – vette észre a 444.hu. A Politico tudósítása alapján kifejezetten számon kérő volt a hangulat, többek közt Ian Bremmel politikai elemző is arra várt választ, hogyan lehet megőrizni az unió integritását a Fidesszel a vezetésben. Weber azzal kerülte ki a kérdést, hogy csak úgy lehet harcolni és kiállni az uniós értékek mellett, ha ezt az intézményrendszeren belül tesszük – ezért is szavazta meg a Magyarországgal szemben elindított 7-es cikkely szerinti eljárást.
„Nem jár különleges elbánás Budapestnek, de csak akkor tudjuk érvényre juttatni értékeinket, ha párbeszédet folytatunk azokról. Tiszteletben kell tartanunk a magyarországi választások eredményét. Orbánt megválasztották”
– jelentette ki.
Egy másik kérdésre válaszolva pedig közölte:
„David Cameron kivezette a konzervatívokat a Néppártból, és meg is kaptuk érte a Brexitet. Az én legnagyobb félelmem, hogy ha most megosztjuk Európát, a végén megosztjuk az Uniót is”.
Weber elismerte, hogy jogosak a magyarokat érintő felvetések, de arra kérte az egybegyűlteket, hogy hasonló intenzitással taglalják más országok problémáit is. Végül azt kérte: várjuk ki a 7-es cikkely szerinti eljárást, és ha az igazolja az aggodalmakat, akkor Orbánnak mindenképp változtatnia kell.
2019.02.17 09:15

Éjfélkor lejár a felsőoktatási jelentkezések határideje

Publikálás dátuma
2019.02.17 08:33
Illusztráció
Fotó: Shutterstock/
A ponthatárokat várhatóan július 24-én hirdetik ki.
Ma éjfélig lehet jelentkezni a szeptemberben induló felsőoktatási képzésekre a E-felvételin keresztül. A hitelesítési határidő február 22-ére módosult, aznap éjfélig lehet a jelentkezéseket hitelesíteni Ügyfélkapuval vagy az E-felvételi felületéről kinyomtatott, aláírt és az Oktatási Hivatal címére postán elküldött adatlappal. A 2019. évi általános felsőoktatási felvételi eljárásban az nyerhet felvételt, aki érvényes jelentkezést nyújt be legalább egy jelentkezési helyre, rendelkezik a továbbtanuláshoz szükséges végzettséggel, felvételi pontjainak száma eléri az adott képzésen meghatározott ponthatárt és megfelel az adott szakon előírt egyéb feltételeknek (például előírt szakképesítés vagy szakképzettség megléte, alkalmassági vizsga teljesítése). A pontszámítás alap- és osztatlan képzésen, valamint felsőoktatási szakképzésen 500 pontos rendszerben történik: a tanulmányi és érettségi pontok (maximum 400 pont) mellé különböző jogcímeken legfeljebb 100 többletpontot lehet kapni. Mesterképzésen legfeljebb 100 pont szerezhető, a pontszámítás szabályait a felsőoktatási intézmények határozzák meg a felvi.hu honlapon közzétett tájékoztatóban. A jogszabályi minimum ponthatár változatlan: az alap- és osztatlan mesterképzések esetében 280, felsőoktatási szakképzéseknél 240, mesterképzéseknél pedig 50 pont. Az ez alatt teljesítő jelentkezők nem vehetők fel a felsőoktatásba. A ponthatárokat várhatóan július 24-én hirdetik ki. Az eljárás és a pontszámítás részletes szabályait a 2018. december 20-án megjelent Felsőoktatási felvételi tájékoztató – 2019. szeptemberben induló képzések című kiadvány tartalmazza, amely elérhető a www.felvi.hu honlap Felvételi tájékoztatók menüpontjában
Szerző
2019.02.17 08:33