Szöul nem vár túl sokat a csúcstalálkozótól

Publikálás dátuma
2018.09.17 21:15

Fotó: AFP/ Jung Yeon-je
Visszafogottan várja Szöul az Észak- és Dél-Korea közötti harmadik csúcstalálkozót, amelyet kedden, Phenjanban rendeznek meg. Dzsong Szeik, a dél-koreai államfő kabinetfőnöke kijelentette, hazája elnöke azt szeretné, hogy Észak-Korea nukleáris leszerelése álljon a csúcstalálkozó középpontjában. Az ezzel kapcsolatos tárgyalások során azonban csekély előrelépés történt, így az ország sem vár sokat a megbeszélésektől. „Nem tudjuk biztosan megmondani, mennyire lesz sikeres a vége” – hangoztatta. Az sem világos, hogy a háromnaposra tervezett találkozón kiadnak-e zárónyilatkozatot. Mun Dzse In azonban továbbra is közvetítőként kíván fellépni Phenjan és az Egyesült Államok között. A nukleáris tárgyalásokat ugyanis elsősorban Észak-Korea és Washington folytatja egymással. A dél-koreai elnök kedden, jelentős, több mint kétszáz személyből álló küldöttség élén utazik közvetlenül az észak-koreai fővárosba. Mint az elnök stábfőnöke fogalmazott, további fontos témák lesznek terítéken, így a két állam közötti kapcsolatok javítása, illetve a feszültség további enyhítésére tett lépések. Az utóbbi időben mid több kétség merült fel annak kapcsán, Észak-Korea vezetője, Kim Dzsong Un mennyire veszi komolyan a nukleáris leszerelésre vonatkozó kijelentéseit. Kim áprilisban, a Mun Dzse Innel folytatott tárgyalásai során, illetve júniusban, amikor Donald Trump amerikai elnökkel Szingapúrban találkozott, készségét fejezte ki a Koreai-félsziget teljes nukleáris fegyvermentessé tételére. Eddig azonban semmiféle konkrét bejelentést nem tett, így nincs szó arról, meddig tervezi a leszerelést, s az Egyesült Államok cserében mit tesz. Mun Dzse In elnök néhány nappal ezelőtt merész döntéseket követelt mind Kim Dzsong Un, mind Donald Trump amerikai elnök részéről, hogy így mozdítsák elő az újabb Korea-közi csúcstalálkozó sikerét.

Orbán a Néppártban - Weber sorsa forog kockán

Publikálás dátuma
2019.03.21 11:51
Manfred Weber, a Néppárt csúcsjelöltje
Fotó: AFP/ Mateusz Wlodarczyk
A nemzetközi sajtó nagy terjedelemben foglalkozott a Fidesz európai néppárti tagságának felfüggesztésével. Több osztrák és német lap címoldalán számolt be az eseményekről.
Az osztrák konzervatív Die Presse csütörtöki kiadásának címoldalán foglalkozik a Fidesz néppárti felfüggesztésével. A lap tudósításában emlékeztet arra, hogy a Bölcsek Tanácsában szerepet kap az az egykori osztrák kancellár, Wolfgang Schüssel is, akit 2000-ben hasonló megfigyelés alá vontak az Európai Unióban, mert kabinetjébe bevette a szélsőjobboldali Osztrák Szabadságpártot (FPÖ). A lap szerint azzal, hogy a Fideszt nem kizárták, hanem csak felfüggesztették, Manfred Webernek, a CSU elnökének csökkennek az esélyei arra, hogy az Európai Bizottság következő elnöke legyen. Megválasztásához ugyanis a liberálisok és szociáldemokraták szavazataira is szüksége lenne, a két pártcsalád azonban dühösen fogadta a döntést. Guy Verhofstadt, a liberálisok frakcióvezetője szerint az Európai Néppárt elvesztette hitelét a jobboldali populizmussal szembeni fellépésben. Orbán azonban épp arra játszik, hogy az EP választás után megerősödnek a jobboldali populisták. A szintén osztrák liberális Der Standardban Thomas Mayer véleménycikkében kifejtette: az „Orbán-probléma” az EPP ülése után is megmaradt. A Fidesz felfüggesztése ugyanis nem megoldás, ugyanakkor az EPP megakadályozta a néppárt szakadását. A lényeget Manfred Weber, az EPP listavezetője mondta ki: a kérdés lekerült a napirendről, így már az európai parlamenti választásra koncentrálhat. 
A Frankfurter Allgemeine Zeitung a címoldalon, Peter Sturm által jegyzett megjelent véleménycikkében foglalkozott az EPP ülésével. Megállapította, aki megsérti egy klub játékszabályait, ki kell zárni. Az EPP azonban nem akarta törésig vinni a dolgot. Ám a döntés után a Fidesz továbbra is jogot formál magának a hecckampányra. Bár a magát Helmut Kohl szellemi örökösének kinevező Orbánról éveken át azt terjesztették, hogy választási megfontolásokból uszít, meg kell állapítani, hogy ezt a mérgező világképet nagyon is magáénak vallja. A lap szerint a következő hónapok nagy kérdése, hogy a magyar kormányfő mely pártokkal keresi majd az együttműködést.  A Neue Zürcher Zeitung megállapította, az a tény, hogy Orbán nem nyílt konfrontációra törekedett, azt jelzi, számára nem jelentéktelen, hogy a Fidesz az Európai Néppárt pártcsaládjához tartozik. Azt azonban sajtóértekezletén is világossá tette, nem tér le az illiberalizmus útjáról. Azt is megjegyezte, azért száll majd síkra, hogy az EPP az euróai parlamenti választás után a nacionalista jobboldallal szövetkezzen. A lap szerint Manfred Weber ügyesen viselkedett, mert elkerülte a fenyegető kelet-nyugati szakadást. Az azonban kérdés, hogy ezzel közelebb került-e az Európai Bizottság elnöki székéhez. 
A Süddeutsche Zeitung rövid véleménycikkében fél kizárásnak nevezte a Fidesz felfüggesztését. A balközép lap szerint a sok rossz közül még ez volt a legjobb megoldás. Az EPP jelzi, mindent azért nem néz el a Fidesznek. A megoldás ugyanakkor Manfred Webert segíti leginkább. Ha minden maradt volna a régiben, az Weber számára katasztrofális lett volna, hiszen máskülönben ki hinné el neki azt, hogy az Európai Bizottság elnökeként hitelesen képviseli az Unió álláspontját Donald Trumpnál. Sok uniós polgárnak egyre inkább az az érzése, hogy a hatalmi érdekek a meggyőződés felett állnak. Az európai szociáldemokratákra is nagyobb nyomás nehezedhet, hiszen tagjai között megtűri azt a román szociáldemokrata pártot, a PSD-t, amely a korrupciót akarja legalizálni. A New York Times emlékeztet arra, Orbán Viktor az eltelt 9 évben egyfajta puha diktatúrát hozott létre az EU-ban, a brüsszeli törvényhozók pedig javarészt csak álltak és nézték. Időről időre elhangzottak ugyan nyilatkozatok, amelyek elítélték az alapvető emberi jogok megsértését, sőt szankciókat is kilátásba helyeztek, ám Orbán mint egy maffiózó büszkén ment mindig eggyel tovább, mert biztos volt abban, hogy megvédik, bármennyire is vakmerőek az újabb és újabb provokációk. Ennek egyik oka, hogy kulcsszerepet tölt be a Néppártban, és mivel nem rakták ki, a pártcsalád számíthat a magyar képviselőkre a májusi választás után. Ily módon csökkentheti a populista, szélsőjobbos jelöltek várható előretörésének hatását. 
A Washington Post úgy látja, ritka dorgálást kapott Orbán Viktor a legfőbb uniós politikai pártcsaládtól, amely sokáig védte, ám most attól tart, hogy a miniszterelnök antidemokratikus úton vezeti országát. Nincs szó tényleges kizárásról, de idáig ez a legerősebb jelzés, az EPP-től, amely eddig nem sokat tett, hogy elítélje az antiszemita klisék használatát, a demokratikus intézmények folyamatos lebontását, megvetését az alapvető európai értékek iránt. Ily módon Orbán nem csatlakozik más, keresztes hadjáratot folytató szélsőjobbos politikusokhoz, habár inkább illene a demagógok közé. Hogy nem szabadultak meg tőle, az mutatja befolyását, függetlenül a kormányzásával kapcsolatos aggályoktól. A tizenegynéhány fideszes képviselő nélkül nem a Néppárt adná a legnagyobb frakciót az EP-ben. A brit Guardian szerint Guardian az Orbánról hozott döntés vizsgának számit, mely szerint az unió mennyire hajlandó kiállni a jogállam elleni támadásokkal szemben. Az agresszív EU-ellenes kampány, valamint a CEU kiűzetése belejátszott az elhatározásba. Szemtanúk szerint a tegnapi vita fájdalmas volt. Juncker úgy értékelte, hogy amit a pártcsalád kimondott, azt nem lehet félvállról venni. Egy belső dokumentum szerint a Fidesznek meg kell értenie, hogy nagy politikai károkat okozott a Brüsszel elleni hadjárattal. Az EPP egyúttal arra szólított fel, hogy tisztázzák a jogi kérdéseket a CEU budapesti működése érdekében. Orbán súlyos csapást szenvedett el. Weber azon aggódott, hogy a fellépést úgy tekintik majd, mintha Nyugat-Európa Kelet ellen fordulna, de egyre nagyobb nyomán nehezedett rá, hogy végre cselekedjen. Az uniós jog egyik professzora úgy ítéli meg, hogy Orbán boldog lesz, hiszen továbbra is belülről áshatja alá a Néppártot, továbbá élvezi annak mindegy előnyét, hogy formálisan a legnagyobb pártcsalád tagja, ám fenntartja a lehetőséget, hogy a választás után másik frakcióba üljön át. A francia jobboldali Le Figaro megállapította, nagyon élénk vita zajlott az EPP ülésén. Különösen az olasz, a cseh, a szlovén és a romániai delegáció védte hevesen Orbánt, ám Joseph Daul néppárti elnök minden súlyát bevetette, még a lemondását is belengette. Igen keményen lépett fel Annegret Kramp-Karrenbauer, a CDU elnöke is. A lap egy EP képviselőt idézett, aki szerint Orbánnal szemben már egy éve keményen fel kellett volna lépni, amikor a CEU-t vette célba. A liberális Le Monde egy 2004-ben összeházasodott párhoz hasonlította a Fidesz és az EPP viszonyát, amely képtelen elválni. Orbán ugyan azzal fenyegetőzött, elhagyja a néppártot, ezt mégsem tette meg. A lap egy forrása szerint azért döntöttek a felfüggesztés mellett, mert a kizáráshoz nem volt meg a kellő többség. Ezért vetette fel Joseph Daul a kompromisszumos megoldást.

Merénylettel készültek terroristák a perzsa újévre - hatan meghaltak Kabulban

Publikálás dátuma
2019.03.21 11:13

Fotó: AFP/ Haroon Sabawoon
Három rakétát lőttek ki házakra és fesztiválozókra. A rendőrség elfogta a támadót, és biztosította a területet.
Többször robbantottak, ezzel pedig megöltek 6 embert és 23-at megsebesített az afgán fővárosban, Kabulban, írja az Euronews. A támadás a perzsa újév, a Noruz idején történt, ami a tavasz kezdetét ünneplő ősi perzsa fesztivál - és a vallási fanatikus terroristák szerint nem iszlám ünnep.
Egymásnak ellentmondó hírek jelentek meg a robbanás okáról a Kart-e Sakhi szentélynél, ami egy jellemzően síita muszlim terület a főváros nyugati részén. A Védelmi Minisztérium szerint három rakétát lőttek ki lakóházakra és fesztiválozókra.
A rendőrség elfogta a támadót, és biztosította a területet.