Kemény bevándorláspolitikájának köszönhetően vált népszerűvé, s választották meg egy éve az Osztrák Néppárt elnökének, majd év végén kancellárnak Sebastian Kurzot. Az osztrák szociáldemokrata SPÖ viszont épp a migránskérdéssel kapcsolatos bizonytalankodása miatt veszítette el a voksolást. Az SPÖ egy évet dolgozott saját elképzelésein, az új programot a múlt héten hozták nyilvánosságra. Az alkotók között találhatjuk Christian Kern pártelnököt, volt kancellárt, s pártbeli riválisát, Hans Peter Doskozilt, akit a napokban választottak meg a burgenlandi SPÖ vezetőjének, jövő márciustól a tartomány miniszterelnökének. Doskozil a tavaly októberi választások elvesztéséig Ausztria védelmi minisztere volt, ő képviselte a párton belül a legradikálisabb véleményt a bevándorlás megállításával kapcsolatban.
A két politikus eltérő elképzeléseiből formálódott a program, megpróbálják a kemény bevándorláspolitikát az emberséggel elegyíteni. Az Unió külső határainál (beleértve a repülőtereket is) létesítenének központokat, ahová az illegálisan érkezetteket is elhelyeznék és a kérelmeket legfeljebb három hónap alatt bírálnák el. Az SPÖ a német kancellár irányvonalát követve azt javasolja, a menekültstátuszt kapott személyeket meghatározott kvóta alapján szét kell osztani a tagországokban. Az unió területén kívüli centrumokat az osztrák szociáldemokraták az ENSZ illetékes szervezete, az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR) felügyelete alá helyezné. Aki nem jut menekültstátuszhoz, azt mielőbb ki kell toloncolni Ausztriából. Ezzel kapcsolatban az SPÖ bírálja a kormányt, mert az afrikai, illetve az arab országokkal még nem tudott egyezségre jutni állampolgáraik visszavételéről. Az osztrák szociáldemokraták úgy vélik, még Afrikában kell útját állni a kivándorlást, ezért egyfajta uniós Marshall-terv elfogadását sürgetik a kontinens számára. Szokatlan a baloldali párt azon felvetése, mely szerint a hiányszakmákat nem kell külföldiekkel feltölteni, az Ausztriában élő menekültek képzésére, jobb integrálására lenne szükség.
Amennyire jobbra tolódott az SPÖ migrációs programja, annyira mozdult a kormányzó ÖVP e tekintetben a közép felé. Tavaly májusban Kurz még lelkesen támogatta a magyar kormány politikáját, mely szerint teljesen zárják le a határokat a bevándorlók előtt. Most azonban, hogy Bécs tölti be az EU-elnökségét, inkább a Sargentini-jelentést elfogadó többséggel tartott. Hírek szerint, ebben Othmar Karasnak is, az európai parlament osztrák néppárti frakciója vezetőjének is szerepe volt. A populizmus elutasításáról ismert, eleddig mellőzött politikus, aki a belpolitikai bírálatok ellenére mindig elutasította az Ausztriában dolgozók otthon élő gyerekeinek tervezett családi pótlékcsökkentését, hirtelen Kurz kedvence lett, s várhatóan jövőre Ausztria uniós biztosának teszik meg. Karas kitérőktől mentes életrajzához tartozik, hogy az egykori osztrák köztársasági elnök, a „Hofburg magányos lakójaként” aposztrofált Kurt Waldheim veje.
Kurz csak úgy tud szalonképesebbé válni, hogy a bevándorlás belföldön tetsző ridegen idegenellenes vonalát átengedi koalíciós partnerének, a szélsőjobboldali Osztrák Szabadságpártnak (FPÖ), s elnökének, Heinz-Christian Strache alkancellárnak. Herbert Kickl belügyminiszter, a párt egyik legradikálisabb politikusa az uniós belügyminiszterek múlt heti, általa elnökölt értekezletén felvetette, a menekültek papírjait már a mentőhajók fedélzetén kellene ellenőrizni, így megakadályozva, hogy az illegálisan érkezők európai partokra lépjenek. Bírálta az EU migrációs biztosát, Dmitrisz Avramopuloszt, mert szerinte az afrikai felvevőközpontok ügyében a szervezet eddig nem ért el semmit. Úgy vélte, ha a tagországok nem aktivizálódnak ebben a kérdésben, akkor kitűzhetik a fehér zászlót. Pénzügyi támogatást, gazdasági együttműködést kell nyújtani az afrikai országoknak, s tisztázni velük, hogy az uniónak nincsenek területi igényei a kontinensen. Ez a politika pozitív láncreakciót idézhet elő Kickl szerint, olyan kooperációt, amilyet a Nyugat-Balkánon sikerült elérni.
