A magyar miniszterelnök az Orbán-kormányt elmarasztaló Sargentini-jelentés elfogadása óta háborog, mert szerinte az Európai Unió (EU) vezetői „el akarják venni Magyarországtól a határőrizet jogát”. Tiltakozása meglepetést keltett, hiszen három éven át sürgette az EU külső határainak megerősítését és uniós intervenciós erő bevetését, de amikor a múlt héten megszületett az erről szóló brüsszeli tervezet, már tiltakozni kezdett. Ráadásul dühe csak most összpontosul egy olyan előírásra, amely már két éve érvényben van.
Elképzelhető-e, hogy az unió az adott ország beleegyezése nélkül vetheti be az EU Határ- és Partvédelmi Ügynökségnek (Frontex) munkatársait egy tagállam területén? A Frontexnek bonyolult és hosszú procedúra nyomán, de elvileg már eddig is volt lehetősége erre. Az ügynökségről szóló rendelet kimondja ugyanis: ha egy tagállam nem védi megfelelően a határait – például mert nem kér elég támogatást az ügynökségtől –, és ezzel veszélyezteti a schengeni térséget, akkor az Európai Bizottságnak (EB) a Tanács elé kell terjesztenie egy határozatot. Ebben felszólítják az érintett tagállamot, hogy működjön együtt a Frontex-szel. A határozatot a Tanács fogadhatja el. Ezután az ügynökségnek kell meghatároznia, hogy milyen lépéseket kell tenni. Ha a tagállam 30 napon belül nem hajtja végre a tanácsi határozatban foglaltakat, akkor az EB rendkívüli eljárást indíthat. A végső döntést azonban a Tanács hozhatja meg minősített többséggel.
Nehezen elképzelhető azonban, hogy az EU az adott ország hozzájárulása nélkül küldene a határokhoz Frontex-munkatársakat, az ottani rendőrség és határvédelem együttműködése nélkül. A bizottsági intés inkább arra utal, ha egy ország elutasítja az együttműködést, akkor veszélybe kerülnek a schengeni vívmányok, mert a szomszédos állam visszaállíthatja határain a határ- és vámellenőrzést. Ha tehát egy ország nem működik együtt Brüsszellel, az lényegében a schengeni zónából való kizárását jelenti.
Orbán kijelentéseire egyébként közleményben reagált az Európai Bizottság. Azt írták: az új javaslat szerint a Frontex nem venné át a külső határok védelmével kapcsolatos tagállami feladatokat, csak segítené az adott országot. A Frontex emberei pedig – hangsúlyozta az EB – az adott tagállam irányítása és felügyelete alatt szolgálnának.
