„Nem áruljuk el a zsidó közösséget”

Publikálás dátuma
2018.09.14 18:51

Fotó: Népszava/ Tóth Gergő
Számunkra ez vállalhatatlan, ebben a történelemhamisításban nem veszünk részt – nyilatkozta Heisler András, a Mazsihisz elnöke a Népszavának.
Gulyás Gergely miniszter nemrég jelentette be, hogy évek óta tartó huzavona után jövőre megnyitják a Józsefvárosi pályaudvar helyén létrehozott holokauszt emlékközpontot, a Sorok Házát. Az intézmény tulajdonosa a Köves Slomó rabbi vezette Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) lesz, a Sorsok Háza kialakításában a Schmidt Mária-féle közalapítvány is közreműködik. A Mazsihisz nem árulja el a magyar zsidó közösséget – ezzel a címmel adott ki állásfoglalást a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége. A Mazsihisz szerint az EMIH-nek nem a történelmi hitelesség, nem a magyar zsidó közösségi emlékezet és nem a magyar zsidóság a fontos, hanem „a közpénzek és ingatlanok megszerzése”. Ez világos stratégia, ami szembemegy „a Mazsihisz törekvéseivel és a magyar zsidó közvélemény értékrendjével”. A rendkívüli helyzet indokolta, hogy rendkívüli vezetőségi ülést hívjak össze – számolt be a közlemény elfogadásának körülményeiről lapunknak Heisler András, a Mazsihisz elnöke. Kemény a szöveg – ismerte el –, de ugyanilyen kemény a Sorsok Háza ügyében hozott döntés is. A kormány korábban a Mazsihisznek, Izraelnek és nemzetközi zsidó szervezeteknek is azt ígérte, hogy a Sorsok Házában nem a Schmidt Mária-féle koncepciót fogják megvalósítani – állította Heisler András. Márpedig – folytatta – az eddig elhangzottak alapján nem kétséges, hogy az a narratíva érvényesül majd, amit Schmidt Mária 2015-ben is képviselt, és amit egyszer már a washingtoni holokauszt múzeumtól kezdve a jeruzsálemi Jad Vasem intézetig sokan elutasítottak. A Mazsihisz elnöke elmondta, hogy a kormány lépése külföldön is tiltakozást váltott ki: több szervezet is megdöbbenését fejezte ki. Heisler András egyebek mellett kifogásolta, hogy az EMIH által is támogatott koncepció szerint a Sorsok Háza 1938-tól akarja bemutatni a jogfosztástól a deportálásig vezető utat. Márpedig – hangsúlyozta Heisler András – a magyarországi zsidók jogfosztása nem 1938-ban, hanem a numerus clausus (az egyetemeken alkalmazott „zárt szám”) bevezetésével kezdődött. Az első zsidóellenes törvénynek nevezhető jogszabályt csaknem húsz évvel korábban, 1920-ban fogadták el. Köves Slomótól azt kértük, reagáljon arra, hogy a Mazsihisz közvetve árulónak nevezte. Megkérdeztük továbbá, részéről van-e szándék, ha igen, lát-e rá lehetőséget, hogy a Sorsok Háza ügyében együttműködjön a Mazsihisszel. A rabbi írásban válaszolt. A holokauszt emléke, emlékének feldolgozása és prezentálása egyedül azt a célt szolgálhatja, hogy a sérelmeket és sértettséget legyűrve, az emlékek fájdalmai és tanulságai által elérhető katarzist minél szélesebb kör számára megérinthetővé és személyessé tegyük – állapította meg Köves Slomó. Ehhez a Sorsok Háza esetében is az szükséges, hogy el tudjuk érni, minél többen sajátjuknak érezzék azt a diskurzust, amelybe évente sok százezer diákot és felnőttet kívánunk bevonni. Ennek a célnak az elérése érdekében az EMIH minden zsidó és nem-zsidó, magyar és külföldi civilszervezettel, egyházzal, oktatási intézménnyel és szervezettel keresi és kéri az építő együttműködést – hangsúlyozta, hozzátéve: „Azt akarjuk elérni, hogy a holokauszt emberi tragédiájából, családi, vallási, nemzeti kötődéstől függetlenül mindenki képes legyen a legmélyebb emberi következtetéseket és tanulságokat levonni”. Ehhez az együttműködéshez azonban Köves Slomó szerint az is szükséges, hogy a Sorsok Háza kapcsán kialakult diskurzust semmikép se hagyjuk „egy zsidó hitközségi konfliktus martalékává válni”. Így azt kéri mindenkitől, maga és közössége tagjai és vezetői számára is azt az utat szeretné kijelölni, hogy „próbáljunk meg mindahányan felülkerekedni személyes és intézményi sérelmeinken és közösen dolgozni egy – a vallásos zsidó közösségnél lényegesen nagyobb ívű és jelentőségű – közös ügy érdekében”.
2018.09.14 18:51

Bodolai szerint nincs veszélyben az Index

Publikálás dátuma
2018.09.19 21:31

Fotó: Népszava/
Az online lapot tulajdonló alapítvány kurátora szerint nincs oka azt feltételezni, hogy az új tulajdonosok megvonják tőle a bizalmat.
Személyi és jogi garanciákat is lát Bodolai László a Magyar Fejlődésért Alapítvány (MFA) kuratóriumának elnöke arra, hogy nem távolítják el a posztjáról. Bodolai a Népszavának azt mondta, Ziegler Gábort, aki a CEMP-csoporton belül mindig is az értékesítési területet vezette, több mint egy évtizede ismeri. – Ezért nincs rá okom, hogy bármilyen módon kételkedjek abban, hogy a hétfői napon kiadott közleményükben megfogalmazott a bizalmat egyik pillanatról a másikra megvonja  – tette hozzá. Jogi garanciákat pedig az MFA alapítói okirata és a hazai joggyakorlat biztosít Bodolai szerint. A kuratórium tagjai ugyanis csak alapos indokkal hívhatók vissza, amennyiben például az alapítvány működését veszélyeztetik.  Mint arról lapunk beszámolt, az Index legfontosabb partnerei – a hirdetéseket értékesítő CEMP SH, valamint a szerkesztőségi rendszert biztosító és fejlesztő cég – Ziegler Gábor és Oltyán József tulajdonába kerültek. Ugyanez a két ember cégein keresztül megvásárolta Bodolai Lászlótól azt az NP Nanga Parbat 17 Zrt.-t, amely az Indexet tulajdonló Magyar Fejlődésért Alapítványt alapította. – Szeretném tisztázni, hogy Oltyán József nem „tűnt fel” az Index körül, a hétfőn ismertetett tranzakciók semmilyen módon nem érintik az Index kiadóját. Mostantól az ő résztulajdonában lévő Cemp SH értékesíti az index.hu felületeit, korábban meg Spéder Zoltán cége értékesítette. Ennyi a változás – hangsúlyozta a Népszavának Bodolai. Arra a kérdésünkre, hogy mit szól Oltyán politikai szerepvállalásához (az új vezető ugyanis a KDNP Bács Kiskun megyei szervezetének elnökségi tagja), Bodolai azt mondta: ezt nem tiszte értékelni, mivel "nem egy országos jelentőségű politikus". Az MFA kuratóriumi elnöke a Klubrádiónak is nyilatkozott, szerinte biztosabb helyzetbe került az Index a portál körül minap lezajlott üzleti változásokkal. Nyáron ugyanis komoly veszély alakult ki az Index körül amiatt, hogy Simicska Lajos, Orbán Viktor miniszterelnök egykori barátja eladta az érdekeltségeit Nyerges Zsolt kormányközeli üzletembernek. Az egyébként sem Ziegler, sem Oltyán nem árulta el, hogy mekkora volt a vételár. Oltyán a lapunknak adott interjúban annyit közölt, hogy kevés saját erő mellett az adásvétel nagyját hitelből fizették. Arra a kérdésünkre, hogy melyik banktól kaptak hitelt, nem válaszolt. Ziegler egyébként a napi.hu-nak adott interjújában osztotta Bodolai véleményét, mert szerinte „az Index.hu függetlenségét az garantálja, hogy semmilyen jogunk nem fűződik ahhoz, hogy a napi szerkesztésbe vagy a lap tartalmába bármilyen módon is beleavatkozzunk.”
Szerző
Témák
index
2018.09.19 21:31
Frissítve: 2018.09.19 21:46

Lakossági fórumokon figyelmeztetnek a magyarországi medveveszélyre

Publikálás dátuma
2018.09.19 20:08
Illusztráció
Fotó: Shutterstock/
Lakossági fórumokon tájékoztatja a Bükki Nemzeti Park Igazgatósága az Észak- Magyarországi településeken élőket az utóbbi években egyre gyakrabban előforduló barna medvékkel kapcsolatban – derült ki az ATV híradójából. Pétervásárán már megtartották az első fórumot, de Salgótarján, Ózd és Miskolc is a tervek között szerepel. A nyár elején hetekig tartották izgalomban medvék Heves és Borsod megyék több településén is az ott lakókat. Május végén egy medvéről két vasutas készítette azt a fotót Somoskőújfalu közelében, amely bejárta a hazai sajtót. Azután több héten át folyamatosan jelentek meg különböző medvékről készült felvételek a szlovák határtól egészen a szerb határig, de Mezőkeresztes közelében is felfigyeltek egy medvére. Ezek után döntött úgy a nemzeti park vezetősége, hogy fórumokat szerveznek azokon a területeken, ahol leginkább várható a medvék felbukkanása.
„Részleteiben tárgyaltuk azokat a konfliktushelyzeteket, amiket legjobb lenne elkerülni, illetve nem létrehozni, azokat a helyzeteket, amik a medvét a lakott területek, vagy az ember közelébe csalja”
– magyarázta a híradónak Gombkötő Péter, a Bükki Nemzeti Park Igazgatóságának zoológiai szakreferense.
A szakember azt javasolja, ha medvével találkozunk, akkor maradjunk nyugodtak és óvatosan távolodjunk el a medvétől. Szaladni semmiképpen nem szabad, egyébként a medve kerüli a találkozást az emberrel.
2018.09.19 20:08
Frissítve: 2018.09.19 20:08