Információink szerint a diagnosztikai ellátások államosítását tűzte ki célul Orbán Viktor miniszterelnök a nemrég tartott kötcsei polgári pikniken, amikor az egészségügyről beszélt. Ez alaposan meglepi az érintett egészségügyi szolgáltatókat. Ez a kormányzati szándék ugyanis hét-nyolc éve rendre fölbukkan, ám eddig végül mindig visszalépett a kabinet, mert az államosítás demokratikus piaci eszközökkel "nem látszik reálisnak."
A visszaállamosításról először, hét éve az akkori egészségügyért felelős államtitkár, Szócska Miklós beszélt. Azt mondta, hogy a későbbiekben akár a művese, a labor- vagy a diagnosztikai szolgáltatók államosítása sem elképzelhetetlen. Az államtitkár úgy fogalmazott: „A diagnosztikai területen teljes a logisztikai káosz.” 2012 februárjában, miután a Fidesz-frakció meghallgatta Szócska Miklóst az átalakításról, már a legnagyobb kormányzópárt frakcióvezetője is azt mondta: az eddigi egészségügyi privatizációkat is felül kell vizsgálni.
A művese-kezelés a nyolcvanas évek végétől elsősorban azért működött megfelelően és fejlődhetett Magyarországon, mert a társadalombiztosítás megrendelésére magáncégek vették át ezt a drága technológiát igénylő feladatot. Az egészségügyben elsősorban azokon a területeken maradtak meg a magánszolgáltatók, ahol a közfinanszírozás számára megfizethetetlen technológiára volt szükség. Ilyennek számít szinte az összes diagnosztikai szolgáltatás. A kilencvenes évek elején előbb privatizálták – az addig az ÁNTSZ által működtetett – laboratóriumokat, csak a közegészségügyi feladatok ellátáshoz nélkülözhetetlenek maradtak állami kézben. Ez teremtette meg a lehetőséget arra, hogy az új tulajdonosok elvégezzék a szükséges, tőkeigényes modernizálást. Most van olyan magánlabor, amely alvállalkozóként szolgálja ki a kórházakat, és van olyan is, amely az egészségbiztosító szerződött partnere.
A laborszolgáltatók már 2010-től célkeresztbe kerültek: a választások után néhány hónappal Szócska Miklós egészségügyi államtitkár maga tett feljelentést hűtlen kezelés gyanújával ismeretlen tettes ellen az ÁNTSZ laborjainak 2006-os privatizációja miatt. A feljelentést a Heti Válasz tényfeltáró cikke előzte meg: a lap arról számolt be, hogy az ÁNTSZ kémiai és mikrobiológiai laboratóriumait 2006 elején 48 millió forintért privatizálták, 2008 második felében viszont már 1 milliárd 540 millió forintért adták tovább. A lap szerint az ügy nemcsak a kiugróan magas értékkülönbözet miatt keltett gyanút, hanem azért is, mert a vevők az ÁNTSZ privatizációval megbízott szakértőinek rokonai, üzlettársai voltak.
A visszaállomosítás ötlete később elhalt, mindössze néhány kisebb tranzakcióra került sor: 2013-ban például a hatvani kórházban a kilenc éve külsős szolgáltató által végzett radiológiai szolgáltatásokat – a röntgent, az ultrahangot és a CT-vizsgálatokat – vették vissza saját működtetésbe.
Zombor Gábor államtitkár 2014-es hivatalba lépése utáni első bejelentéseinek egyike a magán és a közfinanszírozott egészségügy szétválasztásának szándékáról szólt. Ezzel nagy port kavart, kritizálták, mondván, plusz forrástól esnek így el a kórházak, amelyek közül nem kevesen épp erre a bevételre bazírozva alakították ki VIP részlegeiket. Az államtitkár aztán hivatali ideje alatt fokozatosan finomította az elképzelést. A magán- és a közellátás szétválasztásával kapcsolatos nyilatkozatok visszhangja után például bejelentette: a közreműködőket – például az orvosok ügyeletet ellátó, a képalkotó diagnosztikát, a laborszolgáltatást végző cégek – az intézkedés nem érinti.
Az államtitkár távozása után e törekvésről már nyilatkozatokat sem lehetett hallani.
Ma a laborszolgáltatások 10 százalékát, a képalkotó diagnosztikai ellátások 15 százalékát végzik a magáncégek. A legnagyobb hazai laborcég, a Synlab nyár elején nyerte el újabb 4-5 évre jó néhány kórházban a szolgáltatás jogát. Ha a laborszolgáltatásokat államosítanák, mintegy 10 milliárd forint kellene ahhoz, hogy a szükséges műszerparkot beszerezzék.
A másik szektorban a meghatározó szolgáltató, a képalkotó eljárásokat működtető Affidea-nak Debrecenben már márciusban sem sikerült meghosszabbítatnia a szolgáltatási szerződést az egyetemmel. Nem tudni, mi lesz a sorsuk Szegeden, ám az tudható, hogy ott az egyetem tavasszal kapott ötmilliárd forint pályázati pénzt képalkotó diagnosztikai gépekre. Ha valamennyi helyen ki akarná váltani az állam a magánszolgáltatók CT, MR berendezéseit, akkor szakértők szerint 25-27 milliárdot kellene csak eszközökre költeni. További járulékos költség az üzembentartás, és a gépek 3-5 évenként cseréje. További nem egyszerűen orvosolható probléma lehet, hogy az újabb állami kapacitások működtetéséhez szakemberek is kellenének. A nehézséget a képalkotó diagnosztikájával érzékeltették a szakemberek: ezen a területen a radiológus orvosok harmada ma is hiányzik, és az asszisztensi, operátori állásokból is több száz betöltetlen.
