Ma már a személyes kompetencia számít a legfőbb értéknek a munkaadók szerint, akik egyébként számos tekintetben merőben másképp látják a fiatalokat, mint ők saját magukat. A személyes kompetencia fontosabb, mint a szakmai tudás – mondják az ideális munkavállalóról a HR-esek, akik a jövőben a legnagyobb változást ezen a területen várják. A megkérdezettek szerint az emberi oldal a leginkább meghatározó, míg a szakmai felkészültség csak a második helyen végzett. Az innovációra és az új generációra nyitott cégek keresik is az egyéniségeket, a tudással pedig úgy vannak, hogy azt majd házon belül megadják. Fontos elvárás lenne a türelem, az alázat és a kitartás is a munkáltatók részéről, ám a mostani fiatalok mindent sokkal gyorsabban akarnak megkapni, mint a korábbi generációk, tisztában vannak az elvárásaikkal és nem félnek ezeket kinyilvánítani.
A munkaadók 64 százaléka véli úgy, hogy a frissdiplomásoknak nincs reális pályaképük és mindössze 15 százalékuk szerint vannak tisztában a munkahelyi elvárásokkal. A fiatalok viszont ennél jóval magabiztosabbak, 65 százalékuk azt mondta, nagyon is tisztában van vele, hogy mi vár rá egy munkahelyen. Sokszor éppen ezért ódzkodnak a cégek attól, hogy teljesen pályakezdőt vegyenek fel, mert a minimális munkatapasztalat igénye olyan egyszerű dolgokat jelenthet, mint, hogy fel kell kelni minden nap, időben be kell érni, energiát kell fektetni egy cél elérésébe, akár rosszabb napokon is.
A gyakorlattól eltérő elvárásokért nemcsak őket kell okolni, mert kevés valódi segítséget kapnak. Az iskolákban tartott pályaorientációs napot a kitöltők mindössze 15 százaléka tartotta hasznosnak, és kétharmaduknál vagy nem is volt ilyen, vagy ha igen, semmi értelmét nem látták. A továbbtanulásban, a pályaválasztásban az internetről gyűjtött információknak van a legnagyobb szerepe, az összes megkérdezett 71 százaléka a világhálóról tájékozódik, aztán jönnek a barátok (63%), míg a család szerepe csupán 43 százalék.
Ezek alapján az sem meglepő, hogy a munkahelyi beillesztésnél akad nehézség bőven, munkavállalóként elsősorban személyre szabott, visszajelzésen alapuló, rendszeres kommunikációval, lépésről lépésre illeszthetőek be a szervezetbe. Munkaadói oldalon a legnagyobb kihívást a már említett szakmai alázat és kitartás hiánya, valamint a motiváció fenntartása, és a generációs nehézségek jelentik. Megdöbbentő, hogy miközben a diákok közel 30 százaléka érzi úgy, hogy erősségei között szerepel a szakmai alázat, addig a munkaadók 70 százaléka szerint a fiatalok nem megfelelő mértékben alázatosak. Emellett a kitartást, a csapatmunkát, a segítőkészséget, a gyors tanulást és a folyamatok átlátását emelték ki, mint olyan értékeket, amelyet ők tudnának adni a vállalatnak. Úgy tűnik, ezek a fogalmak mindkét félnek mást jelentenek.
Abban azonban teljes az egyetértés, hogy a fiatalok gyorsan tanulnak, nagyon is komolyan veszik céljaikat, és hajlandóak azokért keményen dolgozni. A megkérdezett HR-esek 62 százaléka úgy nyilatkozott, hogy a diákok ebben előremutató attitűdöt képviselnek, a fiatalok 97 százaléka invesztálna magába, beleértve akár egy teljesen új terület elsajátítását is. A sok tanulásnak egyetlen veszélye van, hogy lehetnek olyan diplomahalmozók, akik 30 évesen valójában még be sem léptek a munkaerőpiacra.
A folyamatos tanulásra persze szükség van, hiszen azok lehetnek sikeresek, akik meglátják és meglovagolják a gyorsan változó trendeket, képesek fejlődni, vagy éppen valami teljesen újba belekezdeni. Az automatizáció meg is kívánná ezt az éberséget, de sokan nem érzik, hogy veszélyben vannak. A megkérdezettek 72 százaléka úgy véli, hogy a robotizáció az ő munkáját nem fogja érinteni, 12 százalék bizonytalan benne és csupán 16 százalék gondolja azt, hogy a robotok képesek lesznek helyette elvégezni a munkáját. Ez inkább tájékozatlanságra, mint túlzott önbizalomra vall. Vannak olyan cégek, akik már most tudják, hogy az automatizáció hatása miatt vagy átképzik a munkatársaikat, vagy 3 év múlva 30-40 százalékos leépítésre lesz szükségük.
Magyarországon a munkáltatók nagy része jelentős munkaerőhiánnyal küzd, ezért mindenféle módszerrel igyekeznek magukhoz vonzani a dolgozókat. A pályakezdők természetesnek vesznek olyan dolgokat, amelyekre a korábbi generációknak várni kellett, így bármennyire is nehéz, a piacnak meg kell találnia azt a formát, amely támogatja, hogy létrejöhessen a generációk közötti együttműködés. Az egyértelmű, hogy vonzó karrierutat kell vázolniuk a munkaadóknak, a rövid távú célokkal együtt. A work-life balance, a rugalmas munkaidő és a home office lehetőségének már nem plusz juttatásként, hanem alapszolgáltatásként kell jelen lennie. A szakmai alázat fogalmának közös újradefiniálása, az együtt dolgozó generációk tudásának kölcsönös elismerése, a kritika építő jellegű megfogalmazása és beépítése szintén feladat - olvasható a felmérésről készült közleményben.
A Jobsgarden országos online kutatásában közel 700, 17-30 év közötti pályakezdő és közel 200 hazai vállalat HR szakembere vett részt.
