2,7 millió forintért építtetett 30 méter járdát a budafoki önkormányzat

Publikálás dátuma
2018.09.14. 19:14
Illusztráció
Fotó: Népszava
Nagyvonalúan bánt az adófizetők pénzével a kerületi vezetés: piaci szereplők 445 ezer és 1 millió forint között is vállalták volna ugyanezt.
2 millió 698 ezer forintért készíttetett el egy 30 méter hosszú járdát Budapest XII. kerületének fideszes önkormányzata - tudósít az RTL Híradó.
Arra a kérdésre, hogy mi kerül ennyibe a rövidke szakaszon, a budafoki önkormányzat nem válaszolt. Csak azt hangsúlyozták, törvényes eljárás keretében választották ki a kivitelezőt. A híradó kereste a kivitelezőt is: a cég azt állította, a 2,7 milliós költség a piaci viszonyoknak megfelel.
Piaci szereplők ugyanakkor nettó 445 ezer és 1 millió forint között adtak a híradónak árajánlatot egy ugyanekkora járda térkövezésére.
Szerző

„Nem áruljuk el a zsidó közösséget”

Publikálás dátuma
2018.09.14. 18:51

Fotó: Tóth Gergő / Népszava
Számunkra ez vállalhatatlan, ebben a történelemhamisításban nem veszünk részt – nyilatkozta Heisler András, a Mazsihisz elnöke a Népszavának.
Gulyás Gergely miniszter nemrég jelentette be, hogy évek óta tartó huzavona után jövőre megnyitják a Józsefvárosi pályaudvar helyén létrehozott holokauszt emlékközpontot, a Sorok Házát. Az intézmény tulajdonosa a Köves Slomó rabbi vezette Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) lesz, a Sorsok Háza kialakításában a Schmidt Mária-féle közalapítvány is közreműködik. A Mazsihisz nem árulja el a magyar zsidó közösséget – ezzel a címmel adott ki állásfoglalást a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége. A Mazsihisz szerint az EMIH-nek nem a történelmi hitelesség, nem a magyar zsidó közösségi emlékezet és nem a magyar zsidóság a fontos, hanem „a közpénzek és ingatlanok megszerzése”. Ez világos stratégia, ami szembemegy „a Mazsihisz törekvéseivel és a magyar zsidó közvélemény értékrendjével”. A rendkívüli helyzet indokolta, hogy rendkívüli vezetőségi ülést hívjak össze – számolt be a közlemény elfogadásának körülményeiről lapunknak Heisler András, a Mazsihisz elnöke. Kemény a szöveg – ismerte el –, de ugyanilyen kemény a Sorsok Háza ügyében hozott döntés is. A kormány korábban a Mazsihisznek, Izraelnek és nemzetközi zsidó szervezeteknek is azt ígérte, hogy a Sorsok Házában nem a Schmidt Mária-féle koncepciót fogják megvalósítani – állította Heisler András. Márpedig – folytatta – az eddig elhangzottak alapján nem kétséges, hogy az a narratíva érvényesül majd, amit Schmidt Mária 2015-ben is képviselt, és amit egyszer már a washingtoni holokauszt múzeumtól kezdve a jeruzsálemi Jad Vasem intézetig sokan elutasítottak. A Mazsihisz elnöke elmondta, hogy a kormány lépése külföldön is tiltakozást váltott ki: több szervezet is megdöbbenését fejezte ki. Heisler András egyebek mellett kifogásolta, hogy az EMIH által is támogatott koncepció szerint a Sorsok Háza 1938-tól akarja bemutatni a jogfosztástól a deportálásig vezető utat. Márpedig – hangsúlyozta Heisler András – a magyarországi zsidók jogfosztása nem 1938-ban, hanem a numerus clausus (az egyetemeken alkalmazott „zárt szám”) bevezetésével kezdődött. Az első zsidóellenes törvénynek nevezhető jogszabályt csaknem húsz évvel korábban, 1920-ban fogadták el. Köves Slomótól azt kértük, reagáljon arra, hogy a Mazsihisz közvetve árulónak nevezte. Megkérdeztük továbbá, részéről van-e szándék, ha igen, lát-e rá lehetőséget, hogy a Sorsok Háza ügyében együttműködjön a Mazsihisszel. A rabbi írásban válaszolt. A holokauszt emléke, emlékének feldolgozása és prezentálása egyedül azt a célt szolgálhatja, hogy a sérelmeket és sértettséget legyűrve, az emlékek fájdalmai és tanulságai által elérhető katarzist minél szélesebb kör számára megérinthetővé és személyessé tegyük – állapította meg Köves Slomó. Ehhez a Sorsok Háza esetében is az szükséges, hogy el tudjuk érni, minél többen sajátjuknak érezzék azt a diskurzust, amelybe évente sok százezer diákot és felnőttet kívánunk bevonni. Ennek a célnak az elérése érdekében az EMIH minden zsidó és nem-zsidó, magyar és külföldi civilszervezettel, egyházzal, oktatási intézménnyel és szervezettel keresi és kéri az építő együttműködést – hangsúlyozta, hozzátéve: „Azt akarjuk elérni, hogy a holokauszt emberi tragédiájából, családi, vallási, nemzeti kötődéstől függetlenül mindenki képes legyen a legmélyebb emberi következtetéseket és tanulságokat levonni”. Ehhez az együttműködéshez azonban Köves Slomó szerint az is szükséges, hogy a Sorsok Háza kapcsán kialakult diskurzust semmikép se hagyjuk „egy zsidó hitközségi konfliktus martalékává válni”. Így azt kéri mindenkitől, maga és közössége tagjai és vezetői számára is azt az utat szeretné kijelölni, hogy „próbáljunk meg mindahányan felülkerekedni személyes és intézményi sérelmeinken és közösen dolgozni egy – a vallásos zsidó közösségnél lényegesen nagyobb ívű és jelentőségű – közös ügy érdekében”.
Szerző

Százezres jutalmakkal csábítják az óvónőket

Publikálás dátuma
2018.09.14. 15:15
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
A pálya nem vonzó a fiatalok körében: sokan egyből külföldre indulnának diplomájukkal, ahol még bébiszitterként is az itteni fizetésük háromszorosát kereshetik meg.
Havi bruttó 30 ezer forintos bérpótlékkal, 150 ezer forintos pedagógusnapi jutalommal, s ugyancsak 150 ezer forintos év végi jutalom ígéretével toboroz óvodapedagógusokat Budapest XII. kerületének önkormányzata. Minderre egy elektronikus úton kiküldött levélben is felhívták a helyiek, s különösen az óvodás korú gyermekek szüleinek figyelmét, arra kérve őket, ajánlják a kerületi óvodákat óvodapedagógus ismerőseiknek.
Az önkormányzat azért döntött a plusz juttatások bevezetése mellett, mert a kerületben egyre nagyobb problémát jelent az óvónőhiány.
„Szinte minden óvodában hiányzik pedagógus, de munkaerő átcsoportosítással minden intézményben megoldjuk a problémát. Természetesen az ideális az lenne, ha minden óvodapedagógus álláshely be lenne töltve”

- közölték lapunkkal. Arra a kérdésünkre, pontosan mennyi a betöltetlen álláshely, nem kaptunk választ.
Az óvodapedagógusok hiánya nemcsak a Hegyvidéket érinti. Ferencváros önkormányzata még májusban döntött arról, hogy szeptembertől bruttó 45 ezer forinttal egészítik ki az óvónők fizetését. Az Eduline oktatási szakportál beszámolója szerint az önkormányzat két egyetemmel is felvette a kapcsolatot, a Pázmány Péter Katolikus Egyetemről és a Károli Gáspár Református Egyetemről is fogadnának gyakornokokat.
Kisebb, vidéki településeken még nagyobb gondot jelent szakképzett munkaerőt találni, több helyen lakhatási támogatást, szolgálati lakást is biztosítanának az óvodapedagógusoknak. Emlékezetes:
a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Tornanádaskán tavaly bruttó 350 és 520 ezer forint közötti fizetésért próbáltak óvónőket keresni. Egy pályakezdő óvodapedagógus alapfizetése egyébként bruttó 180 ezer forint.

A pálya továbbra sem vonzó a fiatalok körében, a szakszervezetek szerint sokan, miután megszerezték diplomájukat, külföldön próbálnak meg elhelyezkedni – még bébiszitterként is az itteni fizetésük háromszorosát kereshetik meg. Mint a pedagógusokra általában, az óvodai területre is jellemző az elöregedés, az óvodapedagógusok átlagéletkora 50-55 év közé tehető.
A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a 2017/2018-as nevelési évben 31,5 ezer óvodapedagógust foglalkoztattak az óvodákban, számuk nagyjából azonos az egy évvel korábbival. Az óvodáskorú gyerekek száma viszont több mint ötezerrel nőtt. Így emelkedett az egy pedagógusra, valamint az egy óvodai csoportra jutó gyermekek száma is: országos átlagban egy óvodapedagógusra 10,3, egy csoportra 21,7 gyermek jut. Az óvodás gyermekek közül 9200 fő sajátos nevelési igényű, számuk 580 fővel több, mint az előző évben.
Szerző
Frissítve: 2018.09.14. 16:45