Beállt a sorba az MNB is

Publikálás dátuma
2018.09.19. 08:00

Fotó: Népszava
A tegnapi bejelentéssel a szigorítás útjára lépett a jegybank. A további monetáris politika az infláció alakulásától és a unió bankjától függ.
Szorít a pénzügyi gyeplőn az Európai Központi Bank (EKB), jelentette be a múlt héten az intézményt irányító Mario Draghi. Nagy meglepetést nem okozott, a piacok már beárazták, hogy az ütemezett, 2015-óta folyó kötvényfelvásárlásra fordított összeget megfelezi az EKB, októbertől havi 30 helyett, 15 milliárd eurót fordítanak erre a célra. 2015 óta mintegy 2500 milliárd euró folyt ki az Európai Központi Bank pénzcsapján, amelyet először tavaly ősszel zárt szűkebbre az intézmény. Igaz akkor még csak szóban, hiszen év végéig rendre megérkezett a kötvénypiacra a havi 60 milliárd, hogy azután, ez év elejétől, havi 30 milliárdra csökkenjen az apanázs. A kamatszint változatlanságával is számoltak az érintettek annak ellenére, hogy a tengeren túl a Fed idén már kétszer is emelt a rátán. Európában a jelenlegi -0,4 és a +0,25 százalék közötti szintekhez leghamarabb az év utolsó negyedében nyúlnak, akkor is óvatosan, és a pozitív tartomány elérése jövőre valószínűsíthető. Az inflációs cél még mindig 2 százalék, de ez 2020-ra lehet reális, addig 1,7 százalékkal számolnak. A konjunktúra elvárások is szerényebbek az euró-zónában idén 2 százalék, jövőre pedig 1,8 százalék lesz a GDP bővülése. Mario Draghi szerint a protekcionizmus, a feltörekvő piaci zavarok, a Brexit zavaró tényezők lehetnek, de nem fenyegetik kisiklatással az európai gazdaságot. A kormányok és a jegybankok meglépték ami a válságból való kilábaláshoz kellett, a világ pénzügyi rendszere azonban még mindig nem nyilvánítható teljesen gyógyultnak, inkább lábadozik, az egyensúlyvesztés veszélye továbbra is fennáll. Ennek leginkább aggasztó jele az eladósodottság, amely soha nem látott mértéket öltött az utóbbi másfél évtizedben. Míg 2001-ben az állami- és magánadósságok a világ GDP-jének 61 százalékát tették ki, napjainkban az IMF adatai szerint 225 százalékra, 164 000 milliárd dollárra rúgnak. Ennek 37 százaléka állami, 63 százalék pedig magánadósság. A globális pénzügyi rendszer 2003-ban 143 000 milliárd dollárnyi eszközt kezelt, 2016-ra az aktívák 340 000 milliárd dollárra híztak. Az Európai Központi Bank mérlege, miután az intézmény fegyverként bevette a 0 kamatokat, valamint az ütemezett kötvényfelvásárlást, 1000 milliárd euróról 4500 milliárdosra hízott, azaz a tűzoltással párhuzamosan elszórta egy újabb krízis magjait. Igazságtalan lenne azonban csak a negatívumokra figyelni, az elmúlt időszak a bankok konszolidációjáról is szólt, amelyek saját alapjaikat 1500 milliárd euróval erősítették, megszabadultak kétes aktíváiktól, igaz az ezeket átvállaló, izmosodó „árnyékbankok”, amelyeket nem kötnek a központi bank regulái, újabb feszültséggócok jelenthetnek. A gazdasági jelzőszámok többsége pozitív, a pénzbőség inspirálta a fogyasztást, a termelést, a központi bankok felelőssége maradt a folyamat kordában tartása, a pénzügyi manna irányítása. A bankok természetes tulajdonsága a falánkság, többet vesznek el a forrásokból, mint amire szükségük van, hogy azután kihelyezési kényszerben, minden eszközt megragadva, néha felelőtlenül is biztassák a klienseket a hitelfelvételre. Bármennyire is paradox, a bankok a mozgásterüket szűkítő szabályok közepette, gyakorlatilag korlátlan hitelekkel árasztják el a piacot, ahol a likviditás, számítások szerint, 1500 milliárd euróval meghaladja a reális, vagy inkább racionális igényeket. Elemzők szerint spekulációs léggömböket fújnak és a központi bankok felelőssége a felfújt lufi óvatos leengedése. A tengeren túl már megkezdődött az akció, a Fed, amely 4500 milliárd dollárt pumpált a gazdaságba 2008 és 2014 között, megkezdte a kamatemelést, most Európán a sor. 

Üzent a befektetőknek a jegybank

Nem változtatott ugyan a tegnapi ülésén sem a 0,9 százalékos alapkamaton a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa, ám mégis kiemelt érdeklődés övezte a döntést követő magyarázatokat. Nagy Márton, a jegybank alelnöke segített értelmezni a kamatdöntést követő jegybanki közleményt, amelynek lényegi üzenet az volt, hogy véget érhet az eddigi laza monetáris politika és a Monetáris Tanács felkészült annak óvatos és fokozatos normalizációjára. Nagy Márton az elemzőknek, újságíróknak tartott háttérbeszélgetésen hangsúlyozta, hogy a mostani intézkedések még a felkészüléshez tartoznak, a tényleges szigorítás az inflációs folyamatok függvénye. Az MNB a kitűzött 3 százalékos inflációs cél elérést 2019. közepére prognosztizálja. Továbbra is marad a monetáris politika jelenlegi (laza) iránya, ám az eszköztárban hangsúlyeltolódás, finomhangolás következik - tette hozzá. Így többek között az MNB az év végéig kivezeti a 3 hónapos betéti eszközt, melynek állománya jelenleg 75 milliárd forint. Szintén befejeződik a jelzáloglevél-vásárlási program. A negyedik negyedévre megcélzott átlagos kiszorítandó likviditás nagyságát változatlan mértékben, legalább 400-600 milliárd forintban határozta meg az MNB. Újabb programot is bejelentett Nagy Márton a kis és közepes vállalkozások (kkv) támogatására, a Növekedési Hitelprogram Fixet. A 2019. januárjától induló 1 000 milliárd forintos keretösszegű  NHP Fix azonban az előzőekhez képest szigorúbb feltételekkel  - hosszabb futamidőre és beruházásra - vehető majd igénybe. A korábbi hitelek jelentős részét ugyanis a kkv-k a devizaalapú hiteleik kiváltására és nem innovációra, technikai, technológiai fejlesztésekre használták fel. A jövő januártól megpályázható hitelek viszont a szerkezetátalakítást szolgálják. A jegybank így szeretné elérni, hogy  a jelenlegi 16 százalékról legalább 30 százalékra nőjön a  fix kamatozású vállalkozói hitelek aránya. - B.T.

323,94 forinton az euró

Publikálás dátuma
2018.09.18. 20:29
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Erősödött a forint a főbb devizákkal szemben a nemzetközi bankközi piacon kedden.
Este negyed nyolc körül az eurót 323,94 forinton, a dollárt 277,80 forinton, a svájci frankot 288,14 forinton, a japán jent pedig 2,4726 forinton jegyezték. Az előző napi záráshoz képest az euró 0,24 százalékkal, a dollár 0,05 százalékkal, a frank 0,21 százalékkal, a jen pedig 0,39 százalékkal gyengült. A forint délután közel egyhónapos csúcsra erősödött az euróval szemben, miután a Magyar Nemzeti Bank a kamatdöntő ülést követően, három órakor kiadott közleményében jelezte, hogy felkészült monetáris politikájának óvatos és fokozatos normalizálására. Az euró árfolyama 322,79 forintra esett a közlemény kiadása után, ami augusztus 23. óta a leggyengébb szint. A két órakor kihirdetett kamatdöntés önmagában véve nem különösebben mozgatta meg a forint árfolyamát, mert az teljes egészében összhangban állt az elemzői várakozásokkal. Az euró 1,1662 dolláron forgott este, napi szinten 0,18 százalékkal gyengült. Napi legalacsonyabb jegyzése 1,1655, a legmagasabb 1,1724 dollár volt. A svájci frankhoz képest 0,04 százalékkal erősödött a közös európai fizetőeszköz, 1,1248 frankon jegyezték. Egy dollárért 0,9644 frankot kértek, 0,18 százalékkal drágult az amerikai deviza. A jenhez képest 0,43 százalékkal erősödött a dollár, 112,36 jenen jegyezték kedd este.
Szerző
Témák
forint árfolyam

Újabb figyelmeztetést kapott a kormány

Publikálás dátuma
2018.09.18. 18:49

Fotó: Tóth Gergő / Népszava
Az Európai Bizottság újra figyelmeztette a magyar kormányt, hogy a hiány mérséklése érdekében október 15-ig érdemi változtatásokat hajtson végre a jövő évi költségvetésben – mondta Varju László (DK). Ezt az Országgyűlés költségvetési bizottságának elnöke keddi tájékoztatóján mondta, miután más ellenzéki és kormánypárti politikusok mellett találkozott Manfred Bergmann-nal, az Európai Bizottság (EB) Gazdasági és Pénzügyi Főigazgatóságának Magyarországgal foglalkozó új igazgatójával. Az ellenzéki politikus rámutatott: a magyar kormány korábban megállapodott az Európai Bizottsággal abban, hogy 1,7 százalékos hiányra fog törekedni. A kormány az idei költségvetést 2,4, a jövő évit 1,8 százalékkal tervezte, azaz nem hajtotta végre a korábbi vállalását. Amikor a növekedés és az infláció is meghaladja a 3 százalékot, speciális szabályok alkalmazására lenne szükség – idézte fel. A “jelentős forintgyengüléshez hozzájáruló választási költségvetés” után a magyar emberek érdekében ideje lenne változtatni a költségvetési politikán és áttérni a takarékos, úgynevezett anticiklikus politikára – fogalmazott. A képviselő elmondta, hogy a bizottság szerint hozzávetőleg 1 százalékos, 400 milliárd forint körüli megtakarításra kellene törekednie a kormánynak, Ennek háromnegyedét  már ebben az évben javasolják lefaragni.
Szerző