Varsó lekörözte Budapestet Washingtonban

Publikálás dátuma
2018.09.18. 21:20
A lengyel államfőnek nem kellett „emberi jogi aggályoktól” tartania
Fotó: Celestino Arce / AFP/NurPhoto
A világ két legerősebb politikai vezetője fogadta kedden az Európai Unió két „renitens” első emberét – míg Orbán Viktor magyar miniszterelnök Vlagyimir Putyin és a Kreml vendége volt, addig Andrzej Duda lengyel államfő a Fehér Házban Doland Trump amerikai elnökkel parolázhatott. Duda mindenekelőtt biztonságpolitikai, katonai és gazdasági együttműködésről, kereskedelemről egyeztetett Donald Trumppal a Fehér Házban. Washingtoni meghívása a kiemelten jó amerikai-lengyel viszony, a stratégiai partnerség ellenére azért nem szokványos, mert az utóbbi időben Washington és Varsó többször nyílt szóváltásba keveredett emlékezetpolitikai kérdésekben. Legutóbb a holokauszt törvény kapcsán bírálta az Egyesült Államok Lengyelországot. Ilyen vita után a korábbi amerikai elnökök idején aligha jöhetett volna létre a tegnapi vizit, ám Donald Trump elnöksége alatt ez változni látszik. Trump mindenek elé és fölé helyezi a katonai illetve a kereskedelmi együttműködést, emberi jogi és jogállami kérdések látványosan nem érdeklik.    Hogy minek köszönheti Duda a meghívást, amiért annyit lobbizott már eredménytelenül Orbán Viktor?  Lengyelország geostratégiai helyzete miatt kiemelten fontos Washington számára, itt épül az újabb amerikai rakétavédelmi rendszer, Varsó amerikai haditechnikát vásárol az orosz fenyegetettség árnyékában és elsőként az uniós országok közül hosszú távú, rendszeres szállításra szóló szerződést kötött az amerikai cseppfolyós gázra. Donald Trump néhány hónappal hivatalba lépése után, tavaly júliusban már hivatalos látogatást Varsóban. Akkor úgy fogalmazott, "Amerika sosem állt olyan közel Lengyelországhoz mint most".  Ebben vélhetően igaza is van, hiszen a varsói és a washingtoni vezetés csúcsain is az „illiberális” eszmék hódítanak. Az Európai Unió eközben folytatja a 7. cikkely szerinti eljárást Lengyelország ellen és hétfőn a Bukarestben ülésező Igazságszolgáltatási Tanácsok Európai Hálózata (ENCJ) is felfüggesztette a Lengyel Bírói Tanács (KRS) tagságát. A szavazás igen egyértelmű volt, a jelenlévő száz bíróból csupán nyolc tartózkodott és hatan adtak le ellenszavazatot. A testület honlapján megjelent közlemény szerint az ENCJ tagság feltétele, hogy a csatlakozó ország igazságszolgáltatási intézményei függetlenek legyenek és biztosított legyen a független igazságszolgáltatás. A lengyel igazságszolgáltatási reform nyomán azonban a lengyel igazságszolgáltatás függetlensége már nem biztosított, ezt állapította meg az ENCJ idén júniusban tett lengyelországi látogatása során, áll a közleményben. Az európai ernyőszervezet hangsúlyozta, a tagállamok szabadon szervezhetik igazságszolgáltatási rendszerüket, de vannak minimumszabályok, amelyeknek meg kell felelni. A Lengyel Bírói Tanács felelős a bírói kinevezésekért, az új rendszerben viszont már zömében politikai kinevezettekből áll, az ENCJ szerint ez aláássa az igazságszolgáltatás függetlenségét. A testület nem szakítja meg kapcsolatát a lengyel tanáccsal, a továbbiakban is monitorozza a lengyel helyzetet, s amennyiben az ország újra teljesíti a tagság feltételeit, a KRS is visszanyeri azt.   
Szerző
Frissítve: 2018.09.18. 21:21

Csak játékot űz Kim Dzsong Un?

Publikálás dátuma
2018.09.18. 21:15
Történelmi volt ugyan a keddi phenjani csúcs, de konkrét eredményeket ezúttal sem lehet felmutatni
Fotó: PYEONGYANG PRESS CORPS / AFP
A dél-koreai elnök történelmi phenjani látogatásán meg kell győznie az északi diktátort, hogy ha békülni akar, végre konkrét intézkedéseket is be kell mutatnia.
Széles mosollyal és meleg öleléssel üdvözölte Kim Dzsong Un kedden az Észak-Koreába érkező déli elnököt, Mun Dzse Int. Volt ok az örömre, hiszen tizenegy év után utazott először dél-koreai vezető hivatalosan Phenjanba. A történelmi pillanathoz méltón ki is járt a diktatúrákban szokásos csinnadratta: a vörös szőnyeggel borított reptéren katonai zenekar, aranyos kisgyermekek, és népviseletbe öltöztetett, virágokat és zászlókat lóbáló kivezényelt tömeg mutatta meg, milyen is az észak-koreai vendégszeretet.    Ez a felek harmadik találkozója április óta, és hogy ezúttal nem a határ menti kis faluban, Panmindzsonban, hanem az északi fővárosban került rá sor, már önmagában is jelzi az előrelépést. Mun Dzse In ráadásul nem egyedül vágott neki háromnapos látogatásnak, hanem egy vezető üzletemberekből álló kíséret élén, akiknek a feladata nyilván a nukleáris - és rakétatesztek miatt befagyasztott gazdasági együttműködés újjáélesztése lenne. Az elnök legfőbb célja pedig nem lehet más, mint hogy új lendületet adjon a békülési folyamatnak, konkrét intézkedésekben állapodjanak meg, és közvetítőként működve segítse a közeledést az Egyesült Államokkal. Ehhez viszont a kis lépések helyett végre egy nagy ugrásra is szükség lenne.    A látványos mosolydiplomácia ellenére ugyanis nem sok változott azóta, hogy áprilisban majd májusban észak-déli egyeztetések kezdődtek, majd júniusban Szingapúrban az amerikai elnök és az észak-koreai vezető végre tárgyalóasztalhoz ült. Találkozhatott néhány szétszakított család, újra a nap 24 órájában éles a forródrót, a szöuli téli olimpián közösen is képviseltette magát a két ország, déli zenekarok léptek fel északon: korábban elképzelhetetlen haladás, de ettől még ugyanúgy fegyverek merednek egymásra a határ két oldaláról. Újabb rakétatesztekkel ugyan Phenjan nem borzolta a nemzetközi közösség idegeit, de az amerikai hírszerzési információk és az ENSZ jelentése szerint sem utal semmi arra, hogy Észak-Korea leállította volna nukleáris programját vagy interkontinentális ballisztikus rakétáinak fejlesztését. Donald Trump már eddig is jelentős gesztusokat tett: előbb a találkozóval, később pedig mondvacsinált ürüggyel még egy Dél-Koreával közösen tervezett hadgyakorlatot is lemondott. Sőt, egyes pletykák szerint komolyan fontolgatta annak a lehetőségét is, hogy idővel kivonják az amerikai csapatokat Dél-Koreából. Cserébe Washington konkrétumokat szeretne látni: például a nukleáris fegyverek - és létesítmények pontos listáját, valamint bizonyítékokat arra, hogy a leszerelés megkezdődött. Amíg ez nem történik meg, addig amerikai részről újabb közeledésre aligha lehet számítani, nem véletlen, hogy múlt hónapban Mike Pompeo külügyminiszter phenjani útját is lemondták.    Most tehát Kim Dzsong Un oldalán pattog a labda. A diktátor korábban azt mondta, hogy még Trump jelenlegi elnöki ciklusa alatt, tehát a következő két év során szeretné végrehajtani a nukleáris leszerelést, de ennél pontosabb részletekkel nem szolgált. Phenjan inkább háború hivatalos lezárását szorgalmazná, - 65 éve fegyverszünet és nem békeszerződés van érvényben Dél- és Észak-Korea között - de ez meg az Egyesült Államoknak nem olyan sürgős, hiszen ezzel esetleg csak megkérdőjeleződne a katonai jelenléte a térségben. Kim szeretne egy újabb találkozót Trumppal, és még inkább, hogy gazdaságuk kiszabaduljon a fojtogató szankciók alól. Ehhez azonban végre muszáj lesz adnia is valamit. Ha nem teszi, és kiderül, hogy végig csak játékot űzött, az hátrébb vetheti a béketárgyalásokat, mint valaha álltak.    
Szerző
Frissítve: 2018.09.18. 21:16

Nobel-békedíjra jelölte Kijev a fogvatartott ukrán filmrendezőt

Publikálás dátuma
2018.09.18. 20:57
Ukrán és lengyel tüntetők követelték Oleh Szencov kiszabadítását 2018 június 1-jén, Krakkóban
Fotó: Beata Zawrzel / AFP/ Nurphoto
A több hónapja orosz börtönben éhségsztrájkoló Oleh Szencov minden ukrán politikai fogoly szabadon engedését követeli Moszkvától, magának viszont nem kér szabadságot.
 Nobel-békedíjra jelölte a kijevi parlament kedden az Oroszországban bebörtönzött, több mint négy hónapja éhségsztrájkot folytató Oleh Szencov ukrán filmrendezőt. A norvég Nobel-bizottságnak szóló kérelmet tartalmazó határozati javaslatot a 450 fős törvényhozás 245 tagja hagyta jóvá, írja az MTI.
Az előterjesztés szerint Szencov - akit az Oroszországi Föderációban négy éve tartanak fogva a Krími Autonóm Köztársaság és Szevasztopol városának, valamint Donyeck és Luhanszk megyék egyes területeinek Oroszország általi megszállása elleni hősies erőszakmentes tiltakozása miatt - bátor viselkedéséért, kiállásáért az emberi jogok védelméért érdemelné meg a kitüntetést. 
Szencov éhségsztrájkja meghirdetésekor azt követelte, hogy Oroszország engedjen szabadon minden általa fogva tartott ukrán politikai bebörtönzöttet, önmagának viszont nem kért szabadságot. 
 Az ukrán parlament a most megszavazott dokumentumban arra is kitért, hogy Oleh Szencovot - a szöveg szerint - törvénytelenül tartóztatta le az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) 2014. május 10-én. 2015. augusztus 25-én 20 év börtönbüntetésre ítélték Oroszországban. Az ítélet két őrizetben lévő személy tanúvallomásán alapult, akik közül az egyik később beismerte, hogy az FSZB munkatársai fizikai és lelki erőszakkal vették rá a vallomástételre. Maga Szencov is több ízben tett kijelentést arról, hogy a nyomozószervek kínvallatást alkalmaztak vele szemben - idézett az UNIAN ukrán hírügynökség a parlament által elfogadott előterjesztésből. 
Kijev szerint Szencov május 14-én kezdett éhségsztrájkjával fejezi ki tiltakozását Oroszország erkölcstelen és jogellenes, a nemzetközi joggal  és az általános emberi értékkel ellentétes politikájával szemben.   Az előterjesztésben a parlament felsorolta az összes Kijev szerint politikai okból orosz börtönökben fogva tartott ukrán állampolgárok neveit.  Lech Walesa volt lengyel elnök - aki maga is Nobel-békedíjas - augusztus végén már előállt a javaslattal, hogy idén Szencov részesüljön ebben a rangos kitüntetésben.  A múlt héten az Európai Parlament legnagyobb tömörülése, az Európai Néppárt (EPP) Oleh Szencovot jelölte az idei Szaharov-díjra.
Szerző
Frissítve: 2018.09.18. 21:52