„Nem áruljuk el a zsidó közösséget”

Publikálás dátuma
2018.09.14 18:51

Fotó: Népszava/ Tóth Gergő
Számunkra ez vállalhatatlan, ebben a történelemhamisításban nem veszünk részt – nyilatkozta Heisler András, a Mazsihisz elnöke a Népszavának.
Gulyás Gergely miniszter nemrég jelentette be, hogy évek óta tartó huzavona után jövőre megnyitják a Józsefvárosi pályaudvar helyén létrehozott holokauszt emlékközpontot, a Sorok Házát. Az intézmény tulajdonosa a Köves Slomó rabbi vezette Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) lesz, a Sorsok Háza kialakításában a Schmidt Mária-féle közalapítvány is közreműködik. A Mazsihisz nem árulja el a magyar zsidó közösséget – ezzel a címmel adott ki állásfoglalást a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége. A Mazsihisz szerint az EMIH-nek nem a történelmi hitelesség, nem a magyar zsidó közösségi emlékezet és nem a magyar zsidóság a fontos, hanem „a közpénzek és ingatlanok megszerzése”. Ez világos stratégia, ami szembemegy „a Mazsihisz törekvéseivel és a magyar zsidó közvélemény értékrendjével”. A rendkívüli helyzet indokolta, hogy rendkívüli vezetőségi ülést hívjak össze – számolt be a közlemény elfogadásának körülményeiről lapunknak Heisler András, a Mazsihisz elnöke. Kemény a szöveg – ismerte el –, de ugyanilyen kemény a Sorsok Háza ügyében hozott döntés is. A kormány korábban a Mazsihisznek, Izraelnek és nemzetközi zsidó szervezeteknek is azt ígérte, hogy a Sorsok Házában nem a Schmidt Mária-féle koncepciót fogják megvalósítani – állította Heisler András. Márpedig – folytatta – az eddig elhangzottak alapján nem kétséges, hogy az a narratíva érvényesül majd, amit Schmidt Mária 2015-ben is képviselt, és amit egyszer már a washingtoni holokauszt múzeumtól kezdve a jeruzsálemi Jad Vasem intézetig sokan elutasítottak. A Mazsihisz elnöke elmondta, hogy a kormány lépése külföldön is tiltakozást váltott ki: több szervezet is megdöbbenését fejezte ki. Heisler András egyebek mellett kifogásolta, hogy az EMIH által is támogatott koncepció szerint a Sorsok Háza 1938-tól akarja bemutatni a jogfosztástól a deportálásig vezető utat. Márpedig – hangsúlyozta Heisler András – a magyarországi zsidók jogfosztása nem 1938-ban, hanem a numerus clausus (az egyetemeken alkalmazott „zárt szám”) bevezetésével kezdődött. Az első zsidóellenes törvénynek nevezhető jogszabályt csaknem húsz évvel korábban, 1920-ban fogadták el. Köves Slomótól azt kértük, reagáljon arra, hogy a Mazsihisz közvetve árulónak nevezte. Megkérdeztük továbbá, részéről van-e szándék, ha igen, lát-e rá lehetőséget, hogy a Sorsok Háza ügyében együttműködjön a Mazsihisszel. A rabbi írásban válaszolt. A holokauszt emléke, emlékének feldolgozása és prezentálása egyedül azt a célt szolgálhatja, hogy a sérelmeket és sértettséget legyűrve, az emlékek fájdalmai és tanulságai által elérhető katarzist minél szélesebb kör számára megérinthetővé és személyessé tegyük – állapította meg Köves Slomó. Ehhez a Sorsok Háza esetében is az szükséges, hogy el tudjuk érni, minél többen sajátjuknak érezzék azt a diskurzust, amelybe évente sok százezer diákot és felnőttet kívánunk bevonni. Ennek a célnak az elérése érdekében az EMIH minden zsidó és nem-zsidó, magyar és külföldi civilszervezettel, egyházzal, oktatási intézménnyel és szervezettel keresi és kéri az építő együttműködést – hangsúlyozta, hozzátéve: „Azt akarjuk elérni, hogy a holokauszt emberi tragédiájából, családi, vallási, nemzeti kötődéstől függetlenül mindenki képes legyen a legmélyebb emberi következtetéseket és tanulságokat levonni”. Ehhez az együttműködéshez azonban Köves Slomó szerint az is szükséges, hogy a Sorsok Háza kapcsán kialakult diskurzust semmikép se hagyjuk „egy zsidó hitközségi konfliktus martalékává válni”. Így azt kéri mindenkitől, maga és közössége tagjai és vezetői számára is azt az utat szeretné kijelölni, hogy „próbáljunk meg mindahányan felülkerekedni személyes és intézményi sérelmeinken és közösen dolgozni egy – a vallásos zsidó közösségnél lényegesen nagyobb ívű és jelentőségű – közös ügy érdekében”.
2018.09.14 18:51

Borús, igai őszi idővel búcsúzik a hét

Publikálás dátuma
2018.09.23 09:10
Illusztráció
Fotó: Shutterstock/
Erős szél és zápor is lehet vasárnap, majd hétfőre virradó éjszaka ismét erős hidegfront éri el az országot.
A szombati erőteljes hidegfrontot követően vasárnapra átmenetileg megnyugszik a légkör felettünk: nyugat felől egy gyorsmozgású ciklon melegszektora egyre jobban a Kárpát-medence fölé húzódik, ezért alapvetően csendes időre számíthatunk – közölte az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ). Az előrejelzés szerint az ország délnyugati felén fokozatosan szakadozik, csökken a felhőzet, általában több órára kisüt a nap, máshol viszont egész nap nagyrészt felhős idő várható rövid napos időszakokkal. Helyenként záporeső valószínű, elsősorban a reggeli, kora délelőtti, illetve a késő délutáni, esti órákban. Többfelé megélénkül, estétől északnyugaton megerősödik a déli, délnyugati szél. A legmagasabb nappali hőmérséklet 16 és 23 fok között alakul, délen lesz a melegebb, az Északi-középhegység térségében a leghűvösebb. Késő estére 13 és 19 fok közé hűl le a levegő.   Hétfőre virradó éjszaka erős hidegfront éri el az országot. A hirtelen érkező, nagy változás még azok szervezetét is megviseli, akik nem érzékenyek az időjárás változásaira – erről itt írtunk bővebben.
2018.09.23 09:10
Frissítve: 2018.09.23 09:11

Bántalmazás, megszégyenítés – Csaknem kétezer panasz érkezett az oktatási biztoshoz

Publikálás dátuma
2018.09.23 08:25
Illsztráció
Fotó: Shutterstock/
Volt olyan úszásoktató, aki a nyakánál fogva emelt ki egy gyereket a medencéből, majd kérdezés nélkül arcon ütötte.
Több mint 1800 panasz érkezett Aáry Tamás Lajos, oktatási jogok biztosának hivatalához tavaly, az elmúlt évekhez hasonlóan az ügyek többsége a köznevelés területéről futott be. Az MTI-hez eljuttatott 150 oldalas összegzés szerint 1151 panasz érkezett a köznevelés területéről, 516 a felsőoktatásból, 125 a szakképzésből és 20 egyéb beadványt regisztráltak. Az ügyek száma mintegy kétszázzal nőtt az előző évhez képest, és a panaszok legnagyobb részét elektronikus úton nyújtották be. A biztos 922 állásfoglalást, illetve tájékoztatást fogalmazott meg.

Agresszív viselkedés, verbális bántalmazás

Az Oktatási Jogok Biztosa Hivatalába érkezett például olyan panasz, amely egy óvoda szervezésében megvalósított úszásoktatással függött össze. Az uszodában a gyermekek egy – az uszoda alkalmazásában álló – úszásoktató felügyelete alatt voltak, a panasz szerint az oktató viselkedése a gyerekekkel szemben többször durva, agresszív volt. A konkrét esetben a panaszban érintett kisgyermek az egyik társával a vízben összetűzésbe keveredett, mire a gyermek a társát megütötte. Ezt látva az úszásoktató nyakánál fogva kiemelte a panaszos gyermekét a medencéből, kérdezés nélkül arcon ütötte, majd kitiltotta az uszodai foglalkozásokról. Az óvodavezető felvette a kapcsolatot az úszásoktatóval, aki felvállalta a tettét, szerinte a kisfiúval többször volt probléma, nem való az uszodába. Elmondta, hogy ő a fegyelmezésnek ezt a módját látta helyesnek, és vállalja a következményeit. Tekintettel arra, hogy a jogsérelmet nem az oktatási intézmény valósította meg, megkereséssel fordult a hivatal a település polgármesteréhez, aki rendőrségi feljelentést tett, valamint értesítette az úszásoktatót alkalmazó egyesületet és az uszoda üzemeltetőjét is annak érdekében, hogy a gyermekek jogai ne sérülhessenek az úszásoktatás során. Aáry Tamás Lajos beszámolójában kiemelte, hogy a fizikai bántalmazásnál azonban gyakrabban fordul elő a tanulók verbális bántalmazása, megszégyenítése, emberi méltóságuk megsértése. Mint hangsúlyozta: az emberi méltósághoz való jog mindenkit – így az oktatás valamennyi szereplőjét – megillető alkotmányos alapjog. A beszámolóban kitért arra is, hogy a hivatalukhoz folyamatosan érkező jelzések alapján átfogó vizsgálatot indítottak a diabéteszes gyermekek óvodai, iskolai ellátása tárgyában, amely a tavalyi évben fejeződött be. A biztos megállapította, hogy Magyarországon minden gyermeknek joga és kötelessége a köznevelésben való részvétel. E tekintetben nem tehető különbség a diabéteszes gyermekek és társaik között, intézményi ellátásuk és a közösségbe integrálásuk komplex egészségügyi és köznevelési feladat. Álláspontjuk szerint fontos, hogy a pedagógusok – önkéntes alapon – elsajátíthassák azokat az elméleti és gyakorlati ismereteket, amelyek szükségesek a diabéteszes gyermekek, tanulók ellátásához. Ilyen képzések akár az érintett intézményekben is megvalósíthatók, megbízható szakmai hátterüket pedig a Magyar Diabétesz Társaság tudja biztosítani.

Osztálypénz, értékelési módszerek

A biztos állást foglalt az osztálypénzzel kapcsolatban is, eszerint a szülők közösen dönthetnek arról, hogy bizonyos célok érdekében különböző összegeket befizetnek. Ez azonban minden szülő esetében önkéntes, s a pénznek a kezelésével megbízhatják akár az egyik pedagógust is. A pedagógus önkéntes és ingyenes vállalása alapján közte és a szülők között így létrejön egy polgári jogi jogviszony, a pénzösszegről való elszámolást a szülők kérhetik az általuk megbízott pedagógustól. Az ingyenes oktatás elvének tiszteletben tartása mellett az iskola támogatása esetlegesen alapítványán keresztül, a gyermekek részére szolgáltatások bővítése pedig az osztálypénz felhasználásával lehetséges, ám a befizetések kötelezővé tétele ezekben az esetekben nem lehetséges, az csak önkéntesen történhet. Kérdésként érkezett, hogy jogos lehet-e, ha az általános iskola egy tanára a tanév utolsó napján beadandó munkát kér a diákjaitól. Tájékoztatták a beadványozót a jogszabály kapcsolódó rendelkezéséről, továbbá arról, hogy az utolsó tanítási nap is a tanév részének tekintendő. A pedagógusok értékelési módszereivel, az általuk adott érdemjegyekkel, osztályzatokkal kapcsolatosan az év folyamán szintén számos megkeresés érkezett. Ezen ügyek jelentős részében felhívták a figyelmet arra, hogy a tanulók munkájának értékelésekor, minősítésekor a pedagógust széleskörű szabadság illeti meg, így kialakíthat egyedi módszereket, alkalmazhat sajátos értékelési, számonkérési technikákat. A tanulói jogviszony megszüntetésével összefüggésben a biztos rögzítette, hogy az kizárólag a jogszabályban meghatározott módon történhet. Különösen jogsértőnek tartják az eltanácsolás esetét, amikor az intézmény a tanulót magatartási nehézségei miatt nyomásgyakorlással, kényszerrel veszi rá a tanulói jogviszony megszüntetésére.

Kifutó képzések

A felsőoktatási területen érkezett panaszokat hagyományosan három nagy csoportba lehet osztani: az első csoportba az érettségi vizsgával és a felsőoktatási felvételi eljárással kapcsolatos ügyek kerülnek. A második csoportot a tanulmányi kötelezettségekkel összefüggő ügyek alkotják, míg a harmadik csoportba a felsőoktatási tanulmányok finanszírozásának kérdéseit érintő ügyek tartoznak. A beszámoló szerint évről évre visszatérő kérdés a kifutó képzésekre történő jelentkezés. Ha a képzési és kimeneti követelmények változása okán, vagy nem elegendő számú jelentkező esetén egy adott képzés az aktuális évben nem indul, az nem feltétlenül valósít meg oktatási jogsérelmet.

2018.09.23 08:25
Frissítve: 2018.09.23 08:44