2015-ben a Máltában megrendezett EU-Afrika csúcstalálkozó után elégedetten jelentette be Orbán Viktor kormányfő, hogy a visegrádi négyek több mint 300 határőrt és rendőrt küldenek Görögországba, hogy „a görög déli határoknál meg tudjuk állítani a menekülthullámot.” Ugyanitt azt nyilatkozta, hogy az „EU-nak először ki kell építenie saját védelmi vonalait, és meg kell védeni magunkat a törökök nélkül”. Ugyancsak 2015-ben, a Manfred Weber európai parlamenti frakcióvezetővel tartott budapesti tárgyalásai után közölte: Ha Görögország nem képes megvédeni a saját határait, akkor az EU-nak jogot kellene biztosítani ahhoz, hogy valós, rendészeti erővel, határőrizettel megvédje az ország határait.
Most, amikor megszületett az európai határőrségről szóló sokadik javaslat, a kormányfő már egészen mást mond. Pénteki rádiónyilatkozatában már brüsszeli „zsoldosokat” vizionált a magyar határon. „A terv az, hogy ha Magyarországot nem lehet rászorítani arra, hogy beengedjék a migránsokat, akkor el kell tőlünk venni a határvédelem jogát. Nem kevesebbet akarnak, mint hogy a magyar fiaink, rendőrök és katonák helyett, akik védik a határt, akiknek fontos a hazájuk, zsoldosokat küldjenek ide Brüsszelből” – mondta péntek reggeli a közrádióban.
A miniszterelnök ezzel az Európai Bizottság egy nappal korábban tett előterjesztésére utalt, amelyről lapunk is beszámolt. Eszerint az uniós jogszabályokat kezdeményező testület válsághelyzet esetén az EU külső határaira vezényelhető készenléti alakulat jelentős kibővítésének az ötletével állt elő. A 10 ezer fősre duzzasztott egység tagjai a fogadó ország meghívására és irányítása alatt látnának el hagyományos határőri feladatokat. Az alakulatot 2020-ra kellene felállítani és bevethető állapotba hozni az EU határain.
Mindez még csak egy javaslat, amelyből akkor jogszabály, ha rábólint az Orbán Viktor kormányának is helyet adó EU Tanácsa, valamint az Európai Parlament. Fontos megjegyezni azt is: az előterjesztést az Európai Határ- és Parti Őrség felállításáról szóló, már két éve elfogadott rendelet kiegészítésének szánják.
Ezt a jogszabályt pedig 2016-ban Magyarország is jóváhagyta. Bakondi György, a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója a sajtónak akkor azt nyilatkozta: „Mindenképpen hasznos szervezetről van szó, hiszen közvetlenül bevethető erőt jelent, bármikor meg lehet erősíteni vele egy éppen kritikus határszakaszt."
Magyarország olyannyira egyetértett a gyors reagálású és bárhol bevethető európai határőrség létrehozásával, hogy a rendelet alapján felállított, 1500 fős gyorsreagálású műveleti egységben viszonylag nagy létszámú kontingenssel, 65 fővel vesz részt. Ennek a műveleti egységnek a létszámnövelését kezdeményezte most az Európai Bizottság.
A már elfogadott jogszabály szerint az alakulatot egy tagállam kérésére lehet valamely EU ország külső határára telepíteni. Vészhelyzetben, ha nincs más megoldás, az érintett állam kérelme nélkül is dönteni lehet a külső beavatkozásról, ha a kormányközi Tanács – amelyben a magyar miniszterek is ott ülnek – ehhez az egyetértését adja.
A friss brüsszeli javaslat annyiban tér el ettől, hogy kivenné a tagállamok kezéből a döntés jogát, és az Európai Bizottságra testálná azt. Lehet, hogy ez váltotta ki a magyar kormányfő kirohanását “Brüsszel zsoldosai” ellen? De a végső alkuban a kormányok aligha adják a beleegyezésüket ehhez a változtatáshoz.
- 2015. októberi ülésükön a tagállamok vezetői zárónyilatkozatukban leszögezték: létre kell hozni az Európai Határ- és Parti Őrséget, és annak keretében a gyorsreagálású határvédelmi csapatokat.
- 2016. június 6-ikán az Európai Parlament elfogadta a Európai Határ- és Parti Őrség felállítására vonatkozó állásfoglalását. Az EP fideszes magyar képviselői megszavazták az indítványt. „Bár megkésve, de az európai döntéshozók végre konkrét lépést tettek a külső határok hatékonyabb védelme, a Schengeni rendszer megőrzése felé. Az Európai Határ- és Parti Őrség végre egy olyan konkrét, gyakorlati lépés, amely állampolgáraink védelmét, az Unió belső biztonságát szolgálja” – írta közleményében Gál Kinga EP-képviselő.
- 2016. szeptember 16-ikán az EP állásfoglalása után a tagállamok miniszterei egyhangúlag jóváhagyták az Európai Határ- és Parti Őrség felállítását.
Nincs ok kétségbe vonni az eredményt
Udo Bullmann, az Európai Parlament második legnagyobb frakciójának, a Szocialisták és Demokraták politikai csoportjának elnöke úgy véli, a szavazási eredmény kétségbe vonása mutatja, mennyire reménytelen helyzetben van Orbán Viktor.
Elfogadta az EP a Sargentini-jelentést? A magyar kormány szerint nem. Azt mondják, sértette a szabályokat, hogy a tartózkodásokat nem számították be a szavazatok közé.
Az EP óriási többséggel fogadta el a jelentést, és bebizonyította, hogy nem fél cselekedni, ha úgy látja, hogy egy tagországban veszélybe kerül a jogállam. A szabályok világosak, a szavazási eljárást pedig még a voksolás előtt megerősítette az EP jogi szolgálata. Nincs okunk az eredményt kétségbe vonni. Először fordult elő a történelmünkben, hogy a 7. cikkelyes folyamat elindítását javasoltuk. De a parlament ugyanezt a szavazási eljárást alkalmazza egyéb, könnyűnek egyáltalán nem nevezhető esetekben is, például a költségvetés elfogadásakor. Az eredmény megkérdőjelezése mutatja, mennyire reménytelen helyzetben van Orbán. Ahelyett, hogy minden eszközzel megpróbálná érvényteleníttetni a szavazást, meg kéne értenie, hogy milyen okok előzték meg a szavazást, és orvosolnia kéne a magyarországi jogállam működésével kapcsolatban felmerülő problémákat.
A magyarországi helyzetről szóló vitában ön feltűnően erős szavakkal ostorozta a a korrupciót. Ez csak egy, a papírra vetett súlyos aggályok közül. Miért tartotta fontosnak kiemelni?
A korrupció minden országban, ahol előfordul, súlyos probléma és mindenkit érint. Nem csak azt jelenti, hogy kilopják a pénzt az ártatlan állampolgár zsebéből. A korrupció aláássa a demokráciát. Magyarország esetében ez csak egy, a számos aggály közül. A lista hosszú: a kritikus ügyek a sajtószabadság, az egyetemek és a nem-kormányzati szervezetek elleni támadásoktól, az alkotmányozási és választási rendszer aláásán át a migránsok jogainak megsértéséig terjednek. A jelentés rávilágít, hogy ezek nem elszigetelt problémák, hanem összességében veszélyt jelentenek a liberális demokráciára és a pluralizmusra.
A parlament döntött. Mi a következő lépés? Milyen szerep hárul az EP-re a továbbiakban?
Az Európai Tanácsnak most lépnie kell, a parlamentnek pedig fenn kell tartania a nyomásgyakorlást. A nemzeti kormányok sokáig figyelmen kívül hagyták Budapest illiberális lépéseit. Az EP szerdai határozata kötelezi az Európai Tanácsot. Jövő heti salzburgi informális találkozójukon foglalkozniuk kell a magyar üggyel. Kövessék az Európai Parlament példáját, és végre tegyenek lépéseket az alapvető demokratikus elvek védelmében! Ezt várjuk tőlük.
