Tényleg elveheti Brüsszel a határőrizet jogát?

Publikálás dátuma
2018.09.18 08:00
Holland rendőrök a bolgár határon
Fotó: AFP/ DIMITAR DILKOFF
Az Orbán Viktor által kifogásolt jogszabály két éve érvényben van, valahogy csak most lett fontos. Ráadásul a valóságban nehezen elképzelhető, hogy az EU egy adott ország hozzájárulása nélkül küldene a határőröket valahová.
A magyar miniszterelnök az Orbán-kormányt elmarasztaló Sargentini-jelentés elfogadása óta háborog, mert szerinte az Európai Unió (EU) vezetői „el akarják venni Magyarországtól a határőrizet jogát”. Tiltakozása meglepetést keltett, hiszen három éven át sürgette az EU külső határainak megerősítését és uniós intervenciós erő bevetését, de amikor a múlt héten megszületett az erről szóló brüsszeli tervezet, már tiltakozni kezdett. Ráadásul dühe csak most összpontosul egy olyan előírásra, amely már két éve érvényben van. Elképzelhető-e, hogy az unió az adott ország beleegyezése nélkül vetheti be az EU Határ- és Partvédelmi Ügynökségnek (Frontex) munkatársait egy tagállam területén? A Frontexnek bonyolult és hosszú procedúra nyomán, de elvileg már eddig is volt lehetősége erre. Az ügynökségről szóló rendelet kimondja ugyanis: ha egy tagállam nem védi megfelelően a határait – például mert nem kér elég támogatást az ügynökségtől –, és ezzel veszélyezteti a schengeni térséget, akkor az Európai Bizottságnak (EB) a Tanács elé kell terjesztenie egy határozatot. Ebben felszólítják az érintett tagállamot, hogy működjön együtt a Frontex-szel. A határozatot a Tanács fogadhatja el. Ezután az ügynökségnek kell meghatároznia, hogy milyen lépéseket kell tenni. Ha a tagállam 30 napon belül nem hajtja végre a tanácsi határozatban foglaltakat, akkor az EB rendkívüli eljárást indíthat. A végső döntést azonban a Tanács hozhatja meg minősített többséggel. Nehezen elképzelhető azonban, hogy az EU az adott ország hozzájárulása nélkül küldene a határokhoz Frontex-munkatársakat, az ottani rendőrség és határvédelem együttműködése nélkül. A bizottsági intés inkább arra utal, ha egy ország elutasítja az együttműködést, akkor veszélybe kerülnek a schengeni vívmányok, mert a szomszédos állam visszaállíthatja határain a határ- és vámellenőrzést. Ha tehát egy ország nem működik együtt Brüsszellel, az lényegében a schengeni zónából való kizárását jelenti. Orbán kijelentéseire egyébként közleményben reagált az Európai Bizottság. Azt írták: az új javaslat szerint a Frontex nem venné át a külső határok védelmével kapcsolatos tagállami feladatokat, csak segítené az adott országot. A Frontex emberei pedig – hangsúlyozta az EB – az adott tagállam irányítása és felügyelete alatt szolgálnának.
Szerző
2018.09.18 08:00
Frissítve: 2018.09.18 08:00

Újabb repülőket vesz a honvédség - szépen hízik a "nemkormánygép-flotta"

Publikálás dátuma
2018.12.11 22:00

Fotó: Orbán Viktor hivatalos Facebook oldala/
Tervben van egy Airbus és három másik, teherszállító gép beszerzése.
Újabb repülőket vesz a honvédség, a meglévő négy mellé tervben van egy Airbus és még három másik, teherszállító repülőgép beszerzése – mondta a honvédelmi miniszter az RTL Klub híradójának. Benkő Tibor azt is elismerte, hogy a honvédség legutóbb vásárolt, Falcon 7X típusú repülőgépe polgári lajstromjelet kapott (és a létét is erősen titkolták), de a miniszter szerint ennek csak technikai okai vannak, és átmeneti állapot. „Addig, amíg ennek a gépnek a katonai rendeltetésű felszerelését, berendezését nem oldjuk meg, mindaddig polgári lajstromot visel, utána pedig katonai lajstromra fogjuk átvenni” – jelentette ki. Arra a kérdésre, hogy a katonai feladatokra vett Airbusokat miért használja Orbán Viktor miniszterelnök, azt mondta: ez a honvédség feladata. „2005-ben született egy öt minisztérium által megalkotott együttes utasítás, amely meghatározza, hogy a védett személyeket légi úton a Magyar Honvédség köteles szállítani” – fogalmazott. Bővebb tájékoztatást azonban nem adott - és persze azért hallgathat, mert katonai titoknak minősül, kik szállnak az égben ezeken a gépeken.
2018.12.11 22:00
Frissítve: 2018.12.11 22:01

Szávay december 31-én adja vissza a mandátumát

Publikálás dátuma
2018.12.11 21:24

Fotó: MTI/ Kovács Attila
A közösségi oldalán azt írta, erre a két hétre még szüksége van képviselői munkája lezárásához.
2018. december 31-i hatállyal adja vissza országgyűlési képviselői mandátumát Szávay István a Jobbiknak. „Hivatalos lemondásomat kizárólag a pártvezetés kérésére nem nyújtom még be. Ez a döntés annak érdekében született, hogy a mandátumom ne maradjon betöltetlen, mivel idén új képviselő eskütételére már nem kerülhet sor” – írta Szávay a Facebook-oldalán. Közölte, hogy erre a két hétre még szüksége van képviselői munkája lezárásához, a folyamatban lévő ügyek befejezéséhez, illetve átadásához. Bár 2019. január elsejétől jogilag néhány hétre még képviselő marad, már semmilyen juttatást nem vesz majd igénybe – tette hozzá. Szávay István nemrég azzal került a figyelem középpontjába, hogy a Hír TV birtokába került hangfelvétel tanúsága szerint egy őt nácinak nevező zsidó nő megverésével büszkélkedett. Később elnézést kért durva, ízléstelen hangneméért, és lemondott a Magyar Országgyűlés jegyzői, illetve a Jobbik frakcióvezető-helyettesi tisztségéről. Ezt követően közölte, hogy lemond parlamenti képviselői posztjáról is.
2018.12.11 21:24
Frissítve: 2018.12.11 21:24