Útépítések húzzák az építőipart

Publikálás dátuma
2018.09.14 18:06

Fotó: Shutterstock/
Az elemzőket is meglepve júliusban 38 százalékkal nőtt az építőipari termelés, havi szinten pedig 4,5 százalékkal. Egyrészt az az egyéb építmények, út-, vasút- és közműépítések, a másrészt az épületek, a lakások és kereskedelmi ingatlanok építése húzza az ágazatot. Előbbiek 48, utóbbiak 28 százalékkal múlták felül az egy évvel ezelőtti értékeket. A júliusinál idén egyedül a januári növekedés volt tempósabb, akkor 40 százalékkal nőtt az ágazat kibocsátása - értékelte az adatokat Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője. Most különösen az uniós forrásokon alapuló infrastrukturális beruházások, az egyéb építményeknek adtak lendületet az építőiparnak. A rendelésállományok alapján a jövőben is ez az alágazat kaphat nagyobb hangsúlyt az építőiparban, miután itt a július végi szerződésállomány 82 százalékkal volt magasabb az egy évvel korábbinál, a júliusban megkötött szerződések értéke pedig 134 százalékkal haladták meg tavalyi szintet. Az épületépítéseknél mutatkozó gyengébb rendelésállomány részben azzal magyarázható, hogy a lakásfejlesztők óvatosak, mert a jelenlegi szabályozás szerint 2019 végén kifut a kedvezményes lakásépítési áfa, ez pedig bizonytalanná teszi a beruházásokat – tette hozzá az elemző. 2018 II. negyedév végéig 6517 új lakást adtak át, ami 30 százalékos növekedés az egy évvel korábbi azonos időszakhoz képest. Lakásépítési engedélyt 18 066 darabot adtak ki, ami 9 százalékos időszaki csökkenést mutat. Németh Dávid szerint a mostani kilátások alapján az építőipar az idén 20 százalékos emelkedést érhet el.  
2018.09.14 18:06

Máshol a Facebook-on bankolnak, nálunk háromnegyed órát várat telefonos ügyfélszolgálat

Publikálás dátuma
2018.11.16 09:45
Illusztráció
Fotó: SVEN SIMON / DPA/ FrankHoermann
Meglehetősen lassan halad a digitalizáció
Hamarosan a Facebook-on és a Google-n keresztül fogunk bankolni - jósolta meg Daniel Döderlin, a fizetési rendszerekkel foglalkozó, skandináv Auka cég vezérigazgatója, aki a Portfolió csütörtöki banktechnológiai konferenciájának nyitó előadását tartotta. Prognózisát a szakember arra alapozta, hogy a skandináv országokban a legnagyobb egy főre jutó mobilfizetés aránya a világon, ami még a kínait is megelőzi. Ennek első állomása az lesz, hogy 2019 szeptemberétől a Facebook várhatóan meg tudja mutatni majd azt, hogy mennyi pénzünk van, összesítve az összes bankszámlánk adatait. Az okostelefonok elterjedtsége olyan változásokat is hozhat, hogy a pénzintézeteteknek akár olcsóbb lehet majd minden ügyfelüknek egy ilyen készüléket a kezébe adniuk, minthogy bankfiókokat tartsanak fenn. De azt sem zárta ki, hogy például egy hitelfelvételnél a személyes kapcsolat meggyőzőbb lehet, mint a digitális. Ezt támasztotta alá Harmati László, az Erste Bank vezér-igazgatóhelyettese is, aki azonban úgy vélte, hogy a bankfiókokat kár lenne temetni. Utalt arra is, hogy az MNB legutóbbi Növekedési jelentésében az szerepel, hogy a 28 uniós tagállam között a 25. helyen állunk a digitalizáltság fokát illetően, pedig a Facebook-használat elterjedtségében a régióban csak Lengyelország előz meg bennünket. Hiányolta, hogy a bankok nem férhetnek hozzá a NAV jövedelemigazolásaihoz, vagy a népességnyilvántartó anyakönyvi bejegyzéseihez. A hazai pénzintézetek közül az MKB hajtotta végre a a legjelentősebb digitális korszerűsítést. Ennek kellemetlen utóhatásait még mindig érzik a partnerek. A telefonos ügyfélszolgálat elnézést kér a hosszú várakozási időért, ami tapasztalataink szerint akár a háromnegyedórát is meghaladja. Hetényi Márk vezérigazgató-helyettes erről a konferencián lapunknak azt mondta, hogy azért nőtt meg a várakozási idő, mert munkatársaiknak bővebben kell elmagyarázniuk a változásokat. Arra viszont nem tudott magyarázatot adni, hogy a hét elején miért kaptak tömegesen az ügyfelek lejárt hitelkártya-tartozásukról figyelmeztetést, holott még a befizetési határidő sem járt le. Az értesítettek között olyanok is voltak, akik már eleget tettek a befizetési kötelezettségeiknek. A kifogásokra az ügyfélszolgálat munkatársa csak ennyi mondott: tekintsék az SMS-t sztornónak. Mindez a digitális átállás után hónapokkal történt.
Szerző
Témák
Bank
2018.11.16 09:45
Frissítve: 2018.11.16 09:45

A devizahiteleseknek ne legyenek illúziói: sorsuk a Kúria kezében van

Publikálás dátuma
2018.11.16 08:15
Népszava fotó
Fotó: /
Rossz hírt kaptak a magyar devizahitelesek: összhangban vannak ugyanis az uniós joggal azok a magyar jogszabályi rendelkezések, amelyek módosítják a devizahitel-szerződések tartalmát az azokban foglalt egyes tisztességtelen szerződési feltételek eltávolítása érdekében -írta Nils Wahl főtanácsnok az Európai Unió Bírósága számára. A luxembourgi székhelyű uniós törvényszék tájékoztatása szerint a főtanácsnok indítványában kiemelte: az uniós irányelv célja a fogyasztó és a kereskedő közötti szerződéses egyensúly helyreállítása a tisztességtelen szerződési feltételek semmisségének előírásával. Az ügy előzménye, hogy a Budai Központi Kerületi Bíróság kérdéseket tett fel egy éppen folyó per kapcsán az Európai Bíróságnak. Azt szerette volna megtudni, hogy a hitelintézetek által a devizahitel-szerződésekben alkalmazott árfolyamrés jogellenességének megállapítása után más, jogszabályban meghatározott árfolyam alkalmazásával orvosolhatják-e a helyzetet, és hogy erre akkor is lehetőségük van-e, ha a szerződés érvényben tartása az árfolyamkockázat miatt ellentétes a fogyasztó gazdasági érdekeivel. Másik kérdésében a bíróság azt tudakolta: összhangban van-e az uniós fogyasztóvédelmi szabályokkal az, hogy a magyar Országgyűlés törvényi úton úgy módosította a devizahitel-szerződéseket, hogy az árfolyamkockázat terhét a továbbra is a fogyasztó köteles viselni. Harmadszor pedig azzal kapcsolatban vár iránymutatást a magyar bíróság, hogy az említett uniós szabályok és alapelvek megengedik-e azt, hogy a Kúria a fogyasztóvédelem területén olyan jogegységi határozatokkal irányítsa az alsóbb fokú bíróságok ítélkezési gyakorlatát, amelyek nem átlátható eljárás keretében születnek. A luxembourgi székhelyű uniós törvényszék tájékoztatása szerint a főtanácsnok indítványában kiemelte: az uniós irányelv célja a fogyasztó és a kereskedő közötti szerződéses egyensúly helyreállítása a tisztességtelen szerződési feltételek semmisségének előírásával, ugyanakkor a fogyasztói szerződést hatályban tartja.  A főtanácsnok hangsúlyozta, hogy a szerződés egésze megsemmisítésének következménye, hogy a fennmaradó kölcsönösszeg azonnal esedékessé válik, ami meghaladhatja a hitelfelvevő pénzügyi képességeit, és ezért jobban bünteti őt, mint a hitelezőt. A főtanácsnok szerint a fogyasztó gazdasági érdeke nem értékelhető kizárólag az árfolyamkockázat szempontjából, csak az összes körülmény figyelembe vételével. A főtanácsnok szerint a jogegységi határozatok sem ellentétesek az uniós irányelvvel. Az Európai Bíróság gyakorlata az, hogy egy főtanácsnoktól az uniós ítéletet megelőzően 60-90 nappal kérnek véleményt - mondta a Népszavának Barabás Gyula. A Széchenyi Hitelszövetség elnöke azonban ehhez hozzáfűzte, hogy a bíróságnak korántsem kell a tanácsnoki véleményt minden körülmények között figyelembe vennie. Van, amikor erősebb ítélet születik, s előfordul ellenkezője is. A szakember szerint azonban a magyar devizahitel-károsultaknak nem lehetnek illúziói. Luxembourgban bármilyen ítéleti születik, ennek rájuk nézve nem lesz kedvező hatása, ugyanis a Kúria Polgári Kollégiumának egyik korábbi ítélete nem ad erre lehetőséget. Ez azért is furcsa, mert több külföldi bíróság éppen a "magyar ügyekre" hivatkozva hoz az ügyfelekre nézve kedvező, a bankokat elmarasztaló ítéletet.  
Szerző
2018.11.16 08:15
Frissítve: 2018.11.16 08:15