A számítástechnika világából érkező házaspár veszi meg a Time magazint

Publikálás dátuma
2018.09.17 07:49
Marc és Lynne Benioff
Fotó: AFP/ ALBERTO E. RODRIGUEZ / GETTY IMAGES NORTH AMERICA
Az adásvétel 30 napon belül lebonyolódik, Marc és Lynne Benioff az új tulajdonos.
Marc és Lynne Benioffnak, a Salesforce felhőalapú számítástechnikával foglalkozó vállalat társalapítóinak tulajdonába kerül az amerikai Time magazin – közölte a Wall Street Journal című lap vasárnap. A Meredith Corp. nevű iowai médiavállalat alig nyolc hónappal azután, hogy megvásárolta a Time magazint, most 190 millió dollárért adja el a Benioff házaspárnak. A megállapodás tényét vasárnap este hozták nyilvánosságra az érintettek, és közölték, hogy az adásvétel 30 napon belül lebonyolódik.
„Olyan cégbe fektetünk be, amelynek fantasztikus hatása van a világra és amely egyúttal hihetetlenül erős üzleti vállalkozás is”
–idézte Marc Benioffot a Wall Street Journal.
A leendő tulajdonos optimista a Time példányszámát és bővülő videószolgáltatását illetően is. A Benioff házaspár közölte: nem kíván további médiumokat vásárolni, és a Time magazin napi szerkesztőségi munkájában sem vesz majd részt. Elemzők megjegyzik, hogy Benioffék nem az elsők, akik a számítástechnika világából a hagyományos sajtó világában keresnek beruházási lehetőséget. 2013-ban Jeff Bezos, az Amazon internetes áruház tulajdonosa és elnök-vezérigazgatója vásárolta meg a Washington Post című napilapot, tavaly pedig Laurene Powell Jobs, a 2011-ben elhunyt Apple-társalapító, Steve Jobs özvegye vásárolt többségi részesedést az Atlantic magazinban.
„Az a közös mindannyiukban, hogy hisznek az újságírásban”
– fogalmazott a The Wall Street Journalnak Robin Steinberg médiaelemző, a Time eladásának hírére reagálva.
Szerző
2018.09.17 07:49
Frissítve: 2018.09.17 07:53

A válság óta megduplázódott a milliárdosok száma, sosem volt még ennyi pénze a gazdagoknak

Publikálás dátuma
2019.01.21 12:42

Fotó: /
Tovább nyílt a vagyonolló tavaly. A világszerte fizetett adóknak csak 4 százaléka származik a gazdagoktól, míg a 26 leggazdagabbnak annyi pénze van, mint másik 5 milliárd embernek együtt.
"A gazdagok és szegények közötti egyre szélesedő szakadék ellehetetleníti a szegénység elleni harcot, károsítja a gazdaságot és szítja az emberek dühét" - mondta Winnie Byanyima, az Oxfam International vezérigazgatója. 2018-ban még tovább nyílt a vagyonolló a leggazdagabbak és a legszegényebbek között, hívta fel rá a figyelmet a nemzetközi civil szervezet a hétfőn közzétett éves egyenlőtlenségi jelentésében, mint azt az Euronews kiszúrta.
Tavaly a 26 leggazdagabb ember vagyona egyenlő volt az emberiség legszegényebb felének összvagyonával
- írják. Világszerte 10 ezer ember hal meg naponta azért, mert pénz híján nem fér hozzá egészségügyi ellátáshoz. Egyes helyeken - például a brazíliai Sao Pauloban - átlag 25 évvel élnek rövidebb ideig a szegény környékek lakói, mint a jómódúak. A férfiaknak világszerte másfélszer annyi tulajdona van, mint a nőknek, és a cégek 86 százalékát vezetik. A nők eközben 10 trillió dollár értékű munkát végeznek fizetetlenül, láthatatlanul, otthonaikban takarítva, mosva és főzve a férfiakra.
A 2008-as pénzügyi válság óta megduplázódott a milliárdosok száma
- mutatott rá az Oxafam. A leggazdagabbak vagyona tavaly összesen 900 milliárd dollárral (252 ezer milliárd forinttal) nőtt, ami napi 2,5 milliárd dolláros (700 milliárd forintos) növekedésnek felel meg, miközben a világ legszegényebb felének összvagyona átlagosan 11 százalékkal csökkent - húzta alá a civil szervezet. Soha a bolygó történetében nem volt ekkora vagyona a leggazdagabbaknak, míg eközben az emberiség fele napi nagyjából 1500 forintból kell megéljen.
Az adók szintje évtizedek óta most a legalacsonyabb
- állapították még meg. "Ha megfordulna a tendencia, a kormányok többségének elég bevétele lenne a közkiadások finanszírozására" - vélekedett a szervezet, hangsúlyozva, hogy a gazdagok aránytalanul kevés adót fizetnek. Az Oxfam szerint a világszerte megfizetett adópénzek mindössze 4 százaléka fakad a gazdagok megadóztatásából - 96 százalékot a szegények fizetnek.
2019.01.21 12:42

Magyar cégeket is érint a Brexit-kockázat

Publikálás dátuma
2019.01.21 10:30

Fotó: Shutterstock/
A három évvel ezelőtti Brexit-népszavazás óta a brit hátterű hazai cégek számának emelkedése megállt, dolgozóik száma pedig csökken.
A 2016-os Brexit-népszavazás óta befagyott a brit hátterű hazai vállalkozások addig töretlenül emelkedő száma - közli a céginformációval foglalkozó Opten. Míg 2004-ben 1525 szigetországi kötődésű hazai társaságot tartottak számon, addig a szám folyamatos emelkedéssel 2016-ra 2309-re nőtt. Az ív azonban itt megtört: a rákövetkező évben 2307, majd tavaly 2304 ilyen társaságot tartottak nyilván, ami tehát némi csökkenéssel lényegében nem mutat változást. A Brexit-hatás az alkalmazotti létszámra is kihatott. Míg 2016 júniusában e cégeknél 73 ezren dolgoztak, addig jelenleg már csak 69 ezren. Eközben ráadásul bővült az általános hazai foglalkoztatás. A brit hátterű vállalkozások között az átlagnál jóval nagyobbak is érintettek, vagyis nemzetgazdasági szerepük kiemelkedő. Az összetett tulajdonosi láncokat és a közvetett kapcsolatokat is hozzászámítva számuk már 2900-ra rúg. Ráadásul a külkereskedelmi és áttételes beszállítói láncokon keresztül beágyazottságuk még mélyebb. Bár az árfolyamváltozás egyes cégekre jótékonyan hathat, addig mások számára akár végzetes következményekkel is járhat. A vámok változása szintén szórhatja a mezőnyt. Minél több szálon kötődik egy hazai gazdálkodó az Egyesült Királysághoz, az elkövetkező időszakban annál nagyobb kockázatot visel. Nem túlzás tehát azt állítani, hogy a Brexit kimenetelének tovagyűrűző hatásai tömegek megélhetését érinthetik Magyarországon - állapítja meg az Opten.
Szerző
2019.01.21 10:30
Frissítve: 2019.01.21 10:30