Rákos lett négy transzplantált beteg egy szervdonortól

Publikálás dátuma
2018.09.18. 10:24
Illusztráció: Pixabay
Fotó: Pixabay
Négy transzplantált beteg rákos lett, miután ugyanattól a donortól kaptak szerveket. Az esetet vizsgáló kutatók szerint az ilyesmi rendkívül ritka, mivel csak nagyon alapos vizsgálat után ültetik át egy donor szerveit - írta az MTI a Live Science tudományos-ismeretterjesztő portál alapján.
Az esetet feldolgozó német és holland kutatók tanulmánya szerint a szervdonor egy 53 éves nő volt, aki 2007-ben hunyt el stroke következtében. A nőnél nem találtak olyan betegséget, amely akadálya lett volna szervei átültetésének, és rákot sem mutattak ki nála a többször is elvégzett tesztek. Négy európai beteg, akikbe szerveit átültették, mégis mellrákos lett, közülük három már elhunyt.
Az orvosok a nő veséit, tüdejét, máját és szívét ültették át. A szívátültetésen átesett páciens röviddel a műtét után az esettel összefüggésben nem álló okok miatt elhunyt. Az átültetés után 16 hónappal a tüdőtranszplantált megbetegedett és a mellkasában lévő nyirokcsomókban rákot találtak. A rákos sejtek vizsgálatából kiderült, hogy mellráksejtek, valamint a DNS-teszt kimutatta, hogy a donor testéből származnak. A páciens daganatos betegsége tovább terjedt, és egy évvel a rákdiagnózis után elhunyt.
Ekkor a három további transzplantáltat is megvizsgálták, de náluk először nem mutattak ki daganatos betegséget. 2011-ben azonban a májtranszplantált májában mellrákos sejteket találtak. A beteg az esetleges komplikációk miatt nem vállalt újabb májátültetést, és bár eleinte a sugárkezelés segített állapotán, a rák később visszatért és a beteg 2014-ben elhunyt.
Annál a betegnél, aki a donor bal veséjét kapta, 2013-ban, hat évvel az átültetés után diagnosztizáltak mellrákot, de addigra már áttétei is voltak, és két hónappal később meghalt. A donor jobb veséjét megkapó páciens, egy 32 éves férfi transzplantált veséjében 2011-ben fedeztek fel mellrákos sejteket. A vesét kivették, a beteg abbahagyta az immunrendszerét gyengítő gyógyszerek szedését és kemoterápiát kapott. A kezelés sikeresnek bizonyult, tíz évvel a transzplantáció után a férfi továbbra is daganatmentes.
A kutatásban részt nem vevő Lewis Teperman New York-i transzplantációs szakértő szerint "nagyon-nagyon szokatlan eset", hogy egy donor szervének átültetésével rákot adjon át a transzplantált páciensnek. Annak a valószínűsége, hogy ez bekövetkezzék, egy a tízezerhez és öt a tízezerhez között van.
Az American Journal of Transplantation folyóiratban publikált tanulmányt ismertető Live Science-nek nyilatkozó Teperman hangsúlyozta, hogy a "szervellátás hihetetlenül biztonságos", mivel a donorok nagyon szigorú átvilágításon esnek át, beleértve a családban előforduló betegségek, köztük a rák feltérképezését. 
Az 53 éves nőt is alaposan megvizsgálták. Teperman szerint ugyanakkor még az ilyen alapos vizsgálattal is "lehetetlen mindent kiszűrni", és van egy nagyon csekély esélye annak, hogy egy donor észre nem vett betegségben szenved, amit átadhat. Ráadásul a transzplantált páciensben könnyebben fejlődhet ki a rák, ugyanis a kilökődés megakadályozására eleve olyan gyógyszereket szednek, amelyek legyengítik az immunrendszerüket, amiatt azonban az idegen rákos sejtek ellen sem tud védekezni a szervezetük.
A tanulmány szerzői megjegyezték: elképzelhető, hogy egy CT-vizsgálattal kimutathatták volna a rákot a donornál, de a gyakorlatban az a helyzet, hogy a rutin CT-k téves pozitív eredményt is kihoznak, és egészséges donorok kizárása ilyen téves diagnózis alapján tovább csökkentené az amúgy is szűkös donorszámot.
A kutatók megállapították, hogy a transzplantáltakra átvitt rákos megbetegedések száma nagyon alacsony, ami azt jelzi, hogy a jelenlegi ellenőrzés megfelelő. A szakemberek azt javasolták, hogy amennyiben a rák átterjed a donorról egy transzplantált betegre, az orvosok vegyék fontolóra a donor szerveinek eltávolítását minden transzplantáltból.

Ötvenezer éves oroszlánkölyköt találtak Szibériában

Publikálás dátuma
2018.09.17. 16:16

Fotó: YouTube/The Siberian Times
Egy ötvenezer éves barlangi oroszlánkölyök tökéletesen megőrzött tetemére bukkantak a szibériai Jakutföldön - írta az MTI.
A kölyök egy hónapos lehetett, amikor elpusztult, még túl fiatal volt ahhoz, hogy kinyissa szemét - idézte Valerij Plotnyikov orosz tudóst a Siberian Times című napilap honlapja.  A kutatók a Szpartak nevet adták a barlangi oroszlánkölyöknek, amelyről feltételezik, hogy testvére lehet a tavaly megtalált hasonló leletnek, amely a Borisz nevet kapta.  
Néhány héttel korábban a jakutföldi nyári feltárások idején bukkantak Szpartak teljes tetemére. 
"A lágy szövetek, a bundája és hosszú farka teljesen érintetlen. Feltételezések szerint fiú- vagy lánytestvére lehet a nagyon közeli helyszínen tavaly talált leletnek"

- mondta Plotnyikov.

 A jakutföldi tudósok svéd, amerikai és brit kollégáikkal folytatják a tetem vizsgálatát. Mind Borisz, mind Szpartak tetemét tökéletes állapotban őrizte meg a szibériai örökfagy. A kölykök maradványai jobb állapotban vannak, mint a térségben három éve talált két másik fiatal barlangi oroszlánok tetemei. Amikor tavaly Borisz tetemére bukkantak, Albert Protopopov kutató úgy vélekedett, hogy a lelet növeli a reményét annak, hogy kihalt fajokat klónozással életre keltsenek.
Frissítve: 2018.09.17. 16:28

Az ősember irthatta ki az elefántmadarakat

Publikálás dátuma
2018.09.17. 15:36
Az elefántmadár mérete egy emberhez és egy mai strucchoz képest
Fotó: Shutterstock
Az ősember irthatta ki a valaha élt legnagyobb szárnyasokat, a madagaszkári elefántmadarakat – állapították meg kutatók egy tízezer éves csontmaradványon felfedezett, vadászatra és hentesmunkára valló vágásnyomok alapján.
Eddig úgy vélték, hogy az ember 2500-4000 évvel ezelőtt telepedett meg a szigeten, az új lelet azonban 6000 évvel korábbira teszi a megjelenését – írja a Science Advances tudományos lap friss számában megjelent tanulmány.
"A felfedezés alapján gyökeresen új elméletre van szükség, hogy Madagaszkár egyedülálló állatvilágának pusztulását megértsük"

– mondta James Hansford, a Londoni Zoológiai Társaság tudósa.

Az ember és az elefántmadarak – valamint sok más, ma is létező állatfaj – évezredeken át egymás mellett éltek a szigeten, a madarak csak nagyjából 1000 éve pusztultak ki.
"Úgy tűnik, több mint 9 ezer éven át zavartalanul élt ugyanazon a szigeten az elefántmadár és az ember, aki ezek szerint nem jelentett túl nagy veszélyt a hely állatfajaira az eltelt évezredek nagy részében, ami új ismeretekkel szolgálhat a mai állatvédők számára"

- tette hozzá Hansford.

 A legalább egytonnás súlyú, állva mintegy 3 méter magas madarak még a dinoszauruszokénál is nagyobb tojásokat tojtak. A szigeten fajaik, az Aepyornisok és a Mullerornisok más ritka fajokkal, többek között az óriáslemurokkal éltek, amelyek azóta szintén kihaltak.
Több elmélet született már arról, mikor és mért pusztultak ki az elefántmadarak és mennyi írható ebből az ember számlájára: a csontkövületen talált vágásnyomok az ember minden eddiginél korábbi jelenlétére utalnak. 
"Amíg további régészeti bizonyítékokra nem bukkanunk, nem tudjuk, honnan jöttek, kik voltak ezek az emberek, valamint azt sem, mikor és hogyan tűntek el a szigetről"

– magyarázta Patricia Wright, a tanulmány társszerzője, a Stony Brook-i Egyetem munkatársa.

Témák
ősember madár