Viszik a személyi kölcsönt, mint a cukrot

Publikálás dátuma
2018.09.14 11:00

Fotó: Népszava/
Robbanásszerű bővül a fogyasztási hitelek piaca. A tehetősebbek lakásbővítés vagy autóvásárlás, a kiskeresetűek inkább temetés vagy iskolakezdés miatt verik adósságokba magukat.
Tanfolyam, továbbtanulás? Lakásfelújítás? Új autó? Esküvő? Iskolakezdés? Tablet a gyereknek? A megoldás minden esetben a személyi kölcsön – legalábbis a bankok mindenhonnan ömlő reklámfilmjei és hirdetései szerint. Mert, ahogyan az egyik reklámszlogen is szól: a személyi hitelt az ügyfél „akármire felveheti, akármire elköltheti”. A személyi kölcsönök rohamosan növekvő népszerűségének éppen ez az egyik oka: a hitelcél nincs korlátozva. Ráadásul – a lakáshitelekkel ellentétben - jelzálogfedezetet sem kell felkínálni cserébe. Márpedig ez a hitelválság óta a magyarok szemében igen fontos tényező, így egy bedőlő hitel esetében legalább az otthon elvesztésének réme nem fenyeget. A személyi kölcsönök így az utóbbi másfél-két évben gyors ütemben átvették a szabad felhasználású jelzáloghitelek szerepét, a két hiteltípus együttes összege azonban még mindig messze nem érte el a válság előtti szintet. A szabad felhasználású jelzáloghitelek állománya idén június végén 1024 milliárd forintot tett ki, ami 20 százalékos csökkenést jelent tavalyhoz képest, a szerződések száma pedig 11 százalékkal, 239 ezerre csökkent. Ezzel egyidőben a személyi kölcsönök állománya 36 százalékkal, 570 milliárd forintra hízott. Ha csupán az idei év első hét hónapját nézzük: több mint 256 milliárd forint értékben kötöttek új személyi hitel szerződéseket a bankok, ami az elmúlt tíz évben rekordot jelent, és másfélszerese a tavalyi szintnek. Emellett a július is csúcsot hozott: több mint 42,5 milliárd forintért vettek fel személyi kölcsönt az ügyfelek, ami a tavaly júliusi összeg másfélszerese. 
A személyi hitel szerződések száma ugyanakkor „csupán” 9 százalékkal nőtt (618 ezerre) éves összevetésben, vagyis nem csupán az egyre szélesedő adóskörnek köszönhető a rekord: a háttérben sokkal inkább az egyre nagyobb felvett hitelösszegek állnak. Az újonnan kihelyezett személyi hitelek jól teljesítenek a fizetési morál tekintetében, 1 százalék alatti a nem fizető ügyfelek aránya, így a bankok egyre nagyobb összegeket, akár 10 millió forintot is kiadnak fedezetlen személyi kölcsönként – magyarázza Trencsán Erika, a Bankráció.hu szakértője. Persze ekkora összegeknél már komolyan megvizsgálják az ügyfelek jövedelmét, és akár adóstárs bevonását, vagy kockázati életbiztosítás megkötését is kérhetik. A 2015-ben bevezetett, adósságféknek is nevezett jövedelemarányos törlesztőrészlet szabályok a személyi hitelek esetében is érvényesek. Az ügyfelek csak jövedelmük 50, illetve 60 százalékáig adósíthatják el magukat (október 1-től az arányok felére, harmadára csökkennek a nem vagy csak rövidebb időre fixált kamatperiódusok esetén), és ebbe bele kell számolni az esetlegesen már meglévő hitelek törlesztőrészletét is. A bankok azonban a személyi hiteleknél jellemzően ennél is szigorúbbak, és már most is csupán a jövedelem 30-35 százalékának megfelelő törlesztőrészletet eredményező személyi hiteleket adnak ki. Ezzel együtt a kihelyezett hitelösszegek folyamatosan nőnek: míg tavaly még jellemzően 1 millió forint körül volt az átlagosan fölvett személyi kölcsön, addig ma már 1,8 millió forintra nőtt. Lényegében tehát átrendeződés történt a hitelpiacon, amit az is erősít, hogy a személyi kölcsönökhöz a szabadfelhasználású jelzáloghitelekhez képest jóval hamarabb hozzá lehet jutni, az igénylést pedig akár mobiltelefonon is le lehet adni. A hitelbírálat lényegesen rövidebb időt vesz igénybe: akár néhány óra alatt is megtörténik, de maximum 12 nap, míg a jelzáloghiteleknél minimum 2-3 hét az átfutási idő, ami az értékbecslés, az ingatlannal kapcsolatos további dokumentumok bekérése miatt még inkább elhúzódhat. A személyi hiteleknél ráadásul a több tízezer forintos kezdeti költségek - mint például a közjegyzői díj vagy a földhivatali eljárás díja - sem jelentkezik. A bankok közötti verseny miatt pedig a kamatok egyre csökkennek, így a személyi hitelek versenyképes alternatívái lettek a jelzáloghiteleknek.

A magyarok a legkevésbé eladósodottak

A magyar háztartások eladósodottsága régiós és uniós összehasonlításban is alacsonynak számít: a hazai háztartási hitelállomány a GDP mindössze 15 százalékát teszi ki, míg a visegrádi országokban több mint 30 százalékát, az eurózónában pedig az 50 százalékát. A magyar háztartások 32 százalékának van hitele, ami az unióban szintén alacsonynak számít. Az MNB szerint így bőven van lehetőség a növekedésre. Mint Nagy Márton, a jegybank alelnöke tavasszal fogalmazott: még ha háztartások fele is vesz fel kölcsönt, akkor sem lesz túlzott az eladósodottság. „Az eladósodottság jó dolog, hiszen hitelképességre és erős gazdaságra utal, a túlzott eladósodottság a rossz, ami kockázatokat és veszélyt hordoz” – jelentette ki.  

Kettészakadt a hitelpiac

A személyi kölcsönök átlagos kamata júniusban közel 14 százalékos volt, míg egy évvel korábban még 15 százalék körül járt, öt évvel ezelőtt pedig 25 százalékot tett ki. Egy 5 éves futamidejű, végig fix kamattal felvett 1,5 millió forintos személyi kölcsön esetében ez az idén júniusban 35 ezer forintos havi törlesztőrészletet eredményez, míg ugyanezért öt évvel korábban 44 ezer forintot kellett fizetni. A reklámok persze 7-8 százalékos kamatokkal csábítanak: ezek azonban csak az elérhető legjobb ajánlatok. A kamatkedvezményeket éppen azok a magasabb jövedelmű vagy nagyobb hitelösszeget igénylő ügyfeleknek adják a bankok, akik amúgy is kevésbé vannak rászorulva a hitelre. Sokan közülük akár azonnal vissza is tudnák fizetni a kölcsönt a megtakarításukból, de a kedvező kamatok miatt inkább hitelből újítják fel a lakásukat vagy vesznek olyan telket, nyaralót, amelyre jelzáloghitelt nem adnának a bankok. Mivel szabadfelhasználású hitelről van szó, teljes körű adatok nem állnak rendelkezésre, a hitelközvetítők tapasztalatai és a banki visszajelzések alapján a legtöbben a személyi hitelt is valamilyen lakáscélra veszik fel: felújításra, korszerűsítésre, lakásvásárlási illeték kifizetésére, telekvásárlásra, a korábbi kedvezőtlen ingatlanhitel kiváltására. A másik nagy ügyfélkört jelentik az autóvásárlók. A harmadik csoportot pedig azok a rosszabb anyagi helyzetben lévő, esetenként pénzügyi problémákkal küzdő, alacsonyabb keresetű ügyfelek teszik ki, akik megtakarítás hiányában a váratlan kiadásokat – temetést, iskolakezdést, vagy egy elromlott háztartási gép cseréjét - csak hitelből képesek fedezni. Ők kisebb összegeket igényelnek, és már eleve rosszabb pozícióból indulnak a bankoknál: mivel nagyobb kockázatot jelentenek nemfizetés szempontjából, az alacsonyabb jövedelmű ügyfelek jóval magasabb kamattal juthatnak csak személyi kölcsönhöz. Az egyik bank például egy 1,5 millió forintos, 5 évre felvett személyi kölcsönt 16,3 százalékos teljes hiteldíjmutatóval (THM) kínál a minimálbér nettójából, 91 770 forintból élőknek, a 450 ezer forint feletti jövedelemmel rendelkezők viszont 8,31 százalékos THM-mel juthatnak hozzá ugyanehhez a hitelhez. A visszafizetendő összeg tekintetében ez több mint 300 ezer forintos különbséget jelent: a minimálbéreseknek 2,15 millió forintot, a 450 ezer felett keresőknek 1,82 millió forintot kell visszafizetniük 5 év alatt a 1,5 milliós kölcsönért. 
Amennyiben pedig valaki szerepel a Központi Hitelinformációs Rendszer (KHR) rossz adósok listáján (régi nevén BAR-lista) is, azzal a bankok már szóba sem állnak. Közülük kerülnek ki az egyéb pénzügyi vállalkozások pár százezer forintos hiteleket maguk előtt görgető, hitelből hitelbe lépő ügyfelei. A személyi hitelek esetében a jegybank elemzése szerint is összefüggés van a jövedelem és a felvett hitelösszeg nagysága között. Míg a legalacsonyabb jövedelmi kategóriákban a felvett összeg 100-200 ezer forint között mozog, 400 ezer forintot meghaladó jövedelem esetén már az 1 millió forintos hitelösszeg feletti – jellemzően banki – kölcsönök dominálnak. A fogyasztási célú hitelszerződések (felerészben személyi hitelek, harmadrészben áruhitelek) 55 százalékát egyébként a hitelintézetek, 45 százalékát a pénzügyi vállalkozások kötötték 2013 óta az ügyfelekkel. Utóbbiak jellemzően alacsonyabb összegű szerződéseket kötnek ügyfeleikkel: szerződéseik mintegy 90 százaléka 400 ezer forint alatti volt, míg a bankok által folyósított hitelek 84 százaléka meghaladta ezt az összeget. Régiós összevetésben a – gazdasági fejlettséget jól tükröző – átlagos hitelösszeg az ország keleti és déli régióiban a legalacsonyabb, míg a legnagyobb összegeket az ország nyugati részén és a főváros környékén igénylik az ügyfelek. Az adatokból az is kiderült, hogy az adósok több mint háromnegyedének jövedelme kevesebb, mint 300 ezer forint, a félmilliónál többet keresők az ügyfelek alig 5 százalékát teszik ki. Mindezek alapján úgy tűnik, a személyi hitelek piaca kettészakadt: a magasabb jövedelműek egyre nagyobb hitelösszegeket vesznek föl egyre olcsóbban, és ebből tovább gyarapodnak, az alacsonyabb keresetűek viszont kisebb hitelösszegekből próbálnak túlélni, amelyekért jóval többet fizetnek. Előbbi csoport ráadásul jóval tudatosabban is választ bankot és hitelterméket, a másik csoportnak erre kevésbé van lehetősége, mert lényegében bármi áron szüksége van a hitelre.

Még nincs vége a magyar hitelkatasztrófának

Alig több mint bruttó 300 milliárd forintnyi olyan lakossági hitel maradt a bankoknál, amit legalább három hónapja nem törlesztenek a háztartási adósok: a jegybank statisztikái szerint ezek 72 százaléka jelzáloghitel, ezen belül is 42 százalék szabad felhasználású jelzáloghitel. Ez alapján a 2013-2014-es csúcshoz képest a negyedére csökkent a "bedőlt hitelek" állománya a bankoknál. Míg négy évvel ezelőtt a bankok minden ötödik lakossági hitele 90 napon túl nem teljesítőnek számított, június végére ez az arány 5,4 százalékra csökkent. Az elmúlt négy év alatt azonban ennek csaknem a duplája – közel 550 milliárd forintnyi követelés - került át követelésvásárlókhoz – mutatott rá elemzésében a Portfólió, hozzátéve: ezen kívül közel 50 ezer elveszített lakástulajdon fémjelzi az éppen tíz éve kezdődött magyar hitelkatasztrófát. A március végi MNB-adatok szerint a Nemzeti Eszközkezelőhöz kapcsolódó, illetve az egyéb kényszerértékesítések miatt összesen 48 ezer adós veszítette el lakásának tulajdonjogát, mára ez a szám 50 ezer közelébe növekedhetett. A hitelek nem fizetéséből fakadó szociális probléma jó része tehát továbbra sem oldódott meg: több százezer család küzdhet jövedelemletiltással, és megközelítheti a 100 ezret is azoknak a jelzáloghiteles háztartásoknak a száma, amelyeket a hitel nem fizetése miatti kilakoltatás réme fenyeget. Részben közülük kerül ki a KHR negatív listáján szereplők többszázezres tábora.    

Mobilalkalmazással segítené a tudatos pénzügyi döntéseket az MNB

A fogyasztók tudatos pénzügyi döntéseinek támogatása érdekében elindította „Pénzügyi Navigátor” okostelefon applikációját az MNB. A mobil alkalmazáson keresztül érkeznek a legfrissebb jegybanki hírek, megismerhető az aktuális devizaárfolyam, de ügyintézési időpontot lehet foglalni, és a jegybanki összehasonlító és kereső funkció is működnek. 

2018.09.14 11:00
Frissítve: 2018.09.14 11:00

Szél Bernadett joggal mondhatta a MET-re, hogy kipumpálja a közpénzt

Publikálás dátuma
2018.09.19 21:14

Fotó: / Molnár Ádám
A Kúria úgy ítélte meg: a politikus a vélemény-nyilvánítás keretein belül tett kijelentéseket egy közvitában.
Majdnem 19 millió forintra perelte be a MET energiakereskedő csoport Szél Bernadett LMPs képviselőt, mint magánszemélyt. Az ok, hogy a politikus azt mondta: gázvezetékeken keresztül pumpálják ki az adófizetők pénzét offshore-cégekbe. A három éve tartó eljárásban a Kúria mai harmadfokú ítéletében úgy ítélte meg, hogy Szél politikusként egy közvitában, a vélemény-nyilvánítás keretein belül tett kijelentéseket, így a per az LMP-s politikus győzelmével zárult – írja az Index
„Egy olyan országban, amikor Orbán Viktor miniszterelnöknek is csak 993 ezer forint megtakarítása van a vagyonnyilatkozata szerint, igazán félelemkeltő volt, hogy a MET eleinte 18 millió forintot meghaladó összeget követelt ebben a személyiségi jogi perben”
–mondta a portálnak Szél Bernadett.
Pálvölgyi Miklós ügyvéd, a politikus jogi képviselője közölte, hogy az eljárás akkor indult, amikor a MET ügyeiről elkezdett írni a sajtó. A portál szerint a MET a róla szóló cikkek nyomán helyreigazítási eljárásokat is kezdeményezett, míg több esetben, például a 444.hu, illetve két politikai szereplő, Szél Bernadett (LMP) és Tóth Bertalan (MSZP) ellen személyiségi jogi eljárást is indított. A MET ezekben azt állította, hogy a különböző sajtótájékoztatók, parlamenti beszédek nyomán sérült a cég jó hírneve, ezért a társaság konkrétan nyolc állítást peresített, és állításonként 600 ezer forint sérelmi díjat kért. Emellett azt is állította, hogy elmaradt haszonként leírható anyagi kár is érte, mert egyes ügyfelei nem hosszabbították meg a szerződéseiket, így az első két eljárásban összesen 18,8 millió forintra rúgott a kereset. A bíróságok végül mind a három bírósági szinten egyetértettek, és Szél kijelentéseit a vélemény-nyilvánítási szabadság részeként értelmezték, és azok pontos valóságtartalmát nem vizsgálták. A felülvizsgálati eljárásban a MET már csak az állításonként összeírt sérelmi díjat követelte, az elmaradt haszon miatti keresetét elhagyta. A Szél Bernadettnek kedvező ítélethirdetésre szerdán reggel került sor. Mindhárom bíróság egyetértett abban, hogy a MET és a magyar állam közötti szerződéses viszony alapvetően közügy volt, Szél Bernadett parlamenti képviselőként, közvitában vett részt, márpedig ilyenkor a véleményszabadság itt kiemelten fontos. A Kúria tanácsvezető bírája külön is kitért arra, hogy furcsállja, hogy Szélt miért magánszemélyként perelték be, hiszen egy szervezet vezetőjeként fogalmazott, ilyenkor inkább a szervezetet lehet perelni. Az Index megkereste a MET-et is. A társaság elismerte és elfogadta az ítéletet, ugyanakkor azt „szélsőségesen véleményszabadság-pártinak” minősítette, mert szerintük az LMP-s képviselő valótlan állításaival megsértette a vállalat jó hírnevét, a Kúria azonban ezek valóságtartalmát nem nézte, csak azt, hogy a sérelmezett nyilatkozatok a ténymegállapítás vagy a véleménynyilvánítás körébe tartoznak-e, és így a politikus felelősségre vonható-e vagy sem. A Kúria álláspontja szerint véleménynyilvánításról van szó, a MET szerint azonban a kijelentések túllépték a véleménynyilvánítás határait és hátrányosan befolyásolják a cég megítélését.
2018.09.19 21:14
Frissítve: 2018.09.19 21:23

Megduplázza termelőkapacitását a Szentkirályi

Publikálás dátuma
2018.09.19 20:55

Fotó: Népszava/ Tóth Gergő
Új üzemcsarnokot és palackozó gépsort avatott a Szentkirályi-Kékkúti Ásványvíz Kft.
Új üzemcsarnokot és palackozó gépsort avatott szentkirályi telephelyén a budapesti székhelyű Szentkirályi-Kékkúti Ásványvíz Kft. szerdán. Nagy István agrárminiszter a beruházás sajtótájékoztatóján, a Bács-Kiskun megyei Szentkirályon elmondta, hogy a társaság több mint 7 millió euró (mintegy 2,3 milliárd forint) értékű, önerőből megvalósuló beruházásával megkétszerezi termelőkapacitását. Aláhúzta, a kormány feladata, hogy higgyen bennük és kiálljon mellettük, amikor megálmodják a terméküket, amikor elindulnak és bővülnek, formálódnak, a piaci igényekhez igazodva. Hozzátette, a Szentkirályi ásványvíz története azt jelzi, hogy a kisvállalkozások előtt nagy jövő állhat, ha mernek nagyot álmodni. Aláhúzta, a kormány feladata, hogy higgyen bennük és kiálljon mellettük, amikor megálmodják a terméküket, amikor elindulnak és bővülnek, formálódnak, a piaci igényekhez igazodva. Balogh Levente, a Szentkirályi-Kékkúti Ásványvíz Kft. elnöke elmondta: alig fél év alatt épült meg az új, 1500 négyzetméteres üzemcsarnok a szentkirályi telephelyen, és helyére került a világszínvonalú Krones palackozó gépsor, valamint a hozzá tartozó kiszolgálóberendezések. Az ország egyik legnagyobb kapacitású palackozó gépsorának üzembehelyezésével óránként akár harminckétezer darab Szentkirályi ásványvizet is palackozhatnak, a minőségellenőrzés pedig a legszigorúbb szabványoknak felel meg. Kitért arra is, hogy Szentkirályon tavaly több mint 3 millió euró értékű új vízkezelő üzem létesült, majd több mint 1,5 millió euró értékben megépült egy új, 4000 négyzetméteres raktárcsarnok és az ahhoz kapcsolódó infrastruktúra. Alessandro Pasquale, a Szentkirályi-Kékkúti Ásványvíz Kft. tulajdonosa és a KMV Csoport (Karlovarské Minerální Vody Group) vezérigazgatója az eseményen kiemelte: a cégcsoporton belül a Szentkirályi ásványvíz az egyik legerősebb és legkedveltebb márka a fogyasztók körében, ezért is különösen fontos minden növekedést segítő lépés. Az eseményen kiosztott sajtóanyag szerint a Central Europe Mineral Water Holdingot (CEMW) 2015-ben hozta létre a Karlovarské Minerální Groupot (KMV Csoportot) tulajdonló olasz Pasquale család, illetve a Szentkirályi Ásványvíz tulajdonosa, Balogh Levente. 2015 márciusában a CEMW Holding tulajdonába került a Kékkúti Ásványvíz Zrt., majd azt követően 2015 áprilisában a Szentkirályi Ásványvíz Kft. is. A cégvásárlásokat követően Balogh Levente a CEMW Holding meghatározó kisebbségi tulajdonosa, valamint a társaság elnöke lett. A több mint 330 ember foglalkoztató Szentkirályi-Kékkúti Ásványvíz Kft. a tulajdonában lévő Szentkirályi, Emese, Theodora Kékkúti és Theodora Kereki, valamint az általa forgalmazott Magnesia, S. Pellegrino, Acqua Panna és Perrier márkákon, továbbá az általa palackozott és forgalmazott Nestlé Aquarelen keresztül jelen van az ásványvizek, ízesített ásványvizek, valamint a szénsavas üdítőitalok piacán. A nyilvános cégadatok szerint a Szentkirályi-Kékkúti Ásványvíz Kft. értékesítésének nettó árbevétele 2017-ben csaknem 16 milliárd forint volt, 2016-ban meghaladta a 10 milliárd forintot, a bevétel túlnyomórészt belföldi értékesítésből származik. A társaság adózott eredménye 2017-ben meghaladta az 1,4 milliárd forintot , 2016-ban az 1,5 milliárd forintot. 
Szerző
2018.09.19 20:55
Frissítve: 2018.09.19 20:56