Felsorakoztak a seregek, jöhet Trump legnagyobb erőpróbája

Lezajlottak az amerikai előválasztások, a demokraták baloldalibb jelöltekkel indulnak a november 6-i félidős választásokon, a republikánusok pedig a korábbinál egyértelműbben az elnök pártjaként lépnek fel.

Az Egyesült Államokban a négyévente tartott elnökválasztások közötti félidőben, idén november 6-án újraválasztják a kétévente megújuló teljes képviselőházat, valamint a hatéves szenátori ciklusok szerint megszervezett szenátus egyharmadát.

Az amerikai törvényhozás, a Kongresszus mindkét házában szerény republikánus többség van, amin mindkét párt változtatni akar. Az elnököt adó republikánusok azt remélik, hogy olyan minősített többségre tehetnek szert, amivel megszabadulhatnak a demokratákkal való egyezkedés, kompromisszumkeresés kellemetlenségeitől számos fontos kérdésben, így például a bevándorlással kapcsolatos előírások reformjában. A demokraták ugyanakkor meg akarják fordítani az erőviszonyokat, amivel „béna kacsává” tehetnék Donald Trumpot a következő elnökválasztásig hátralévő két esztendőre.

A félidős választásokon nem csak a kongresszusi erőviszonyokat írják át a polgárok, hanem az egyes államokban újraválasztják a kormányzót, a főügyészt, a városokban a seriffet és számos más közhivatal viselőjét is.

A két nagy párt regisztrált hívei rendszerint előválasztásokon döntik el, ki képviselje a pártot a félidős választáson. A minap zárult előválasztások tapasztalata, hogy a demokraták az eddiginél átlagban fiatalabb, liberálisabb, sőt, határozottan baloldalibb, ugyanakkor vegyesebb összetételű jelöltgarnitúrát állítottak ki. Van olyan jelöltjük is, aki kifejezetten szocialistának vallja magát, ami az amerikai politikai kánon szerint korábban a hazaárulás beismerésével volt majdhogynem egyenértékű.

A republikánusok táborában az figyelhető meg, hogy a párt, amelynek hagyományos, konzervatív elitje kezdetben igencsak idegenkedett Trumptól, az elmúlt két év során eléggé megbarátkozott az elnökkel, akinek különböző megnyilvánulásai a nemzetközi porondon gyakran elítélő visszhangot kapnak. A republikánus szavazók jelentős része vevő Donald Trumpra, és az előválasztásokon nagyon sok helyen az általa támogatott pályázó nyert.

Országos szinten az elnök eddigi tevékenységének az elfogadottsága 40 százalék alatt van, a deklarált republikánus szavazók körében azonban 80-90 százalékos.

Csorbítatlan viszont az elnök képessége arra, hogy a billegő körzetekben is rontson a republikánusok népszerűségén, tehát ott, ahol ezt a legfontosabb lenne elkerülniük. Így például, amikor kétségbe vonta, hogy Puerto Ricóban csaknem háromezren haltak meg a hurrikán miatt, akkor nem vette figyelembe, hogy Floridában az utóbbi időben jelentősen növekedett a szavazók száma a beáramló Puerto Ricó-iak miatt.

Eközben a két párt egymáshoz viszonyított népszerűségi versenyében jelenleg azt látni, hogy a demokraták összességében valamelyest javítani tudják ugyan a pozícióikat, de térnyerésük korlátozott, és ahogy közeledik november hatodika, úgy jelennek meg egyre inkább a közvélemény-kutatásokban – és úgy válnak mind fontosabbá – azok a függetlenek, illetve mérsékeltek, akik nem foglaltak állást az előválasztásokon.

Az amerikai belpolitika alapos ismerői szerint a Nagy-tavak mentén és az úgynevezett rozsdaövezet államaiban, ahol 2016-ban sok segítséget kapott Trump az elnökké választásához, az inga most elképzelhetően a demokraták javára lenghet ki.

Másfelől azonban kimutatták az elemzők azt is, hogy a sors szeszélye folytán tíz olyan demokrata szenátornak lejár most a mandátuma, akit 2016-ban többségében Trumpra szavazó államban – azon belül ötben nagy arányban Trumpra szavazó államban - választottak meg, még hat esztendővel ezelőtt, vagyis nekik, vagy az ő helyükbe lépő demokrata jelöltnek nehéz lesz megtartani a pozíciót.

Nehéz, de nem lehetetlen - mondják ezzel szemben azok, akik az amerikai választási kampányok során általában kiemelten figyelt, lakmuszpapírnak tekintett szempontra hívják fel a figyelmet: arra, hogy melyik jelölt mennyi kampányadományt tudott összegyűjteni.

Ami a nemek közötti arányokat illeti, a trend jó eséllyel az esélykiegyenlítődés felé mutat. Jelenleg a Kongresszus tagjainak csupán az egyötöde nő. Az idén novemberben tartandó képviselőházi választásokra azonban a 435 képviselői helyre 239 nőt jelöltek – 187 demokratát és 52 republikánust.