A bonyolult pótlékrendszer helyett béremelés kellene a MÁV-nál

A vasúttársaságot is sújtja a munkaerőhiány, ezért ha meg akarja tartani az embereit, a korábban kialkudottnál jóval nagyobb béremelésre lenne szükség.

Újra kellene gondolni azt a hároméves béremelési megállapodást a MÁV-nál, amelynek részeként idén legalább 5 százalékkal növelik a fizetéseket. Ez ugyanis már nem tartható minden területen, vannak olyan térségek – elsősorban Budapest környékén vagy Nyugat-Magyarországon –, ahol a munkaerőhiány és más cégek elszívó hatása miatt ennél jóval nagyobb, akár 10–30 százalékos béremelésre is szükség lehet, hogy ne menjenek máshová dolgozni a vasutasok. Erről beszélt a Vasárnapi Híreknek Halasi Zoltán, a Vasúti Dolgozók Szabad Szakszervezetének (VDSzSz) elnöke.

Mint kifejtette, nem felbontani akarják az egyezséget (amely 2017-re átlagosan 13, az idei évre 12, jövőre pedig legalább 5 százalékos bérnövelésről szólt), hanem csak az „élethez igazítani”. Vagyis az érdekvédők szerint a legalább 5 százalékos emelést minden dolgozónak biztosítani kell, és el kell érni, hogy a minimálbért, illetve a garantált bérminimumot mindenki megkapja, viszont ahol a munkaerő-piaci helyzet indokolja, ott még többre van szükség. „Egy piacgazdaságban a piac dönti el, hogy mennyi bért kell adni, hiszen ha senki nem jön ide dolgozni, akkor az a bér nem elég” – fogalmaz az elnök. Itt nem kizárólag bérre gondolt Halasi Zoltán, hanem olyan egyéb juttatásokra is, mint például a lakás vagy különféle kedvezmények. Bár a szakszervezetek a korábbi évek bértárgyalásain azért küzdöttek, hogy minden dolgozónak nagyjából azonos szinten emelkedjen a jövedelme, ezt Halasi Zoltán szerint „lehet, hogy újra kell értékelni”. Ráadásul a Munka törvénykönyve is lehetőséget ad arra, hogy a munkaerő-piaci helyzetnek megfelelően eltérően bérezzenek különböző munkaköröket. „Ez nekünk is új kihívás” – ismeri el.

Arra a szakszervezeti vezető nem vállalkozott, hogy konkrét számokat mondjon a bérekről heteken belül megkezdődő tárgyalások előtt, mert sok függ attól is, hogy a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán (VKF) mekkora jövő évi minimálbérről és garantált bérminimumról állapodnak majd meg. Lehet azonban, hogy erre még várni kell, mivel a jelenlegi menetrend szerint csak november végére vagy decemberre lehet megegyezés a jövő évi legkisebb bér összegéről.

„Vissza kell vonulni a jelenlegi pótlékrendszerből” – nyit újabb frontot a szakszervezeti vezető. Jelenleg számtalan pótlék van a vasúttársaságnál (például budapesti vagy fejpályaudvari pótlék). Ezt nem elvennék a dolgozóktól, hanem az alapbér részévé tennék, hogy a munkaerőpiacon alapkeresetként tudjanak magasabb bért kínálni. Természetesen azokat a pótlékokat, amelyeket külön törvény ír elő például az éjszakai munkavégzésért vagy a túlmunkáért, azt megtartanák, de a többit „alapbérré konvertálnák”. És az így kialakult összegben már lehetnek eltérések, mondjuk, egy vésztői vagy egy keleti pályaudvari váltókezelő között – fogalmaz Halasi Zoltán, hozzátéve, hogy ebből a szempontból strukturális változásnak kell bekövetkeznie a MÁV-nál.

Az ügyben kerestük a vasúttársaságot is, a MÁV-nál röviddel lapzártánk előtt azt közölték: magas a különböző pótlékok aránya, ami egyes munkakörökben elérheti akár a 35-37 százalékot is. „Mivel a toborzási eseményeken a potenciális jelöltek egyértelműen az alapbér alapján döntenek, ezért a mi érdekünk is az, hogy minél kevesebb pótlékrésze legyen a munkabérnek.” Ezen jelenleg is dolgoznak az érdekképviseletekkel közösen. A béremelésekkel kapcsolatban ugyanakkor kiemelték, hogy a 2017–2019-es bérmegállapodást a tulajdonos és a MÁV Zrt. is maradéktalanul betartotta, és ezt várják el a másik féltől is. „A jövőre nézve természetesen továbbra is a tárgyalásos egyeztetéseket tartjuk indokoltnak és lehetségesnek” – tették hozzá.