Viszik a személyi kölcsönt, mint a cukrot

Publikálás dátuma
2018.09.14 11:00

Népszava
Robbanásszerű bővül a fogyasztási hitelek piaca. A tehetősebbek lakásbővítés vagy autóvásárlás, a kiskeresetűek inkább temetés vagy iskolakezdés miatt verik adósságokba magukat.
Tanfolyam, továbbtanulás? Lakásfelújítás? Új autó? Esküvő? Iskolakezdés? Tablet a gyereknek? A megoldás minden esetben a személyi kölcsön – legalábbis a bankok mindenhonnan ömlő reklámfilmjei és hirdetései szerint. Mert, ahogyan az egyik reklámszlogen is szól: a személyi hitelt az ügyfél „akármire felveheti, akármire elköltheti”. A személyi kölcsönök rohamosan növekvő népszerűségének éppen ez az egyik oka: a hitelcél nincs korlátozva. Ráadásul – a lakáshitelekkel ellentétben - jelzálogfedezetet sem kell felkínálni cserébe. Márpedig ez a hitelválság óta a magyarok szemében igen fontos tényező, így egy bedőlő hitel esetében legalább az otthon elvesztésének réme nem fenyeget. A személyi kölcsönök így az utóbbi másfél-két évben gyors ütemben átvették a szabad felhasználású jelzáloghitelek szerepét, a két hiteltípus együttes összege azonban még mindig messze nem érte el a válság előtti szintet. A szabad felhasználású jelzáloghitelek állománya idén június végén 1024 milliárd forintot tett ki, ami 20 százalékos csökkenést jelent tavalyhoz képest, a szerződések száma pedig 11 százalékkal, 239 ezerre csökkent. Ezzel egyidőben a személyi kölcsönök állománya 36 százalékkal, 570 milliárd forintra hízott. Ha csupán az idei év első hét hónapját nézzük: több mint 256 milliárd forint értékben kötöttek új személyi hitel szerződéseket a bankok, ami az elmúlt tíz évben rekordot jelent, és másfélszerese a tavalyi szintnek. Emellett a július is csúcsot hozott: több mint 42,5 milliárd forintért vettek fel személyi kölcsönt az ügyfelek, ami a tavaly júliusi összeg másfélszerese. 
A személyi hitel szerződések száma ugyanakkor „csupán” 9 százalékkal nőtt (618 ezerre) éves összevetésben, vagyis nem csupán az egyre szélesedő adóskörnek köszönhető a rekord: a háttérben sokkal inkább az egyre nagyobb felvett hitelösszegek állnak. Az újonnan kihelyezett személyi hitelek jól teljesítenek a fizetési morál tekintetében, 1 százalék alatti a nem fizető ügyfelek aránya, így a bankok egyre nagyobb összegeket, akár 10 millió forintot is kiadnak fedezetlen személyi kölcsönként – magyarázza Trencsán Erika, a Bankráció.hu szakértője. Persze ekkora összegeknél már komolyan megvizsgálják az ügyfelek jövedelmét, és akár adóstárs bevonását, vagy kockázati életbiztosítás megkötését is kérhetik. A 2015-ben bevezetett, adósságféknek is nevezett jövedelemarányos törlesztőrészlet szabályok a személyi hitelek esetében is érvényesek. Az ügyfelek csak jövedelmük 50, illetve 60 százalékáig adósíthatják el magukat (október 1-től az arányok felére, harmadára csökkennek a nem vagy csak rövidebb időre fixált kamatperiódusok esetén), és ebbe bele kell számolni az esetlegesen már meglévő hitelek törlesztőrészletét is. A bankok azonban a személyi hiteleknél jellemzően ennél is szigorúbbak, és már most is csupán a jövedelem 30-35 százalékának megfelelő törlesztőrészletet eredményező személyi hiteleket adnak ki. Ezzel együtt a kihelyezett hitelösszegek folyamatosan nőnek: míg tavaly még jellemzően 1 millió forint körül volt az átlagosan fölvett személyi kölcsön, addig ma már 1,8 millió forintra nőtt. Lényegében tehát átrendeződés történt a hitelpiacon, amit az is erősít, hogy a személyi kölcsönökhöz a szabadfelhasználású jelzáloghitelekhez képest jóval hamarabb hozzá lehet jutni, az igénylést pedig akár mobiltelefonon is le lehet adni. A hitelbírálat lényegesen rövidebb időt vesz igénybe: akár néhány óra alatt is megtörténik, de maximum 12 nap, míg a jelzáloghiteleknél minimum 2-3 hét az átfutási idő, ami az értékbecslés, az ingatlannal kapcsolatos további dokumentumok bekérése miatt még inkább elhúzódhat. A személyi hiteleknél ráadásul a több tízezer forintos kezdeti költségek - mint például a közjegyzői díj vagy a földhivatali eljárás díja - sem jelentkezik. A bankok közötti verseny miatt pedig a kamatok egyre csökkennek, így a személyi hitelek versenyképes alternatívái lettek a jelzáloghiteleknek.

A magyarok a legkevésbé eladósodottak

A magyar háztartások eladósodottsága régiós és uniós összehasonlításban is alacsonynak számít: a hazai háztartási hitelállomány a GDP mindössze 15 százalékát teszi ki, míg a visegrádi országokban több mint 30 százalékát, az eurózónában pedig az 50 százalékát. A magyar háztartások 32 százalékának van hitele, ami az unióban szintén alacsonynak számít. Az MNB szerint így bőven van lehetőség a növekedésre. Mint Nagy Márton, a jegybank alelnöke tavasszal fogalmazott: még ha háztartások fele is vesz fel kölcsönt, akkor sem lesz túlzott az eladósodottság. „Az eladósodottság jó dolog, hiszen hitelképességre és erős gazdaságra utal, a túlzott eladósodottság a rossz, ami kockázatokat és veszélyt hordoz” – jelentette ki.  

Kettészakadt a hitelpiac

A személyi kölcsönök átlagos kamata júniusban közel 14 százalékos volt, míg egy évvel korábban még 15 százalék körül járt, öt évvel ezelőtt pedig 25 százalékot tett ki. Egy 5 éves futamidejű, végig fix kamattal felvett 1,5 millió forintos személyi kölcsön esetében ez az idén júniusban 35 ezer forintos havi törlesztőrészletet eredményez, míg ugyanezért öt évvel korábban 44 ezer forintot kellett fizetni. A reklámok persze 7-8 százalékos kamatokkal csábítanak: ezek azonban csak az elérhető legjobb ajánlatok. A kamatkedvezményeket éppen azok a magasabb jövedelmű vagy nagyobb hitelösszeget igénylő ügyfeleknek adják a bankok, akik amúgy is kevésbé vannak rászorulva a hitelre. Sokan közülük akár azonnal vissza is tudnák fizetni a kölcsönt a megtakarításukból, de a kedvező kamatok miatt inkább hitelből újítják fel a lakásukat vagy vesznek olyan telket, nyaralót, amelyre jelzáloghitelt nem adnának a bankok. Mivel szabadfelhasználású hitelről van szó, teljes körű adatok nem állnak rendelkezésre, a hitelközvetítők tapasztalatai és a banki visszajelzések alapján a legtöbben a személyi hitelt is valamilyen lakáscélra veszik fel: felújításra, korszerűsítésre, lakásvásárlási illeték kifizetésére, telekvásárlásra, a korábbi kedvezőtlen ingatlanhitel kiváltására. A másik nagy ügyfélkört jelentik az autóvásárlók. A harmadik csoportot pedig azok a rosszabb anyagi helyzetben lévő, esetenként pénzügyi problémákkal küzdő, alacsonyabb keresetű ügyfelek teszik ki, akik megtakarítás hiányában a váratlan kiadásokat – temetést, iskolakezdést, vagy egy elromlott háztartási gép cseréjét - csak hitelből képesek fedezni. Ők kisebb összegeket igényelnek, és már eleve rosszabb pozícióból indulnak a bankoknál: mivel nagyobb kockázatot jelentenek nemfizetés szempontjából, az alacsonyabb jövedelmű ügyfelek jóval magasabb kamattal juthatnak csak személyi kölcsönhöz. Az egyik bank például egy 1,5 millió forintos, 5 évre felvett személyi kölcsönt 16,3 százalékos teljes hiteldíjmutatóval (THM) kínál a minimálbér nettójából, 91 770 forintból élőknek, a 450 ezer forint feletti jövedelemmel rendelkezők viszont 8,31 százalékos THM-mel juthatnak hozzá ugyanehhez a hitelhez. A visszafizetendő összeg tekintetében ez több mint 300 ezer forintos különbséget jelent: a minimálbéreseknek 2,15 millió forintot, a 450 ezer felett keresőknek 1,82 millió forintot kell visszafizetniük 5 év alatt a 1,5 milliós kölcsönért. 
Amennyiben pedig valaki szerepel a Központi Hitelinformációs Rendszer (KHR) rossz adósok listáján (régi nevén BAR-lista) is, azzal a bankok már szóba sem állnak. Közülük kerülnek ki az egyéb pénzügyi vállalkozások pár százezer forintos hiteleket maguk előtt görgető, hitelből hitelbe lépő ügyfelei. A személyi hitelek esetében a jegybank elemzése szerint is összefüggés van a jövedelem és a felvett hitelösszeg nagysága között. Míg a legalacsonyabb jövedelmi kategóriákban a felvett összeg 100-200 ezer forint között mozog, 400 ezer forintot meghaladó jövedelem esetén már az 1 millió forintos hitelösszeg feletti – jellemzően banki – kölcsönök dominálnak. A fogyasztási célú hitelszerződések (felerészben személyi hitelek, harmadrészben áruhitelek) 55 százalékát egyébként a hitelintézetek, 45 százalékát a pénzügyi vállalkozások kötötték 2013 óta az ügyfelekkel. Utóbbiak jellemzően alacsonyabb összegű szerződéseket kötnek ügyfeleikkel: szerződéseik mintegy 90 százaléka 400 ezer forint alatti volt, míg a bankok által folyósított hitelek 84 százaléka meghaladta ezt az összeget. Régiós összevetésben a – gazdasági fejlettséget jól tükröző – átlagos hitelösszeg az ország keleti és déli régióiban a legalacsonyabb, míg a legnagyobb összegeket az ország nyugati részén és a főváros környékén igénylik az ügyfelek. Az adatokból az is kiderült, hogy az adósok több mint háromnegyedének jövedelme kevesebb, mint 300 ezer forint, a félmilliónál többet keresők az ügyfelek alig 5 százalékát teszik ki. Mindezek alapján úgy tűnik, a személyi hitelek piaca kettészakadt: a magasabb jövedelműek egyre nagyobb hitelösszegeket vesznek föl egyre olcsóbban, és ebből tovább gyarapodnak, az alacsonyabb keresetűek viszont kisebb hitelösszegekből próbálnak túlélni, amelyekért jóval többet fizetnek. Előbbi csoport ráadásul jóval tudatosabban is választ bankot és hitelterméket, a másik csoportnak erre kevésbé van lehetősége, mert lényegében bármi áron szüksége van a hitelre.

Még nincs vége a magyar hitelkatasztrófának

Alig több mint bruttó 300 milliárd forintnyi olyan lakossági hitel maradt a bankoknál, amit legalább három hónapja nem törlesztenek a háztartási adósok: a jegybank statisztikái szerint ezek 72 százaléka jelzáloghitel, ezen belül is 42 százalék szabad felhasználású jelzáloghitel. Ez alapján a 2013-2014-es csúcshoz képest a negyedére csökkent a "bedőlt hitelek" állománya a bankoknál. Míg négy évvel ezelőtt a bankok minden ötödik lakossági hitele 90 napon túl nem teljesítőnek számított, június végére ez az arány 5,4 százalékra csökkent. Az elmúlt négy év alatt azonban ennek csaknem a duplája – közel 550 milliárd forintnyi követelés - került át követelésvásárlókhoz – mutatott rá elemzésében a Portfólió, hozzátéve: ezen kívül közel 50 ezer elveszített lakástulajdon fémjelzi az éppen tíz éve kezdődött magyar hitelkatasztrófát. A március végi MNB-adatok szerint a Nemzeti Eszközkezelőhöz kapcsolódó, illetve az egyéb kényszerértékesítések miatt összesen 48 ezer adós veszítette el lakásának tulajdonjogát, mára ez a szám 50 ezer közelébe növekedhetett. A hitelek nem fizetéséből fakadó szociális probléma jó része tehát továbbra sem oldódott meg: több százezer család küzdhet jövedelemletiltással, és megközelítheti a 100 ezret is azoknak a jelzáloghiteles háztartásoknak a száma, amelyeket a hitel nem fizetése miatti kilakoltatás réme fenyeget. Részben közülük kerül ki a KHR negatív listáján szereplők többszázezres tábora.    

Mobilalkalmazással segítené a tudatos pénzügyi döntéseket az MNB

A fogyasztók tudatos pénzügyi döntéseinek támogatása érdekében elindította „Pénzügyi Navigátor” okostelefon applikációját az MNB. A mobil alkalmazáson keresztül érkeznek a legfrissebb jegybanki hírek, megismerhető az aktuális devizaárfolyam, de ügyintézési időpontot lehet foglalni, és a jegybanki összehasonlító és kereső funkció is működnek. 

Frissítve: 2018.09.14 11:00

Tízmilliárdok a kukaholdingba

Publikálás dátuma
2019.02.20 17:49

Fotó: Népszava/ Tóth Gergő
Az állam a kukaholding saját, százmilliárdos bevételein túl csak tavaly 30-50 milliárdot öntött az állami cégbe, ám mintha csak kidobták volna a tetemes summát.
Az NHKV Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt.-nek március 31-ig kell visszafizetnie az állami tulajdonosától kapott tízmilliárdos hitelét – derül ki a nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter, Bártfai-Mager Andrea helyettese, Fónagy János Oláh Lajos írásbeli kérdésére adott válaszból. Az NHKV-nak a költségvetési törvények, illetve két tavaly év végi kormányhatározat juttatott forrásokat – közli a DK-s képviselő felvetésére a miniszterhelyettes. Mint arról korábban beszámoltunk, a tavaly októberi intézkedés 26,4, a decemberi pedig tovább 5 milliárd állami forrást csoportosított át hulladékgazdálkodásra. Habár eme tízmilliárdok pontos címzettjét sem a határozatok, sem Fónagy János nem jelölik meg, a hírek és válasza alapján a legesélyesebb az NHKV. A miniszterhelyettes által hivatkozott költségvetési törvényekben, mint arról korábban beszámoltunk, kifejezetten az NHKV támogatására 2017-re 4,2 milliárdot, tavalyra pedig négymilliárdot különítettek el. Ugyanakkor pontos címzett nélküli, de hasonló, például hulladékgazdálkodási, átmeneti, tervmegvalósítási és ideiglenes kiadásokra további 16 milliárdot, illetve 17 milliárdot juttattak. Fónagy János felhívja a figyelmet, hogy a pénzeket nem csak a cég működtetésére, hanem kapcsolódó hasznosítási feladatokra is fordították. Afelől is biztosít, hogy a társaság rendezi mára törvénytelenné vált tőkehelyzetét. A kormányfő strómanjakmént számon tartott Mészáros Lőrinc érdekkörébe tartozó MKB által nyújtott 20 milliárdos hitel részleteiről banktitokra hivatkozva Fónagy János nem közölt részleteket. Emlékeztetes, a három éve a kukaszámlák beszedésére alapított, lapunknak nem nyilatkozó NHKV az elmúlt évek során nem bizonyult alkalmasnak sem a csekkek pontos kiküldésére, sem - százmilliárdos díjbevételei, évente több tízmilliárdos állami támogatása és hasonló nagyságrendű, "baráti" hitelei ellenére - a begyűjtést változatlanul végző önkormányzati társaságok költségeinek fedezésére, sem átlátható gazdálkodásra, sem mérlege időbeni leadására. Sőt, számos jel szerint a nem Fidesz-hű helyhatóságok irányította hulladékcégek számára a működéshez szükséges legalapvetőbb anyagi eszközöket sem biztosítja, veszélyeztetve ezzel háztartások százezreinek egészségét. A miniszterhelyettes Oláh Lajos által is hivatkozott, ezt megelőző, januári válasza hatékonyabb NHKV-t, pontos számlákat, sőt új cégvezetést is kilátásba helyezett. Ilyetén fordulatoknak ugyanakkor mindmáig semmi jele.

Nem engedik el a suzukisok kezét

Publikálás dátuma
2019.02.20 15:03

Népszava
Nem hagyják magukat a Suzuki dolgozói, egyre többen lépnek be a helyi szakszervezetbe. A Vasas ráerősít a toborzásra.
Már több mint száz tagja van az esztergomi Suzuki gyárban két hete megalakított szakszervezetnek, és naponta tucatnyian töltenek ki belépési nyilatkozatokat, a vezetők azonban egyelőre nem mernek a nyilvánosság elé állni. Lapunk megkeresésére - az esetleges retorzióktól tartva - elzárkóztak a nyilatkozattól. Félelmük nem alaptalan: a Suzuki menedzsmentje ugyanis már a megalakulás másnapján elbocsátotta a szakszervezeti titkárnak megválasztott férfit. A szakszervezeti tisztséget betöltőket ugyan munkajogi védelem illeti meg, tehát nem lehetne csak úgy felmondani nekik. A Suzuki azonban még azelőtt lépett, hogy a Vasas Szakszervezeti Szövetség – ennek tagszervezeteként jött létre a helyi szakszervezet - megküldte volna a menedzsmentnek a megalakulást bejelentő értesítést (a szakszervezetet csütörtök délután alakították meg a gyár parkolójában, a cég péntek reggel felmondott a dolgozónak). Hogy a két esemény között összefüggés van, az Balogh Béla, a Vasas elnöke szerint egyértelmű.  
A titkár munkájára ugyanis 14 év alatt semmilyen panasz nem volt - sőt, szalag melletti dolgozóból részlegvezetővé léptették elő -, mégis a munkájának minőségét kifogásolva bocsátották el.
A mintegy 3100 munkavállalót foglalkoztató Suzukinál ráadásul nem először történik ilyen „furcsa egybeesés”, a cég korábban rendre sikerrel igyekezett elfojtani az érdekvédelmi kezdeményezéseket. Szintén nagy port kavarva, azonnali hatállyal bocsátották el például 2006-ban az akkor megalakult helyi szakszervezet vezetőjét. A Suzuki akkor arra hivatkozott, hogy a férfi szekrényében alkoholtartalmú üveget találtak. A szakszervezeti vezető szerint viszont feltörték a szekrényét, ezért munkaügyi bírósághoz fordult, a pert pedig meg is nyerte: a bíróság visszahelyezte állásába. A férfi végül elhagyta a céget, a 27 éve Magyarországon működő autóipari vállalatnál így azóta sem folyt érdemi szakszervezeti tevékenység. Most viszont – feltehetőleg az utóbbi időszak erőteljesebb szakszervezeti megmozdulásai, az audis dolgozók sikeres sztrájkja, és a több autóipari cégnél kötött kétszámjegyű bérmegállapodások hatására – ismét szervezkedni kezdtek a dolgozók.
A Vasas nem is hagyja abba a toborzást, sőt, szórólapokkal még rá is erősítenek – közölte Balogh Béla. A kirúgott szakszervezeti vezető ügyét munkaügyi bíróságra viszik, és segítséget kértek az ipari szakszervezeteket összefogó nemzetközi IndustriALL Globaltól is.
Szeretnék a Suzuki menedzsmentjével is felvenni a kapcsolatot, ám eddig mindössze annyi történt, hogy a cégvezetés a hagyományos, postai úton történő levelezésre kérte a szakszervezeti szövetséget. „A HR-vezető küldött nekünk egy postai levelet, de annak tartalmát még nem ismerjük, mivel még nem érkezett meg” – fogalmazott a szakszervezeti vezető. A Magyar Suzuki Zrt.-nek lapunk is feltett kérdéseket – például, hogy egyeztetnek-e majd a frissen megalakult szakszervezettel, illetve pontosan milyen okból mondtak fel a titkárrá választott munkavállalónak -, ám ezekre eddig nem kaptunk választ. Helyette egy állásfoglalást küldtek, miszerint a vállalat és az üzemi tanács szerdán is tárgyalt az üzemi tanács bérfejlesztésre és béren kívüli juttatások bővítésére vonatkozó javaslatáról. Az éves bónuszról és a béren kívüli juttatások emeléséről megállapodás született, a 2019 évi béremelés mértékéről viszont még zajlanak az egyeztetések, de várhatóan február végéig erről is megállapodnak - írták, konkrét számokat azonban nem közöltek. Egy üzemi tanácsnak és egy szakszervezetnek azonban egészen más szerepe és jogosítványa van. Az üzemi tanácsok csak üzemi megállapodást köthetnek, amely viszont nem szabályozhat munkabérrel összefüggő kérdéseket. A szakszervezet viszont – ha létszáma eléri a munkavállalók tíz százalékát – bértárgyalásokat kezdeményezhet, egyeztethet a dolgozók munkakörülményeiről, és ezeket szabályozandó, kollektív szerződést is köthet a munkáltatóval. Balogh Béla jelezte is: a Vasas többi tagszervezetéhez hasonlóan a Suzukinál működő tagszervezet is kezdeményezni fogja a bértárgyalásokat, amelyhez adatokat kérnek majd a cégvezetéstől. „Nem teljesíthetetlen elvárásokat szeretnénk megfogalmazni, partnerként kívánunk fellépni. A munkavállalók számára ugyanakkor megfelelő életszínvonalat biztosító bérezést és munkakörülményeket szeretnének elérni” – hangsúlyozta. A Suzuki menedzsmentje valószínűleg épp egy erős bérköveteléstől tartva igyekszik csírájában elfojtani a szakszervezeti kezdeményezést, és vállalja be akár a munkaügyi pert is. 
A Suzuki menedzsmentje valószínűleg épp egy erős bérköveteléstől tartva igyekszik csírájában elfojtani a szakszervezeti kezdeményezést, és vállalja be akár a munkaügyi pert is.
A szakszervezetnek ugyanis – az üzemi tanácsoktól eltérően – sztrájk szervezésére is joga van. A győri Audi gyárban pár hete lezajlott sikeres sztrájk alapján pedig a Suzuki vezetősége is joggal tarthat hasonló következményektől egy erős szakszervezet létrejötte esetén. Márpedig a három Magyarországon működő autógyár közül éppen a Suzukinál a legalacsonyabbak a fizetések. A G7 céges beszámolókon alapuló számításai szerint 2017-ben az Audinál 600 ezer, a Mercedesnél 470 ezer, a Suzukinál 430 ezer forint körül volt a bruttó átlagfizetés. A gazdasági portál szerint ráadásul a suzukis dolgozók érvelhetnek azzal is , hogy a cégnél futná magasabb szintű bérekre. A 2017-es számok szerint a termelékenységben a Suzuki ugyanis jobban teljesített a Mercedesnél, az egy dolgozóra jutó nyereséget vizsgálva pedig még az Audit is felülmúlta. 
Frissítve: 2019.02.20 15:40