Szájkosarat kaptak az állami kulturális intézmények

Publikálás dátuma
2018.09.17. 19:26
Képünk illusztráció
Fotó: Shutterstock
A Nemzeti Múzeum, vagy a Müpa sem tarthat csak úgy sajtótájékoztatót, ha előtte nem kért engedélyt a fenntartó minisztériumtól.
Az összes állami fenntartású kulturális intézmény hétfőtől csak akkor tarthat bármilyen sajtónyilvános eseményt, akkor nyilatkozhatnak munkatársai, ha azt 48 órával előtte engedélyeztetik az Emberi Erőforrások Minisztériumával; jóváhagyást kell kérjen az Operaház, a Nemzeti Múzeum, a Müpa is - tudta meg a HVG.
A portál egy minisztériumi levelet csípett el, innen értesült a rendszeren belüli nyilatkozatkontrollról. A tárca előírása szerint nemcsak a nyilatkozó személyét, beosztást és a médium nevét kell beírni egy előregyártott táblázatba intézménynek, hanem az interjú témáját, és a nyilatkozat „fő üzenetét is”. Méghozzá nem csak egy-egy odavetett szóval. A minisztérium, akár egy általános iskolás tanító, azt is megmondja a magyar kultúra csúcsintézményeinek, hogy szép, „egész mondatban” írják le nekik, miről fogják tájékoztatni a közvéleményt.
 Az állami intézmények eddig is rövid pórázon voltak - elég a kórházi vagy iskolai  nyilatkozatstopra gondolni – de a színházak, múzeumok legalább szakmai kérdésekben, egy kiállításról vagy bemutatóról, viszonylag szabadon nyilvánulhattak meg. Most, az éleződő kultúrharc jegyében ennek is vége, írja a portál. A nyilatkozatokra ráadásul nem is az Emmi, hanem a Rogán-féle propagandaminisztérium adja meg a végső jóváhagyást - írja a portál. Így van ez a közterületi és egy egyéb reklámfelület vásárlása kapcsán is. Számos forrásunk számolt be arról, hogy ellenzéki lapokat – korábban különösen a Simicska Lajos tulajdonában lévőket – rendre lehúzzák a listáról. 
Szerző

Másképp látják magukat a pályakezdők, mint a munkaadók

Publikálás dátuma
2018.09.17. 19:12
Illusztráció: Pexels
Fotó: Pexels
A szakmai alázatot és a kitartást hiányolják a leginkább a pályakezdőkből a HR-esek, miközben a fiatalok szerint éppen ezek a legfőbb értékeik - derül ki a Jobsgarden kutatásából, amelyben közel 700 pályakezdő munkavállalói attitűdjét vizsgálták, majd az így kapott eredményeket állították szembe a munkáltatói oldal elvárásaival.
Ma már a személyes kompetencia számít a legfőbb értéknek a munkaadók szerint, akik egyébként számos tekintetben merőben másképp látják a fiatalokat, mint ők saját magukat. A személyes kompetencia fontosabb, mint a szakmai tudás – mondják az ideális munkavállalóról a HR-esek, akik a jövőben a legnagyobb változást ezen a területen várják. A megkérdezettek szerint az emberi oldal a leginkább meghatározó, míg a szakmai felkészültség csak a második helyen végzett. Az innovációra és az új generációra nyitott cégek keresik is az egyéniségeket, a tudással pedig úgy vannak, hogy azt majd házon belül megadják. Fontos elvárás lenne a türelem, az alázat és a kitartás is a munkáltatók részéről, ám a mostani fiatalok mindent sokkal gyorsabban akarnak megkapni, mint a korábbi generációk, tisztában vannak az elvárásaikkal és nem félnek ezeket kinyilvánítani.
„A pályakezdők rövid időtávban gondolkodnak, szeretnének néhány hónap alatt karriert építeni, az előmenetelért azonban általában ennél többet kell dolgozni. Elsősorban izgalmas feladatokat keresnek, ezért sokszor komoly kihívást jelent fenntartani a motivációjukat. Elvárásuk, hogy mindig történjen valami, ezért egyes munkaadók felkínálnak és olykor kitalálnak újabb pozíciókat, feladatokat, hogy félévente megadhassák az előrelépés élményét a fiataloknak, akik szinte azonnal be is számolnak a hírről a közösségi oldalaikon. Amiben kimagaslóan jó ez a korosztály, az az önmenedzselés, ezt a munkaadók 70 százaléka is megerősíti”

- mondta Paulovics Éva, a kutatást készítő Jobsgarden ügyvezető igazgatója.

 A munkaadók 64 százaléka véli úgy, hogy a frissdiplomásoknak nincs reális pályaképük és mindössze 15 százalékuk szerint vannak tisztában a munkahelyi elvárásokkal. A fiatalok viszont ennél jóval magabiztosabbak, 65 százalékuk azt mondta, nagyon is tisztában van vele, hogy mi vár rá egy munkahelyen. Sokszor éppen ezért ódzkodnak a cégek attól, hogy teljesen pályakezdőt vegyenek fel, mert a minimális munkatapasztalat igénye olyan egyszerű dolgokat jelenthet, mint, hogy fel kell kelni minden nap, időben be kell érni, energiát kell fektetni egy cél elérésébe, akár rosszabb napokon is.
„A fiatalok gyakran csalódnak. Mivel sokuknak nincs reális képe arról, hogy milyen a munka világa, gyorsan kiábrándulnak. Gyakran várják el maguktól, hogy pár hónap alatt látványos és gyors karriert fussanak be, és ugyan van, akinél ez valóban megvalósul, de jellemzőbb, hogy a folyamatos befektetés, a fejlődés és az idő hozza el a sikert. A többségük szépen halad, de sokszor ezt meg nem veszik észre és nem értékelik elég látványosnak. Izgalmat, állandó történést, egyre jobb pozíciót szeretnének, és ha ezt nem érzékelik, csalódottá válnak. Időnként előfordul olyan is, hogy valaki azért lép ki pár hónap, fél év után az első munkahelyéről, mert szerinte még pályakezdőként kezelik"

- mondta Paulovics Éva.

A gyakorlattól eltérő elvárásokért nemcsak őket kell okolni, mert kevés valódi segítséget kapnak. Az iskolákban tartott pályaorientációs napot a kitöltők mindössze 15 százaléka tartotta hasznosnak, és kétharmaduknál vagy nem is volt ilyen, vagy ha igen, semmi értelmét nem látták. A továbbtanulásban, a pályaválasztásban az internetről gyűjtött információknak van a legnagyobb szerepe, az összes megkérdezett 71 százaléka a világhálóról tájékozódik, aztán jönnek a barátok (63%), míg a család szerepe csupán 43 százalék.
Ezek alapján az sem meglepő, hogy a munkahelyi beillesztésnél akad nehézség bőven, munkavállalóként elsősorban személyre szabott, visszajelzésen alapuló, rendszeres kommunikációval, lépésről lépésre illeszthetőek be a szervezetbe. Munkaadói oldalon a legnagyobb kihívást a már említett szakmai alázat és kitartás hiánya, valamint a motiváció fenntartása, és a generációs nehézségek jelentik. Megdöbbentő, hogy miközben a diákok közel 30 százaléka érzi úgy, hogy erősségei között szerepel a szakmai alázat, addig a munkaadók 70 százaléka szerint a fiatalok nem megfelelő mértékben alázatosak. Emellett a kitartást, a csapatmunkát, a segítőkészséget, a gyors tanulást és a folyamatok átlátását emelték ki, mint olyan értékeket, amelyet ők tudnának adni a vállalatnak. Úgy tűnik, ezek a fogalmak mindkét félnek mást jelentenek. 
Abban azonban teljes az egyetértés, hogy a fiatalok gyorsan tanulnak, nagyon is komolyan veszik céljaikat, és hajlandóak azokért keményen dolgozni. A megkérdezett HR-esek 62 százaléka úgy nyilatkozott, hogy a diákok ebben előremutató attitűdöt képviselnek, a fiatalok 97 százaléka invesztálna magába, beleértve akár egy teljesen új terület elsajátítását is. A sok tanulásnak egyetlen veszélye van, hogy lehetnek olyan diplomahalmozók, akik 30 évesen valójában még be sem léptek a munkaerőpiacra.
A folyamatos tanulásra persze szükség van, hiszen azok lehetnek sikeresek, akik meglátják és meglovagolják a gyorsan változó trendeket, képesek fejlődni, vagy éppen valami teljesen újba belekezdeni. Az automatizáció meg is kívánná ezt az éberséget, de sokan nem érzik, hogy veszélyben vannak. A megkérdezettek 72 százaléka úgy véli, hogy a robotizáció az ő munkáját nem fogja érinteni, 12 százalék bizonytalan benne és csupán 16 százalék gondolja azt, hogy a robotok képesek lesznek helyette elvégezni a munkáját. Ez inkább tájékozatlanságra, mint túlzott önbizalomra vall. Vannak olyan cégek, akik már most tudják, hogy az automatizáció hatása miatt vagy átképzik a munkatársaikat, vagy 3 év múlva 30-40 százalékos leépítésre lesz szükségük. 
Magyarországon a munkáltatók nagy része jelentős munkaerőhiánnyal küzd, ezért mindenféle módszerrel igyekeznek magukhoz vonzani a dolgozókat. A pályakezdők természetesnek vesznek olyan dolgokat, amelyekre a korábbi generációknak várni kellett, így bármennyire is nehéz, a piacnak meg kell találnia azt a formát, amely támogatja, hogy létrejöhessen a generációk közötti együttműködés. Az egyértelmű, hogy vonzó karrierutat kell vázolniuk a munkaadóknak, a rövid távú célokkal együtt. A work-life balance, a rugalmas munkaidő és a home office lehetőségének már nem plusz juttatásként, hanem alapszolgáltatásként kell jelen lennie. A szakmai alázat fogalmának közös újradefiniálása, az együtt dolgozó generációk tudásának kölcsönös elismerése, a kritika építő jellegű megfogalmazása és beépítése szintén feladat - olvasható a felmérésről készült közleményben. 
A Jobsgarden országos online kutatásában közel 700, 17-30 év közötti pályakezdő és közel 200 hazai vállalat HR szakembere vett részt.
Szerző

Kiderült, mennyit kaptak az egyházak az adózóktól

Publikálás dátuma
2018.09.17. 16:59

Fotó: Shutterstock
A tavalyi csökkenés után idén növekedett a jelentősebb egyházaknak felajánlott összeg. A legnagyobb összeg ezúttal is a Katolikus Egyháznak jutott, mutatjuk a sorrendet.
Ismét közzétette az egyházaknak szánt egyszázalékos adófelajánlások listáját a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV). Ezeknél az illető arról dönt, hogy az amúgy is befizetett szja egy százalékával melyik egyházat – illetve (a másik egy százalék esetében) melyik civil szervezetet – támogatja. A legtöbb felajánlást – több mint félmillió adózó csaknem 2,5 milliárdját – ismét a Magyar Katolikus Egyház kapta. A NAV friss, a szeptember 14-ei állapotot tükröző adatsora alapján a sorrend így alakul:
  • Magyar Katolikus Egyház – 2 498 252 615 forint felajánlás, 526 339 felajánló (vagyis átlagosan körülbelül 4746 forint/fő)
  • Magyarországi Református Egyház – 996 849 533 forint, 209 109 felajánló (4767 forint/fő)
  • Magyarországi Evangélikus Egyház – 308 804 940 forint, 60 036 felajánló (5144 forint/fő)
  • Magyarországi Krisna-tudatú Hívők Közössége – 249 748 095 forint, 46 198 felajánló (5406 forint/fő)
  • Magyarországi Baptista Egyház – 138 853 932 forint, 28 177 felajánló (4928 forint/fő)
  • Tan Kapuja Buddhista Egyház – 92 240 008 forint, 16 570 felajánló (5567 forint/fő)
  • Hit Gyülekezete – 79 932 835 forint, 31 399 felajánló (2546 forint/fő)
Az említetteknél a tavalyi adatokhoz képest nőtt a felajánlott összeg. Ezzel megtörni látszik egy negatív trend: korábban ugyanis egyetlen év leforgása alatt megközelítőleg 450 millió forintot és több mint 120 ezer adófelajánlót veszítettek a nagy keresztény egyházak.   Egyszázalékos felajánlásokból azok a vallási közösségek részesülhetnek, amelyeket a parlament (vagyis a kormánypárti többség) „bevett” egyházként ismert el és rendelkeznek úgynevezett technikai számmal.

Utólag fizethet a NAV

A napi.hu nemrég arról írt: több mint 4000 civil szervezetnek és 29 egyháznak utalhatja át utólag a NAV a 2016-os személyi jövedelemadó 1 százalékáról tett, de a rendelkező nyilatkozat formai hibái miatt érvénytelenített adózói felajánlásokat. Székely László alapjogi biztos vizsgálata feltárta, hogy 2017-ben a NAV csaknem tizenötezer rendelkező nyilatkozatot tekintett érvénytelennek, közöttük sokat azért, mert az adózók adóazonosító jele nem szerepelt egyidejűleg a benyújtott nyilatkozat formanyomtatványán és a felhasznált borítékon. Az alapvető jogok biztosának jogalkotási javaslatára a Pénzügyminisztérium olyan törvénymódosítást kezdeményez, amely lehetővé teszi, hogy az érintett egyházak és civil szervezetek részére utólag folyósítsák a 2016-os felajánlásokat. Ennek elfogadását követően a korábban érvénytelennek minősült rendelkező nyilatkozatok alapján az eddig ki nem utalt és így a központi költségvetésbe olvadt összeget folyósítani tudják az érintett egyházak és civil szervezetek részére. Az adózóknak ezzel kapcsolatban további teendőjük nincs, a felajánlások összegét a 2017-ben tett eredeti nyilatkozatok alapján kapják meg a kedvezményezettek.

Szerző
Témák
NAV egyházak
Frissítve: 2018.09.17. 18:28