„Nem áruljuk el a zsidó közösséget”

Publikálás dátuma
2018.09.14 18:51

Fotó: Népszava/ Tóth Gergő
Számunkra ez vállalhatatlan, ebben a történelemhamisításban nem veszünk részt – nyilatkozta Heisler András, a Mazsihisz elnöke a Népszavának.
Gulyás Gergely miniszter nemrég jelentette be, hogy évek óta tartó huzavona után jövőre megnyitják a Józsefvárosi pályaudvar helyén létrehozott holokauszt emlékközpontot, a Sorok Házát. Az intézmény tulajdonosa a Köves Slomó rabbi vezette Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) lesz, a Sorsok Háza kialakításában a Schmidt Mária-féle közalapítvány is közreműködik. A Mazsihisz nem árulja el a magyar zsidó közösséget – ezzel a címmel adott ki állásfoglalást a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége. A Mazsihisz szerint az EMIH-nek nem a történelmi hitelesség, nem a magyar zsidó közösségi emlékezet és nem a magyar zsidóság a fontos, hanem „a közpénzek és ingatlanok megszerzése”. Ez világos stratégia, ami szembemegy „a Mazsihisz törekvéseivel és a magyar zsidó közvélemény értékrendjével”. A rendkívüli helyzet indokolta, hogy rendkívüli vezetőségi ülést hívjak össze – számolt be a közlemény elfogadásának körülményeiről lapunknak Heisler András, a Mazsihisz elnöke. Kemény a szöveg – ismerte el –, de ugyanilyen kemény a Sorsok Háza ügyében hozott döntés is. A kormány korábban a Mazsihisznek, Izraelnek és nemzetközi zsidó szervezeteknek is azt ígérte, hogy a Sorsok Házában nem a Schmidt Mária-féle koncepciót fogják megvalósítani – állította Heisler András. Márpedig – folytatta – az eddig elhangzottak alapján nem kétséges, hogy az a narratíva érvényesül majd, amit Schmidt Mária 2015-ben is képviselt, és amit egyszer már a washingtoni holokauszt múzeumtól kezdve a jeruzsálemi Jad Vasem intézetig sokan elutasítottak. A Mazsihisz elnöke elmondta, hogy a kormány lépése külföldön is tiltakozást váltott ki: több szervezet is megdöbbenését fejezte ki. Heisler András egyebek mellett kifogásolta, hogy az EMIH által is támogatott koncepció szerint a Sorsok Háza 1938-tól akarja bemutatni a jogfosztástól a deportálásig vezető utat. Márpedig – hangsúlyozta Heisler András – a magyarországi zsidók jogfosztása nem 1938-ban, hanem a numerus clausus (az egyetemeken alkalmazott „zárt szám”) bevezetésével kezdődött. Az első zsidóellenes törvénynek nevezhető jogszabályt csaknem húsz évvel korábban, 1920-ban fogadták el. Köves Slomótól azt kértük, reagáljon arra, hogy a Mazsihisz közvetve árulónak nevezte. Megkérdeztük továbbá, részéről van-e szándék, ha igen, lát-e rá lehetőséget, hogy a Sorsok Háza ügyében együttműködjön a Mazsihisszel. A rabbi írásban válaszolt. A holokauszt emléke, emlékének feldolgozása és prezentálása egyedül azt a célt szolgálhatja, hogy a sérelmeket és sértettséget legyűrve, az emlékek fájdalmai és tanulságai által elérhető katarzist minél szélesebb kör számára megérinthetővé és személyessé tegyük – állapította meg Köves Slomó. Ehhez a Sorsok Háza esetében is az szükséges, hogy el tudjuk érni, minél többen sajátjuknak érezzék azt a diskurzust, amelybe évente sok százezer diákot és felnőttet kívánunk bevonni. Ennek a célnak az elérése érdekében az EMIH minden zsidó és nem-zsidó, magyar és külföldi civilszervezettel, egyházzal, oktatási intézménnyel és szervezettel keresi és kéri az építő együttműködést – hangsúlyozta, hozzátéve: „Azt akarjuk elérni, hogy a holokauszt emberi tragédiájából, családi, vallási, nemzeti kötődéstől függetlenül mindenki képes legyen a legmélyebb emberi következtetéseket és tanulságokat levonni”. Ehhez az együttműködéshez azonban Köves Slomó szerint az is szükséges, hogy a Sorsok Háza kapcsán kialakult diskurzust semmikép se hagyjuk „egy zsidó hitközségi konfliktus martalékává válni”. Így azt kéri mindenkitől, maga és közössége tagjai és vezetői számára is azt az utat szeretné kijelölni, hogy „próbáljunk meg mindahányan felülkerekedni személyes és intézményi sérelmeinken és közösen dolgozni egy – a vallásos zsidó közösségnél lényegesen nagyobb ívű és jelentőségű – közös ügy érdekében”.
2018.09.14 18:51

Tovább hallgat a kormány Gruevszkiről

Publikálás dátuma
2018.11.18 17:53

Fotó: AFP/ ROBERT ATANASOVSKI
Továbbra sem tudják az Orbán-kormány képviselői, miként kommunikáljanak a nyilvánosság előtt arról, hogy a vesztegetésért jogerősen elítélt macedón ex-miniszterelnök, Nikola Gruevszki vélhetően illegális úton és a magyar kabinet segítségével szökött Magyarországra börtönbüntetése elől. A hétvégén Gulyás Gergelytől, a Miniszterelnökséget vezető minisztertől próbálták megtudni újságírók, ki adott felhatalmazást arra magyar diplomatáknak, hogy Albániából Budapestre hozzák a politikust. Gulyás nem tudott érdemi választ adni, mindössze annyit mondott, Gruevszki ügyében már zajlik a menekültügyi eljárás. Amikor az RTL Klub újságírója felvetette, hogy amikor utaztatták Gruevszkit, még semmilyen eljárás nem folyt, a miniszter csak annyit mondott: az eljárás lezárásáig semmilyen információt nem ad. A kormánynak pedig van ideje kommunikációs stratégia kidolgozására: az Orbán Viktorral minden jel szerint jó viszonyt ápoló macedón politikus menedékkérelmének elbírálása akár hónapokig is eltarthat. A Magyar Helsinki Bizottság nemrég jogi összefoglalót közölt a Gruevszki-ügyről, amelyben azt is leírták, ha a kormány betartaná saját szabályait, Gruevszkinek – mivel érvényes úti okmányok nélkül jött Magyarországra – most nem Budapesten, hanem egy tranzitzónában lenne a helye. – Magyarország törvényt sért azzal, hogy nem adja ki Macedóniának a jogerősen elítélt egykori miniszterelnöküket, akinek magyar diplomaták segíthettek eljutni Magyarországra – jelentette ki vasárnap a Párbeszéd szóvivője. Barabás Richárd szerint ezért a magyar külügyminiszternek, Szijjártó Péternek le kellene mondania. – A külföldi sajtóból lehet tudni, hogy a magyar nagykövetségek, a tiranai és a montenegrói nagykövetségek munkatársai aktívan részt vettek Gruevszki szöktetésében, és aktívan hozzájárultak, hogy ez az illegális migráns egyébként törvénytelen módon kerüljön Magyarország területére megsértve a magyar törvényeket, és megsértve a déli határzárat is – fogalmazott. Mindeközben a Fideszhez közeli médiacégek Macedóniában próbálják támogatni a Gruevszki nevéhez köthető VMRO-DPMNE pártot. A hvg.hu arról írt: a magyar kormányhoz közeli médiacégek – melyek mögött Schatz Péter, a Szlovéniában is jelen lévő Ripost egyik társtulajdonosa, illetve Adamik Ágnes, a Magyar Televízió egykori vezető munkatársa áll – tavaly jelentek meg az országban, s napi- és hetilapokból, internetes oldalakból és egy tévéállomásból álló médiabirodalmat építettek ki.
Szerző
2018.11.18 17:53

Ön mit tippelt? Mutatjuk a hatos lottó nyerőszámait

Publikálás dátuma
2018.11.18 16:46
Illusztráció
Fotó: Shutterstock/
A Szerencsejáték Zrt. tájékoztatása szerint a 46. héten megtartott hatos lottó számsorsoláson a következő számokat húzták ki:
Nyerőszámok: 8 (nyolc) 21 (huszonegy) 26 (huszonhat) 30 (harminc) 39 (harminckilenc) 40 (negyven) Nyeremények: 6 találatos szelvény nem volt; az 5 találatos szelvényekre 331 350; a 4 találatos szelvényekre 7055; a 3 találatos szelvényekre 1710 forintot fizetnek.
2018.11.18 16:46