Kommunista tempó

A 7-es cikkely megindításáról szóló szerdai európai parlamenti szavazás azt mutatta meg, hogy már nemcsak a Kreml tudja megosztani Európát, hanem Orbán Viktor is. Ezzel persze a messzemenőkig túlértékeljük a magyar kormányfőt, ám a voksolás alapján kiderült: az egyes európai kormányok sem egységesek a sorozatos magyar jogsértések ügye kapcsán, legalábbis azok, amelyekben helyet kapnak populista pártok. Valószínűtlen ugyan, hogy a magyar kérdés különböző megítélése miatt megbukna bármely koalíciós kabinet Európában, de további feszültségek forrása lehet, hiszen Orbán rendre olyan szólamokat hirdet, amiket az európai szélsőségesek is lelkesen támogatnak.

Jellemző, hogy míg az Európai Néppárton belül Angela Merkel pártja, a CDU képviselői megszavazták a Sargentini-jelentést, a CSU honatyáinak többsége ellene voksolt. Az olasz kormány is teljes megosztottságról árulkodott. Miközben már nem telik el hét anélkül, hogy Matteo Salvini belügyminiszter ne kecsegtetne azzal: hamarosan Orbánnal irányítják Európát, az olasz jobboldali radikális Liga koalíciós partnere, az Öt Csillag Mozgalom nagyon keményen bírálja a magyar kormánypárt demokráciát megcsúfoló intézkedéseit. Az osztrák kormány sem egységes. A jobbközép Osztrák Néppárt már előre jelezte: megszavazza a jelentést, a kisebbik koalíciós partner, az FPÖ egyik EP-képviselője viszont egyenesen Európa hősének nevezte a magyar kormányfőt. Csehországban a kabinetet kívülről támogató kommunisták voksoltak a jelentés ellen.

Mindez azt jelzi, Orbán a helyére került Európában. Vele van a szélsőjobb és a kommunisták egy része. A magyar kormányfő azt reméli, az EP-választás után minden az ő szája íze szerint alakul. S bár valóban erősödnek a populisták, jelentősen nem változnak meg az európai erőviszonyok. S akkor kezdődnek a bajok, hiszen egy ország sorsát veszélyezteti azzal, hogy képtelen európai politikusként gondolkodni.