Előfizetés

Új kutatás: a zsíros tejtermékek jót tesznek a szívnek

Népszava-MTI
Publikálás dátuma
2018.09.17. 13:13
Illusztráció: Pexels
Fotó: Pexels
Összefüggést talált a tejtermékek rendszeres fogyasztása és a szívbetegségek kockázatának csökkenése között egy nemzetközi kutatás.
A The Lancet című brit orvosi folyóiratban ismertetett nagyszabású, 21 ország több mint 130 ezer lakosának adatait feldolgozó kutatás szerint napi három adag tejtermék fogyasztása összefüggött a szív- és érrendszeri megbetegedések és a halálozás alacsonyabb arányával azokhoz képest, akik ennél kevesebbet tejterméket fogyasztottak. Az elemzésből kiderült, hogy azok körében is csökkent a szívbetegségek és a halálozás aránya, akik naponta három adag zsíros tejet vagy abból készült terméket fogyasztottak azokhoz képest, akik kevesebb mint napi fél adag tejterméket ettek.
Az eredmények egybevágnak korábbi vizsgálatok és klinikai tesztek megállapításaival, azonban ellentmondanak az étrendi ajánlásoknak, amelyek szerint napi 2-4 adag zsírtalan vagy alacsony zsírtartalmú tejtermék fogyasztandó a szív- és érrendszeri betegségek megelőzése érdekében - írta az MTI a Medicalxpress.com tudományos hírportál alapján.
A tanulmány szerzői szerint nem lebeszélni, hanem ösztönözni kellene az embereket a több tejtermék fogyasztására, különösen a szegény és a közepes jövedelmű országokban, ahol alacsony a tejfogyasztás.
A vizsgálatban 136 384 ember adatait elemezték, 35-70 év közöttiek voltak. Étrendi szokásaikat kérdőíven rögzítették a kutatás elején, majd átlagosan 9,1 évig követték őket. Ez idő alatt 6796-an haltak meg és 5855-nél állapítottak meg súlyos szív- és érrendszeri betegséget.
Egy adag tejtermék egy pohár tejnek (244 gramm), egy doboz joghurtnak (244 gramm), egy 15 grammos sajtszeletnek vagy egy teáskanálnyi vajnak (5gramm) felel meg.
A legtöbb tejterméket, több mint napi négy adagot, átlagosan 368 grammot Észak-Amerikában és Európában fogyasztják, a legkevesebbet, a napi egy adagnál is kisebb mennyiséget Dél-Ázsiában, Kínában és Afrikában.
A résztvevőket négy csoportba: tejterméket nem fogyasztókra (28 674 ember), napi egy adagnál kevesebbet (55 651), napi 1-2 adagot (24 423) és napi 2 adagnál többet fogyasztókra (27 636) osztották. A tejterméket nem fogyasztókhoz képest a nagy fogyasztású (átlagosan napi 2,9 adagot evő) csoportban mind a halálozási arány (3,4 százalék 5,6 százalékhoz képest), mind a szív- és érrendszeri halálozások aránya (0,9 százalék 1,6 százalékhoz képest) mérsékeltebb volt, de ritkább volt a szív- és érrendszeri betegségek és a stroke előfordulása is.
A napi egy adagnál több tej- és joghurt fogyasztás esetében kisebb volt mind a halálozás, mind a szív- és érrendszeri okokból bekövetkezett halálozás és a szívbetegségek előfordulása is, ha a tejmentesen étkezők adataihoz hasonlították. A vaj és a sajt fogyasztásánál nem volt szignifikáns a különbség. Akik nagy mennyiségben fogyasztottak magas zsírtartalmú tejterméket (átlagosan 2.9 adagot), azoknál alacsonyabb volt a halálozás és a szív- és érrendszeri okokból bekövetkező halálozás aránya is azokhoz képest, akik kevesebb mint napi fél adag zsíros tejterméket fogyasztottak.
A kutatók szerint további kutatásnak kell megvizsgálnia, mi áll az összefüggés hátterében. Az alacsony zsírtartalmú vagy zsírtalan tejtermékek fogyasztását azért ajánlják, mert a telített zsírok közül az LDL koleszterin növeli a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát. A bizonyítékok alapján azonban úgy tűnik, valamennyi telített zsír mégis egészséges, a tejtermékek pedig más hasznos vegyületeket - aminosavakat, telítetlen zsírokat, K1 és K2 vitamint, kalciumot, magnéziumot, káliumot - is tartalmaznak.

Árthat is a naponta szedett aszpirin

Népszava-MTI
Publikálás dátuma
2018.09.17. 12:39
Illusztráció: AFP
Fotó: AFP
Az egészséges idős embereknek nem kellene napi szinten aszpirint szedniük, mivel a gyógyszernek semmilyen jótékony hatása sincsen a 70 év felettiek szervezetére, ugyanakkor növelheti az akár halálos kimenetelű belső vérzés kockázatát - figyelmeztetnek a kutatók.
Az embereknek általában szívroham vagy agyi érkatasztrófát követően írnak fel aszpirint, mivel az bizonyítottan csökkenti egy újabb roham esélyét - írta az MTI a BBC hírportálja alapján. Az egészséges emberek egy része is rendszeresen szedi azonban a gyógyszert, hogy csökkentse a szívroham és a szélütés kockázatát. Számos folyamatban lévő kutatás vizsgálja továbbá, hogy az aszpirin szedésével csökkenthető-e a rák kockázata.
A gyógyszer jótékony hatásait vizsgáló kutatások többsége középkorú emberek bevonásával készül és egyre több bizonyíték támasztja alá, hogy az aszpirinnel összefüggő veszélyek száma növekszik a kor előrehaladtával. A tanulmány az Egyesült Államokban és Ausztráliában élő több mint 19 ezer egészséges ember bevonásával készült, akik elmúltak már 70 évesek és még sosem küzdöttek szívproblémával. A résztvevők fele öt éven át kapott napi szinten kis dózisban (100 milligramm) aszpirint, a másik csoport pedig placebót. 
A New England Journal of Medicine című folyóiratban a kutatók három tanulmányban számoltak be a vizsgálatukról, amely szerint az aszpirin nem csökkentette a szívproblémák kialakulásának kockázatát - a két csoportban hasonló arányban jelentkeztek szív- és érrendszeri problémák -, és semmilyen egyéb jótékony hatással sem járt. Ugyanakkor növelte a súlyos gyomorvérzések számát.
"Mindez azt jelenti, hogy az a világszerte élő több millió egészséges idős ember, aki mindenfajta orvosi előírás nélkül szed kis dózisban aszpirint, talán teljesen feleslegesen teszi, mert a tanulmány azt mutatja, hogy az aszpirinnek nincsen semmi olyan jótékony hatása, amely ellensúlyozná a vérzés kockázatát"

- húzta alá John McNeil, a melbourne-i Monash Egyetem professzora.

 A vizsgálat továbbá a rák okozta halálozások számában is enyhe növekedést mutatott az aszpirint szedők körében, ami azonban alaposabb kivizsgálást igényel a kutatók szerint, mivel szembe megy a témában végzett eddigi kutatások eredményeivel.
A mostani eredmények nem vonatkoznak azokra, aki szívroham vagy agyvérzés miatt szednek aszpirint, nekik továbbra is érdemes követniük az orvosi előírásokat. Rothwell szerint azoknak pedig, akik orvosi előírás nélkül, hosszú ideje kis dózisban szednek aszpirint, nem szabad egyik napról a másikra leállniuk vele, mivel az is problémákhoz vezethet. Érdemesebb inkább a háziorvosukkal megvitatni az esetleges problémákat, aggodalmakat.

Ezért volt olyan furcsán forró ez a nyár

Népszava-MTI
Publikálás dátuma
2018.09.17. 10:10
Illusztráció: AFP
Fotó: AFP
Rekordokat döntő hőség, erdőtüzek a skandináv országokban, aszályos tavasz és kora nyár Nagy-Britanniában, példátlanul hosszú kánikula Magyarországon az Alföldön. Az idei, furcsán forró, európai nyár hátterében a globális felmelegedés áll – olvasható a Magyar Tudományos Akadémia közleményében.
Magyarországon ugyan nem dőltek meg a hőmérsékleti rekordok, de egyes alföldi tájakon a megbízható meteorológiai adatgyűjtés kezdete óta még sosem volt olyan hosszan tartó hőség, mint most.
Svédországban még sosem volt ilyen magas a májusi és a júliusi átlaghőmérséklet, a száraz, meleg időjárás miatt több mint 50 erdőtűz pusztított az országban, a sarkkörön túli vidékeken is. Dániában is megdőlt a májusi átlaghőmérséklet rekordja, Finnországban a sarkkörön túli Utsjoki városában 33,3 Celsius-fokot mértek, Norvégiában július első felében 40-nél több erdőtűz volt.  Nagy-Britanniában pedig sosem volt még ilyen száraz a június és július első fele. Görögországban a július 23-i attikai tűzvésznek 92 halálos áldozata volt, Franciaországban június első felében pedig heves zivatarok okoztak jelentős károkat.

Meggyengült a sarki futóáramlás

A háttérben ugyanaz a légkörfizikai jelenség áll. A napsugárzás különböző szélességi övezetekben nagyon eltérő, így állandó kiegyenlítő mozgás zajlik a sarkvidékek és a trópusok között, a futóáramlás (poláris jet stream), amely az idei nyári hőhullámban nagy szerepet játszott.
"A futóáramlás a sarki hideg és a szubtrópusi meleg levegőt választja el egymástól. A globális felmelegedés miatt a sarkvidéki területek gyorsabban melegszenek, mint a trópusok-szubtrópusok területek, a poláris jet gyengül"

- mondta Bozó László meteorológus, az MTA rendes tagját, a Földtudományok Osztályának elnöke.

 Idén tavasszal a futóáramlás európai gyengesége miatt stabil állapotba került, alakja egy hatalmas ómega betűre hasonlított. A kitüremkedő rész Nagy-Britannia és Skandinávia fölött helyezkedett el, ahol magas légnyomású képződmény alakult ki és maradt fenn rekordmagas hőmérsékletekkel - magyarázta Bozó László.
World Weather Attribution nevű szervezet 2018-as európai hőhullámról szóló jelentése szerint ahogy a Föld átlaghőmérséklete emelkedik, az ilyen hőhullámok egyre megszokottabbak lesznek.
"A futóáramlás gyengülése, északra tolódása miatt a mérsékelt övi ciklonok is északabbra helyeződnek, térségünket az időjárási frontoknak gyakran csak a déli ága éri el. Ez legtöbbször csak a szél északira fordulását, majd viharos szelet és rendszerint kevés csapadékot hoz magával. Az sem kizárt azonban, hogy egy évben a futóáramlás hideg oldalára kerülve szokatlanul hűvös és csapadékos nyarunk"

- hívta fel a figyelmet a meteorológus.

Megfigyelhető, hogy ritkábban alakulnak ki a Földközi-tenger medencéjében mediterrán ciklonok, elmaradásuk aszályos időszakokhoz vezethet Magyarországon. A futóáramlás gyengülésének következményei alól mi sem tudjuk kivonni magunkat.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) gyorsjelentése is furcsa szezonnak minősíti 2018 nyarát Magyarországon. Az elmúlt évekkel ellentétben nem alakult ki szélsőségesen erős hőhullám Magyarországon. Augusztus 29-ig Budakalászon mérték nyár legmagasabb napi hőmérsékletét, 36,6 Celsius-fokot. Időjárási frontok híján viszont július végétől augusztus végéig nagyon hosszan volt meleg: Mezőkovácsházán, Püspökladányban és Szeghalmon július 24. és augusztus 25. között 33 egymást követő napon a napi maximumhőmérséklet elérte vagy meghaladta a 30 fokot, amire a 20. század eleje óta nem volt példa Magyarországon. Szegeden eddig a leghosszabb ilyen periódus 1994. július 23. és augusztus 11. között volt 20 napon keresztül.
A 70-es években a hőségnapok - amikor a napi hőmérsékleti csúcs átlépi a 30 fokot - száma nem haladta meg a tízet, a 2000-es években 35-40-nél is több volt egy nyári szezonban. 
"A korábbi nyarakon rendszerint több, de rövidebb hőhullámból adódott a magas szám, idén szokatlanul hosszú hőségperiódust tapasztalhattunk"

- derül ki az OMSZ gyorsjelentéséből.