Előfizetés

14 tüntetőt vittek el hajnalban a Kossuth térről

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2018.09.18. 08:30
Illusztráció
Fotó: Népszava
Mindannyiuk ellen szabálysértési eljárás indul, pedig bejelentett tüntetésen vettek részt, mikor a rendőrség "védett vezető érkezése" miatt az elzavarásuk mellett döntött. Csak 6-an távoztak önként.
Az előző napi esethez hasonlóan - mikor 27 tüntetőt vittek el - kedd reggel ismét érkezett a védett vezető, aki kedvéért feloszlatták a térre bejelentett tüntetést a rendőrök.
Mint az a police.hu írja: Budapesten 2018. szeptember 18-án 3 óra 5 perc és 5 óra 43 perc között, védett vezető érkezése miatt a rendőrség kiürítette a Budapest, V., Kossuth teret, és felszólította az oda bejelentett - gyülekezési törvény hatálya alá tartozó rendezvény résztvevőit - hogy gyülekezési jogukat a személy és létesítménybiztosítási intézkedéssel érintett területen kívül gyakorolják.
Hatan a felszólításra önként távoztak, de maradtak 14-en. Őket a rendőrök "testi kényszer alkalmazásával kikísérték a területről".
Személyi sérülés nem történt, írják. 14 fővel szemben szabálysértési feljelentést tettek.​

10 milliárd forintba kerül a várba költöző Pénzügyminisztérium új teteje

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2018.09.18. 08:15
Illusztráció - javában folyik az egykori karmelita kolostor átépítése, ahová Orbán Viktor költözik.
Fotó: Tóth Gergő / Népszava
Többek közt új tetőt, homlokzatot és új ablakokat kap az épület, de a pénzből felkészítik azt a későbbi költések fogadására is. A közbeszerzés nyertesei nem most jutnak először állami pénzekhez.
Nettó 9,8 milliárd forint keretösszeggel nyerte a budai Várban, a Szentháromság téren lévő régi Pénzügyminisztérium-épület felújításának első ütemére kiírt közbeszerzést a West Hungária Bau Kft. és a Garage Ingatlanfejlesztő Kft. - írja a Napi.hu.
A nyílt közbeszerzés kiírása eredetileg a Nemzetgazdasági Minisztérium budai Várnegyedben történő elhelyezéséről szólt, de azóta újra lett Pénzügyminisztérium. A 9,8 milliárdos keretből a homlokzatot és a tetőt kell rendbe tenni, és a későbbi munkák előkészítésére telepíteni fognak három toronydarut és 43 konténert is, illetve körbeállványozzák és körbekerítik az épületet. Megépül a pincegarázs és a két vállalkozó az ablakokat is kicseréli a vállalt összegből.
A nyertes cégek közül a Paár Attila többségi tulajdonában lévő West Hungária Bau gyakori nyertese az állami és önkormányzati közbeszerzéseknek. A Céginfo.hu adatai szerint a múlt évet 41 milliárdos árbevétel mellett 5 milliárdos adózott eredménnyel zárta. A Garage Ingatlanfejlesztő Kft. Szabó Zoltán tulajdonában van, és az utóbbi négy évben több mint duplájára nőtt az árbevétele, 2017-et 1 milliárd 35 millió forint nettó árbevétel mellett 66 milliós adózott eredménnyel zárta.

Tényleg elveheti Brüsszel a határőrizet jogát?

Népszava
Publikálás dátuma
2018.09.18. 08:00
Holland rendőrök a bolgár határon
Fotó: DIMITAR DILKOFF / AFP
Az Orbán Viktor által kifogásolt jogszabály két éve érvényben van, valahogy csak most lett fontos. Ráadásul a valóságban nehezen elképzelhető, hogy az EU egy adott ország hozzájárulása nélkül küldene a határőröket valahová.
A magyar miniszterelnök az Orbán-kormányt elmarasztaló Sargentini-jelentés elfogadása óta háborog, mert szerinte az Európai Unió (EU) vezetői „el akarják venni Magyarországtól a határőrizet jogát”. Tiltakozása meglepetést keltett, hiszen három éven át sürgette az EU külső határainak megerősítését és uniós intervenciós erő bevetését, de amikor a múlt héten megszületett az erről szóló brüsszeli tervezet, már tiltakozni kezdett. Ráadásul dühe csak most összpontosul egy olyan előírásra, amely már két éve érvényben van. Elképzelhető-e, hogy az unió az adott ország beleegyezése nélkül vetheti be az EU Határ- és Partvédelmi Ügynökségnek (Frontex) munkatársait egy tagállam területén? A Frontexnek bonyolult és hosszú procedúra nyomán, de elvileg már eddig is volt lehetősége erre. Az ügynökségről szóló rendelet kimondja ugyanis: ha egy tagállam nem védi megfelelően a határait – például mert nem kér elég támogatást az ügynökségtől –, és ezzel veszélyezteti a schengeni térséget, akkor az Európai Bizottságnak (EB) a Tanács elé kell terjesztenie egy határozatot. Ebben felszólítják az érintett tagállamot, hogy működjön együtt a Frontex-szel. A határozatot a Tanács fogadhatja el. Ezután az ügynökségnek kell meghatároznia, hogy milyen lépéseket kell tenni. Ha a tagállam 30 napon belül nem hajtja végre a tanácsi határozatban foglaltakat, akkor az EB rendkívüli eljárást indíthat. A végső döntést azonban a Tanács hozhatja meg minősített többséggel. Nehezen elképzelhető azonban, hogy az EU az adott ország hozzájárulása nélkül küldene a határokhoz Frontex-munkatársakat, az ottani rendőrség és határvédelem együttműködése nélkül. A bizottsági intés inkább arra utal, ha egy ország elutasítja az együttműködést, akkor veszélybe kerülnek a schengeni vívmányok, mert a szomszédos állam visszaállíthatja határain a határ- és vámellenőrzést. Ha tehát egy ország nem működik együtt Brüsszellel, az lényegében a schengeni zónából való kizárását jelenti. Orbán kijelentéseire egyébként közleményben reagált az Európai Bizottság. Azt írták: az új javaslat szerint a Frontex nem venné át a külső határok védelmével kapcsolatos tagállami feladatokat, csak segítené az adott országot. A Frontex emberei pedig – hangsúlyozta az EB – az adott tagállam irányítása és felügyelete alatt szolgálnának.