Új államosítást tervez az egészségügyben Orbán

Publikálás dátuma
2018.09.17. 06:00

Fotó: Vajda József / Népszava
A diagnosztikai ellátásokat venné vissza a magánszolgáltatóktól a kormányfő – tudta meg lapunk.
Információink szerint a diagnosztikai ellátások államosítását tűzte ki célul Orbán Viktor miniszterelnök a nemrég tartott kötcsei polgári pikniken, amikor az egészségügyről beszélt. Ez alaposan meglepi az érintett egészségügyi szolgáltatókat. Ez a kormányzati szándék ugyanis hét-nyolc éve rendre fölbukkan, ám eddig végül mindig visszalépett a kabinet, mert az államosítás demokratikus piaci eszközökkel "nem látszik reálisnak." A visszaállamosításról először, hét éve az akkori egészségügyért felelős államtitkár, Szócska Miklós beszélt. Azt mondta, hogy a későbbiekben akár a művese, a labor- vagy a diagnosztikai szolgáltatók államosítása sem elképzelhetetlen. Az államtitkár úgy fogalmazott: „A diagnosztikai területen teljes a logisztikai káosz.” 2012 februárjában, miután a Fidesz-frakció meghallgatta Szócska Miklóst az átalakításról, már a legnagyobb kormányzópárt frakcióvezetője is azt mondta: az eddigi egészségügyi privatizációkat is felül kell vizsgálni. A művese-kezelés a nyolcvanas évek végétől elsősorban azért működött megfelelően és fejlődhetett Magyarországon, mert a társadalombiztosítás megrendelésére magáncégek vették át ezt a drága technológiát igénylő feladatot. Az egészségügyben elsősorban azokon a területeken maradtak meg a magánszolgáltatók, ahol a közfinanszírozás számára megfizethetetlen technológiára volt szükség. Ilyennek számít szinte az összes diagnosztikai szolgáltatás. A kilencvenes évek elején előbb privatizálták – az addig az ÁNTSZ által működtetett – laboratóriumokat, csak a közegészségügyi feladatok ellátáshoz nélkülözhetetlenek maradtak állami kézben. Ez teremtette meg a lehetőséget arra, hogy az új tulajdonosok elvégezzék a szükséges, tőkeigényes modernizálást. Most van olyan magánlabor, amely alvállalkozóként szolgálja ki a kórházakat, és van olyan is, amely az egészségbiztosító szerződött partnere. A laborszolgáltatók már 2010-től célkeresztbe kerültek: a választások után néhány hónappal Szócska Miklós egészségügyi államtitkár maga tett feljelentést hűtlen kezelés gyanújával ismeretlen tettes ellen az ÁNTSZ laborjainak 2006-os privatizációja miatt. A feljelentést a Heti Válasz tényfeltáró cikke előzte meg: a lap arról számolt be, hogy az ÁNTSZ kémiai és mikrobiológiai laboratóriumait 2006 elején 48 millió forintért privatizálták, 2008 második felében viszont már 1 milliárd 540 millió forintért adták tovább. A lap szerint az ügy nemcsak a kiugróan magas értékkülönbözet miatt keltett gyanút, hanem azért is, mert a vevők az ÁNTSZ privatizációval megbízott szakértőinek rokonai, üzlettársai voltak. A visszaállomosítás ötlete később elhalt, mindössze néhány kisebb tranzakcióra került sor: 2013-ban például a hatvani kórházban a kilenc éve külsős szolgáltató által végzett radiológiai szolgáltatásokat – a röntgent, az ultrahangot és a CT-vizsgálatokat – vették vissza saját működtetésbe. Zombor Gábor államtitkár 2014-es hivatalba lépése utáni első bejelentéseinek egyike a magán és a közfinanszírozott egészségügy szétválasztásának szándékáról szólt. Ezzel nagy port kavart, kritizálták, mondván, plusz forrástól esnek így el a kórházak, amelyek közül nem kevesen épp erre a bevételre bazírozva alakították ki VIP részlegeiket. Az államtitkár aztán hivatali ideje alatt fokozatosan finomította az elképzelést. A magán- és a közellátás szétválasztásával kapcsolatos nyilatkozatok visszhangja után például bejelentette: a közreműködőket – például az orvosok ügyeletet ellátó, a képalkotó diagnosztikát, a laborszolgáltatást végző cégek – az intézkedés nem érinti. Az államtitkár távozása után e törekvésről már nyilatkozatokat sem lehetett hallani. Ma a laborszolgáltatások 10 százalékát, a képalkotó diagnosztikai ellátások 15 százalékát végzik a magáncégek. A legnagyobb hazai laborcég, a Synlab nyár elején nyerte el újabb 4-5 évre jó néhány kórházban a szolgáltatás jogát. Ha a laborszolgáltatásokat államosítanák, mintegy 10 milliárd forint kellene ahhoz, hogy a szükséges műszerparkot beszerezzék. A másik szektorban a meghatározó szolgáltató, a képalkotó eljárásokat működtető Affidea-nak Debrecenben már márciusban sem sikerült meghosszabbítatnia a szolgáltatási szerződést az egyetemmel. Nem tudni, mi lesz a sorsuk Szegeden, ám az tudható, hogy ott az egyetem tavasszal kapott ötmilliárd forint pályázati pénzt képalkotó diagnosztikai gépekre. Ha valamennyi helyen ki akarná váltani az állam a magánszolgáltatók CT, MR berendezéseit, akkor szakértők szerint 25-27 milliárdot kellene csak eszközökre költeni. További járulékos költség az üzembentartás, és a gépek 3-5 évenként cseréje. További nem egyszerűen orvosolható probléma lehet, hogy az újabb állami kapacitások működtetéséhez szakemberek is kellenének. A nehézséget a képalkotó diagnosztikájával érzékeltették a szakemberek: ezen a területen a radiológus orvosok harmada ma is hiányzik, és az asszisztensi, operátori állásokból is több száz betöltetlen.
Szerző
Frissítve: 2018.09.17. 09:14

A hűvös hajnal után akár 30 fokra is felmelegedhet a levegő

Publikálás dátuma
2018.09.16. 20:57
A kép illusztráció.
Fotó: Shutterstock
Hétfőn a friss reggelt követően ismét a napsütésé lesz a főszerep, csapadék nem várható. A Dunántúlon élénk lehet a déli-délkeleti szél. Hajnalban 8-14 fok, a völgyekben még ennél is hűvösebb lehet, délután 25-30 fokot mérhetünk.
Kedden szinte mindenhol zavartalanul napos időben lesz részünk. Nyugaton, északnyugaton ismét feltámadhat a déli-délkeleti szél. Hajnalban 8-15, délután 26-30 fokra van kilátás. Szerdán időnként felhős lehet az ég, de csapadék továbbra sem várható. A légmozgás országszerte gyenge, mérsékelt marad. A reggel továbbra is hűvösnek ígérkezik, délután 26-30 fokig melegszik a levegő. Csütörtökön és pénteken is sok-sok napsütésre számíthatunk, vékony fátyolfelhők csak helyenként jelenhetnek meg az égen. Délutánonként többfelé megközelíti, helyenként el is érheti a 30 fokot a hőmérséklet. Pénteken feltámad a déli szél, majd estétől a nyugati tájainkra előreláthatólag egy hidegfront érkezik szintén erős északnyugati széllel.
Szerző

Gyurcsányék az utcára vonulnak, és a kormány bukásáig haza se mennének

Publikálás dátuma
2018.09.16. 18:35

Fotó: Molnár Ádám / Népszava
Kedden kezdődő, kormányváltásig tartó tüntetést jelentett be Gyurcsány Ferenc, mert: a népnek kötelessége kezébe venni sorsát és megbuktatni Orbán diktatúráját.
"Diktatúrákat nem a parlamentben szoktak megdönteni" - vezette fel Gyurcsány Ferenc a vasárnapi ellenzéki demonstráción a bejelentést: a DK tüntetést szervez kedd délutánra. A helyszín a Kossuth tér, a kezdés időpontja délután 5, az apropó pedig az országgyűlési szavazás a Sargentini-jelentés elutasításáról.
Mint a politikus fogalmazott, szép dolog a parlamenti, képviseleti demokrácia, de ezek Magyarországon nincsenek meg, így "a népnek nem csak joga, hanem kötelessége, hogy a sorsát a saját kezébe vegye, és megfutamítsa ezt a rendszert". Három követeléssel hirdették meg az "Utcára, európai magyarok!" című eseményt, ezek:
  • a kormány lemondása;
  • tisztességes választási rendszer létrehozása;
  • és egy új választás.
Mint ahogy Gyurcsány beharangozta, a keddi tüntetésnek nem lesz "vége"; számít a támogatók jelenlétére az utcán az elkövetkező napokban. A bejelentést vasárnap tapsvihar fogadta.
Szerző
Frissítve: 2018.09.16. 19:33