Leosztotta a szerepeket Kurz és Strache

Publikálás dátuma
2018.09.17. 11:00
Kurz (balról) egyre mérsékeltebbnek tűnik Strachéhoz képest
Fotó: ALEX HALADA / AFP
Enyhít szigorú menekültpolitikáján Sebastian Kurz kancellár, miközben az ellenzéki szociáldemokraták éppen bekeményítenének.
Kemény bevándorláspolitikájának köszönhetően vált népszerűvé, s választották meg egy éve az Osztrák Néppárt elnökének, majd év végén kancellárnak Sebastian Kurzot. Az osztrák szociáldemokrata SPÖ viszont épp a migránskérdéssel kapcsolatos bizonytalankodása miatt veszítette el a voksolást. Az SPÖ egy évet dolgozott saját elképzelésein, az új programot a múlt héten hozták nyilvánosságra. Az alkotók között találhatjuk Christian Kern pártelnököt, volt kancellárt, s pártbeli riválisát, Hans Peter Doskozilt, akit a napokban választottak meg a burgenlandi SPÖ vezetőjének, jövő márciustól a tartomány miniszterelnökének. Doskozil a tavaly októberi választások elvesztéséig Ausztria védelmi minisztere volt, ő képviselte a párton belül a legradikálisabb véleményt a bevándorlás megállításával kapcsolatban. A két politikus eltérő elképzeléseiből formálódott a program, megpróbálják a kemény bevándorláspolitikát az emberséggel elegyíteni. Az Unió külső határainál (beleértve a repülőtereket is) létesítenének központokat, ahová az illegálisan érkezetteket is elhelyeznék és a kérelmeket legfeljebb három hónap alatt bírálnák el. Az SPÖ a német kancellár irányvonalát követve azt javasolja, a menekültstátuszt kapott személyeket meghatározott kvóta alapján szét kell osztani a tagországokban. Az unió területén kívüli centrumokat az osztrák szociáldemokraták az ENSZ illetékes szervezete, az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR) felügyelete alá helyezné. Aki nem jut menekültstátuszhoz, azt mielőbb ki kell toloncolni Ausztriából. Ezzel kapcsolatban az SPÖ bírálja a kormányt, mert az afrikai, illetve az arab országokkal még nem tudott egyezségre jutni állampolgáraik visszavételéről. Az osztrák szociáldemokraták úgy vélik, még Afrikában kell útját állni a kivándorlást, ezért egyfajta uniós Marshall-terv elfogadását sürgetik a kontinens számára. Szokatlan a baloldali párt azon felvetése, mely szerint a hiányszakmákat nem kell külföldiekkel feltölteni, az Ausztriában élő menekültek képzésére, jobb integrálására lenne szükség. Amennyire jobbra tolódott az SPÖ migrációs programja, annyira mozdult a kormányzó ÖVP e tekintetben a közép felé. Tavaly májusban Kurz még lelkesen támogatta a magyar kormány politikáját, mely szerint teljesen zárják le a határokat a bevándorlók előtt. Most azonban, hogy Bécs tölti be az EU-elnökségét, inkább a Sargentini-jelentést elfogadó többséggel tartott. Hírek szerint, ebben Othmar Karasnak is, az európai parlament osztrák néppárti frakciója vezetőjének is szerepe volt. A populizmus elutasításáról ismert, eleddig mellőzött politikus, aki a belpolitikai bírálatok ellenére mindig elutasította az Ausztriában dolgozók otthon élő gyerekeinek tervezett családi pótlékcsökkentését, hirtelen Kurz kedvence lett, s várhatóan jövőre Ausztria uniós biztosának teszik meg. Karas kitérőktől mentes életrajzához tartozik, hogy az egykori osztrák köztársasági elnök, a „Hofburg magányos lakójaként” aposztrofált Kurt Waldheim veje. Kurz csak úgy tud szalonképesebbé válni, hogy a bevándorlás belföldön tetsző ridegen idegenellenes vonalát átengedi koalíciós partnerének, a szélsőjobboldali Osztrák Szabadságpártnak (FPÖ), s elnökének, Heinz-Christian Strache alkancellárnak. Herbert Kickl belügyminiszter, a párt egyik legradikálisabb politikusa az uniós belügyminiszterek múlt heti, általa elnökölt értekezletén felvetette, a menekültek papírjait már a mentőhajók fedélzetén kellene ellenőrizni, így megakadályozva, hogy az illegálisan érkezők európai partokra lépjenek. Bírálta az EU migrációs biztosát, Dmitrisz Avramopuloszt, mert szerinte az afrikai felvevőközpontok ügyében a szervezet eddig nem ért el semmit. Úgy vélte, ha a tagországok nem aktivizálódnak ebben a kérdésben, akkor kitűzhetik a fehér zászlót. Pénzügyi támogatást, gazdasági együttműködést kell nyújtani az afrikai országoknak, s tisztázni velük, hogy az uniónak nincsenek területi igényei a kontinensen. Ez a politika pozitív láncreakciót idézhet elő Kickl szerint, olyan kooperációt, amilyet a Nyugat-Balkánon sikerült elérni.
Frissítve: 2018.09.17. 11:18

Maros Sefcovic lenne az európai szociáldemokraták csúcsjelöltje

Publikálás dátuma
2018.09.17. 10:51
Maros Sefcovic
Fotó: EMMANUEL DUNAND / AFP
A bizottság energiaunióért felelős szlovák alelnöke az első, aki hivatalosan bejelentette indulását az S&D-ben.
Maros Sefcovic hétfőn bejelentette, hogy elindul a Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetségének (S&D) úgynevezett csúcsjelölti tisztségéért, hogy a párt európai parlamenti (EP-) választási győzelme esetén ő lehessen az Európai Bizottság következő elnöke. Sajtótájékoztatóján Sefcovic leszögezte, hogy elnökként fokozni kívánná az Európához tartozás érzetét, valamint az emberek biztonság- és stabilitásérzetét.
„Magabiztos és büszke, okos és zöld, társadalmilag igazságos és szolidáris Európát szeretnék”

– jelentette ki.

A bizottság energiaunióért felelős szlovák alelnöke az első, aki hivatalosan bejelentette indulását a balközép pártokat összefogó S&D-ben. Az Európai Unió működését jól ismerő, 52 éves politikus lenne a brüsszeli testület első kelet- vagy közép-európai vezetője.
Szerző
Frissítve: 2018.09.17. 10:59

Kurz nem ért egyet Orbánnal, erős európai határőrséget akar

Publikálás dátuma
2018.09.17. 10:29
Sebastian Kurz.FOTÓ: AFP / JOHN MACDOUGALL
Az osztrák kancellár azt szeretné, amit a magyar kormányfő három éve támogatott, de ma már elutasít. A kvótarendszert Kurz is elutasítja.
Az egyetlen valódi megoldás a migrációs krízisre az Európai Határ- és Partiőrség megerősítése – mondta vasárnap este Berlinben Sebastian Kurz osztrák kancellár, mielőtt német kollégájával találkozott. Azt hangsúlyozta, hogy meg kell törni azt a „kegyetlen körforgást” amelybe a tengeren illegálisan átkelő menedékkérők és migránsok kerülnek. Az Európai Bizottság elképzelése szerint tízezer fősre duzzasztanák a válsághelyzetben az EU külső határaira vezényelhető állományt.  Az osztrák álláspont tehát ebben a kérdésben ellentétes azzal, amit Orbán Viktor magyar miniszterelnök manapság képvisel, vagyis hogy nem szabad kiengedni nemzeti hatáskörből a határőrizetet, mert a „zsoldosok” majd beengedik a migránsokat. A kormányfő korábban nem így gondolta, 2015-ben még maga is támogatta az ötletet, sőt, kifejezetten átvette volna Görögországtól a határok védelmét. Kurz ugyanakkor Orbánhoz hasonlóan elutasítja a menedékkérők elosztását, ami a Magyarországon kvótarendszer néven vált ismerté. „Ez nem megoldás a migráció kérdésére” – mondta az osztrák kancellár, aki arra panaszkodott a Der Standard tudósítása szerint, hogy Európában túlságoson felfokozottá vált a hangulat, túl mélyek az árkok. „Macron Orbán ellen, Orbán Macron ellen” – mondta Kurz, aki szerint kollégái kevéssé fókuszálnak a probléma megoldására. 
Szerző