Tényleg elveheti Brüsszel a határőrizet jogát?

Publikálás dátuma
2018.09.18. 08:00
Holland rendőrök a bolgár határon
Fotó: DIMITAR DILKOFF / AFP
Az Orbán Viktor által kifogásolt jogszabály két éve érvényben van, valahogy csak most lett fontos. Ráadásul a valóságban nehezen elképzelhető, hogy az EU egy adott ország hozzájárulása nélkül küldene a határőröket valahová.
A magyar miniszterelnök az Orbán-kormányt elmarasztaló Sargentini-jelentés elfogadása óta háborog, mert szerinte az Európai Unió (EU) vezetői „el akarják venni Magyarországtól a határőrizet jogát”. Tiltakozása meglepetést keltett, hiszen három éven át sürgette az EU külső határainak megerősítését és uniós intervenciós erő bevetését, de amikor a múlt héten megszületett az erről szóló brüsszeli tervezet, már tiltakozni kezdett. Ráadásul dühe csak most összpontosul egy olyan előírásra, amely már két éve érvényben van. Elképzelhető-e, hogy az unió az adott ország beleegyezése nélkül vetheti be az EU Határ- és Partvédelmi Ügynökségnek (Frontex) munkatársait egy tagállam területén? A Frontexnek bonyolult és hosszú procedúra nyomán, de elvileg már eddig is volt lehetősége erre. Az ügynökségről szóló rendelet kimondja ugyanis: ha egy tagállam nem védi megfelelően a határait – például mert nem kér elég támogatást az ügynökségtől –, és ezzel veszélyezteti a schengeni térséget, akkor az Európai Bizottságnak (EB) a Tanács elé kell terjesztenie egy határozatot. Ebben felszólítják az érintett tagállamot, hogy működjön együtt a Frontex-szel. A határozatot a Tanács fogadhatja el. Ezután az ügynökségnek kell meghatároznia, hogy milyen lépéseket kell tenni. Ha a tagállam 30 napon belül nem hajtja végre a tanácsi határozatban foglaltakat, akkor az EB rendkívüli eljárást indíthat. A végső döntést azonban a Tanács hozhatja meg minősített többséggel. Nehezen elképzelhető azonban, hogy az EU az adott ország hozzájárulása nélkül küldene a határokhoz Frontex-munkatársakat, az ottani rendőrség és határvédelem együttműködése nélkül. A bizottsági intés inkább arra utal, ha egy ország elutasítja az együttműködést, akkor veszélybe kerülnek a schengeni vívmányok, mert a szomszédos állam visszaállíthatja határain a határ- és vámellenőrzést. Ha tehát egy ország nem működik együtt Brüsszellel, az lényegében a schengeni zónából való kizárását jelenti. Orbán kijelentéseire egyébként közleményben reagált az Európai Bizottság. Azt írták: az új javaslat szerint a Frontex nem venné át a külső határok védelmével kapcsolatos tagállami feladatokat, csak segítené az adott országot. A Frontex emberei pedig – hangsúlyozta az EB – az adott tagállam irányítása és felügyelete alatt szolgálnának.
Szerző

Segítség nélkül adósságcsapdában marad Pécs

Publikálás dátuma
2018.09.18. 07:30

Fotó: Németh András Péter
Kétséges, hogy a fideszes irányítású város képes lesz-e egyenesbe hozni a múlt évben csaknem összeomló költségvetését – derült ki a közérdekű adatigénylésünkre kapott adatokból, reakciókból.
2017 szeptemberében Pécs fideszes vezetése beismerte, hogy a város súlyosan eladósodott, ezért a baranyai megyeszékhely kormányzati segítségre szorul. Az adósság pontos nagyságáról Pécs irányítói ellentmondásosan nyilatkoztak. Tavaly decemberben a kormány három tételben összesen 12,5 milliárd forintnyi visszatérítendő támogatást biztosított Pécsnek, így okkal feltételezhetjük, hogy az általában 50 milliárd forint körüli összegből gazdálkodó város törleszthetetlen tartozása hasonló mértékű lehetett. Páva Zsolt, Pécs fideszes polgármestere egy évvel ezelőtt létrehozott egy tényfeltáró bizottságot, aminek az volt a dolga, hogy feltárja, miért adósodott el az önkormányzat. A bizottságban a kormánypártokhoz köthető szakemberek voltak többségben, s a vizsgálat végén, a grémium elnöke, Hoppál Péter, Pécs fideszes parlamenti képviselője a 2010 előtti szocialista vezetést okolta a 2015 utáni idők adósságaiért. Ez azért abszurd, mert a kormány korábban kifizette Pécs minden adósságát, legalább is Páva Zsolt ezt deklarálta 2013-ban. Hogy a bizottság valójában milyen okokra vezette vissza a város újbóli eladósodását, az máig nem derült ki, mivel a jelentést titkolják. Mellár Tamás, közgazdász, Pécs függetlenként megválasztott parlamenti képviselője szerette volna megismerni a bizottság jelentését, ám Páva – arra hivatkozva, hogy az anyag az ő munkáját hivatott segíteni – megtagadta a kérés teljesítését. Pécs irányítói ugyanakkor azt ígérték, hogy a város képes lesz egyensúlyba hozni költségvetését, sőt, 2020 december 1-ig visszafizeti az államnak a tavaly kapott támogatást. Ezért 2018-ban megkurtították az önkormányzat kiadásait. Szerettük volna megtudni, hogy megtakarítások július végéig milyen eredmény hoztak, ám kérdéseinkre a városháza nem válaszolt. Az elutasítás miatt közérdekű adatigényléssel újra feltettük kérdéseinket. A kapott adatsorból megtudtuk, hogy a városi tömegközlekedés önkormányzati kiadásait 549 millióval kívánják csökkenteni, emellett nullára redukálták a PMFC NB III-ban küzdő labdarúgó csapatának 192 milliós és a Pécsi Országos Színházi Találkozó 70 milliós városi szponzorációját. Megfelezték a kormány és a helyi vezetés véleményét szajkózó kommunikációs központ 200 milliós támogatását, a pécsi színházaktól 50 milliót, az állatkerttől pedig 35 milliót vontak el. Még néhány további tétellel együtt mindez 1,1 milliárdos spórolást jelent.
Csakhogy a táblázat hitelessége kétséges, mert a helyi tömegközlekedést érintő takarékosság – saját számításaink szerint – lényegesen kevesebb a táblázatban szereplő összegnél. A város buszos cége, a Tüke Zrt. ugyanis csak augusztustól emelte a bérlet- és jegyárakat (3-25 százalékkal), a buszok által megtett kilométereket meg szeptembertől rövidítik meg tíz százalékkal. Így a tömegközlekedésen elért megtakarítás jövőre érheti el az 549 milliót, idén, annak hozzávetőleg a harmada lehet. Egyébként a közérdekű adatkérés minden kérdésére nem kaptunk választ. Szerettük volna megtudni, hogy a tervezett megtakarítások 2018 első felében időarányosan megvalósultak-e, ám a Lovász István, jegyző által szignózott levél összeállítói úgy vélekedtek, hogy a kérdés, illetve az arra adandó válasz nem minősül közérdekűnek. Az általunk megkérdezett jogászok szerint az, hogy egy település tervezett költségvetése megvalósul-e, mindenképpen közérdekű adat. A pécsi közgyűlésben kisebbségben lévő ellenzéki képviselők úgy látják, hogy az elfogadott költségvetés és az elmúlt hónapok gazdasági folyamatai alapján a városnak – kormány újabb segítsége nélkül - nincs esélye egyensúlyba hozni gazdálkodását. Azt az ellenzéki képviselők végképp elképzelhetetlennek tartják, hogy Pécs – amint azt vállalta - három éven belül visszafizeti a kormány támogatását. A költségvetés lapunkkal megosztott adatai alapján és abból, hogy a városvezetés nem hajlandó nyilatkozni a tervezett takarékosság eredményeiről, az ellenzéknek ezt a feltételezését nem tudjuk megcáfolni.

Tiborczék is vitték a város pénzét

Berkecz Balázs, aki az Együtt jelöltjeként indult Pécs 2-es számú körzetében a 2018-as parlamenti választáson még áprilisban feljelentést tett hűtlen kezelés gyanújával ismeretlen tettes ellen, mivel a politikus úgy vélte, a pécsi önkormányzat tartozását részben törvénysértések idézték elő. A nyomozóhatóság – hosszas hezitálás után – a feljelentést augusztusban fogadta be. A politikától visszavonuló, 40 éves mérnök főleg azért gondolja, hogy bűncselekmények is közrejátszottak a pécsi adósságban, mert a város 700-800 milliós, megmagyarázhatatlan felárral vett buszokat, és az is gyanús, ahogy saját forrásból, az unió támogatása nélkül a miniszterelnök vejének cégével bizniszelve egymilliárdot költöttek a közvilágítás korszerűsítésére. Ugyanakkor Berkecz hangsúlyozza, hogy a város főleg azért adósodott el, mert a 140 ezer lelkes Pécsen kevés a helyi adót gyarapító, piaci alapon működő cég. A befektetők kerülik Pécset, állítja Berkecz, s ennek oka az, hogy az önkormányzat einstandolta partnerétől a vízművet és a város buszos cégét, és ugyanezt megpróbálta a Zsolnayval is, így Pécs vezetőit a potenciális befektetők nem látják kiszámítható és megbízható partnernek.

Meggondolta magát a Néppárt, már nem épít a Fideszre

Publikálás dátuma
2018.09.18. 06:00

Fotó: AFP
Nem csak a Sargentini-ügyben hagyta magára Orbánékat európai pártcsaládjuk. A közös, 2019-es kampánystratégiában is mellőzik őket. Pedig nyáron még nagy reményeik voltak.
Központi kampánya is lesz majd az Európai Néppártnak (EPP) a májusi európai parlamenti választásokra, és ezt Magyarország, pontosabban a Fidesz vezetheti majd – még a nyár elején beszélt erről a Népszavának több Fideszes EP-képviselő és egy kormányzati forrásunk is. A téma pedig „természetesen” a migráció lesz, és az, hogy az EU-nak a magyar álláspontot követve kellene védekeznie a bevándorlással szemben. A Fidesz reményei szerint ez tovább erősítette volna a párt, és Orbán Viktor kormányfő pozícióit európai szinten. A jelek szerint ebből nem lesz semmi. A néppárt tervez ugyanis valamilyen központi kampányt, de ez teljesen másról szól majd, mint azt a Fidesz szeretné. Az egyik EPP-tagpárt vezetéséből származó információink szerint ugyanis a néppárt elnöksége elkezdte az egyeztetéseket a leendő kampány tematikájáról, és az elsősorban a „Mit adott a néppárt az Európai Unió polgárainak?” jellegű, pozitív üzenetre épül majd. Vagyis a néppárt arról szeretné meggyőzni a választókat: nekik is az a jó, ha a mérsékelt konzervatív erők adják továbbra is a legnagyobb frakciót az EP-ben.
A konkrét üzenetek között olyan ügyek szerepelnek majd, mint például a roaming-díjak eltörlése, amiket a kampány természetesen az EPP sikerének tud majd be. Migrációról, bevándorlásról, kerítésről egyelőre szó sem esett az egyeztetéseken – tudtuk meg. Mindez persze nem jelenti azt, hogy az egyes tagpártoknak kötelező lesz majd a központi kampányt követniük, nyilván minden uniós országban az aktuális belpolitikai problémák dominálják majd a választási stratégiákat, így biztosra vehető, hogy a Fidesz „migránsozni” fog. Azt jelzi azonban, hogy uniós szinten és az EPP-n belül is – enyhén szólva – nem úgy alakulnak az utóbbi hetekben a dolgok, ahogy azt a magyar kormánypártban akár még a nyáron is gondolták. Arról lapunk is írt korábban, hogy a Fideszben egyenesen azt várják: az EP-választásokig folyamatosan erősödni fog a párt európai pozíciója, majd a választások után az EPP-n belül szintén megnő a frakcióban a Fidesz befolyása, mivel a jelenlegi 12-höz képest akár 15 mandátumot is szerezhet majd a párt. Akkor még a Sargentini-jelentésnek sem tulajdonítottak túl nagy jelentőséget, arról pedig szó sem volt, hogy akár a párt kizárása is komolyan szóba kerülhet az őszre. Ehhez képest most már – az ATV információi szerint – maga Orbán Viktor beszélt arról a párt évadnyitó frakcióülésén, hogy ugyanakkora esélyt lát a kizárásra, mint arra, hogy végül maradhatnak a néppártban.
Frissítve: 2018.09.18. 09:35