„Nem áruljuk el a zsidó közösséget”

Publikálás dátuma
2018.09.14 18:51

Fotó: Népszava/ Tóth Gergő
Számunkra ez vállalhatatlan, ebben a történelemhamisításban nem veszünk részt – nyilatkozta Heisler András, a Mazsihisz elnöke a Népszavának.
Gulyás Gergely miniszter nemrég jelentette be, hogy évek óta tartó huzavona után jövőre megnyitják a Józsefvárosi pályaudvar helyén létrehozott holokauszt emlékközpontot, a Sorok Házát. Az intézmény tulajdonosa a Köves Slomó rabbi vezette Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) lesz, a Sorsok Háza kialakításában a Schmidt Mária-féle közalapítvány is közreműködik. A Mazsihisz nem árulja el a magyar zsidó közösséget – ezzel a címmel adott ki állásfoglalást a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége. A Mazsihisz szerint az EMIH-nek nem a történelmi hitelesség, nem a magyar zsidó közösségi emlékezet és nem a magyar zsidóság a fontos, hanem „a közpénzek és ingatlanok megszerzése”. Ez világos stratégia, ami szembemegy „a Mazsihisz törekvéseivel és a magyar zsidó közvélemény értékrendjével”. A rendkívüli helyzet indokolta, hogy rendkívüli vezetőségi ülést hívjak össze – számolt be a közlemény elfogadásának körülményeiről lapunknak Heisler András, a Mazsihisz elnöke. Kemény a szöveg – ismerte el –, de ugyanilyen kemény a Sorsok Háza ügyében hozott döntés is. A kormány korábban a Mazsihisznek, Izraelnek és nemzetközi zsidó szervezeteknek is azt ígérte, hogy a Sorsok Házában nem a Schmidt Mária-féle koncepciót fogják megvalósítani – állította Heisler András. Márpedig – folytatta – az eddig elhangzottak alapján nem kétséges, hogy az a narratíva érvényesül majd, amit Schmidt Mária 2015-ben is képviselt, és amit egyszer már a washingtoni holokauszt múzeumtól kezdve a jeruzsálemi Jad Vasem intézetig sokan elutasítottak. A Mazsihisz elnöke elmondta, hogy a kormány lépése külföldön is tiltakozást váltott ki: több szervezet is megdöbbenését fejezte ki. Heisler András egyebek mellett kifogásolta, hogy az EMIH által is támogatott koncepció szerint a Sorsok Háza 1938-tól akarja bemutatni a jogfosztástól a deportálásig vezető utat. Márpedig – hangsúlyozta Heisler András – a magyarországi zsidók jogfosztása nem 1938-ban, hanem a numerus clausus (az egyetemeken alkalmazott „zárt szám”) bevezetésével kezdődött. Az első zsidóellenes törvénynek nevezhető jogszabályt csaknem húsz évvel korábban, 1920-ban fogadták el. Köves Slomótól azt kértük, reagáljon arra, hogy a Mazsihisz közvetve árulónak nevezte. Megkérdeztük továbbá, részéről van-e szándék, ha igen, lát-e rá lehetőséget, hogy a Sorsok Háza ügyében együttműködjön a Mazsihisszel. A rabbi írásban válaszolt. A holokauszt emléke, emlékének feldolgozása és prezentálása egyedül azt a célt szolgálhatja, hogy a sérelmeket és sértettséget legyűrve, az emlékek fájdalmai és tanulságai által elérhető katarzist minél szélesebb kör számára megérinthetővé és személyessé tegyük – állapította meg Köves Slomó. Ehhez a Sorsok Háza esetében is az szükséges, hogy el tudjuk érni, minél többen sajátjuknak érezzék azt a diskurzust, amelybe évente sok százezer diákot és felnőttet kívánunk bevonni. Ennek a célnak az elérése érdekében az EMIH minden zsidó és nem-zsidó, magyar és külföldi civilszervezettel, egyházzal, oktatási intézménnyel és szervezettel keresi és kéri az építő együttműködést – hangsúlyozta, hozzátéve: „Azt akarjuk elérni, hogy a holokauszt emberi tragédiájából, családi, vallási, nemzeti kötődéstől függetlenül mindenki képes legyen a legmélyebb emberi következtetéseket és tanulságokat levonni”. Ehhez az együttműködéshez azonban Köves Slomó szerint az is szükséges, hogy a Sorsok Háza kapcsán kialakult diskurzust semmikép se hagyjuk „egy zsidó hitközségi konfliktus martalékává válni”. Így azt kéri mindenkitől, maga és közössége tagjai és vezetői számára is azt az utat szeretné kijelölni, hogy „próbáljunk meg mindahányan felülkerekedni személyes és intézményi sérelmeinken és közösen dolgozni egy – a vallásos zsidó közösségnél lényegesen nagyobb ívű és jelentőségű – közös ügy érdekében”.
2018.09.14 18:51

Jogász doktorok kezében a kardiológiai műtétek sorsa

Publikálás dátuma
2018.09.25 12:49

Fotó: kardio.hu/
Egyelőre nem jött létre megállapodás arról, hogy a főorvos a felmondási ideje alatt elvégezhesse a betervezett műtéteket. Az egyeztetést az ügyvédek folytatják.
Székely László főorvos nem térhetett vissza a kardológiai intézet műtőjébe, mert az intézmény vezetőjével mára tervezett egyeztetése kudarcba fulladt. Erről lapunkat a főorvos tájékoztatta. A korábban azonnali hatállyal elbocsátott sebész esetében az egészségügyi kormányzat közbenjárására arról kellett volna megállapodni, hogy Székely László a felmondási ideje alatt folytathassa a betegei kezelését, illetve elvégezhesse azokat a minimálinvazív beavatkozásokat, amelyek technikáját csak ő gyakorolja az intézetben. Mint azt Székely László lapunknak elmondta, ő a találkozóra az ügyvédjével érkezett, ám a főigazgató ezt észlelve úgy nyilatkozott, mivel neki nincs ott az ügyvédje nem tud vele érdemben beszélni. Végül abban maradtak, hogy az ügyvédek találnak egy megfelelő időpontot. Székely László a múlt héten szerdán kapta meg azonnali hatályú felmondását egy korábbi esetre hivatkozva, amikor műtétjéhez idegen szakorvos segítségét kérte. Ellátatlanul maradt betegei és orvoskollégáinak nagy többsége azonnal tiltakozott elmozdítása ellen. Pénteken az egészségügyi kormányzat is közbelépett, közvetítettek a két vezető között, annak érdekében, hogy Székely László főorvos a felmondási idejét töltve már hétfőtől műthessen, ennek részleteit nem sikerült tisztázni, a mai keddi találkozón sem. A betegeknek pedig továbbra is várniuk kell.
Szerző
2018.09.25 12:49
Frissítve: 2018.09.25 12:59

Demszky azon gondolkodik, hogy ismét beszáll a politikába

Publikálás dátuma
2018.09.25 12:02

Fotó: Népszava/ Tóth Gergő
„Függetlenként hajlandó lennék indulni” – mondta az egykori főpolgármester.
„Elárulhatom, gondolkodom, hogy ismét beszállok a politikába. A pártok nem érdekelnek, de függetlenként hajlandó lennék indulni”
– mondta Demszky Gábor a 24.hu-nak adott interjújában. Arra a kérdésre, hogy főpolgármester-jelöltként indulna-e, azt mondta: még nincs döntés.
„Ha lesz mögöttem intellektuális és tárgyi erő, indulok. És jönne velem a régi csapatom. Olyan stratégiai tervezőm volt nekem, mint Atkári János, őt biztos visszahoznám”
– fogalmazott az egykori főpolgármester.
Azt mondta, már csak azért sem demokrácia, amiben élünk, mert „az ellenzék idomult a rendszerhez, partner ahhoz, hogy demokráciát játsszunk ott, ahol nincs demokrácia”. Úgy véli, ki kellene vonulni a parlamentből és visszahozni a nyomtatott szamizdatos módszereket. Arra a felvetésre, hogy aki akar, írjon blogot, közölte:
„Az semmit nem ér. A papír, az ér el mindenkihez. Csomóan nem olvasnak netet, én hozzájuk is szólni akarok.”
Hozzátette, hogy lehetne még lakáson szabadegyetemet szervezni, „ma is működik pár, nálam Heller Ági tartott három előadást, egyet Kantról, egyet Shakespeare-ről, egyet pedig Lukács Budapesti Iskolájáról, mind nagyszerű volt”.  
2018.09.25 12:02
Frissítve: 2018.09.25 12:40