Szöul nem vár túl sokat a csúcstalálkozótól

Publikálás dátuma
2018.09.17. 21:15

Fotó: Jung Yeon-je / AFP
Visszafogottan várja Szöul az Észak- és Dél-Korea közötti harmadik csúcstalálkozót, amelyet kedden, Phenjanban rendeznek meg. Dzsong Szeik, a dél-koreai államfő kabinetfőnöke kijelentette, hazája elnöke azt szeretné, hogy Észak-Korea nukleáris leszerelése álljon a csúcstalálkozó középpontjában. Az ezzel kapcsolatos tárgyalások során azonban csekély előrelépés történt, így az ország sem vár sokat a megbeszélésektől. „Nem tudjuk biztosan megmondani, mennyire lesz sikeres a vége” – hangoztatta. Az sem világos, hogy a háromnaposra tervezett találkozón kiadnak-e zárónyilatkozatot. Mun Dzse In azonban továbbra is közvetítőként kíván fellépni Phenjan és az Egyesült Államok között. A nukleáris tárgyalásokat ugyanis elsősorban Észak-Korea és Washington folytatja egymással. A dél-koreai elnök kedden, jelentős, több mint kétszáz személyből álló küldöttség élén utazik közvetlenül az észak-koreai fővárosba. Mint az elnök stábfőnöke fogalmazott, további fontos témák lesznek terítéken, így a két állam közötti kapcsolatok javítása, illetve a feszültség további enyhítésére tett lépések. Az utóbbi időben mid több kétség merült fel annak kapcsán, Észak-Korea vezetője, Kim Dzsong Un mennyire veszi komolyan a nukleáris leszerelésre vonatkozó kijelentéseit. Kim áprilisban, a Mun Dzse Innel folytatott tárgyalásai során, illetve júniusban, amikor Donald Trump amerikai elnökkel Szingapúrban találkozott, készségét fejezte ki a Koreai-félsziget teljes nukleáris fegyvermentessé tételére. Eddig azonban semmiféle konkrét bejelentést nem tett, így nincs szó arról, meddig tervezi a leszerelést, s az Egyesült Államok cserében mit tesz. Mun Dzse In elnök néhány nappal ezelőtt merész döntéseket követelt mind Kim Dzsong Un, mind Donald Trump amerikai elnök részéről, hogy így mozdítsák elő az újabb Korea-közi csúcstalálkozó sikerét.

Üzent Brüsszel: senkitől nem vesszük el a határok védelmét

Publikálás dátuma
2018.09.17. 18:31
Brüsszel sem akarja átvenni a magyar határ védelmét. Képünk illusztráció
Fotó: Németh András Péter
A megerősített uniós határőrség csak lehetőség lesz és nem kényszer, a tagállami döntéseket tiszteletben tartjuk - nyilatkozták az Európai Bizottság vezetői már a Sargentini-szavazás napján. Orbán azóta is a brüsszeli zsoldosok rohamáról beszél.
Pillanatokon belül cáfolható  hazai közönségnek szóló kormányzati propaganda, hogy Brüsszel felszámolná a magyar határvédelmet, és betelepítené a migránsokat. Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság vezetője ugyanis már a Sargentini-jelentés elfogadásának napján arról beszélt, hogy meg kell erősíteni az európai határőrizetet, ám ez csak egy lehetőség, amit az unió országai igénybe vehetnek -  derül ki az EB szeptember 12-i sajtóközleményéből. 
Ennél is egyértelműbben fogalmazott Dimitrisz Avramopulosz, a migrációs ügyekért, az uniós belügyekért és az uniós polgárságért felelős biztos. Mint hangsúlyozta, az EU tiszteletben tartja a tagállami hatásköröket, de menekültügyben szolidaritásra is kéri a tagországokat. 
közleményben ismertetett brüsszeli tervek jóval masszívabb és szigorúbb  uniós migrációs politikára utalnak, mint amilyenekkel Orbán Viktor ijesztgeti híveit: ilyen terv az Európai Határ- és Parti Őrség, vagyis 
• a Frontex 10 000 fős műveleti személyzetből álló készenléti alakulatának létrehozása 2020-ig: az Ügynökség saját személyzetére és felszerelésére, például hajókra, repülőgépekre és járművekre tud majd hagyatkozni; • Végrehajtási hatáskörök: Azon tagállam felügyelete és ellenőrzése mellett, amelybe kirendelték őket, az Európai Határ- és Parti Őrség készenléti alakulatának tagjai képesek lesznek végrehajtási hatáskört igénylő feladatokat ellátni, így például személyazonosság-ellenőrzéseket végezni, a beléptetést engedélyezni vagy megtagadni a külső határokon, és embereket feltartóztatni a határon; • A visszatérés támogatása: az ügynökség képes lesz segíteni a tagállamoknak a kiutasítási eljárásokban is, például úgy, hogy a jogellenesen tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok azonosítása, a kiutasítási határozatok előkészítése terén támogatást nyújt a nemzeti hatóságok számára, amik továbbra is felelősek maradnak a tényleges kiutasítási határozatok kibocsátásáért; • Új, határon folytatott eljárás: Azok, akiknek a menedékjog iránti kérelmét a határon folytatott eljárás során elutasították, közvetlenül egy egyszerűsített kiutasítási eljárás hatálya alá kerülnek, amelyen belül nincs önkéntes távozásra vonatkozó határidő, és a fellebbezésre is rövidebb határidők állnak rendelkezésre. Ennek révén sor kerülhet a kiutasítási határozatok gyors elfogadására, illetve a határon és az ellenőrzött központokban történő teljes körű végrehajtására; • A pénzügyi eszközök bővítése: Az Európai Határ- és Parti Őrség korszerűsítése 1,3 milliárd eurót tesz ki a 2019-2020-as időszakban. A 2021–2027 közötti új uniós költségvetési időszakra javasolt összköltség pedig 11,3 milliárd euró lesz. 
A brüsszeli tervek szerint hamarosan feláll az Menekültügyi Ügynökség is, ami szintén támogatást nyújthat az ezt igénylő országoknak a menekültügyi eljárások folyamán.    Az unió emellett egységesítené a menekültügyi őrizet eljárását, és arra is kéri a tagállamokat, hogy 2019 októberéig teljesítsék az 50 000 nemzetközi védelemre szoruló személy áttelepítésére vonatkozó kötelezettségvállalásukat. Ebben az esetben viszont önkéntes kvótára gondolnak: azon országok, akik részt vesznek a védett menekültek letelepítésében, pedig pénzt is kapnak minden befogadott személy után.
Szerző
Frissítve: 2018.09.18. 00:20

Felsorakoztak a seregek, jöhet Trump legnagyobb erőpróbája

Publikálás dátuma
2018.09.17. 18:31
Trump hívei egy kaliforniai előválasztási gyűlésen
Fotó: MARK RALSTON / AFP
Lezajlottak az amerikai előválasztások, a demokraták baloldalibb jelöltekkel indulnak a november 6-i félidős választásokon, a republikánusok pedig a korábbinál egyértelműbben az elnök pártjaként lépnek fel.
Az Egyesült Államokban a négyévente tartott elnökválasztások közötti félidőben, idén november 6-án újraválasztják a kétévente megújuló teljes képviselőházat, valamint a hatéves szenátori ciklusok szerint megszervezett szenátus egyharmadát. Az amerikai törvényhozás, a Kongresszus mindkét házában szerény republikánus többség van, amin mindkét párt változtatni akar. Az elnököt adó republikánusok azt remélik, hogy olyan minősített többségre tehetnek szert, amivel megszabadulhatnak a demokratákkal való egyezkedés, kompromisszumkeresés kellemetlenségeitől számos fontos kérdésben, így például a bevándorlással kapcsolatos előírások reformjában. A demokraták ugyanakkor meg akarják fordítani az erőviszonyokat, amivel „béna kacsává” tehetnék Donald Trumpot a következő elnökválasztásig hátralévő két esztendőre. A félidős választásokon nem csak a kongresszusi erőviszonyokat írják át a polgárok, hanem az egyes államokban újraválasztják a kormányzót, a főügyészt, a városokban a seriffet és számos más közhivatal viselőjét is. A két nagy párt regisztrált hívei rendszerint előválasztásokon döntik el, ki képviselje a pártot a félidős választáson. A minap zárult előválasztások tapasztalata, hogy a demokraták az eddiginél átlagban fiatalabb, liberálisabb, sőt, határozottan baloldalibb, ugyanakkor vegyesebb összetételű jelöltgarnitúrát állítottak ki. Van olyan jelöltjük is, aki kifejezetten szocialistának vallja magát, ami az amerikai politikai kánon szerint korábban a hazaárulás beismerésével volt majdhogynem egyenértékű.
Az új generáció: a 44 éves Ayanna Pressley, bostoni városi tanácsos, miután megnyerte a demokrata jelöltséget a hivatalban lévő
Fotó: Joseph PREZIOSO / AFP
A republikánusok táborában az figyelhető meg, hogy a párt, amelynek hagyományos, konzervatív elitje kezdetben igencsak idegenkedett Trumptól, az elmúlt két év során eléggé megbarátkozott az elnökkel, akinek különböző megnyilvánulásai a nemzetközi porondon gyakran elítélő visszhangot kapnak. A republikánus szavazók jelentős része vevő Donald Trumpra, és az előválasztásokon nagyon sok helyen az általa támogatott pályázó nyert. Országos szinten az elnök eddigi tevékenységének az elfogadottsága 40 százalék alatt van, a deklarált republikánus szavazók körében azonban 80-90 százalékos. Csorbítatlan viszont az elnök képessége arra, hogy a billegő körzetekben is rontson a republikánusok népszerűségén, tehát ott, ahol ezt a legfontosabb lenne elkerülniük. Így például, amikor kétségbe vonta, hogy Puerto Ricóban csaknem háromezren haltak meg a hurrikán miatt, akkor nem vette figyelembe, hogy Floridában az utóbbi időben jelentősen növekedett a szavazók száma a beáramló Puerto Ricó-iak miatt.    Eközben a két párt egymáshoz viszonyított népszerűségi versenyében jelenleg azt látni, hogy a demokraták összességében valamelyest javítani tudják ugyan a pozícióikat, de térnyerésük korlátozott, és ahogy közeledik november hatodika, úgy jelennek meg egyre inkább a közvélemény-kutatásokban – és úgy válnak mind fontosabbá – azok a függetlenek, illetve mérsékeltek, akik nem foglaltak állást az előválasztásokon. Az amerikai belpolitika alapos ismerői szerint a Nagy-tavak mentén és az úgynevezett rozsdaövezet államaiban, ahol 2016-ban sok segítséget kapott Trump az elnökké választásához, az inga most elképzelhetően a demokraták javára lenghet ki. Másfelől azonban kimutatták az elemzők azt is, hogy a sors szeszélye folytán tíz olyan demokrata szenátornak lejár most a mandátuma, akit 2016-ban többségében Trumpra szavazó államban – azon belül ötben nagy arányban Trumpra szavazó államban - választottak meg, még hat esztendővel ezelőtt, vagyis nekik, vagy az ő helyükbe lépő demokrata jelöltnek nehéz lesz megtartani a pozíciót. Nehéz, de nem lehetetlen - mondják ezzel szemben azok, akik az amerikai választási kampányok során általában kiemelten figyelt, lakmuszpapírnak tekintett szempontra hívják fel a figyelmet: arra, hogy melyik jelölt mennyi kampányadományt tudott összegyűjteni. Ami a nemek közötti arányokat illeti, a trend jó eséllyel az esélykiegyenlítődés felé mutat. Jelenleg a Kongresszus tagjainak csupán az egyötöde nő. Az idén novemberben tartandó képviselőházi választásokra azonban a 435 képviselői helyre 239 nőt jelöltek – 187 demokratát és 52 republikánust.
Frissítve: 2018.09.17. 18:43