Új népszavazást akar London polgármestere

Publikálás dátuma
2018.09.16. 12:26

Fotó: SHUTTERSTOCK
Sadiq Khan szerint népszavazást kell tartani a brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) feltételrendszeréről, mivel mára kiderült, hogy a kilépés súlyos gazdasági károkat okoz Nagy-Britanniának.
Sadiq Khan a BBC televízió vasárnapi politikai magazinműsorában kijelentette: a londoni városháza megbízásából elvégzett független elemzések szerint ha Nagy-Britannia úgy lép ki az Európai Unióból, hogy nem sikerül megállapodásra jutnia az EU-val a jövőbeni kapcsolatrendszerről, a brit gazdaság egészében 500 ezer, Londonban 87 ezer munkahely szűnne meg és 50 milliárd fonttal (több mint 18 ezer milliárd forinttal) zuhanna a brit gazdaságban végrehajtott új beruházások éves értéke.
A brit EU-tagságról 2016 júniusában tartott népszavazáson a kilépést pártolók kerültek szűk, 51,9 százalékos többségbe, az országos átlagon belül azonban a londoniak 60 százaléka a bennmaradásra voksolt. A konzervatív párti brit kormány mereven elveti bármiféle újabb referendum gondolatát, és hivatalosan a legnagyobb ellenzéki erő, a Munkáspárt sem támogatna egy olyan népszavazást, amelyen újból a brit EU-tagságról kellene dönteni.
Sadiq Khan - aki a Munkáspárt tagjaként áll a londoni városháza élén - a vasárnapi BBC-interjúban ugyanakkor kijelentette: az általa szorgalmazott újabb népszavazáson
a választók a Brexit-tárgyalások eredményéről szavaznának, de ha ezt elvetik, a referendumon nyitva kell hagyni azt a választási lehetőséget is, hogy Nagy-Britannia az Európai Unió tagja maradjon.

Khan ugyanezt kifejtette a The Observer című vasárnapi baloldali brit lapnak írt cikkében is. Írásában a londoni polgármester hangsúlyozta: tiszteletben tartja, hogy a 2016-os referendumon a brit választók többsége a kilépésre voksolt, ám mára hiú reménnyé vált, hogy a konzervatív párti kormány képes lenne a Brexit feltételrendszeréről olyan megállapodásra jutni, amely a lehető legjobban szolgálná Nagy-Britannia érdekeit. Sadiq Khan szerint
mára mindössze két lehetőség maradt: egy rossz megállapodás, vagy a megállapodás nélküli kilépés az EU-ból, és ez utóbbi immár reális veszély.

Ezért kell olyan népszavazást kiírni, amelyben a választók mondhatják ki a végső szót a megállapodásról, illetve arról, hogy elfogadják-e a megállapodás nélküli kilépést, vagy azt választják, hogy Nagy-Britannia maradjon az Európai Unió tagja.
Nemrégiben azonban Theresa May miniszterelnök személyesen is kizárta az újabb népszavazás lehetőségét Nagy-Britannia EU-tagságáról. May a The Sunday Telegraph című konzervatív vasárnapi brit lapnak e hónap elején írt cikkében kifejtette, hogy a brit EU-tagságról 2016 júniusában tartott referendumon milliók fejezték ki akaratukat, sokan évtizedek óta először bíztak is abban, hogy szavazatuk számít, és abban, hogy a politika, amely sokáig nem törődött velük, most meghallja szavukat. Theresa May szerint ha ezek után még egyszer feltennék nekik az EU-tagságról szóló kérdést, az a demokrácia és a népszavazásba vetett választói bizalom súlyos elárulása lenne.
Szerző
Frissítve: 2018.09.16. 20:13

Milliókat vágott el a külvilágtól a Fülöp-szigeteki tájfun, felmérni sem lehet a károkat

Publikálás dátuma
2018.09.16. 11:06

Fotó: NOEL CELIS / AFP
Legkevesebb 25 emberrel végzett a Mangkhut a Fülöp-szigeteken. A vihar Kína partjai felé folytatja útját, ahol - Hongkong után - várhatóan egy 2,4 milliós városon fog átvonulni.
Az idei év eddigi legerősebb vihara, a Mangkhut árvizet, rombolást és legalább 25 halálos áldozatot hagyott maga mögött, miután átvonult a Fülöp-szigeteken - írja a Bangkok Post. A víz nagy területeken árasztotta el a mezőgazdasági területeket, aratás előtt egy hónappal tönkretéve azokat, máshol pedig utakat és házakat elsöprő földcsuszamlásokat indított el. De
a tájfun nagyjából 5 millió embert vágott el a külvilágtól, így még felbecsülni sem lehet a tényleges pusztítás mértékét.

Legalább 105 ezren menekültek el otthonaikból, a katasztrófa által sújtott, nagyrészt falusias régiókból.
Megvan a Mangkhut első tajvani halálos áldozata is: egy nőt a nyílt tengerre sodort a vihar. És ugyan már veszített erejéből, így is komoly veszélyt jelent Hongkongra, amerre jelenleg tart. Vasárnap reggelre az erős széllökések és a heves esőzés már elérte a várost. Az előrejelzések szerint dél körül fog 100 kilométerre Hongkongtól a tájfun - nyomában akár 4 méterrel is emelkedhet a tengerszint. A környékről százakat telepítettek ki, és a légi forgalom is messzire kerüli azt.
Hongkong után a kínai Yangjiang kerül a Mangkhut útjába. A 2,4 milliós város "közvetlen találatra" számíthat.
Szerző
Frissítve: 2018.09.17. 12:51

Jön a vasárnapi boltzár Itáliában

Publikálás dátuma
2018.09.16. 10:30

Fotó: Shutterstock
Hamarosan nem lehet vásárolni vasárnap Olaszországban. Luigi Di Maio kormányfőhelyettes, az Öt Csillag Mozgalom (M5S) vezetője ugyanis a napokban bejelentett, azt indítványozza, hogy a vasár- és ünnepnapokon zárva tartsanak az üzletek. Az országban 2012-ben, Európában szinte egyedülálló módon liberalizálták a boltok nyitva tartását Mario Monti miniszterelnöksége alatt egy olyan csomag részeként, amellyel a gazdasági növekedést akarták felgyorsítani. Azóta az üzletek, szupermarketek és bevásárlóközpontok hétfőtől vasárnapig a nap 24 órájában maradhatnak nyitva, beleértve az ünnepnapokat is. A kormány akkor úgy állapodott meg a munkaadókkal, hogy azok a cégek, amelyek rendes szünnapja a vasárnap, 25 hétvégi munkát várhatnak el a munkavállalóktól. Di Maio, aki hazája munkaügyi minisztere is, azonban szakítani kíván a liberális szabályozással. Mint mondta, egy éven belül fogadják el azt a jogszabályt, amely nagyrészt megtiltaná a vasárnapi munkavégzést. „Az eddigi gyakorlat tönkreteszi az olasz családokat” – érvelt az M5S elnöke. Di Maio a La Repubblicának kifejtette, nem azt mondta, hogy egyáltalán ne mehessenek az emberek bevásárolni vasárnaponként. A képviselőház elé letett javaslat szerint az üzletek évi nyolc vasárnap maradhatnának nyitva, kivételt a kávézók és a turistaközpontokban lévő üzletek jelentik. „Olyan rendszert dolgozunk ki, amelynek révén a vasár- és ünnepnapokon az üzletek egynegyede lenne nyitva” – közölte, aki szerint így biztosított lesz, hogy az emberek vasárnap is vásárolhassanak. Az üzletek nyitva tartását régiók szerint szabályozzák majd. Di Maio tervét a szakszervezetek is üdvözlik, amelyek a Confesercenti kereskedelmi szövetséggel hónapok óta gyűjt aláírásokat a vasárnapi nyitva tartás ellen. Állításuk szerint a liberalizáció nem járult hozzá a gazdasági növekedéshez. Di Maio a katolikus egyház támogatására is számíthat, amely már évek óta követeli: váljék munkától mentessé a vasárnap. A nagykereskedők viszont hevesen támadják a terveket. Szerintük a kormány engedett a kiskereskedők lobbitevékenységének. Claudio Gradara, a Federdistribuzione elnöke szerint veszélye lépés ez akkor, amikor a kereskedők számára egyre nagyobb kihívást jelent az internetes kereskedelem.